Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az oktatás folyamata Dr. Földes Zoltán. I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe o a tanár mesterségbeli tudása o motiválás, aktivizálás, megerősítés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az oktatás folyamata Dr. Földes Zoltán. I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe o a tanár mesterségbeli tudása o motiválás, aktivizálás, megerősítés."— Előadás másolata:

1 Az oktatás folyamata Dr. Földes Zoltán

2 I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe o a tanár mesterségbeli tudása o motiválás, aktivizálás, megerősítés o az önszabályozó tanulás összetevői II. A folyamat felépítése, struktúrája (makro- mikro szerkezete) o ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés o a folyamat tervezési szintjei III. Az oktatás szervezeti és munkaformái o óratípusok jellemzői IV. Az oktatás módszerei o stratégiák és módszerek Amiről szó lesz:

3 TANÁRI MESTERSÉG ÖSSZETEVŐI Személyes rátermettség Tanári mesterségbeli tudás 1. ÖNISMERET 2. ÖNÁLLÓSÁG ÉS DÖNTÉS 3. TÖREKVÉS ÉS BIZALOM 4. ÉRZÉKENYSÉG 5. EMPATIKUS MEGÉRTÉS 6. KONGRUENS VISELKEDÉS 7. FELTÉTEL NÉLKÜLI ELFOGADÁS 1. TANULÁSI SZÜKSÉGLET 2. TERVEZÉS 3. STRATÉGIÁK megvalósítása 4. FELMÉRÉS és akkreditálás 5. MEGFIGYELÉS, ELEMZÉS 6. ÖNFEJLESZTÉS 7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZAKMAI TUDÁS I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe

4 Motiválás, aktivizálás, megerősítés A tanár tanulásirányítással, szervezéssel kapcsolatos konkrét órai tevékenységének: Három fő feladata MotiválásAktivizálásMegerősítés

5 Motiválás „A motiváció különböző indítékok együttese, melyek a tanulót ráveszik a tanulásra, a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébren tartják, amelyek a tanulót a tanulásra ráveszik, és a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébren tartják. Semmilyen életkorban sincs tanulás motiváció nélkül!” (Kiss Árpád 1963) Az iskola lehetőségeit tekintve, a tanulási motiváció kialakításának két fő területe van: Az iskolai tevékenységrendszer:  A tanórák mellett, minél többféle, változatos tartalmú tanulási lehetőséget tudjon felkínálni az iskola.  Fontos az iskolai légkör szerepe is a motiváció kiépítésében. A tantárgy tanulási motivációjában; fontos szerepe van a tananyag jellegének és a tanár személyének. Az érdekes-unalmasnak; a szükséges-szükségtelennek és a könnyű- nehéznek ítélt tantárgyak és tananyagok mindig a tanár közvetítésén keresztül alakul ki a tanulóban.

6 Aktivizálás Aktivitáson; a tanuló pszichikus részvételét értik a nevelésben, tanulásban Aktivizáláson; pedig azokat a külső, pedagógiai eljárásokat értjük, amelyek hatására a tanulásban részt vevő tanulók aktivációs szintje növekszik; a cselekvés célra irányulása pontosabbá válik; a figyelem ébersége; a gondolkodás élessége; a motiváció hajtóereje; a memória integráló képessége emelkedik. Dunkin az aktivizálást négy jellemző pontban foglalja össze:  a tanuló szükségleteinek és érdeklődésének figyelembevétele,  a tudás alapjainak elsajátítása problémamegoldás révén,  a megfelelő alkalmak a kifejezéshez /expresszivitás/,  együttműködés a nevelésben.

7 Tanítási módszer Tanulási Differenciálás koncepció mértéke A tanulói aktivitás feltételezett szintje egyénre osztályra nézve / nézve Magyarázatszűkalacsonyesetlegesalacsony Közös feladat /munkáltatás/ tágközepesesetlegesmagas Komplex feladat- rendszer tágmagasáltalánosmagas A tanulói aktivitás és a tanítási módszer összefüggése

8 Megerősítés A megerősítés elsősorban a tanulás eredményére adott értékelő reagálás belső átélése. Három típusa: külső megerősítés mások cselekvéseinek konzekvenciái belső megerősítés

9 Az önszabályozó tanulás összetevői Önszabályozás Kognitív Önszabályzó stratégia Kognitív stratégia, metakogníció Tantárgyi tartalom tudása Motivációs önszabályozó stratégia Motivációs stratégia kialakítása Tanulni tudás és tanulási motiváció CÉL Alkalmazni tudás: Gondolkodás, feldolgozás, elemzés, következtetés, döntés… Tantárgy-specifikus tudás

10 Követelmények/önellenőrző kérdések Ön akkor sajátította el az I. rész anyagát, ha képes ; -a tanári mesterségbeli tudás (kompetencia) elmeit felsorolni, azokat példán keresztül jellemezni, értelmezni, -megfogalmazni, hogy mit jelent tanulás szempontjából;  a motiválás, aktivizálás, megerősítés didaktikai fogalmak  példát mondani milyen tanári tevékenységek mentén lehet ezeket megvalósítani, -bemutatni jellemzői alapján az önszabályozó tanulás összetevőit, (szintenként értelmezni az összetevőket (1-2; 3-4; 5-6) és meghatározni, hogy mit jelent a meta-kogníció, a meta-motiváció.

11 A folyamat felépítése, struktúrája (makro- mikro szerkezete) o ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés o a folyamat tervezési szintjei Amiről szó lesz:

12 AZ OKTATÁSI FOLYAMAT STRUKTÚRÁJA 1.A figyelem felkeltése, informálás a célokról 2.Előzetes ismeretek felidézése 3.Az új ismereteket megalapozó tények biztosítása 4.Tények, jelenségek,folyamatok elemzése 5.Fogalomalkotás, következtetések levonása 6.Rendszerezés és rögzítés 7.A tanultak alkalmazása 8.A teljesítmények mérése, értékelése ismeretszerzésalkalmazás rendszerezésrögzítés ellenőrzésértékelés A folyamat mikro- strukturális elemei makro- struktúra

13 Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése Tanulók, csoportok helyzete Tanári tevékenységek, és elvek -Fejlettség -Sajátosság -Előzetes ismeret -Tapasztalat -Összetétel -Motiválás -Aktivizálás -Érthetőség elve -Szemléltetés -Tudományosság elve -Differenciálás -Fokozatosság elve -Visszacsatolás -Megerősítés

14 14 ISMERETSZERZÉS -A tanulás pszichikus feltételeinek megteremtése motiváció: a figyelem felkeltése, a célkitűzések pontos megfogalmazása eszközei:  a probléma-megfogalmazása  részcélok és feladatok kijelölése  a csoport facilitálása ( + hangulat-érdeklődés felkeltése, kialakítása) - Metodika és munkaforma kiválasztása az új ismeret elsajátításához - A tananyag differenciált elemzése - Induktív-deduktív következtetések levonása, direkt-indirekt bizonyítások - Elsődleges rendszerezések és rögzítések - Az ellenőrzés különböző formáinak és szintjeinek végrehajtása

15 I. Ismeretfeldolgozás frontális osztálymunkában II. Ismeretfeldolgozás csoportmunkában III. Ismeretfeldolgozás individualizált munkában a) hagyományos induktív (empirikus jellegű feldolgozás) a) csoportmunka azonos feladatokkal a) programozott tanulás lineáris programmal b) cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás b) csoportmunka eltérő feladatokkal b) programozott tanulás elágazó programokkal c) problémából kiinduló ismeretfeldolgozás c) csoportmunka speciális programozott anyaggal c) számítógéppel segített tanulás d) alkalmazó jellegű deduktív ismeretfeldolgozás e) vita és szeminárium jellegű tanulói munkát biztosító ismeretfeldolgozás f) önálló tanulói megfigyelés, ill. tanulói kutatáson alapuló ismeretfeldolgozás

16 16 ALKALMAZÁS FŐ CÉL, ÉS FELADAT : az ismeretek tudatosítása, alkalmazási körének kiszélesítése 1)Az alkalmazás fogalmi tisztázása, értelmezése, gyakorlati „hasznossága” 2)Az alkalmazás különböző szintjeinek bemutatása 3)Az alkalmazások osztályozásának megadása RENDSZEREZÉS 1)Elsődleges rendszerezés (tanóra/ aktuális ismeretek kötése) 2)Parciális rendszerek kialakítása (tematikus egység/ ismeretek belső rendszerek kiépülése) 3) Komplex rendszerek kialakítása (tantárgyra, ill. tantárgyi integráció) a)Elsődleges rögzítés (szakaszos és általános) b)Folyamatos rögzítés (logikai és szinten-tartó) c)Befejező rögzítés (a teljes tananyagra vonatkoztatva) RÖGZÍTÉS

17 17 ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS - CÉLJA, FELADATA - FORMÁI -MÉRÉSMETODIKAI KÖVETELMÉNYEI -OBJEKTIVITÁS, -VALIDITÁS (ÉRVÉNYESSÉG), -RELIABILITÁS (MEGBÍZHATÓSÁG)

18 18 Az ellenőrzés és értékelés helye a tanulási folyamatban FUNKCIÓI FOLYAMATA BEFEJEZÉSE DIAGNOSZTIZÁL Ó Indulási tudás és készségszintet feltáró FELMÉRŐLAPOK KEZDETE A felhasználható előismeretek szint informáló értékelése FORMATÍV A tanulási folyamatot befolyásoló formáló- segítő Gyakorlást szolgáló MUNKA-ÉS FELADATLAPOK SZUMMATÍV A tanulási folyamat lezáró-összegző értékelése Számszerű értékelést nyújt STANDARD MÉRŐLAPOK

19 A tan. Hét Sorsz. A tan. Óra Sorsz. A feldolgozandó téma (sorsz., megnevezése, a ráford. órák száma) A tan. óra sorsz. Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T, Egyéb: E. A tan. óra anyaga Új fogalmak Pedagógiai dokumentumok Tanterv Tanmenet Tematikus terv óravázlat ÓraDid. felad. óratíp. TananyagJártasság készség képesség Konc. (külső, belső) A feldolgoz ás módja A felhaszn. eszk. szeml. Alk.Tap. irod. IdőkeretTananyagMódszerek, eszközök

20 Óra Tananyag:A tananyag részletezése: Követelmény:Tapasztalat: 1.Az elektronikus számítógép A számítástechnika története Készítsen kiselőadást a tanultakról. Készítsen kiállítást a számítástechnika történetéről. 2.Az ENIAC A Neumann- elvek Neumann János életrajza A Neumann-elvek ENIAC, EDVAC Készítsen kiselőadást az ENIAC készítéséről. Készítsen kiselőadást Neumann János életéről. 3.Számítógép- generációk I. generáció – elektroncsöves áramkörök II. generáció – tranzisztorok, diódák III. generáció – integrált áramkörök IV. generáció – mikroprocesszorok V. generáció – intelligens gépek Látogasson el a könyvtárba, végezzen kutatómunkát. Keressen a számítástechnika történetével kapcsolatos képeket. Keressen könyveket, amelyek a számítástechnika történetével foglalkoznak. 4.Összefoglalás, értékelés Tanmenet A számítástechnika alapjai

21 Témakör/ór a Didaktikai feladatok/ makro-, mikro szintű Tananyag/ fogalmak, szabályok, törvények Célok/Követelmények jártasság, készség, képességfejlesztés Műanyagok 1- 2.óra Ismeretszerzés: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, szükséges előzetes ismeretek felidézése. Új ismereteket megalapozó tények biztosítása: jelenségek, vegyi folyamatok ismertetése, tanulmányozása, Fogalomalkotás, következtetések levonása, Tanultak alkalmazása; kérdések önálló megválaszolása, ok-okozati összefüggések indoklása Rendszerezés, rögzítés A szerves kémia alapfogalmai, és a kismolekulák átalakításának vegyi folyamatai ismétlés; szerves vegyületek fogalma, csoportosítása, jellemzői: Alkoholok, aldelhidek, szerves savak, zsírok és olajok, szénhidrátok, fehérjék. új ismeret: Polimerizáció, polikondenzáció, poliaddíció. ismeret, megértés, alkalmazás rutin feladatok szintjén; fogalom - meghatározás, képletek értelmezése ábrázolása, tulajdonságok felsorolása az átalakítás vegyi folyamatainak megértése, a definíciók szemléletes értelmezése. 3. óra Ismeretszerzés: Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, Új ismereteket megalapozó tények biztosítása: jelenségek, vegyi folyamatok ismertetése, tanulmányozása, Fogalomalkotás, következtetések levonása, Tanultak alkalmazása feladatok megoldása munkalap segítségével. A műanyagok gyártása, gyakorlati jelentősége és felhasználási területe Műanyagok fogalma, vázszerkezete, csoportosítása (eredete, vegyi folyamata, hővel szembeni viselkedés szerint), A műanyagok halmazállapota, társító-anyagok. ismeret, megértés, alkalmazás rutin feladatok szintjén; fogalom- meghatározás, értelmezése, szemléltetése, tulajdonság- funkció ok- okozati kapcsolatainak feltárása, csoportosítás, tulajdonságok felsorolása, beazonosítása példák alapján. Tematikus terv

22 Koncentráció/ Külső-belső Taneszközök/ szemléltetés, prezentáció, multimédia Feldolgozási mód Alkalmazás; feladatok Irodalom Megjegyzés A kémia órán tanultak felelevenítése Kémiai kísérleti taneszköz- modellek, IKT: PPT prezentáció, kivetítő, interaktív tábla, szimulációk az átalakulások megértéséhez, Munkafüzet Frontális munkaforma; tanári-tanulói interaktivitás; vegyületek ábrázolása, egymáshoz való kapcsolódások megfigyelése, Kiscsoportban ill., tanulópárokban; tulajdonságok alapján alkalmazási, felhasználási példák gyűjtése, Önálló munka; feladatlap: kémiai ismeretek áttekintése TK: Fémipari anyag és gyártásismeret I. Munkafüzet Az előző órán tanultak felelevenítése, Környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, Műanyagok technológiai felhasználása, szerkezeti anyagok, (autóipar, építőipar, csomagolástechnológia, textilipar…) Kémiai modellek (molekulák, vegyületek, vázszerkezetek modellezése) IKT: PPT prezentáció, kivetítő, interaktív tábla, Különböző típusú műanyagok, társító-anyagok bemutatása, Munkafüzet Frontális munkaforma; tanári- tanulói interaktivitás, Csoportban tanulói interaktivitás Önálló munka; feladatok megoldása munkafüzetben TK: Fémipari anyag és gyártásismeret I. Mf.

23 óravázlat Az osztály: 10. A Az óra helye a tanmenetben: óra Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra Az óra feladatai: a Pascal program szerkezetének megismertetése, Pascal program készíttetése. IdőkeretTananyagMódszerek, eszközök 2 perc 10 perc 3 perc 18 perc 12 perc Jelentés, bemutatkozás, témamegjelölés A monitorok kikapcsoltatása, feleltetés  Az algoritmus fogalma  A kör kerületét és területét kiszámító program adatszerkezetének és folyamatábrájának elkészítése. A házi feladat ellenőrzése, a tankönyvek és a füzetek elővetetése Óra A Pascal program szerkezete A Pascal programok felépítése A változók deklarálása Adatbevitel a billentyűzetről Kiírás a képernyőre Számítások Gyakorlati feladat megoldása Egy tetszőleges gömb felszínének és térfogatának kiszámítása. Adatszerkezet, folyamatábra és program készítése Tanári bevezetés 1 tanuló a táblánál felel, és a táblára ír Körbejárás, ellenőrzés Táblára írás és a tankönyv vonatkozó oldalainak magyarázata Diktálás füzetbe Egyéni feladatmegoldás IdőkeretTananyagMódszerek, eszközök 5 perc 30 perc 5 perc 5 perc A Pascal fejlesztői környezet indítása:  MS-DOS parancssor indítása, átlépés a G:\ meghajtóra  F:\BP\BIN\BP paranccsal indítható a fejlesztő környezet A feladat megoldásának folytatása A házi feladat kijelölése: Egy tetszőleges henger felszínét és térfogatát kiszámító Pascal program készítése. Előzetesen az adatszerkezetet és a folyamatábrát el kell készíteni! Az óra befejezése, összefoglalás Táblára írás, diktálás Egyéni feladatmegoldás Diktálás Tanári összefoglalás a tanulók bevonásával

24 A jelen és a jövő Az alábbi képek tükrözik a jelen oktatási folyamat formáit, de már látni, hogy a jövő is megjelenik !?

25 Követelmények/önellenőrző kérdések Ön akkor sajátította el a II. rész tananyagát, ha képes; -az oktatási folyamat strukturális elemeit felsorolni, -példán keresztül be tudja mutatni a mikro strukturális elemeket, -az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezési elveit és tevékenységeit példán keresztül jellemezni, -a makro-strukturális fázisokat (ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés értékelés) jellemző példákon keresztül ismertetni/bemutatni, -A pedagógiai dokumentumok (tanmenet, tematikus terv, óravázlat) célját, feladatát, célszerű megjelenési formáit ismertetni, -féléves feladatán keresztül részletesen ismertetni/bemutatni a tematikus terv célját, feladatát, készítésének fő szempontjait.

26 Az oktatás szervezeti és munkaformái o óratípusok jellemzői Amiről szó lesz:

27 Szervezeti formák:  iskolán belüli:  osztály- tantárgy- tanóra rendszer  szaktantermi rendszer  tanórán kívüli: (extracurriculum)  Szakkörök, fakultációk  korrepetálás, felzárkóztatás, tanácsadás  önművelődési szervezeti formák  szakmai gyakorlatok (iskolán belüli)  iskolán kívüli:  tanulmányi kirándulások, látogatások  Szakmai gyakorlatok (nyári gyakorlatok) Az oktatás szervezeti és munkaformái

28 Munkaformák A szervezeti formák további differenciálásával – aszerint, hogy hány tanulót vonunk be a tananyag feldolgozásába – jutunk a munkaformákhoz. Munkaformák:  frontális osztálymunka  csoportmunka  egyéni munka

29 I. Ismeretfeldolgozás frontális osztálymunkában II. Ismeretfeldolgozás csoportmunkában III. Ismeretfeldolgozás individualizált munkában a) hagyományos induktív (empirikus jellegű feldolgozás) a) csoportmunka azonos feladatokkal a) programozott tanulás lineáris programmal b) cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás b) csoportmunka eltérő feladatokkal b) programozott tanulás elágazó programokkal c) problémából kiinduló ismeretfeldolgozás c) csoportmunka speciális programozott anyaggal c) számítógéppel segített tanulás d) alkalmazó jellegű deduktív ismeretfeldolgozás e) vita és szeminárium jellegű tanulói munkát biztosító ismeretfeldolgozás f) önálló tanulói megfigyelés, ill. tanulói kutatáson alapuló ismeretfeldolgozás

30 Az órák jellegét (típusát) elsősorban azok a didaktikai feladatok szabják meg, amelyek az órákon érvényesülnek. Óratípusok és modellek jellemzői Az órák jellege szerint megkülönböztetünk: - Új ismereteket feldolgozó órát; - Az ismereteket alkalmazó gyakorló órát; - Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező, összefoglaló) órát; - Az ellenőrző órát. Az új ismereteket feldolgozó óratípus általános felépítése a következő: - Célkitűzés (az óra tárgyának, céljának megjelölése, kifejtési terv közlése). - Az új anyag feldolgozása (változatos módszerekkel). - A legfontosabb tételek összefoglalása, rögzítése, (megszilárdítása) - Gyakorlati alkalmazás. - Házi feladat kijelölése. (pontosított követelmények megfogalmazása)

31 Az ismeretet alkalmazó, gyakorló óra Az ismeretek alkalmazása- és gyakorlása, amely a tanórák nagy részének a jellegét meghatározza, és egyúttal a tanár feladatait is kijelöli. Amikor már feltételezzük a jártasság és készség meglétét. Az óra felépítése a következő: - házi feladat ellenőrzése, - célkitűzés, motiváció, - a megfelelő ismeretek, szabályok felidézése, ismétlése, - próbagyakorlatok, esetleg közös gyakorlatok a szabályokkal kapcsolatban, analóg feladat, - a kiosztott feladatok megoldása, gyakorlatok elvégzése, (közös megbeszélés alapján vagy önállóan), - az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése, - házi feladat kijelölése (pontosított követelmények, írásbeli feladat, kritériumok)

32 Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező óra) Az ismétlés akkor hatékony, ha egyúttal rögzítési feladatot is teljesít. Olyan óratípusról van szó, amelyben egyszer az ismétlő, máskor pedig a rendszerezés lesz a hangsúlyosabb. Célja, a részletekbe való elmerülés helyett mindig a tananyag lényegének kiemelése, súlypontok képzése, kialakítása. Az óratípus általános felépítése: - Célkitűzés, az óra tárgyának megjelölése, a megadott rendszerezési szempontok felidézése, motiváció. - az ismétlés, rendszerezés megvalósítása, változatos módszerekkel és eszközökkel, - a tanári összefoglalás, a tanulói munka értékelése, - új szempontok kijelölése a tananyag más szempont szerinti feldolgozásához - az otthoni feladatok kijelölése, pontosítása.

33 Az ellenőrzés valamennyi órának szerves része. A következőket lehet ellenőrizni: a tanulók ténybeli ismereteit, a tények, jelenségek kapcsolatainak, okozati összefüggéseinek ismeretét, az általánosítások tudását, az ismeretek tartósságát, alkalmazásukban való jártasságot és készségszintet. Az óra felépítése általában az alábbiakat követi: - az óra tárgyának, feladatának megnevezése, célkitűzés, - a tanulók ismeretének, készségeinek ellenőrzése különféle módszerekkel, - az ellenőrzés eredményeinek összefoglalása, értékelés - házi feladat kiadása (az ellenőrzött anyaggal, vagy az új téma előkészítésével lehet kapcsolatos) Az ellenőrző óra

34 Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha képes; -felsorolni a szervezeti formákat, -megfogalmazni az iskola- tantárgy- tanórarendszer jellemzőit, -felsorolni a munkaformákat, és azokat jellemzői alapján bemutatni, -Szakterületének megfelelő tantárgyi példán bemutatni;  az új ismereteket feldolgozó óratípus felépítését és jellemzőit,  az ismereteket alkalmazó, gyakorló óratípus felépítését és jellemzőit,  az ismereteket megszilárdító (rendszerező) óratípus felépítését, jellemzőit,  az ellenőrző óra óratípus formáit, szervezési feladatait

35 Az oktatás módszerei o stratégiák és módszerek Amiről szó lesz:

36 36 A TANÓRA az INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) ÁTADÁSRA SZERVEZŐDIK A TANÓRA az INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) FELDOLGOZÁSÁRA SZERVEZŐDIK A STRATÉGIA EGY MÉRHETŐ TANULÁSSZERVEZÉSI FILOZÓFIÁT, LOGIKÁT KÖVET. A MÓDSZER EGY KITŰZÖT CÉL ELÉRÉSÉNEK GYAKORLATI MÓDJAIT HATÁROZZA MEG MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK

37 ALAPMÓDSZEREK: - TANÁRI MAGYARÁZAT /frontális tanítás/ -MUNKÁLTATÁS /egyéni de nem önálló/ - INDIVIDUÁLIZÁLÁS /egyéni és önálló/ MOTIVÁLÓ MÓDSZEREK: STRATÉGIÁK /komplex módszerek: Célközpontú - és Szabályozáselméleti stratégiák Beszélgetés, kérdve- kifejtés Előadás prezentációval, eszközökkel Variációs módszerek, Házi feladatok előírása Egyéni feladatok, hf., strukturált feladatok Csoportmunka, játék, vita, kutató-felfedező módszerek, projekt módszerek/labor munkák Programozott oktatás, Oktatócsomag, Projekt munkák, Mesterfokú ismeretfeldolgozás

38 38 STRATÉGIÁK CÉLKÖZPONTÚ SZABÁLYOZÁSELMÉLETI  Információtanítás  Fogalomtanítás  Készségtanítás  Kooperatív tanulás  szociális, tanulási készségek tanulása  Felfedezéses tanulás  Gondolkodás fejlesztése  Nyílt oktatás  aktivitás saját tanulásirányításban  Adaptív oktatás  tanulási felkészültséghez igazodik  Programozott oktatás  lineáris, elágazásos, oktatócsomag  Optimális elsajátítás  felzárkóztató és gazdagító anyagok

39 39 Módszerek  Előadás  Magyarázat - értelmező, leíró, ok-feltáró  Elbeszélés  Megbeszélés  Vita  Szemléltetés  Projektmódszer  Kooperatív módszer  szimuláció, szerepjáték, játék  Házi feladat Kiválasztás szempontjai  alapelvek  célok, feladatok  tartalom és módszer  életkori (tanulási) sajátosságok  feltételek (terem, eszköz…)  tanárok lehetőségei, adottságai

40 Projekt módszer Kooperatív módszer A középpontban egy gyakorlati jellegű probléma áll Cél-téma kiválasztása, Tervezés, Kivitelezés, Projekt bemutatása; zárás és értékelés Jellemzői:  Nagyfokú szabadság és kreativitás  Indirekt tananyag elsajátítás  Cél a produktum, aminek eszköze a tanulás  Tanulási önállóság, ismeretek integrálódása  Kapcsolatok kialakítása  A tantervi keretek megbontása; Megvalósítás: projekt hetek beiktatása Középpontban egy - kívülről kapott- ismeretfeldolgozás, feladat megoldása áll Feladat kiadása, célok megbeszélése Csoportszerepek, feladatok meghatározása Az együttműködés szintjének meghatározása Kivitelezés Feladat bemutatása, vitája, értékelése Jellemzői:  Cs. tanulás egyéni teljesítmény alapján,  Cs. tanulás egyéni vetélkedés alapján,  Mozaiktanulás; szakértői szerep  Csoportkutatás résztémák alapján 40

41 Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha képes: -meghatározni, hogy oktatási stratégia, és mit oktatási módszerek alatt, -megfogalmazni az összefüggést az oktatási stratégiák és módszerek között -bemutatni az egyes célközpontú oktatási stratégiák domináns módszereit, jellemzőjük alapján: o információ tanítása bemutatással o fogalomtanítás magyarázattal, megbeszéléssel o készségtanítás direkt oktatással o szociális és készségek tanítása kooperatív tanulással, -Bemutatni a szabályozáselméleti stratégiák domináns módszereit, jellemzőjük alapján: o nyílt oktatás o adaptív oktatás o programozott oktatás o optimális elsajátítás -meghatározni a projektmódszer célját, bemutatni alkalmazásának lehetőségeit, módját, lépéseit. -meghatározni a kooperatív oktatási módszerek, célját, jelentőségét, és jellemzői alapján bemutatni; o a csoportos tanulás (egyéni teljesítmény) szervezési, lebonyolításának módját, o a csoportos tanulás (egyéni vetélkedő) szervezési, lebonyolításának módját, o hogy mit jelent a csoportos értékelés o a mozaiktanulás célját, lebonyolításának módját. Követelmények/önellenőrző kérdések


Letölteni ppt "Az oktatás folyamata Dr. Földes Zoltán. I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe o a tanár mesterségbeli tudása o motiválás, aktivizálás, megerősítés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések