Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés Szerző: Varga József, egyetemi docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés Szerző: Varga József, egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Bevezetés Szerző: Varga József, egyetemi docens
Bareith Tibor, demonstrátor Kaposvári Egyetem - Pénzügy és Számvitel Intézet/Pénzügy és Közgazdaságtan Tanszék

2 Bankrendszer Lehet: Egyszintű: Központi bank közvetlen kapcsolatban van a gazdálkodókkal és a lakossággal. Kétszintű: A központi bank közvetlen kapcsolatban van a második szinttel(kereskedelmi bankok). A kereskedelmi bankok pedig közvetlen kapcsolatban vannak a gazdálkodókkal és a lakossággal.

3 Bankrendszer Magyarországon egyszintű bankrendszer volt 1986-ig.
Szakbankok: beruházási bank, külkereskedelmi bank, Országos Takarék Pénztár(lakosság) Értékforgalmi bank (külföldiek vagyona, hazaiak külföldi vagyona) 1987-től kétszintű bankrendszer van Magyarországon.

4 Pénzügyi rendszer létrejötte
Miért volt szükség a bankokra? Valaki többet akar költeni, mint a megtakarítása. (deficites alanyok) Valaki kevesebbet költ, mint a jövedelme. (szuficites alanyok)  nem akar beruházni, de otthon se akarja tartani a pénzét  kell keressen egy deficites alanyt A szuficites keresi a deficitest alanyt, a deficites pedig a szuficitest

5 Pénzügyi rendszer létrejötte
Ha találkoznak: - meg kell egyezni az összegben, lejáratban, kamatban NAGY KOCKÁZAT – egyedül viseli a kölcsönadó A pénzintézeti rendszer megspórolja a keresési folyamatot Sok kicsiből tud nagy hitelt nyújtani Lejárat se kell megegyezzen Ha pár ügyfél csődbe megy, akkor a bank nem feltétlenül

6 Pénzügyi intézmény Hitelintézet Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezetési hitelintézet Pénzügyi vállalkozás

7 Bank fogalma „A bank az a hitelintézet, amely üzletszerűen folytatja a pénzügyi szolgáltatások közül: A betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadását, hitel, pénzkölcsön, és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását.” Kizárólag a bankként működő hitelintézet kaphat engedélyt a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. A bank a befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatások mindegyikét folytathatja.

8 Szakosított hitelintézet fogalma
„A szakosított hitelintézetek a rájuk vonatkozó külön törvényi előírások alapján jogosultak (pénzügyi, befektetési szolgáltatási) tevékenységük végzésére, azzal a kitétellel, hogy nem kaphatnak engedélyt valamennyi pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás folytatására.” Ahogy a nevükből adódik bizonyos pénzügyi szolgáltatások nyújtása köré szerveződnek ezek a hitelintézetek. A jogszabályok hat szakosított hitelintézet-típust különböztetnek meg: jelzálog-hitelintézet - lakás-takarékpénztár Elektronikus pénzt kibocsátó - Magyar Fejlesztési Bank Magyar Export-Import Bank -Központi Elszámolóház és Értéktár

9 Szövetkezeti hitelintézet
„A szövetkezeti hitelintézet (amely lehet takarék- vagy hitelszövetkezet) a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül az alábbiakat nem végezheti: Hitelreferencia szolgáltatás, Elszámolásforgalom lebonyolítása, Pénzfeldolgozási tevékenység.” A hitelszövetkezet a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokat a pénzváltás kivételével csak saját tagjai körében nyújthatja.

10 Pénzügyi szolgáltatások
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység.

11 Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

12 Pénzügyi közvetítés kikerülése
Vállalatok egymásnak nyújtanak hitelt (kereskedelmi hitel) vevő-szállító Commercial paper (pénzpiac) Angolul: kereskedelmi papír Magyarul: kereskedelmi kötvény Kötvény (tőkepiac) Közép és hosszúlejáratú

13 Pénzügyi piac Két részre osztható: Pénzpiac
Rövid lejáratú értékpapírok, hitelek Tőkepiac Közép és hosszú lejáratú értékpapírok és hitelek Lejárat nélküli értékpapírok

14 Bankok fő funkciói Betét gyűjtés Hitel nyújtás
Pénzforgalom lebonyolítása Nemzetközi pénzügyek Vagyonkezelő szolgáltatás (trust) Értékőrzés (széf) Pénzügyi szolgáltatások: bankkártya, csekk, netbank stb…

15 Kereskedelmi bankok osztályozása
Wholesale banking (nagykereskedelem) vállalatok, bankok Retail banking (kiskereskedelmi) lakossági, kis vállalati Private banking, nagyon gazdag magánügyfelek Top retail banking, personal, prémium banki ügyfelek (gazdag, de nem elég gazdag a private-hoz)

16 Univerzális bankok Fogalom:
Sok féle tevékenységet végeznek. (sok termék, „super market”) Az a bank, amely kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is végez. Kereskedelmi: betétgyűjtés, hitelnyújtás, pénzforgalom lebonyolítás stb.. Befektetési: értékpapír műveletek, vétel-eladás, saját portfólió USA: Glass-Steagell tv  Gramm-Leach-Bliley tv (+biztosítás)

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Bevezetés Szerző: Varga József, egyetemi docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések