Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános telemedicina - Home Monitoring, Intézetek közti megoldások Dr. Ficzere Andrea.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános telemedicina - Home Monitoring, Intézetek közti megoldások Dr. Ficzere Andrea."— Előadás másolata:

1 Általános telemedicina - Home Monitoring, Intézetek közti megoldások Dr. Ficzere Andrea

2 TELEMEDICINA MEGHATÁROZÁSA Az ESKI a következő képen definiálja, mi is a telemedicina:  „Olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek során az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. A telemedicina:  infó-kommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás-, távfelügyeleti eljárás  az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják  egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében

3 A telemedicinális eszközök funkcionális csoportosítása Táv-konzílium/szupervízió  a diagnózis kialakításba, a kezelés menetébe kommunikációs eszközökön keresztül távoli orvos/szakszemélyzet is be van vonva Táv-manipuláció  a vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról vezérli/végzi az interakciót igénylő vizsgálatot vagy beavatkozást Távdiagnosztika  a diagnózis alapját adó vizsgálat végzője és a diagnózis felállítója (a lelet készítője) térben elválik egymástól, de interaktív kapcsolatban vannak Távfelügyelet/tele-monitoring  az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétét a betegnél levő/őt figyelő jelfogók (detektorok) és jeltovábbítók pótolják. Ez a fogadó oldal interaktivitását feltételezi.

4 A TELEMEDICINA ALAPJAI A telemedicina a térbeli távolságot /és gyakran az időbeli eltérést is/ az orvos – beteg, valamint az orvos – orvos között modern info- kommunikációs eszközök segítségével hidalja át. Új terápiás módszerek, távfelügyeleti rendszerek, diagnosztikus eljárások lefolytatásának lehetősége Ösztönző elemek:  információ-technológiai fejlesztések (globalizáció iránya)  átalakuló egészségügyi és társadalmi igények Fokozatosan elmosódott a határ a vezeték nélküli távközlés, a számítástechnika, az informatika és a telekommunikáció határterületein, és egy új fogalom alakult ki, melyet közös néven infokommunikációs technológiáknak (angol rövidítéssel: ICT) neveznek.

5 A TELEMEDICINA ALAPJAI Az egészségügy világszerte nemzetgazdaságilag fontos, stratégiai ágazat Napjaink nagy kihívása az egészségügyi ellátó rendszer gazdaságos fenntartása és használata (költséghatékonyság) Megoldás: a hatékonyság megtartásával, ill. növelésével, de kevesebb pénzből megvalósítható egészségügyi ellátás Egészségügyi kiadások növekedése + az információ-technológiák költségeinek csökkenése = a két terület összefonódása révén megvalósulhat a telemedicina Ma már számos telemedicinális eljárás alkalmazható lenne (pl. telemedicinás videokonferencia), hiszen technológiailag meg vannak hozzá a feltételek - DE akadályok:  Ragaszkodás a bevett eljárásokhoz  bürokratikus útvesztőn való átvágás nehézségei  jogi formulák megfelelő kialakítása  finanszírozási nehézségek is.  A telemedicinális szolgáltatások ma még nem vehetők igénybe a betegbiztosítás terhére.

6 A módszer bevezetésével kapcsolatos szempontok Folyamatosan változó igények és lehetőségek a betegellátásban Cél: olyan alkalmazások bevezetése, melyek  megfelelnek az egészségügyi szereplők elvárásainak  felhasználják az informatika nyújtotta lehetőségeket Telemedicina bevezetéséhez hozzájárult:  az egészségügyi informatika és a telekommunikáció együttes alkalmazása  az egészségügyben bekövetkezett paradigmaváltás

7 A változással érintett területek Idősek számának növekedése Betegségek mintázatának, lefutásának változása Krónikus betegségek gyakoribb előfordulása Az ellátás preferenciájának megváltozása – prevenció és rehabilitáció előtérbe kerülése Költséghatékonyság igénye Egészségügyi ellátás terjesztésének igénye a távoli területekre Betegek magatartásának változása Információéhség, aktív közreműködés a gyógyulás folyamatában Szabad orvos-, és egészségügyi ellátó választásának igénye Otthoni betegellátás (home monitoring) igénye IT előretörése a betegellátásban, kutatásban.

