Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pénzügyi piacok Bicskei Bálint, Szabó Gábor Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pénzügyi piacok Bicskei Bálint, Szabó Gábor Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi piacok Bicskei Bálint, Szabó Gábor Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék

2 2006 ősz 2 1. Előszó Öt előadás – hetven oldal –apró betűkkel Cél: áttekintést adni a pénzügyi intézmények és áruk világáról Vizsga anyagát a jegyzet lényegében lefedi, de a magyarázó jellegű részek főként az előadásokon kapnak helyet Tételsor lesz Konzultáció: december

3 2006 ősz 3 2. Bevezetés: Pénzügyi Rendszer Gazdasági élet fejlődése –Árutermelés fejlődése  szükséges, hogy a pénznek is saját piaca legyen Speciális áruk Speciális intézmények –Lényegében ez a tárgy Hazai és nemzetközi pénzügyi piacok jellemzői, termékei, szabályozottsága 2.

4 2006 ősz 4 2. Bevezetés: Pénzügyi Rendszer Általános definíció: –Olyan piacok, egyének, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban szereplők mechanizmusok (technikák) adásvétel szabályozottság 2.

5 2006 ősz 5 Túlköltés Hitelfelvétel Jövedelem Évek Forint (Dollár) Miért szükségesek a pénzügyi piacok? (Háztartási jövedelmek és kiadások életciklusa) Adósságtörlesztés, megtakarítás Kiadások Befektetés Háztartások össz. megtakarításának aránya az utóbbi években? -100% Forrás: OECD és nemzetközi statisztikák Olaszország Japán Svájc Franciaország Austrália Nagy-Britannia USA Hollandia Svédország Norvégia 2. Háztartási jövedelmek és kiadások életciklusa

6 2006 ősz 6 Tisztázzunk néhány definíciót! Túlköltekezés: a kiadások meghaladják a jövedelmeket –hitelfelvétel vagy vagyonunk felhasználása Megtakarítás: a kiadások alacsonyabbak a jövedelmeknél –adósságaink visszafizetésére vagy vagyonunk gyarapítására, beruházásokra fordítjuk Vagyon: megtakarítás révén felhalmozott anyagi eszköz Nettó megtakarítók kormegoszlás piacok hatékonysága Nettó felhasználók 2.

7 2006 ősz 7 A pénzügyi piacok feladata A szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz, tehát a hitelfelvétel és a hitelnyújtás elősegítése. –Közvetítés a megtakarítók és a felhasználók között Jelenbeli (biztos) megtakarításaink cseréje jövőbeli (várható) megtakarításokért. –Időtáv és kockázat Cserék során alakul ki a piaci ár (pénzügyi termékek ára, kamatláb, részvény árfolyamok) 2.

8 2006 ősz 8 Háztartási kiadások (vásárlások) Kormányzati kiadások Adók Háztartási jövedelmek (fizetések) Belső források A kölcsönözhető pénzek piaca Állami költségvetés Pénzügyi rendszer rendszer Háztartások Vállalatok Hitelezés Hitelfelvétel Törlesztés Tőke+Hozam Kormányzati hitelfelvétel és törlesztés 2.

9 2006 ősz 9 A pénz ára Kamat –Időpreferencia Kockázat –„Ígéret” Likviditás –Piac Ft % D S D’ 2. adott kockázati szinten

10 2006 ősz 10 A pénzügyi közvetítő rendszer megtakarítók felhasználók értékpapír közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők pénz közvetett tőkeáramlás pénz közvetett követelések pénz értékpapír, hitel Kereskedelmi bankok Betéti intézetek Biztosítók Nyugdíjintézetek Befektetési társaságok Finanszírozási társaságok 2.

11 2006 ősz 11 Beruházási és Finanszírozási döntések 2.2. Pénzügyi piacok és a vállalati finanszírozás Mérleg, 199.., ….hó ….nap EszközökForrások Sokkal tökéletesebb piac NPV  0 Sokféle pénzügyi eszköz Sok szabály Nem végleges (könnyen visszavonhatóak) döntések Nem tökéletes piac Nem túl sok versenytárs Különleges eszközök Hatékony tőkepiac Beruházási és finanszírozási döntések 2-3.

12 2006 ősz Hatékony tőkepiacok Akkor mondjuk, hogy hatékony a tőkepiac, ha az ott forgalmazott áruk eladása vagy vétele nem eredményezhet gazdasági profitot (pozitív NPV-t). Aukció - festmény értékesítés  Megfelelő árat kapok? –Ha… –Ugyanez igaz a pénzügyi piacokra is az árfolyamok a „reális” értéket tükrözik, mindegy, hogy mi mennyire vagyunk tájékozatlanok (passzív). Ha ez így van, akkor az árfolyam csak új információk hatására változik. –Összességében, a pénzügyi eszközök hatékony árazódásából indulhatunk ki. 3.

13 2006 ősz Hatékony tőkepiacok Mi „reális”? –Olyan egyensúlyi árfolyam, amelybe minden elérhető információ beépült (3 szint) –Akkor csak a teljesen új információk… –A teljesen új információ azonban megjósolhatatlan (eseményvizsgálatok) Így az árfolyamváltozások is azok lesznek Árfolyamváltozások sorozata véletlenszerű (korreláció) Alapkezelők teljesítménye  nincs kiemelkedés Ez csak az első, „átfogó” megközelítésünk… 3.

14 2006 ősz A pénzügyi piacok eszközei A pénzügyi eszközök különleges áruk, mert –nem szolgálnak közvetlen szükséglet kielégítésére –nincs használati értékük –nem amortizálódnak, kopásuk nem von le értékükből –bár fizikai megjelenésük lényegtelen, különösen fontos az alakiság Megtakarítások átadásával jönnek létre Belső értéke nincs, későbbi időpontra szóló követelés Formáját tekintve lehet: –értékpapír –utalvány –szerződés –egyéb jogi dokumentum 3.

15 2006 ősz A pénzügyi piac legfontosabb eszköztípusai  váltó (keresk., kincstári)  kincstárjegy  bankbetétek és bankhitelek  kötvény  záloglevél  részvény likviditási problémák áthidalására hosszú távú pénzigények fedezésére 3.

