Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC."— Előadás másolata:

1 Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC

2 A tudomány és a kutatás alapfogalmai előadás lecke

3 A kutatás alapfogalmai, a kutatás célja 1. lecke

4 Bevezetés Azok a hallgatók, akik alapszakon szerzett ismeret anyagaikat tovább bővítik, nem kerülhetik el a tudományos igényű kutatómunka megismerését, annak alapelveinek gyakorlati alkalmazását. Az MSc szint, majd a későbbiekben a PhD képzés mind a tudományos igényű feladatok megoldását tűzi ki célként. A jelen tantárgy keretében a tudományos feladatok megoldásához kapcsolódó alapelveket, esetenként filozófikus közelítésű gondolatokat adunk át, melyből remélhetően tudnak valamennyit hasznosítani a hallgatók.

5 Alapfogalmak Kommunikáció: latin eredetű szó „communicare” szóból ered. Jelentése valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Információ: az eltérő tudományágak más és más megközelítés szerint definiálják. Pl.: biológiai értelemben a negatív visszacsatolásokon érkező információk biztosítják egy élőlény fennmaradását, túlélését. Döntés: Szervesen kapcsolódik az információhoz, mivel annak hiányában nincs döntés

6 A kutatás céljának meghatározása „A vizsgált probléma tényleges állapota; A róla rendelkezésre álló információk; A hasonló problémákra vonatkozó ismereteink; Az a cél, amelyet a döntéssel el akarunk érni; A választási lehetőségek” A folyamat segítségével rendezhetjük gondolatainkat arra vonatkozóan, hogy az adott témájú kutatást elkezdjük-e vagy sem; illetve az adott témának mely részében találhatók még „hiány foltok”, amivel más még nem foglalkozott.

7 Tudományos kommunikáció Tudományos publikációk: a tudományos kommunikáció jelentős része ezen keresztül történik Legfontosabbak: –Kongresszusi előadások –Folyóiratcikkek Egyéb műfajok: –Kézikönyvek, tankönyvek –Ismeretterjesztő írások –Tv-, rádióműsorok

8 Az egyéb műfajok szerepe Sokan fontosságukat, jelentőségüket lebecsülik, azonban ezekből nemcsak a tudományos közélet szereplői nyerhetnek információt, hanem a közélet is. Tudományos kutatás kommunikációnak egyik legnehezebb része a közérthetőség, amely magában foglalja, hogy a megfelelő célcsoport felismerhesse kutatásunk célját. A közérthetőség nélkül minden mondanivalónk öncélúvá válik, mely egyetlen alkotónak sem lehet törekvése.

9 A tudomány mérése I. Mennyiségi mérőszámok: –Legegyszerűbb megszámolni, hogy egy kutatónak mennyi publikációja van. Azonban itt definiálnunk kell, hogy kit nevezünk kutatónak. Egyszerűbb esetben azt nevezzük kutatónak, aki legalább egy publikációval rendelkezik. Szigorúbb értelemben azt nevezhetjük kutatónak, akinek az elmúlt 2 évben van egy lektorált közleménye. –Az egyszerű számokkal kifejezett kutatói minőség mérés soha nem lehet pontos, mivel ez nem veszi tekintetbe a minőséget.

10 A lektorálás fogalma: –Egy folyóirat szerkesztője vagy maga, vagy általa elismert, témában jártas személyt felkér az anyag áttekintésére. Az anyag többszöri elolvasása után következik a vélemény alkotás. A szerkesztői szándék annak a megítélésére irányul, hogy megjelentethető-e az adott publikáció a vezetett, szerkesztett folyóiratban, vagy pedig elutasítandó. –A nívósabb folyóiratoknál soha nem egy bíráló van. A végső vélemény kialakításához ellentétes opponensi véleményeknél egy harmadik, ún. supervisor felkérése szükséges.

11 A tudomány mérése II. Minőségi mérőszámok: 1.Személyi: –A minőségi mérőszámok meghatározása nem egyszerű feladat. Legegyszerűbben a problémát megközelíthetjük aszerint, hogy az adott közleményre hányszor hivatkoztak. Ha sokszor idézett publikációról van szó, az valószínűleg a tudomány szempontjából egy értékes információt tartalmaz. Vagyis a legfontosabb az idézettség, amely nem tartalmazza az önidézést. Önidézésnek számít a szerzőtársak által idézett anyag is.

12 2.Folyóiratok osztályozása: –Egy folyóirat minősége az alapján határozható meg, hogy hányan forgatják azt; milyen gyakran idézik a benne lévő cikket. Ennek a kritériumnak a figyelembe vételével vezették be az „impakt faktort” (eredeti írásmód: impact factor). Az impakt faktor egy általában három tizedes jeggyel rendelkező szám, melyet évenként újra definiálnak. Ha már rendelkezik az adott folyóirat a mutatóval, akkor az előző két évben a folyóirat cikkeire kapott hivatkozások számának és az ott megjelent cikkek számának a hányadosa.

13 Tudomány fogalma Tudomány: „Az emberi tudás szisztematikus rendszere. Ismérvei: A megalapozásra való irányultság, azaz a tudásnak és a puszta vélekedésnek a megkülönböztetése Racionális érvelés A tények tapasztalati igazolhatósága vagy cáfolhatósága, ill. ennek interszubjektív elismerése a tudósközösség részéről. A valóságot, annak folyamatait olyannak mutassa be, amilyenek azok valójában megjelennek.