8 HOME MONITORING

9 Probléma - Megoldás A fő probléma:  Egyre nő a krónikus betegségben szenvedők, ill. az idős korosztály tartozó populáció nagyság,  az ellátó szakszemélyzet, ill. intézet száma pedig rohamosan csökken Megoldás:  Minél gyorsabban és minél szélesebb körben biztosítani a rászorultak számára a távellátás/távgondozás lehetőségét Előnyök:  időben észlelhető az állapotukban bekövetkező negatív változások  ellátásuk sokkal gyorsabb, szakszerűbb, költséghatékonyabb lesz  a beteg aktívan részt vesz a saját kezelésében/gondozásában  javul a szakszemélyezettel való együttműködés, csökken a morbiditás, ill. mortalitás A távoli betegelérés/betegmonitorozás igénye számos eszköz/folyamat kifejlesztését indukálta, melyek egy része még pilot jelleggel működik, azonban egyre nő azon megoldások száma is, melyek a napi rutin munka részei.

10 A home monitoring rendszer alapelemei A betegnél lévő jeladó szenzorok (vérnyomásmérő, vércukormérő, EKG, spirométer, testsúlymérleg, lépésszámláló, stb.) különböző módon (pl. USB-n, bluetooth-on, wifin, ZigBee, stb.) az adatovábbító egységre küldik az adatokat (mobiltelefon, HUB), melyek gsm-en, vagy interneten keresztül a központi adatbázisba/szerverre továbbítja a beérkező adatokat. A központban egy erre a célra kifejlesztett szoftver kezeli, ill. tárolja az információt.  Bizonyos mértékben automatizált értékelésre is képes (előre meghatározott algoritmusok alapján) - eldől, hogy mi a teendő: normális (vagy elfogadható)tartomány - akut teendő nincs a beteggel Kiugró értékek esetén a call-centerben dolgozó személyzet (Sms-ben, ben, vagy telefonon) értesíti a beteget, a hozzátartozót, a beteget kezelő szakorvost, sürgős esetben esetleg direkt módon a mentők riasztására is mód van. A begyűjtött adatok a központi szerveren tárolódnak. A rendszerhez csatlakozó egészségügyi szolgáltatók számára – a beteg előzetes hozzájárulása után – hozzáférhetővé válnak. Előnyt jelent a beteg számára – az elektronikusan, időrendben elhatárolt adatok  mindig rendelkezésre állnak  visszakereshetők,  nem fordulhat elő az adatvesztés

11 A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők folyamatos kontrollja Fejlettebb országok 12 csatornás EKG készülékek, vérnyomásmérő készülékek, melyek alkalmasak a jeltovábbítása interneten és en keresztül Kézben tartható (meghatározott algoritmussal rendelkező) EKG készülékek, melyek automatikus adatelemzésre képesek Számos tanulmány:  összevetették a klasszikus hypertonia gondozást a home monitoring keretein belül végzett észleléssel  Egyértelműen kiderült, hogy a jeladó vérnyomásmérők otthoni alkalmazása legalább olyan hatékony, mint a klasszikus vérnyomásmérők használata, ugyanakkor számos tanulmány lényegesen jobb eredmények eléréséről számolt be az új módszerrel kapcsolatban Olyan készülékek használata, melyek képesek a bypass műtéten átesett betegek komplex otthoni monitorozására (implantálható cardioverter-defibrillátorok – ICD ICD beültetésen átesett beteg távoli monitorozása során a betegek 40 %-ánál észleltek ritmuszavart. )

12 A cukorbetegek monitorozása Kiemelt terület a betegellátásban Régebb óta próbálkoztak a betegek web-alapú oktatásával, ill. az otthoni „video- vizitekkel” (rendszeres vércukormérést követő telefonos adattovábbítás feedback rendszerének kialakítása) Az elmúlt évek fejlesztései  kisméretű vércukormérő készülékek, melyek kétirányú audio-video jeltovábbításra alkalmasak  non-invazív vércukormérő műszerek, melyek mérete nem nagyobb, mint egy karóra  kombinált készülékek, melyek kombinálják a real-time vércukor monitorozás és kevésbé invazív inzulin pumpa funkcióit Számos vizsgálat igazolja, hogy az otthoni betegmonitorozás - különösen call center funkcióval és beteg edukáció programok alkalmazásával -, lényegesen javítja a cukorbetegek állapotát. Csökkent a vércukorszint, normalizálódott a HbA1c szint, ill. ritkultak a szövődmények

13 A krónikus tüdőbetegek gondozása A egyik legfontosabb terület: a légzésfunkció monitorozása Kezdetben hordozható, telefonos adattovábbításra alkalmas spirométerek A legújabb készülékek számos légzésfunkciós paraméter (PEF, FVC, FEV1, FEV6, FEF 25-75%, stb.), rögzítésére alkalmasak Már vannak készülékek, melyek az asthmás és COPD-s betegek folyamatos oxigén ellátására, ill. oxigén szint mérésére is képesek

14 Demens betegek monitorozása I. Időbeli dezorientáltság folyamatos felügyelet Az otthoni monitorozás egyik fontos célja:  az időskori önállóság biztosítása  a kórházi bennfekvés, ill. a szociális otthoni elhelyezés elkerülése Megoldás: karóra méretű műszer, mely kombinálja a műholdas keresőrendszer és mobil telefon nyújtotta lehetőségeket Eszközök:  Kezdetben pánik gombok - riasztást adtak le a központban  Később a készülék passzív szenzorokat –PIR érzékelőket – is tartalmazott- a vészhelyzetet a beteg aktív ko ̈ zremu ̋ ko ̈ dése nélkü ̈ l is jelezték  A harmadik generációs rendszerek - mesterséges intelligencia - a beteg hétköznap aktivitási mintázatában bekövetkezett változásokból következtetnek a beteg állapotára  A negyedik generációs rendszerekbe diagnosztikus egységek sorá telepíti a beteg otthonáb

15 Demens betegek monitorozása II. Új technológiák: Kamerával felszerelt, hanggal irányítható robot (japán)  Az általa begyűjtött képanyag mobil telefonon, ill. interneten keresztül jut a központba  Információ: a beteg egészségi állapotáról és biztonságáról Miniatűr elektronikus eszközök implantációja (MEMS - Micro Electro-Mechanical Systems)  vitális paraméterek (pl. vérnyomás, vércukor, stb.) adatait juttatják a beteget ellenőrző központba

16 Telerehabilitáció Egyre nagyobb igény mutatkozik a súlyos betegségen, műtéten átesett betegek telerahabilitációjára. Alkalmazott módszerek:  videokonferencia (leggyakoribb)  olyan műszereket is alkalmaznak, melyek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotára pl. térdprotézis beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az izomerőt monitorozzák, de mód van a finom mozgások monitorozására is A felnőttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja - egy új szoftvercsomag (RESPECT - Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment) (real-time videokonferencia)

17 A TELEMEDICINA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI JÁRÓ-, ÉS FEKVŐBETEG INTÉZMÉNYEKBEN, ILL. AZ EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSBAN

18 Az egészségügyi intézetek közötti telekommunikációs kapcsolatok Diagnosztizálás Konzultáció Kezelés/beavatkozás Oktatás Telesebészet – speciális terület  az elmúlt években indult fejlődésnek - komoly jövő előtt áll Intézeten belül a súlyos állapotú, folyamatos felügyeletet igénylő betegek monitorozásra

19 Távkonzultáció, diagnosztika I. Medikai – elsősorban képi – adatok (röntgenfelvételek, fotók, MRI, CT vizsgálatok során előállított képeket) vizsgálata távoli specialista bevonásával, távoli hozzáféréssel „outscourcing” diagnosztika Előnyök:  az ellátó intézmény szakmai színvonalának növelése  a költségek alacsony szinten tartása Feltételei:  digitális technológia, vagy  analóg képalkotó eljárások digitális formátumra történő konverziója

20 Távkonzultáció, diagnosztika II. A távkonzultáció mint kategória további alkategóriákra bontható: Teleradiológia  radiológiai diagnosztikai berendezésről (CT, MRI vagy ultrahang) származó adatok továbbítása és távoli kiértékelése Telepathológia  hagyományos módon készített képek digitalizált formátumban, vagy  elektromikroszkópos patológiai felvételek kiértékelése Teledermatológia  speciális fényképezőgépek  képek továbbítása videokonferenciás kapcsolat útján két színhely közötti audiovizuális kommunikáció Tele-endoszkópia  endoszkopikus berendezésről küldött videofelvételek továbbítása a telemedicina rendszer távoli felhasználóinak  Ugyanígy működhet a képtovábbítás a szemészet, fogászat, szájsebészet, ill. számos más orvosszakmai területen is.

21 PACS rendszerek (Picture Archiving and Communication System) Képi archiváló és kommunikációs technológia A DIACOM (digitális képalkotás és kommunikáció orvosi célú felhasználásra) technológiát alkalmazó PACS rendszerek lehetővé teszik a CT, MR, ultrahang, PET, endoszkópos (ENDO), mammográfiai digitális radiográfia, és a digitális szemvizsgáló készülékek által előállított képi (képek és mozgóképek) anyagok tárolását és távoli hozzáférését. A felhasználók közvetlen kapcsolat nélkül jutnak információhoz PACS rendszerek nem kizárólag telemedicina rendszerek kiszolgálására jöttek létre, de adottságaiknál fogva jelentősen hozzájárulnak a távkonzultáció módszertanának egységesítéséhez.

22 Távsebészet I. A műtétet végző sebész fizikailag nem tartózkodik a helyszínen, az operációt távolból működtetett műszerek segítségével végzi. Feltételei: a legmodernebb műszaki komponensek a beavatkozáshoz szükséges robotikai eszközök közel valósidejű interakciót lehetővé tevő szélessávú audiovizuális kapcsolat A távsebészeti beavatkozásnál azonnal visszajelzés szükséges Megoldandó problémák: Késleltetés („lag”)  a kommunikációs csatorna által továbbított információnak olyan sebességgel kell kiszolgálnia a fogadó felet, hogy a válaszreakció mindig az aktuális állapotra érkezhessen Fizikai visszahatás  a műtétet végző fél nem érzékeli azt a megszokott ellenállást a műszer mozgatása közben  beépített szervo-motorok működtetésével szimulálják az erőhatásokat 3 dimenziós kép  a 3 dimenziós érzékelés hiánya, amely főleg a „mélységérzet” elvesztésében mutatkozik

23 Távsebészet II. A magas műszaki követelmények miatt a távsebészet csak a 2000-es években kezdett elterjedni, elsősorban a laparoszkópiás műtéti technológiák elérhetőségével. Első dokumentált távsebészeti beavatkozás: „Lindbergh operáció” Egy New Yorkban tartózkodó sebész végzett sikeres laparoszkópiás epehólyag műtétet egy Strasbourgban tartózkodó páciensen. A telemedicina ezen formájának fejlődését előmozdítja: a modern hadseregek harctéri sebészeti igényei de profitálnak belőle a rossz infrastruktúrával rendelkező térségek is Ahol a nagy távolságok nem teszik lehetővé a páciens mozgatását a megfelelő sebészeti ellátóhelyre.

24 Osztályos monitorozás Az intenzív osztályon a betegek állandó felügyeletet igényelnek. A finanszírozás csökkenése - szakemberek jelenlétének kiváltása távmonitorozási formákkal. A kritikus állapotú betegeket őrző monitorok hangjelzés mellett adattovábbításra is alkalmasak  gyorsabb és adekvátabb kezelés A rögzített és továbbított adatok azonnal eljutnak (sms, , ill. pager-ek és távoli betegfigyelők aktivációja, stb.), a nővérekhez/orvosokhoz, ill. beépülnek a beteg kórtörténetébe. A legkorszerűbb műszerek alkalmasak:  a különböző vitális paraméterek összehangolt elemzésére  automatikus görbe analízisre (csökken a fals riasztás) Olyan orvos által irányított robotok is működnek már, melyek utasításra végigmennek az adott osztályon, s begyűjtik a betegekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat.

25 Távoktatás A modern telemedicina infrastruktúra lehetőséget ad az ismeretanyagok oktatási célokra való felhasználására. A távoktatást használhatják:  az orvostanhallgatók, rezidens orvosok, stb.  a betegedukációban is hasznos lehet  Távolról olyan terápiás eljárások bemutatása, melyre az oktatás helyszínén nem, vagy csak korlátozott mértékben lenne lehetőség.  Az aktívan dolgozó egészségügyi szakemberek az oktatás helyszínétől távol is folyamatos képzésben részesülhetnek (utazás, vagy munkájuk szüneteltetése nélkül) A távoktatás történhet:  integráltan, a telemedicina környezet folyamatába beágyazott megoldásként (integrált távoktatás ábra - 26.dia)  általános üzleti telekommunikációs rendszerek alkalmazásával

26 Integrált távoktatás

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Általános telemedicina - Home Monitoring, Intézetek közti megoldások Dr. Ficzere Andrea."

Hasonló előadás


Google Hirdetések