Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MeH-MTA A stratégiai kutatások 2006–2007. c. ülésszak Átfogó vidékpolitika felé Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, 2007. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MeH-MTA A stratégiai kutatások 2006–2007. c. ülésszak Átfogó vidékpolitika felé Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, 2007. november."— Előadás másolata:

1 MeH-MTA A stratégiai kutatások 2006–2007. c. ülésszak Átfogó vidékpolitika felé Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, november 29.

2 A vidékfejlesztés kihívásai az EU-ban növekvő nemzetközi agrárpiaci verseny; növekvő igény a rurális szolgáltatások (multifunkcionális mezőgazdaság) iránt; keleti kibővülés: depressziós térségek, rurális diszparitások növekedése; korlátozott források a közös költségvetésből; a Közös Agrárpolitika megkérdőjelezése

3 Az Európai Unió térségei NUTS 3 alapvetően városi jellemzően vidéki alapvetően vidéki egyéb országok

4 84,360,124,2Szlovénia 80,941,639,3Szlovákia 81,519,761,8Magyarország 82,130,052,1Lengyelország 80,134,146,1Csehország 81,138,241,9EU15 73,423,350,1Olaszország 77,930,247,7Németország 81,511,669,9Nagy-Britannia 86,822,864,0Görögország 85,631,654,1Franciaország 82,541,640,1Ausztria ÖsszesenErdőterület Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület és az erdőterület aránya az egyes EU-tagországokban

5 Paradigma-váltás élelmiszer önellátást, paritásos agrárjövedelmet célzó agrárpolitika térségi alapú vidékpolitika, amely a vidéki területek fenntartható fejlődését biztosítja eltolódás, folyamatos kihívás „új vidéki gazdaság”

6 Új vidékfejlesztési paradigma I. térségi alapú, integrált (multifunkcionális) politika, amely a vidéki területek fenntartható fejlesztését biztosítja; középpontban a versenyképesség javítása: a helyi sajátosságok (környezeti vagy kulturális adottságok, tradicionális termékek stb.)kompetitív előnnyé alakítása; illetve a vidéki közjavak előállításának előmozdítása; a mezőgazdaság kiemelt szerepet tölt be a vidéki gazdaságban: a helyi inputok, üzleti szolgáltatások fő vásárlója;a vidéki közjavak fő előállítója; ám egyedül nem teljesítheti a vidékfejlesztés funkcióit

7 Új vidékfejlesztési paradigma II. Az „új vidéki gazdaság” fő jellemzői: –az elérhetőség, a megközelíthetőség javítása kommunikáció és a támogató infrastruktúra révén (vállalkozói hálózatok stb.); –vidéki vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozói és menedzsment ismeretek fejlesztése, a termékinnováció és az innovatív marketing révén; –a közjavak előállításának előmozdítása révén vonzó vidéki környezet, magas életminőség fenntartása, meghatározó szektor lehet a turizmus; –innováció előmozdítása (piaci rések, új termékek, eljárások, innovatív marketing); –tudásalapú biogazdaság lehetősége; –emberi erőforrás fejlesztése

8 Legjobban teljesítő vidéki térségek I. Sikeresebbek a helyi közjavak munkahelyekké, jövedelmekké, életminőséggé alakításában –népességmegtartás, -növelés –sikeres diverzifikáció Jellemzők: 1.„jó kormányzás” (good governance): döntéshozatali és finanszírozási autonómia magas foka; intézményi együttműködés; jó kapcsolatok a civil (NGO) szervezetekkel, a magánszektorral → alacsonyabb tranzakciós költség, komplex és hatékony politikák helyi és regionális szinten

9 Legjobban teljesítő vidéki térségek II. 2.élénk mikro-, kis- és középvállalati szektor, vállalkozásalapítás magas dinamikája, belső és külső hálózatépítés 3.természeti és kultúrális vagyon hatékony új alkalmazása 4.széleskörű tulajdonlás 5.magas életminőség

10 Európai közjavak és vidékpolitika európai (környezeti) közjavak előállítása

11

12

13 Európai közjavak és vidékpolitika európai (környezeti) közjavak előállítása modernizáció és szerkezetátalakítás lokális és regionális közösségek szolgálata

14 Jelenleg: KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Vízió: KÖZÖS VIDÉKPOLITIKA! I. PILLÉR I. PIACPOLITIKA I. VIDÉKI KÖZJAVAK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE Közvetlen támogatás (SPS, összekap- csolt) Egyéb belpiaci intézkedé- sek Külpiaci intézkedések I/A: Általány- támogatás (közjavak alapján) I/B: Regionális kiegészítő támog. (közjavak célzott előállítására) II. PILLÉR 1. tengely: Verseny- képesség II. VIDÉKFEJLESZTÉS 2. tengely: Környezet- gazdálkodás 3. tengely: Diverzifiká- ció és életminőség javítása II.VIDÉKI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÉLETKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE II/A: Mezőgazdaság, erdőgazdaság akvakultúra versenyképessé- gének növelése II/B: Vidéki közösségek gazdasági, társadalmi erősítése - Szerkezeti alkalmazkodás - Integrált válság- és kockázat menedzsment

15 MeH-MTA A stratégiai kutatások 2006–2007. c. ülésszak Átfogó vidékpolitika felé Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, november 29.

16 Európai közjavak és vidékfejlesztés Fiskális föderalizmus → közösségi finanszírozás a határokat átlépő pozitív és negatív externalitások, tovagyűrűző hatások esetén indokolt Multifunkcionalitás → határokon átnyúló externalitások (a felszíni vizek, a levegő tisztasága; folyók vízgyűjtő területe; éghajlat; állat- és növényegészségügyi, állattartási és környezetgazdálkodási szempontok egységes érvényesítése; rendezett tájak; életképes rurális közösségek; kulturális örökség megőrzése) európai közjavak

17 Az EU vidékfejlesztési politika fő problémái bonyolult programozás és végrehajtás korlátozott források a közös költségvetésből eltérő lehetőségek a nemzeti költségvetésekből „agrár-vidékfejlesztés” ? versenyképességi paradoxon magas tranzakciós költségek tisztázatlan viszony a regionális politikával

18 Közös Agrárpolitika Változó súlypontok –piaci támogatások helyett közvetlen jövedelemtámogatás –versenyképességi kényszer –agrár-környezetgazdálkodás → feltételesség –második pillér: a vidékfejlesztés –új reformlépcső, újabb felülvizsgálat Fenntarthatóság –gazdasági, környezeti, társadalmi értelemben

19 A KAP támogatások szerkezetének alakulása

20 A KAP költségvetés szerkezete ( ) egyéb közvetlen támogatások vidékfejlesztés export támogatások

21 EU vidékfejlesztési politika prioritásai Versenyképes mezőgazdaság és erdészet megteremtése –szerkezeti átalakítás Vidéki környezet minőségének javítása –földfelszín gondozása (földmenedzsment) –biomassza, megújuló energiaforrások Vidéki közösségek gazdasági-társadalmi életképességének növelése –diverzifikáció –helyi kezdeményezések

22 A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása I. Lehetőségek növekvő kereslet a kertészeti termékek, egyes állati termékek iránt; elektronikus vásárlás élelmiszerek iránti igény; nő a funkcionális élelmiszerek (természetes, adalékanyagoktól mentes élelmiszerek, biotermékek) iránti kereslet; megújítható energiaforrások az agrártermelésben; erdészet: a faipari termékek előállításán túl megújuló energia, környezeti javak szolgáltatások előállítása, rekreáció nő a kényelmi

23 A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása II. A versenyképesség javításának forrásai: a termelékenység növelése; javuló költséghatékonyság a betakarítás, a szállítás/raktározás és a disztribúció területén; termékdifferenciálás a hozzáadott érték növelése; méretgazdaságosság (a termelés és a feldolgozás területén); állandó minőségű, biztonságos, a környezetvédelmi és az állatjóléti szabályok betartásával előállított termékek; a világpiacra orientált élelmiszeripari, erdészeti, turisztikai vállalkozások hálózatai hatékonyabban használják ki a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségeket; természeti erőforrások komparatív előnyei alapozva tudásalapú biogazdálkodás folyatatható

24 A magyar agrárkereskedelem egyenlege az EU – tagországokkal (milliárd Ft) EU EU EU I-IX

25 Az agrárgazdasági export aránya az összes exportból (%) (2004) Belgium 8,2 Dánia 18,5 Franciaország 10,0 Írország 8,4 Hollandia 13,6 Magyarország 5,7 egy hektár mezőgazdasági területre 1000 EUR (2004) 14,5 4,3 1,2 1,6 20,2 0,4 egy munkaerőegységre 1000 EUR (2003)