14 Az ismeret fogalma, kutatása 2. lecke

15 Megismerés formái Köznapi megismerés: felületes, általában kialakított mintázatokat vesz át. Művészi megismerés: egyedi jelenségeket emeli ki az általánosságból. Erősen szubjektív, nagymértékben függ a művész egyéniségétől. Egy adott folyamatból kiragadott pillanatképet jelenít meg, vagyis statikus. Vallásos megismerés: legnagyobb szerepe van a tekintélyelvűségnek. Kérdések nélkül fogad el bizonyos elméleteket, az ok okozati összefüggés teljes hiányában. Nagy szerepet kap a miszticizmus, valamint az emberközpontúság.

16 Tudományos megismerés: nem szubjektív, próbál általános érvényű megfogalmazásokat tenni. Dinamikus felépítésű, összhangban kell lennie az addigi kutatási eredményekkel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha egy létező régi eredményre cáfolatot találunk, akkor ragaszkodnunk kell a régi megállapításokhoz. Az ilyen folyamatot paradigmaváltásnak nevezzük, s az adott folyamatot újra az alapjaitól fel kell építenünk. Az előzőekben benne van, hogy kérdéseket tehetünk fel az elméletekkel kapcsolatban. A tudományos megismerés nagyfokú objektivitással rendelkezik, a kísérletek mindig reprodukálhatóak.

17 Az ismeret kutatás elemei Információ: jelekkel átadható ismeretelem Informatika a fenti kérdéskörrel foglalkozó tudomány. Napjainkban egyetlen kutató sem nélkülözheti az informatika ismeretanyagait munkája során. –Legfőképpen a többi társkutató tájékoztatásában van szerepe, mely a szakirodalmon keresztül történik. Ismeret: Információkból, beszámolókból és gyakorlatból (tapasztalatból) szerzett összegyűjtött rendezett tudás Tudás: –Tájékozottsággal való rendelkezés –Valamilyen adottságot is jelenthet

18 Ismeretanyag megteremtése, rendezett struktúrájának létrehozása Tételek: törvényszerűségek megállapítása Elmélet: valamilyen folyamatot, jelenséget leíró tételek összessége Kutatás: probléma vizsgálata hipotézis vizsgálattal Empirikus (tapasztalati) elemek: megfigyelésen, kísérleten alapuló ismeretanyag „ Kigondolt” tudáselemek: gondolkodás útján létrehozott ismeretanyag

19 Diszciplínák: - a szaktudományok kutatási, - oktatási és - alkalmazási szempontból összetartozó bizonyos területei A legkomplexebb és legsokrétűbb ismeretanyagot az interdiszciplináris területek hordozzák. „Tudomány: ismeretalkotó módszeres tevékenység és annak eredménye”

20 Ismeretek alkotásának folyamata Gondolkodás: lépésről-lépésre, asszociáción, analógián alapuló szellemi folyamat Gondolat: gondolkodás során létrejövő tudásegység Kreativitás: alkotóképesség, új szellemi alkotások rendszeres képzésére való hajlam „Kreativitásfokozás módszerei: elmélkedés, koncentráció, meditáció, kontempláció” Intuíció: egy problémakör tudatos átlátása megoldás és levezetés nélkül, a korábban szerezett empirikus tudáselemek segítségével

21 A megismerés szakaszai 1.Véletlen észlelés: nem tudatos tevékenység, a különböző jelenségek véletlenszerű megfigyelése 2.Ismételt megfigyelés: tudatos tevékenység, a jelenségek periodikusságának, valamint közöttük lévő kapcsolatok felismerése 3.Felismerés: ismételt megfigyelések összekapcsolt sorozata 4.Megfigyelés: felismerések gyűjtése 5.Jártasság: megfigyelések elemzése

22 6.Vélemény: logikus felépítése a megfigyeléseknek, bizonyos szubjektivitással terhelve 7.Elmélet: egy adott jelenség behatárolása, leírása. Általában több korábbi megfigyelésre épített gondolat-rendszer 8.Tudás: az elméletek tudatos elsajátítása, alkalmazása A felsorolt egységek együttesen vezettek az emberi ismeretanyag kialakulásához. Az ismeretanyag nincs lezárva, folyamatosan bővül. Egy-egy szűkebb szakterület esetén sem könnyű a rá vonatkozó teljes anyag követése.

23 Megismerés során jelentkező csapdák Időcsapda: A tudomány rohamos fejlődése következtében előfordulhat, hogy mire eljut hozzánk az információ, s azt az alkalmazás szintjéig elsajátítottuk, addigra az adott elmélet már meg is dőlt. Komfortcsapda: Az emberi szubjektivitásból következően előfordul, hogy kihagyunk olyan elméleteket, amelyek nem illenek bele saját véleményünkbe Pongyolaság csapdája: Nincs megfelelő mennyiségű információnk az összes részfolyamatról, ezáltal elméletünk hiányos és akadozó lesz. Tetszetősség csapdája: Egy nagyon szokatlan elméletet hajlamosak vagyunk gondolkodás nélkül elfogadni.

24 Világban előforduló jelenségek felfedezése Két út lehetséges: 1.Induktív úton: az információk szorgos gyűjtésén valósul meg. A kellő mennyiségű információ megléte után állítjuk fel a hipotéziseket. 2.Deduktív úton: először állítunk fel hipotéziseket. Az információra csupán hipotézisünk alátámasztására van szükségünk. A kettőt egymástól nehéz elkülöníteni, de bizonyos tudományokban könnyen elválaszthatóak. –Pl.: Matematika: az indukció jellemző rá; míg a kísérleti tudományokban az eszmének (hipotézisnek), vagyis a deduktív útnak van nagyobb szerepe.

25 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC."

Hasonló előadás


Google Hirdetések