16 2006 ősz A pénzügyi piacok csoportosítása időbeliség szempontjából:pénz- és tőkepiac kibocsátás alapján:nyílt és zárt piac a piac funkciója alapján:elsődleges és másodlagos piac az ügyletek esedékessége szerint:azonnali és határidős piac a pénzügyi eszközök jellege alapján:értékpapírpiac és devizapiac piac koncentráltsága alapján:koncentrált, OTC és decentralizált piac … 4.

17 2006 ősz Értékpapírpiacok Valamilyen vagyonnal (áruval) kapcsolatos jogot megtestesítő okiratok piaca (szereplők, szabályok). Mind a közvetlen, mind a közvetett tőkeáramlásban kiemelkedő szerepet tölt be. Az értékpapírpiacon megtalálható árukat a már megismert csoportokba sorolhatjuk. Így, az értékpapírok lehetnek pénzpiaciak vagy tőkepiaciak, nyílt vagy zárt kibocsátásúak stb. A értékpapírpiac szereplője a gazdasági élet bármely tagja lehet (vannak speciális szereplők) A különböző igényeknek megfelelően igen sokféle alakult ki. 4.

18 2006 ősz Az értékpapírpiacok csoportosítása az adásvétel tárgya szerint –részvénypiac, –kötvénypiac, –állampapírpiac. a kibocsátók szerint –vállalati kibocsátású papírok piaca, –állami kibocsátású papírok piaca, –önkormányzat kibocsátású papírok piaca, –magán kibocsátású papírok piaca. 4.

19 2006 ősz Az értékpapírpiacok csoportosítása az ügylet lejárata alapján –azonnali piac (prompt-), –határidős (termin) piac. a cserében résztvevők közötti jogviszony alapján –elsődleges értékpapírpiac, –másodlagos értékpapírpiac. a piac szervezettsége illetve koncentráltsága alapján –decentralizált, –OTC, –koncentrált értékpapírpiac, 4.

20 2006 ősz Értékpapírpiacok szabályozottsága Koncentráltság Szabályozottság Piac szervezői által kialakított szabályok betartása Komoly bekerülési feltételek Áru, idő, mennyiség, árképzés  szereplők 4-6.

21 2006 ősz Értékpapírpiacok szabályozottsága Koncentráltság Szabályozottság DecentralizáltKoncentrált OTC földrajzilag szétszórt résztvevők szerződnek nincs belépési korlát kevés információ olcsó (harmadik piac) egy helyre koncentrált aukciók (kereslet) – egyedi termékek piaca – ár: licit alapján tender (kínálat) tőzsde (kereslet és kínálat) – homogén tömegáruk piaca – tökéletes piaci ár bankközi online hálózat értékpapír, deviza stb. közvetítő cégek technikai belépési feltételek ár: kereskedők alkuja gyors és olcsó 4-6.

22 2006 ősz Értékpapírpiacok szabályozottsága Decentralizált piacok –Legalacsonyabb koncentráltság  tőzsdén kívüli piac –Nincs belépési korlát –Szerződések Felek alakítják ki –Szervezetlenség  viszont alacsony költségek –Információk nem állnak rendelkezésre  egyéni alkuk –Harmadik piac Tőzsdei papírok, nem szervezett formában Már szervezettebb  közvetítők Intézményi befektetők  komoly megtakarítás Saját emberi erőforrásuk van a brókeri, elemzői feladatokra

23 2006 ősz Értékpapírpiacok szabályozottsága OTC piacok –Magasabb szervezettségi fok –Bankközi, elektronikus (számítógépes, telefonos vérgrehajtás) –Értékpapír, deviza, forintpiac… –On-line, állandó kapcsolat, szoftver –Belépési korlát: technikai feltételek –Árak: alkuk eredménye –Gyors, olcsó, megfelelő információkkal

24 2006 ősz Értékpapírpiacok szabályozottsága Koncentrált piacok –Egy helyre szervezi a kereskedést –Formái: Aukció (kereslet) –Egyedi termékek  lényeg az ármegállapítás (Samuelson) –Licitálás Tender (kínálat) –Lehető legjobb ajánlat megtalálása  verseny Tőzsde (kereslet-kínálat) –Kínálat  szükséges, hogy teljesen egyformák legyenek a termékek (homogén tömegáruk) –Likviditás, tökéletes ármegállapítás (egyensúlyi ár) –Komoly szervezés, szabályok, szabványosított  fellendülés

25 2006 ősz 25 A BÉT teljesítménye (BÉT, 1999) 47.

26 2006 ősz 26 Hol tartunk…

27 2006 ősz 27 Hazai pénzügyi piac fejlődése 1968 felmerül az értékpapírok bevezetése 1981 kommunális kötvény 1982 kötvényrendelet (csak vállalati), nincs másodlagos piac 1984 lakossági kötvénypiac 1985 kötvények másodlagos piaca, váltó bevezetése (saját váltó) 1987 kétszintű bankrendszer, több értékpapír Szorosabbá váló banki-vállalati kapcsolatok 1989 részvénypiac megnyitása a lakosság felé állampapír aukciók

28 2006 ősz Értékpapírpiacokra vonatkozó hazai szabályozás Külön jogszabály minden értékpapírhoz (Ptk.)  1980 Nyilvános kibocsátás, tőzsde létrehozásának jogszabályi alapja, egyéb tőzsdei szabályok (Épt.)  1990 –Értékpapír- és Tőzsde Felügyelet  feladatok –Piacra lépés feltételei sorozatban kibocsátott értékpapírok (kincstárjegy, kötvény, részvény) forgalmazók –befektetési tevékenység –KELER (Pénzintézeti tv.) Hitelintézeti tv. és Értékpapír tv –értékpapírpiaci tevékenység  pénzintézeti tevékenység (brókerek) –tőzsde mint önszabályozó testület (1990. június 21.) Szakosított pénzintézetek, záloglevél (ingatlan zálog)

29 2006 ősz 29 Előrelépés – termékskála bővülése 1995 –határidős (termin) piac beindulása –BUX és a kincstárjegy kontraktuslistára kerül –Eddig Likviditás Információs szerep –Mostantól már kockázatkezelésre is alkalmas a tőzsde 1996 –Közraktárjegy (áru és hitelfelvételi lehetőség egyben) –Közraktár intézménye

30 2006 ősz 30 Az értékpapírpiac felügyelete Állami Bankfelügyelet Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet Állami Biztosításfelügyelet Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Célja szervezetek működése ügyfelek védelme átláthatóság piaci verseny Intézkedések felhívás intézkedési terv vezetők továbbképzése tőkeemelés biztos kinevezése működési engedély visszavonása Feladatai engedélyezés átfogó ellenőrzés

31 2006 ősz Értékpapírpiaci garanciák SZABVÁNYOSÍTOTT –Folyamatos, zavartalan, gyors működés –Tőzsdei ügyletek és ezek elszámolása, szerződéses kapcsolatok Ügyletek teljesítése –Ügyfél  megbízott Szerződés, üzletszabályzat (elszámolás) –Megbízott  harmadik fél (tőzsde) Elszámolóház Ügyféltől garancia (pénz, vagy más likvid eszköz) –Szerződések Szóban, ráutaló magatartással Telefonon 6-7.

32 2006 ősz Értékpapírpiaci garanciák Ügyfélkövetelések védelme –Ügyfél követelés Hitelezés törlesztésére nem vehető igénybe Nem adható kölcsön, nem terhelhető meg, nem használhatja Bármikor rendelkezhetnek róla Befektetővédelmi Alap (BEVA) –Befektetési szolgáltatók hozták létre –Jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg –Befektetők védelme –Kötelező csatlakozni… –Sok mindenki ki van zárva a kártalanításból (állam, intézmények, stb.), maximum 1 M forint 8.

33 2006 ősz Értékpapírpiaci garanciák Értékpapírtőzsde –Önszabályozó –Részletes szabályozást a tőzsde készít (adatszolgáltatás, tagság) –Szankciók A-Z Üzleti titok, értékpapírtitok –Mi az üzleti titok? (érdek, minősítés, intézkedések) –Mi az értékpapírtitok? (személy, gazdálkodás, vagyon, stb.) Árfolyam-befolyásolás –Ügyletek, amelyek az önszabályozó működés torzításával hatnak az árfolyamokra –Árfolyamok „mozgatása”, „motiváció” 8.

34 2006 ősz Értékpapírpiaci garanciák Bennfentes kereskedelem –Személyek, információk köre (Épt.)  tisztességtelen előny szerzésére alkalmas Vezetők, könyvelők –Korlátozások, tiltás (ügyletekre) Felvásárlási szabályok –Részvényesek érdekét védi –Minimum az elmúlt 90 nap súlyozott tőzsdei átlaga –OTC: 180 nap –Vagy PSZÁF… –Üzletpolitikai elképzelések 9.

35 2006 ősz Tőkepiaci információs rendszer gyors pontos megbízható releváns hozzáférhető ÁRMEGHATÁROZÓ, döntések megalapozása Tájékoztató Rendszeres jelentés Rendkívüli jelentés 9. Áruról és döntően a mögöttes tartalomról, mert az lényeg

36 2006 ősz Tőkepiaci információs rendszer kibocsátóról vagyoni helyzetéről értékpapírról –mennyiség –forma –jogok –allokáció, jegyzés –feltételek PSZÁF engedély cégbemutatás tevékenység pénzügyi adatok (auditált) bevezetés adatai korábbi kibocsátások vezetők részvényei üzleti kockázatok Tájékoztató 9-10.

37 2006 ősz Tőkepiaci információs rendszer előző évi gazdálkodás pénzügyi helyzet könyvvizsgálói jelentés értékpapír-kibocsátási adatok új vezetők bemutatását, változások indoklását Negyedéves (A) Féléves (B) gyorsjelentések Rendszeres éves (és más) jelentés 10.

38 2006 ősz Tőkepiaci információs rendszer vezetők személycseréje bankszámla zárolása felszámolási eljárás tartós fizetésképtelenség tevékenység felfüggesztése Rendkívüli jelentés szervezeti változások rendkívüli kár esemény peres eljárás hitelfelvétel 10. A helyzet érdemi megítélésére alkalmasnak kell lennie

39 Értékpapírok

40 2006 ősz Értékpapírokról általában Nagy Ferenc: a papír a jogot képviseli és megtestesíti –Rövid lejáratú (váltó, csekk) –Hosszú lejáratú (részvény, kötvény) –Névérték, árfolyam Hilferding –Pénzutalványok –Hozadékot képviselő papírok A lényeg, hogy jövőbeli pénzt jelentenek 10-11

41 2006 ősz Értékpapírokról általában Pósch Gyula : „Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.” Okmány (papír) –Minden a papírhoz kapcsolódik, nem válik el a jog ettől Alakszerűség (jogszabály): fel kell ismerni, kellékek dematerializáció (értékpapírszámla , választható azonban egységes egy papíron belül), immobilizáció (KELER) –Értékpapírszámla  gyakorlatilag ügyfelenkénti, fajtánként részletezés Könnyen mobilizálható, jog átruházható (forgalomképes) 11-12

42 2006 ősz Értékpapírokról általában Forgalomképesség alapján –Bemutatóra szóló –Névre, rendeletre szóló (írásbeli átruházás) Névre szóló: engedményezéssel Rendeletre szóló: forgatmány útján (hátlap) –Dematerializált: mindig névre szóló –Pénz- és tőkepiac működése Fajtái megszámlálhatatlanok 12

43 2006 ősz Értékpapírok fogalma Jogi közelítés: „...törvény által értékpapírnak minősített szigorú alakszerűséghez kötött egy jogosultságot kizárólagos erővel megtestesítő okirat...” Közgazdasági közelítésmód: „...jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott okirat, illetve elektronikus jel, amely - hitelezési vagy tagsági jogviszonyból eredő - jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan testesít meg.” Gazdasági szerepét ellátja: pénzeszközök átcsoportosítása 13.

44 2006 ősz Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása I. Értékpapírban foglalt vagyonjog szerint –hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) –tagsági jogokat (részesedést, irányítást) megtestesítő (osztalék típusú) –áruval kapcsolatos jog Értékpapírban foglalt jog szerint –árukövetelést megtestesítő –pénzkövetelést megtestesítő névérték követelés (csekk, váltó, zero coupon) névérték + kamat jövedelem követelés (végleges tőkeátadás) 13.