26 A vidéki környezet minőségének javítása hagyományos, vagy jelentős természeti értéket képviselő mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése vízgazdálkodás, éghajlatváltozás pozitív irányú befolyásolása biológia sokféleség (biodiverzitás) fenntartása és fejlesztése fenntartható termőföld-használati gyakorlat (a termőterületek végleges kivonása, az elsivatagosodás, az erdőtüzek kockázatainak csökkentése) megújuló energia, bioenergetikai létesítmények támogatása; üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentése; erdők és az egyéb növényzet széndioxid megkötő hatásának, a szerves anyagok talajalkotó szerepének megőrzése

27 Bioenergia-lehetőségek technikailag jelentős mennyiségű biomassza hasznosítható energetikai célra, szigorú környezetvédelmi feltételek mellett is; a növekedés legfontosabb forrása a termelékenység emelkedése és a mezőgazdasági szektor további liberalizációja; rövidtávon a hulladékok (azon belül a szalma, trágya, faipari hulladék), míg hosszú távon a már ismert, illetve új, magas hozamú energianövények jelentik a legfontosabb forrást; minden szakaszban érvényesíteni szükséges a megfelelő környezeti előírásokat

28 Vidéki térségek és a foglalkoztatás I. Kiinduló feltételek kedvezőtlen demográfiai és migrációs folyamatok alacsonyabb aktivitás, magasabb munkanélküliség –tartós munkanélküliség –rejtett munkanélküliség az agrárgazdasági foglalkoztatás csökkenése a szolgáltatási ágazat alacsonyabb fejlettsége alacsonyabb képzettség a nők és a fiatalok sajátos problémái

29 Egyéb országok A népesség változása ( éves átlagos változás %-ban )

30 Gazdasági aktivitási ráta (2001, az összes %-ban kifejezve) 60 alatt fölött Nincs adat Egyéb országok

31 A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának változása a kke-i országokban (1990=100) 2 Bulgária Szlovénia Románia Litvánia Lettország Lengyelország Szlovákia Csehország Magyarország Észtország

32 Mezőgazdasági foglalkoztatottság (2003, fő, %-ban kifejezve) 5 alatt felett Nincs adat Egyéb ország Megjegyzés: részidős termelőket is beszámítva

33 Mezőgazdasági foglalkoztatottság az új tagállamokban ( éves munkaerőegységben) Status quo 1. szcenárió: az EU re elérné az EU14 (kivéve Portugália) munkaerő-föld hányadosát, azaz 42ÉME/1000 ha MMT 2.szcenárió: az állandó munkaerő 2014-ig évente 5%- kal csökkenne (= Spanyolország Portugália csatlakozást követő 10 éven belül bekövetkező változása) 3. szcenárió: az állandó munkaerő 2014-ig évente 3%- kal csökkenne (= Görögország csatlakozást követő 10 éven belül bekövetkező változása) ÉME /1000 ha MMT 2003 Állandó foglalkoz- tatottak ÉME Állandó foglalkoz- tatottak ÉME Változás %- ban Változás évenként %-ban Állandó foglalkoz- tatottak ÉME Változás %- ban Változás évenként %-ban Állandó foglalkoz- tatottak ÉME-ben Változás %- ban Változás évenként %-ban CZ EE HU LV LT PL SK SL EU

34 Vidéki térségek és a foglalkoztatás II. Lehetőségek turizmus, kézművesség, vidéki szálláshelyek lehetőségei új mikrovállalkozások, illetve a mezőgazdasági diverzifikáció számára gyermekgondozás diverzifikáció, vállalkozásösztözés, a kulturális örökség, a helyi szolgáltatási infrastruktúra létrehozása és fejlesztése a gazdasági fejlődésben és az élelmiszerminőség javulásához egyaránt hozzájárulhat képzési, humántőke fejlesztési programok info-komunikációs technológiák elsajátítása és fejlesztése megújuló energiaforrások innovatív használata helyi infrastruktúra fejlesztése

35 Multifunkcionalitás Az európai mezőgazdasági modell fő jellemzője. Kulcselemek –együttes kibocsátás –egyes nem termék kibocsátások externalitások, közjavak Magán és közjavak együttes előállítása esetén: –magánjavak termelése, felhasználása és kereskedelme célzott és szétválasztott gazdaságpolitikai intézkedések Szétválasztás (decoupling) piaci mechanizmus ─ közjavak

36 Nem-termék kibocsátások Sajátos térbeli dimenziók –regionális, lokális termelékenység –nem-termék outputok iránti igény Más gazdasági ágazatok lehetséges szerepe: –nem-termék kibocsátás elválasztható-e a mezőgazdasági termeléstől? –milyen mértékben képes annak előállítására más tevékenység? –mely megoldás kevésbé költséges?

37 A mezőgazdasági termelés és a vidéki környezet előnyeinek kombinációja Vidéki környezet előnyei Környezeti előírások, illetve gyakorlati kódexek Mezőgazdasági kibocsátás 1234

38 Multifunkcionalitást előmozdító intervenció I. Erős együttesség a termék és nem-termék kibocsátás között Piaci kudarc kapcsolódik a nem-termék outputhoz Nem kormányzati lehetőségek (piacosítás vagy önkéntes előállítás) alapos vizsgálata

39 Multifunkcionalitást előmozdító intervenció II. Leghatékonyabb intervenció –kínálati oldalon az együttesség jellegétől –keresleti oldalon a közjavak jellemzőitől függ További szempontok –tranzakciós (adminisztratív) költségek –stabilitási, méltányossági tényezők –nemzetközi következmények

40 Implicit támogatás, implicit adóztatás I. Szabályozatlan negatív környezeti következmény implicit támogatás a belső mezőgazdasági termelő számára. környezet asszimilációs kapacitását a mezőgazdaság szabad ráfordításként használja lehetséges következmény: nitrát- szennyeződés, talajerózió, szikesedés stb.

41 Implicit támogatás, implicit adóztatás II. Szabályozatlan pozitív externalitás (a kultúrtáj, a biodiverzitás fenntartása; az árvizek megelőzése stb.) a belső mezőgazdasági termelők implicit adóztatása. e nem-termék kibocsátások előállításának támogatása kereskedelmet korrigáló intézkedés

42 Különböző támogatási formák értékelése

43 Szétválasztott támogatások problémai Hiányzó piacstabilizáló hatás Tőkésítés lehetősége Magas tranzakciós költségek támogatási paradoxon

44 A tranzakciós költségek két kategóriája: Nem politikafüggő tranzakciós költségek: költségek, melyek azokat a feleket terhelik, akik szabad akaratukból szánják magukat egy adott tranzakcióra Politikafüggő tranzakciós költségek: különböző politikák implementációjához kapcsolódó költségek/ implementációs költségek, melyek adott politikák és kifizetések tervezésével, implementációjával, végrehajtásával és kiértékelésével kapcsolatosak, valamint a gazdálkodók és szervezeteik költségei (Cahill and Moreddu, OECD 2004)

45 Politikafüggő tranzakciós költségek

46 Adminisztratív tranzakciós költségek Svédországban a gazdáknak fizetett támogatások százalékában kifejezve Nem célzott támogatások (1996) Célzott támogatások (1997) területalapú támogatás 2,7% tájkép megőrzése8,3% állati prémiumok4,1% biodiverzitás megőrzése 13,5% kulturális örökség megőrzése 16,5% Forrás: Eklund,1999; csak közköltségek

47 A 2003 évi reformlépcső hatásai I. A piaci koordináció növekvő szerepe, erősödő versenyképességi kényszer Csökkenő feleslegek, növekvő versenyképesség Redisztribúciós hatások –multifunkcionalitás –moduláció –nemzeti implementáció

48 A 2003 évi reformlépcső hatásai II. Szerkezeti változások, hatékonyabb erőforrás allokáció –állattenyésztés leggazdaságtalanabb része kiszorul –marginális földterületeken csökken az árunövények előállítása –nem versenyképes egységek tevékenysége visszaszorul: extenzifikáció, tájgondozás Csökkenő földköltség, földár? –területi alapú támogatások hatása –feltételesség hatása –bérlet szerepe –eltérő implementációs modellek –a tőkésítés lehetősége Korlátozott vidékfejlesztési lehetőségek Csökkenő támogatások?

49 Kihívások Szűkülő költségvetési lehetőségek Strukturális feszültségek További bővítés WTO – kötelezettségek Kritikák

50 Közös költségvetés a viták kereszttüzében Változó szerkezet Versenyképesség és kohézió A természeti erőforrások megőrzése Nettó befizetők KAP I. pillér kiadásainak rögzítése, támogatási degresszió Veszélyben a vidékfejlesztés?

51 Kormányzati szintek kiadásai föderális államokban (a GDP százalékában) Kormányzati szint Föderális (szövetségi) ÁllamiHelyiÖsszesen Ausztrália 15,715,61,933,2 Kanada 13,317,07,237,5 Németország 30,18,67,446,1 Svájc 9,912,38,530,7 USA 15,97,07,230,1 EU -15 1,1 44,7-45,8

52 Költségvetési előirányzat A középtávú pénzügyi előirányzat tervezete (mrd. euró) 0,990,981,001,14 Kifizetési előirányzatok a GNI százalékában 1,0451,031,061,24 A GNI %-a 862,4846,8…1025,1 Összes kötelezettségvállalás előirányzat 111,3110,3…142, Egyéb kérdések 69,866,074,088,8 Vidékfejlesztés 293,1 295,1301,1 Piaci és közvetlen támogatások abból 362,9359,1369,1390,3 Közös Agrárpolitika abból 371,2367,5377,8404,7 2. Természeti erőforrások megőrzése és kezelése 307,6296,9306,5345,0 Felzárkózás kohézió 72,172,0 132,8 A versenyképesség növelése abból 379,7363,9378,5475,3 1. Fenntartható növekedés (strukturális és kohéziós alapok) Brüsszeli csúcs Brit tervezet (2005. december5.) Bizottsági javaslat (2004. április) luxemburgi javaslat (2005. június 15.)

53 kifizetés kötelezettség vállalás brit javaslatluxemburgi javaslat Költségvetési kötelezettségvállalás alakulása az EU GNI%-a

54 A vision for agriculture (Brit tanulmány, december) Cél: „a következő évtized második felében az EU mezőgazdaságát nem kelljen másképp kezelni, mint a gazdaság más szektorait….. a termeléshez kötött támogatás és az egységes mezőgazdasági támogatás teljesen eltűnik… (Mindez) a KAP költségvetés igen jelentős csökkentését teszi lehetővé.” Az új KAP körvonalai: –a mezőgazdaság bekapcsolása az EU versenypolitikájába; –világos agrárpolitikai célok, közösségi keretek meghatározása; –célzott, a termelést nem torzító tagországi, regionális (illetve helyi) szinten meghatározott és alkalmazott intézkedések; –importvámok közelítése a gazdaság más területéhez; –ártámogatás, exportviszatérítés, más termelési és fogyasztói támogatások teljes kiiktatása; –„nincs olyan jövedelem-, vagy termeléstámogatás, amely a mezőgazdaságot a többi szektortól eltérően kezelné”; –EU mezőgazdasági kiadás alapja a jelenlegi II. pillér.

55 Lehetséges irányzatok I. 1.Konszolidáció 2.Radikális reform –mennyiségi korlátozások megszüntetése –közvetlen támogatások teljes szétválasztása –kötelező feltételesség bővítése –erőteljes további moduláció –piaci reformok elmélyítése intézményi árak csökkentése intervenció kizárólag biztonsági háló csökken a külső védelem, de fennmarad a közösségi preferencia

56 Lehetséges irányzatok II. 3.Renacionalizáció –az iparhoz hasonló szintű külső védelem, belső intervenció teljes hiánya –támogatások teljes szétválasztása –a támogatások szabályozása és finanszírozása nemzeti hatáskörben 4.Totális szétválasztás, Zöld kötvény

57 A kötvény - rendszer kiépítésének elemei 1-2.A támogatás (növénytermesztés illetve állattámogatás) szétválasztása a termeléstől 3.A támogatás szétválasztása a földterülettől (illetve gazdaságtól), a jogosultság egyénhez kapcsolása 4.A támogatás időtartamának korlátozása, időbeli degresszója 5.A jövőbeni támogatás szintjének előzetes rögzítése 6.A támogatási jogosultság átalakítása kötvénnyé

58 A kötvényrendszer problémai Technikai problémák Feltételesség hiánya Finanszírozás

59 A kötvényrendszer és a szélesebb CAP-reform lehetséges kérdései 10/15 év € D (a második pillér) CAB Idő

60 KAP opciók 1.A évi reformlépcső megvalósítása pénzügyi megszorításokkal 2.Uaz. mint körül a reform felülvizsgálata és lényeges kiigazítása 3.A KAP renacionalizálása (közös politika helyett nemzeti kompetencia és finanszírozás) 4.Totális liberalizálás


Letölteni ppt "MeH-MTA A stratégiai kutatások 2006–2007. c. ülésszak Átfogó vidékpolitika felé Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, 2007. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések