Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei"— Előadás másolata:

1 A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei
Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia). Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Történelem IV. Tk.IV. (S)- Salamon Konrád Középszint Írásos források, diagramok, statisztikák és fotók feldolgozásával a világgazdasági válság kialakulása okainak feltárása: az állami beavatkozás kérdése, a világgazdaság beszűkülése. Írásos források és ábrák alapján a válság legfőbb gazdasági (visszaesés, gazdasági mo­der­ni­­záció stb.) és társadalmi (munkanélküliség, nyomor, szélsőségek felerősödése stb.) kö­vet­kezményeinek elemzése: hitelválság, ipari válság és mezőgazdasági válság, munkanélküliség, nyomor, a szélsőségek megerősödése a világban. Emelt szint Írásos források, tematikus térképek, grafikonok, kronológiai táblázatok alapján az USA gaz­dasági és politikai szerepének elemzése: az USA szerepe a korszak világgazdaságában, az izolacionalizmus. Írásos források és ábrák alapján a válság legfőbb gazdasági (visszaesés, gazdasági mo­der­ni­­záció stb.) és társadalmi (munkanélküliség, nyomor, szélsőségek felerősödése stb.) kö­vet­kezményeinek vizsgálata, az okok és következmények elemzése, az egyes országok egyedi és általános jegyeinek feltárása: válság és válságkezelés vonásai az USA-ban, a brit válságkezelés.

2 Keynes Roosevelt New Deal 1933

3 New Yorki tőzsde Latin- Amerika Európa Ipari termelés 40% Árak 30-50%
Mindenki eladni akart összeomlott Tk 6 78 old.) A válság először az EA–nak nyersanyagot szállító Latin- Amerikára terjedt ki., majd amikor a bankok az Európának jutatott hiteleket harmadára csökkentették, elérte Európát is . Ezzel párhuzamosan az amerikaiak gazdaságuk védelmében 50% vámtarifát vezettek be, melynek következtében 1931-re megrendült az európai gazdasági rendszer- élén a hitelek, mintegy 40% kapó Németországgal-… Európa 1933-rakezdett felébredni a sokkból, a Latin- Amerika 1929. Október 24. Európa Nyersanyagot szállító Ipari termelés 40% Árak 30-50% 66% Nemzetközi kereskedelem volumene Állások száma 35-45% 1929-ben általános világgazdasági válság kezdődött, amelyet nem sikerült nemzetközi összefogással megoldani. Az egyes országok elsősorban saját érdekeiket szem előtt tartva próbáltak úrrá lenni a helyzeten. A válság megoldásának többféle modellje született meg, s kialakult a válságkezelés új elmélete is (Tk- (D, P)-48. old)

4 Túltermelési válság 1929 - 1933 Keynes (Tk.4 (Sz)66)‏
Tk old.) 1936–ban Keynes megjelentette A FOGLALKOZTATÁS, A KAMAT ÉS A PÉNZÁLTALÁNOS ELMÉLETE című könyvét. Az állammonopolista kapitalizmus alaptételeit fogalmazta meg mikor azt állította , hogy a nemzetgazdaságban részleges foglalkoztatás mellett is kialakulhat az egyensúly. Javaslata szerint az államnak fogyasztást és beruházást serkentő gazdaságpolitikát kell folytatnia, akár úgy is hogy maga teremt munkahelyeket. Keynes-elmélet Elméletének legfontosabb eleme a munkanélküliség problémájának újszerû megközelítése: nem a teljes foglalkoztatottság jelenti a gazdaság tökéletes mûködését. A munkanélküliség méretét szerinte a beruházások, és a fogyasztás szintje határozza meg, amit az adott kormány politikája befolyásolhat. Válság idején az állam kötelessége a beavatkozás a gazdasági életbe (még a túlköltekezés és a költségvetési egyensúly felborulása esetén is). Jóléti (állammonopolista) kapitalizmust kell kiépíteni (kereslet határozza meg a termelés mértékét), a fogyasztást állami segédlettel kell ösztönözni (pl. közmunkával infrastruktúra kiépíttetése). A munkaalkalom növeli a keresletet, ami újabb munkalehetõségeket teremt (állami szabályozás a termelésben.) Túltermelési válság (Tk.4 (Sz)66)‏ Keynes

5 Gazdasági világválság
USA Gazdasági világválság 1932 Roosevelt

6 Létrejött a jóléti állam
tőzsdekrach 1929. New-York Mindenki eladni akart Roosevelt New Deal 1932 ÁLLAMI BEAVATKOZÁS New-Deal első száz napjában : -leértékelték a dollárt, becsukták az összeomlás szélére került bankokat - mezőgazdasági reform a farmerek kárpótlása mellett csökkentették a termelést - az iparban és a szolgáltatásokban állami beruházásokkal teremtettek munkahelyeket - államilag szabályozták a munkaadók és munkavállalók viszonyát - létrehozták a társadalombiztosítás alapjait ( munkaidő, betegbiztosítás, nyugdíj)‏ Roosevelt: amerikai demokrata párti elnök 1933 és 1945 között. Reformprogramja a New Deal az állam szerepének fokozásával kívánta stabilizálni a tőkés gazdasági rendszert, szociális program. Hitler ellenes, részt Roosevelt: amerikai demokrata párti elnök 1933 és 1945 között. Reformprogramja a New Deal az állam szerepének fokozásával kívánta stabilizálni a tőkés gazdasági rendszert, szociális program. Létrejött a jóléti állam

7 Gazdasági világválság
Weimari Németország Gazdasági világválság 1933 Adolf Hitler náci Németország

8 - USA csak átmeneti felfüggesztéséhez járult hozzá
1932 Lausanne Tk. (Sz)-77.old - Európaiak lemondtak jóvátétel kifizetéséről, lezártnak tekintették a hadikölcsönök kifizetését - USA csak átmeneti felfüggesztéséhez járult hozzá -1933 Hitler bejelenti az „adós rabszolgaság” végét Németország Közmunkaprogram Fegyverkezési program Megszűnik a munkanélküliség Ipar korszerűsítése Eu. legkorszerűbb autópálya rendszere


Letölteni ppt "A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei"

Hasonló előadás


Google Hirdetések