45 2006 ősz Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása II. Értékpapír hozama szerint –formailag nem kamatozó –fix kamatozású (kötvény) –változó hozamú (részvény) –átmeneti formák Értékpapír lejárta szerint –rövid lejáratú –közép lejáratú –hosszú lejáratú –lejárat nélküli Értékpapír forgalomképessége szerint –bemutatóra szóló –névre szóló –rendeletre szóló Értékpapír tulajdonosai szerint –közforgalomra szánt –adott körnek szánt

46 2006 ősz Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása III. Forgalmazás területe szerint –belföldi forgalomra szánt –nemzetközi forgalmazású külföldi kötvény Eurobond Forgalom koncentráltsága alapján –tőzsdén forgalmazott „A” „B” „C” –tőzsdén nem jegyzett Értékpapír kibocsátója szerint –állampapírok –pénzintézetek által kibocsátott –társaságok által kibocsátott Gazdaságban betöltött szerepük szerint –pénzt helyettesítő –vagyongyűjtést szolgáló 14.

47 2006 ősz Váltó Sokszor hivatkozunk majd rá Mi is a váltó? –rövid lejáratú, –rendeletre szóló fizetési ígérvény –kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze … kereskedelmi hitel (áruváltó) –fináncváltó 14.

48 2006 ősz 48 Váltó legfontosabb jellemzői Pénzkövetelés –meghatározott összeg, adott helyen, és időben –névérték követelés, csak pénzre (rejtett kamat) –szigorú szabályozás (soron kívüli bíróság) Jogcímmentes (absztrakt)  csak fizetni kell Forgatható (átruházhatóság)  forgató/mányos –Opcionális pénz Váltójog (Váltótörvény) Váltókellékek (név, összeg, fizető, hely, stb.)

49 2006 ősz 49 Váltók típusai a kibocsátó szerint Saját váltó: „Fizetek én e váltó alapján…” K: kibocsátó R: rendelvényes KR váltó Idegen váltó: „Fizessen Ön e váltó alapján…” K: kibocsátó (intézvényező) C: címzett (kötelezett vagy intézvényezett) R: rendelvényes (intézvényes) K C fizetési felszólítás R váltó 15.

50 2006 ősz 50 Váltók további típusai Váltó lejárata alapján –határozott napra szóló váltó –látra (megtekintésre) szóló –lát után bizonyos idővel esedékes váltó Kiállítás és kifizetés helye szerint –belföldi –külföldi –telepített Váltó gazdasági funkciója alapján –kereskedelmi váltó –finánc váltó Speciális változatai

51 2006 ősz 51 Mit tehetünk a váltóval ? Várunk (hiteleszköz funkció) Fizetünk vele (fizetőeszköz funkció) Eladhatjuk egy pénzintézetnek Váltóátruházás –Bemutatóra szóló: (akinél épp van) –Névre szóló: forgatmány útján (üres vagy teljes) Mindenki vállalja a felelősséget 16.

52 2006 ősz 52 Váltó leszámítolása „Banknak történő átadás” Kamattal csökkentett névérték Kamat számítási módszer vagy Diszkont kamatláb  hitelkamat K: kamat összege k: leszámítolási (diszkont) kamatláb T: tőke (névérték összege) n: lejáratig hátralévő napok száma

53 2006 ősz 53 Hol tartunk… Pénzügyi rendszer Tőkeáramlások Hazai értékpapír piac szabályozásának fejlődése Értékpapírpiaci garanciák Tőkepiaci információs rendszer Értékpapírok Váltó –rövid lejáratú, –rendeletre szóló fizetési ígérvény –kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze

54 2006 ősz A kötvény Hitel - megtakarítás Hosszú lejárati idő (általában), de ideiglenes Beruházási célokat finanszíroz Jogi formáját tekintve kölcsön Visszafizetés: névérték + valami (kamat, szolgáltatás) Mondhatjuk, hogy kamatozó értékpapír Nincs üzletviteli beleszólás, tulajdonosi viszony 17.

55 2006 ősz 55 Kötvény törlesztésének módjai Lejáratkor egy összegben Futamidő alatt azonos összegekre bontva Türelmi idő után részletekben Sorsolás alapján, nyeremény-kötvények Annuitásos (teher kiegyenlítése) … Lejárati ideje 3-25 év, de előbb nem lehet…

56 2006 ősz 56 Kötvény fajtái Kamatozás alapján –fix kamatozású –változó, lebegő kamatozású –progresszív, degresszív –nem kamatozó (ZC) Forgalomképesség alapján –névre szóló –bemutatóra szóló Előállítás alapján –nyomdai úton előállított –dematerializált Futamideje alapján –lejárattal rendelkező –örökjáradék jellegű Kibocsátó alapján –államkötvény –vállalati kötvény –önkormányzati kötvény –pénzintézeti kötvény Speciális kötvényfajták –átváltható kötvény (olcsó, megnyerés) –opciós kötvény (derivatív) 20.

57 2006 ősz 57 Kötvénykibocsátás vagy bankhitel Folyósítás ütemezése Lejárati idő Törlesztés kezdete, ütemezése Kölcsönforrás ára (kamat – kamat + árfolyamnyereség) Járulékos költségek (egyező, nyilvánosnál nyer a bank) Kamat-visszafizetés forrása (kötvény jobb)

58 2006 ősz 58 Kötvények árfolyama Elméleti árfolyama: jövőbeli pénz  jelenérték „fix” jövedelmek még változó kamatozású kötvény esetében is CF  pénzáramok meghatározása PV számítás 20.

59 2006 ősz 59 Kötvények árfolyama Nettó és bruttó árfolyam r 0 >r időszakok száma 100 nettóárfolyam r 0

60 2006 ősz 60 Bóvlikötvények ~ 1970gyenge minősítésű kötvények vásárlása nem népszerű ~ 1980kiszorultak a vállalatok a nyilvános piacról tőkeáttétel a kötelezettségek irányába tolódott vállalatok hitellel finanszírozott kivásárlása Michael Milken - Drexel Burnham Lambert befektetési társaság Meggyőz és aláír (2-3 %-ért) Likviditási problémák (árjegyzés, piacteremtés) Nagy a kockázat (refinanszíroz, hitelt szerez) Vonzóbbá válik a bóvli kötvény ~ 1986Befektetési botrány, bennfentes kereskedés miatt ~ 1989Az Integrated Resource már nem kap segítséget ~ 1994Bush elnök aláírja a törvényt: takarékszövetkezetek eladnak

61 2006 ősz 61 USA-n kívül dollárban denominált vállalati kötvények stabil hozam, de adóköteles (30%) Motiváció: befektetési lehetőség (globális portfolió), adófizetés elkerülése, árfolyamkockázat csökkentése De hogyan? Eurokötvénnyel bemutatóra szóló és nem adózik Vállalatok kincstárjegy hozama alatt juthattak forráshoz nem is tudtak ellenállni Az amerikai belföldi papírok iránti kereslet lanyhult 1984 óta nem kell forrásadót fizetnie a külföldieknek vállalatok a külföldieknek bemutatóra szóló kötvényt bocsáthatnak ki Eurokötvény 22.

62 2006 ősz Záloglevél Komoly garancia –ingatlanra –teljes cégvagyonra Jelzáloghitel intézetek –ők bocsáthatják ki –garanciát is vállalnak az ingatlanon túl –hitelt vesz fel (záloglevél) és hitelt is nyújt (jelzálog-kölcsön) egyben Egyik legbiztosabb befektetés éves futamidő, tőzsdei jelenlét  likviditás „… olyan kamatozó értékpapír, amely hosszú lejáratú, telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitellel van fedezve.” 23.

63 2006 ősz Részvény az alaptőke részét a részvényes jogait, kötelezettségeit forgalomképes értékpapírt Megtestesíti Végleges tőkeátadás A tőke megkettőződése (reál- és fiktív tőke) –teljesen eltérőek is lehetnek Végleges  likviditás  tőzsde, másodlagos piac „… a részvény Rt-k alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg.”

64 2006 ősz 64 Részvényben lévő jogok Vagyoni jogok Osztalékra való jog –Osztalék mértéke (osztalék hozam és osztalékfizetési ráta) –Árfolyam nyereség Likvidációs árbevételi jog –Korlátolt felelősség Elővételi jog –Alapszabályi korlátozás lehetséges Tagsági jogok Választói és szavazati jog –Személyes vagy képviseleti Ellenőrzési jog Óvási jog Kisebbségi jogok –Megvizsgáló jog (IT) –Közgyűlés összehívásának kezdeményezésére való jog –Közgyűlési napirend 24.

65 2006 ősz 65 Részvény alakszerűsége Gt. (Rt-re vonatkozó része) szabályozza Nyomtatott vagy dematerializált Szigorú formai szabályok Részvénysorozat azonos típus, névérték, előállítás… 24.

66 2006 ősz 66 A részvények fajtái Forgalomképesség alapján Bemutatóra szóló (alaptípus) –Dematerializált és zártkörű esetében nem lehet Névre szóló részvény –Részvénykönyv (szabályozás) Tagsági jogok alapján Törzsrészvény (közönséges részvény) Elsőbbségi részvény –osztalék, likvidációs, szavazati (vétó  aranyrészvény) Sajátos részvényfajták Dolgozói (névre szól) Saját részvény 25.

67 2006 ősz 67 Részvény kibocsátása Mikor? Nyilvános és Zártkörű kibocsátás Forgalmazó igénybevétele Tájékoztató készítés (PSzÁF) Egyet sem nyilvánosan Kisebb társaságok Rugalmasabb működési forma Alaptőke felemelése csak az eredeti alaptőke befizetése után átváltható kötvények átváltása dolgozói részvények kibocsátása Alaptőke leszállítása közgyűlés dönthet 2/3-os szabály 26.

68 2006 ősz 68 Részvény átruházása Általában anonim Mi biztosítja a forgalomképességét: –egyenlő névérték előírása –alacsony névérték –tagságjog az értékpapírban –korlátolt felelősség Átruházás szabályozása (mint más értékpapír) –bemutatóra szóló: fizikai átadás –névre szóló: forgatással (lásd váltó) + részvénykönyv 26.

69 2006 ősz 69 Részvények árfolyama Névérték – árfolyamérték Diszkontálás  probléma a jövőbeli pénzáramokkal van Kockázat: osztalék, árfolyam Vállalati pénzügyek… 27.

70 2006 ősz Letéti-, pénztárjegy Kibocsátók: a pénzintézetek Középlejáratú (max. 3 év) Kölcsönügylet (fix kamat) Forgalomképes (ezért más mint a bankbetét), de nincs piaca… 1 éven túl meg kell kezdeni a beváltását Formai kellékek Bemutatóra/névre szóló Rövidlejáratú Pénzpapír Kölcsönügylet (fix kamat) Kibocsátók: –a pénzintézetek, állam,... Forgalomképes Meghatározott összegek Bármikor vissza... Formai kellékek Bemutatóra szóló 27.

71 2006 ősz Befektetési jegy „… alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Alapkezelő a pénzösszeget befektetési alap kialakítására, vagy abban való elhelyezésre fordítja, és azt kezeli.” Kisbefektetők pénzét gyűjtik össze Alapok adják a –szakértelmet –jól diverzifikált portfolió kezelést (kis kockázatot) –alacsonyabb fajlagos tranzakciós költséget 28. Alapok össztőkéje Magyarországon az év végén

72 2006 ősz 72 Befektetési jegy Részesedést testesít meg –korlátozott tulajdonosi jogokkal (hozam és likvidációs jog) Alapkezelő befektetési alapot hoz létre –értékpapírba vagy ingatlanba fektethet Kibocsátás: –nyilvános vagy zárt jegyzés Kedvezményezett személye alapján –névre, illetve bemutatóra szóló lehet Futamideje szerint –nyílt és zárt végű zárt végűt nem lehet visszavásárolni (tőzsde kell) 28.

73 2006 ősz 73 Letétkezelő Független letét kezelő Szakosított pénzintézet vagy bank Feladatai: –letéti őrzés, kezelés –befektetési alap értékpapír számlájának vezetése –technikai teendők ellátása –ellenőrzés Egy alap - egy kezelő 29.

74 2006 ősz 74 Befektetési alapok összefoglalás 29.

75 2006 ősz Közraktárjegy közraktárjegyA közraktárjegy az áru közraktárba való elhelyezésekor kerül kiállításra. –árujegy (cedule) - az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja –zálogjegy (warrant) - az áru tulajdonjogát képviseli Közraktár Zálogjegy  hitelfelvétel lehetséges 29.

76 2006 ősz Zálogkölcsön Közraktárban elhelyezett áru  fedezetett nyújt  lombard hitel (zálogjegy bankra forgatása): –rövid lejáratú –forgóeszközhitel  kisebb kockázat  kedvezőbb kamatozás Beszállítás problémája Zálogjog érvényesítése Gazdálkodó előnyei 30.

77 2006 ősz 77 Eddigiek áttekintése Ami már volt… –Pénzügyi rendszer –Értékpapír piacok –Értékpapírok I. (részvény, kötvény stb.) Ami még hátravan… –Értékpapírok II. (állampapírok) –Tőzsde működése –Tőzsdei ügyletek –Nemzetközi fizetési módok

78 2006 ősz Állampapírpiac Állampapírok –államkötvények – egy évnél hosszabb lejáratú (kevés) –kincstárjegyek – egy évnél rövidebb lejáratú (sok) Angolszász kategorizálás –Treasury bill (1 év alatt) –Treasury note (2-5 év) –Treasury bond (5 év felett) Fő cél az állami forrásszerzés, ezért –Átláthatóság, likviditás, egyszerűség (piac, termék, szabványosítás) Érdekesség: USA költségvetése 2015-re visszafizetni tervezi teljes adósságállományát. 31.

79 2006 ősz Államkötvények jellemzői –Forgalomképességük szerint: korlátozott korlátlan Államkötvények csoportosítása: –Kamatozásuk jellege szerint: fix változó (infláció, fogyasztói árindex stb.) –Kamatfizetés gyakorisága szerint: éves féléves stb. 31. –Kibocsátásuk szerint lehetnek: zárt (bank konszolidáció, árvízkárok stb.) nyilvános kibocsátásúak (egyre dominánsabb) A forgalomban levő államkötvények megoszlása a kibocsátás módja szerint 1991 és között (névértéken) milliárd forint Zárt kibocsátásNyilvános kibocsátás

80 2006 ősz Kincstárjegyek Kincstárjegyek csoportosítása: –Kamatozásuk szerint: diszkont (aukciókon értékesítik) kamatozó –Megcélzott réteg szerint: lakossági nagykereskedelmi típusúak –Fajtái : Kincstári takarékjegy (lépcsős kamatozású) Kamatozó kincstárjegy (futamidő végén fizet) Kincstári takarékkötvény Diszkont kincstárjegy –3 és 12 hónapos futamidő 32.

81 2006 ősz 81 A forgalomban lévő állampapírok összetételének alakulása

82 2006 ősz 82 A forgalomban lévő állampapírok tulajdonosi megoszlása 2001.

83 2006 ősz A jegybanki finanszírozástól a modern állampapírpiacig (Magyarországon) től törvényi keretek piaci alapú finanszírozás   kamatozó és diszkont kincstárjegyek 33. Kezdetekben: –PM - finanszírozás tervezés, adóság nyilvántartás –MNB - finanszírozás nemcsak külföldről, hanem belföldről is: állampapír piac kialakítása Fék nélküli eladósodás IMF ajánlások Maastrichi megállapodás

84 2006 ősz A jegybanki finanszírozástól a modern állampapírpiacig (Magyarországon) 1991 –Jegybank törvény - monetáris szabályozás (korlátozta a hitelnyújtás mértékét) –Első „valódi” államkötvények  hosszú távú finanszírozás  állampapírpiac  tőkepiac 1995 –Államadósság Kezelő Központ létrehozása 1997 –Jegybanki közvetlen finanszírozás tilalma 1999 –Már külföldön is csak az ÁKK (a „Magyar Állam”) bocsát ki államkötvényeket 33.

85 2006 ősz 85 Pár szó a jogi szabályozásról Csak a lakossági papírokat nyomtatják ki –postákon: Kincstári Takarékjegy (= kincstárjegy) –bankhálózaton: Kamatozó Kincstárjegy és Kincstári Takarékkönyv (= államkötvény) Dematerializált értékpapír  biztonság –benyújtás a KELER-nek –számla jóváírás –alacsonyabb tranzakciós költségek (nyomda, szállítás, őrzés stb.)

86 2006 ősz Állampapír értékesítési módszerek aukciókonJellemzően aukciókon –Diszkont kincstárjegyek már 1988-óta (kötvény 1996) Aukciók szükségszerűsége –Piaci alapokra helyezés –Máshogy elég nehezen működne (kereslet-előrejelzés) –Versenyeztetés  hatékony allokáció –Információérték növelés Pl. külföld felé Állampapír kereskedelem: –ajánlati áras, diszkriminatív –egyenáras 33.

87 2006 ősz 87 Aukciók lebonyolítása Meghirdetés (lebonyolítás ÁKK)  időpont, jellemzők, tervezett összeg, stb. –Magyar Tőkepiacban –Magyar Hírlapban Aukción csak elsődleges forgalmazók vehetnek részt –1996-tól –Jelenleg 12 db Tájékoztatási kötelezettség a kialakult árakról Összevont címletben a KELER Rt-nek, pénzügyi teljesítés után jóváírás a számlákon Aukciós naptár 34.

88 2006 ősz 88 Nehezen alakult ki –Kétoldali jegyzés az elsődleges forgalmazóknál Az állam is „beszállt” a kisbefektetők felé (Kincstári fiókhálózat) MAX index (1 évnél hosszabb hátralévő futamidő, leglikvidebb, fix kamatozású államkötvények), 1998 RMAX index (1 évnél rövidebb hátralévő futamidő) MAX composite (MAX; RMAX) Állampapírok másodlagos piaca 34.

89 2006 ősz 89 MAX index alakulása , BUX index

90 2006 ősz 90 Röviden a mai témánkról PSZÁF Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok TEA

91 2006 ősz A tőzsdékről általában A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. helyszíntA tőzsde tehát csak helyszínt biztosít a kereskedéshez árukat  meghatározott árukat, helyen  meghatározott helyen, időben  meghatározott időben, személyek  meghatározott személyek, módon adhatnak-vehetnek  meghatározott módon adhatnak-vehetnek. mindez szigorú szabályok szerint folyik. (szigorú) szabályok = tőzsdei szokványok 36.

92 2006 ősz A tőzsde fogalma és lényege A tőzsdék jelentősége: –A források és a vállalkozások szervezett piaca –A források és a vállalkozások szervezett piaca; –Alternatívákat kínál –Biztosítja a likviditást –Csökkenti a kockázatot (diverzifikáció); –Folyamatos, nyilvános vállalatértékelés –Folyamatos, nyilvános vállalatértékelés; –Kormányzattól függetlenrendszer –Kormányzattól független rendszer; 36.

93 2006 ősz 93 XIII-XIV. sz. Olaszországi városállamok –tartozásokat kompenzálva –egy adott napon XIII. sz. Németalföld: Brügge (van der Burse) Antwerpen (1460) Amszterdam (1611) –Kelet-Indiai Társaság, 1602 –Első részvénytársaság –Osztalékfizetés 1605-ben 15% (bors) Bemutatóra szóló részvény Poroszország XVIII. sz (Kelet-Indiai Társaság első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló készítéshez) Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt I. Ferenc József: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (1864; ; 1948; 1989) A tőzsdék kialakulása

94 2006 ősz 94 Kétféle csoportosítási szempont szerint jogállása –a tőzsde jogállása alapján Európai kontinentális tőzsdék és (közjogi jellegűek) Angol-amerikai típusú tőzsdék (magánjogi jellegűek) 5.3. A tőzsdék fajtái 39. Általános árutőzsde gabona színesfém szesz Meghatározott árucsoportra specializálódott cukor tőzsde gyapot nyersgumi Egyetlen termékre specializálódott Speciális árutőzsde Árutőzsde Áru- és értéktőzsde Általános értéktőzsde DevizaÉrtékpapír Nemesfém Speciális Értéktőzsde Tőzsde tőzsde értéktőzsde áruk jellege –a tőzsdén forgalmazott áruk jellege, illetve

95 2006 ősz 95

96 2006 ősz 96

97 2006 ősz 97 A BÉT tulajdoni szerkezete PSZÁF Deák F. utca 5. Brókercégek ÁLLAM Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok

98 2006 ősz A hazai tőzsdék 39. Általános terménytőzsde; –gabona; –hús;1991. –határidős devizapiac; Budapesti Értéktőzsde június 21. –1993- ig csak értékpapírok –1994. devizaszekció –2001. Hitelpapír szekció –Tagjai MNB Bankok és Brókercégek –BÉT+BÁT=BÉT 2005.okt. A tőzsde jogi személy - Épt. bárhány tőzsde

99 2006 ősz A tőzsde gazdálkodása, a tőzsde mint non-profit szervezet Költségeikre maguk teremtik meg a fedezetet –éves tagsági díjak, –forgalomarányos díjak, (0,015%) –értékpapírok jegyzésének illetékei (0,01%), –tőzsdei kiadványok előfizetési díja, –esetleges befektetések hozama, (csak állampapírba) –információszolgáltatásért járó bevételek –stb. „játék a számokkal”Amennyiben a tőzsde tulajdonosai egybeesnek a kereskedőkkel, akkor a tulajdonosok számára kiosztható nyereségrész nem egyéb, mint „játék a számokkal” - állami részvétel 40.

100 2006 ősz 100 Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület AjánlatKötés visszaigazolás Elektronikus kereskedési rendszer

101 2006 ősz A BÉT szervezeti felépítése Tőzsde mellett működő piaci Választott Bíróság Közgyűlés (értékpapír forgalmazók) Felügyelő bizottság Etikai Bizottság Tőzsdetanács (7 tag) Tőzsdetitkárság ebből: 1 befektetők képv. 1 kibocsátók képv BevezetésekGazdálkodásKereskedés 40.

102 2006 ősz Tőzsdetagság Brókercégek Deák F. utca 5. „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok

103 2006 ősz Tőzsdetagság Alapvető típusai –Német típusú –Német típusú univerzális bankrendszer - bankok a központi szereplők –Amerikai szabályozás –Amerikai szabályozás - bankok nem lehetnek tőzsdetagok (2001-től leomlik a kínai fal) –Nagy-Britanniában –Nagy-Britanniában - kereskedelmi bankok nem lehetnek tőzsdetagok, de akár egy személyben is tulajdonosai lehetnek egy brókercégnek (tőzsdetagnak) Mo.: tőzsdetagok száma nem korlátozott –Tagsági feltételek: Értékpapír tv., BÉT Alapszabályzat, Tagi Szabályzat szekciótagok (42) Szekciótagságot szerezhet: befektetési vállalkozás, bank és EU- Szekciótag 41.

104 2006 ősz Tagfelvétel Feltételek: –PSZÁF forgalmazási engedélye – KELER klíring szerz. –Megfelelően képzett üzletkötő (1 éves tapasztalat, szakvizsga) –Egyszeri belépési díj (30M) Tagfelvétel elbírálása (Tőzsdetanács) –Hírnév –10% tulajdonosi kör Szekciók –Vállalati értékpapír szekció –Állampapír szekció –Származékos szekció –Áru 42.

105 2006 ősz Tőzsdetag jogai és kötelezettségei Tőzsdetag jogai –kereskedéshez –tőzsde önkormányzatában való részvételhez –szavazati jog a BÉT Közgyűlésén Tőzsdetag kötelességei –rendszeres információ szolgáltatás –„elvárható gondosság”, –bizalmas adatkezelés –folyamatos fizetőképesség megőrzése –a Közgyűlés, illetve a Tőzsdetanács által megállapított díjak fizetése Tájékoztatási kötelezettség (számviteli) –Rendszeresen –Rendkívüli tájékoztatás (egy munkanapon belül) Szankciók jogorvoslatok 42. Tőzsdetagok száma

106 2006 ősz A tőzsdére lépés Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok

107 2006 ősz A tőzsdére lépés feltételei Tőzsdei bevezetés előtt: –A társaságok alapszabályát összhangba kell hozni az értékpapírtörvénnyel és a BÉT szabályzataival –Alapszabálynak garantálnia kell a részvények szabad átruházását –Tevékenységi köreit világosan kell definiálnia az elmúlt öt év fontosabb eseményei, a működési területnek az ismertetése, szervezeti felépítés, az alkalmazotti kör, a konszolidációs körbe vont cégek bemutatása. –Kettő kategóriát különböztetünk meg: „A” „B” -kategória –Speciális bevezetési eljárásra (PSZÁF, 60 nap) Feltétele: –részvény sorozat, Közkézhányad, Tulajdonosok, Üzleti év –bevezetési díj, forgalomban tartási díj –a kibocsátónak be kell jelentenie, hogy melyik munkatársa felelős a tőzsdével, melyik a befektetőkkel való kapcsolatért 46.

108 2006 ősz Felfüggesztés, törlés Részvénysorozatok besorolásának felülvizsgálata Felfüggesztés: (ügyvezető igazgató 10, tanács: 30 napra) Értékpapír törlése –Meghatározott futamidejű értékpapírt futamidő végén –A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén –A kibocsátó tőzsdei kötelezettségeinek elmulasztása esetén –A kibocsátó kérelmére történő törlés közgyűlési határozat 75% időkorlátok (de milyen áron, >átlag)vételi ajánlat (de milyen áron, >átlag) –Távozások okai: Central European Growth Found - nem forogna a tőzsdén (1) Felszámolási eljárás (5) Átalakult (2), más néven jelent meg (Martfű  Soproni Sörgyár  Brau Union lett) a többségi tulajdonos döntött a kivezetésről (Pharmavit  Briston Myers Squibb) DÉMÁSZ – felvásárlás (EDF) 44.

109 2006 ősz Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest Rt. Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT A tőzsdén jegyzett vállalatok 25% 50% 45.

110 2006 ősz 110 Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest Rt. –Elszámolóház BÉT és BÁT ügyletek elszámolása számlaműveletek végrehajtása központi szerződő fél –Központi értéktár értékpapír-kód kiadás (ISIN) központi értékpapír nyilvántartás –Értéktár letétbe helyezett értékpapírok fizikai őrzése, letéti kezelése Tőzsdei ügyletek elszámolása –teljesítés kötvények T+2 nap részvények T+3 nap Hosszú pozíció Rövid pozíció Pénz Árucikk Hosszú pozíció Rövid pozíció Pénz Árucikk Hosszú pozíció Elszá- molóház Pénz Árucikk Rövid pozíció Pénz Árucikk Hosszú pozíció Elszá- molóház Pénz Árucikk Rövid pozíció Pénz Árucikk

111 2006 ősz 111 Röviden a mai témánkról Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok TEA

112 2006 ősz 112 Tőzsdei Elszámolási Alap (TEA) –a tőzsdetagok egymással kötött tőzsdei ügyletei teljesítésének késedelméből, vagy elmaradásából eredő kockázatot csökkentse – A TEA a tőzsdetagok és a KELER Rt. közös tulajdonát képező elkülönített alap –A tagok készfizető kezességet vállalnak egymással szembeni az azonnali tőzsdei ügyletek elszámolásával kapcsolatos tartozásaikért Tőzsdei Elszámolási Alap (TEA)

113 2006 ősz MMTS A nemzetközi folyamatok szerves része MMTS I (1998): –Ajánlatsoroló és automatikus számítógépes kereskedési rendszer, –Prioritások kezelése, –Real time, rendszerű távkereskedési, számítógépes rendszer, –A munkaállomások „korlátlan” távolságra helyezhetők el, –Egységes rendszerben kiszolgálni az azonnali, és a származékos piacot, –Tőzsdén kívül megkötött üzletek rendszerbeli regisztrálása, –Állampapírok értékesítése MMTS II (2000) ősz; költségek kontra igények) –Származékos piacok 46.

114 2006 ősz 114 –hivatalos: a tőzsdén bevezetett árukra, tőzsdeidőben létesített kötések árain alapulnak 6. A tőzsde mint információs centrum –Névleges: mesterségesen alakítják ki (pl. átlagárfolyam) 48. –Tényleges: a vonatkoztatott árfolyamjegyzés tőzsdei időszakában üzletkötés történt Keresletet-kínálatot koncentrálja, „szabványosítja” A tőzsdei árfolyamok: –nem hivatalos: olyan áruk árait jelöli, amelyek nem vesznek részt a tőzsdei kereskedésben (pl. be nem vezetett részvények, kötvények), vagy a rájuk vonatkozó ügylet nem a tőzsdén kötöttetett (pl. tőzsdenyitás előtt - pre market trading; vagy tőzsdezárás után, általában az utcán - curb trading)

115 2006 ősz Tőzsdei árfolyam fogalma, típusai A piac várakozásai tükröződnek: prompt árfolyam > termin árfolyam, a piac az árfolyam csökkenést várja prompt árfolyam < termin árfolyam, a piac árfolyam emelkedésre számítanak Árfolyamok –A kínálati áruárfolyam azt mutatja, hogy adott időpontban milyen áron lehet a tőzsdén vásárolni. –A keresleti árfolyam azt jelzi, hogy milyen áron lehet eladni. –A két (elméleti) árfolyam közötti különbség a árfolyam-marge. A tőzsdei árfolyamok alapvető irányzatainak elnevezése: –emelkedő árirányzat - hossz (hausse, bullish, fest) –csökkenő árirányzat - bessz (baisse, bearish, fiul) –stagnáló árfolyamok. Általános piaci árfolyamok kialakítása („kosár”, súlyozás) 48.

116 2006 ősz 116 Tőzsdeindexek A részvénypiac egészének, vagy egy részének áralakulását jelző statisztikai mutató. –viszonyítási pont –Dow Jones Industrial Average –S&P 500 –Nasdaq 100 –MSCI

117 2006 ősz 117 bázis: január pont április 1-től folyamatos (5mp-kénti) számítás 7 kritérium a kosárba kerüléshez kosár felülvizsgálat évente kétszer mennyiségek felülvizsgálata szintén kétszer jelenleg 12 papírt tartalmaz (max. 25 lehet) R é szv é nyS ú ly Borsodchem4,17% ÉMÁSZ0,32% D É M Á SZ 1,05% Egis3,55% FHB1,26% Fotex0,71% Magyar Telecom12,85% MOL26,82% OTP28,31% Synergon0,31% Richter19,91% TVK0,72% BUX-kosár

118 2006 ősz 118

119 2006 ősz 119 Adásvétel tárgya szerint beszélhetünk: –árupiaci műveletekről (árutőzsdék esetében) –értékpapírügyletekről –devizaügyletekről –határidős –származékos ügyletekről (derivatívák) Hatékony piac Szerepek cserélődése 7. Tőzsdei ügyletek A tőzsdei műveletekből kiindulva  vételt - eladást –szigorúan szabványosított –nagy koncentráltság 54. –nagy volumen

120 2006 ősz Tőzsdei ügyletek Esedékesség szerint: –azonnali (prompt) szerződéskötés azonnal készpénzügyletnek (comptant-, vagy kassza ügyletnek) –határidős (későbbi időpontban esedékes, másként termin) ügyletek Üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya szerint: –spekulációs –fedezeti (hedge-) –arbitrage ügyletet 54.


Letölteni ppt "Pénzügyi piacok Bicskei Bálint, Szabó Gábor Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések