Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c. 1822. Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin). 1888. augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c. 1822. Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin). 1888. augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus."— Előadás másolata:

1 Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c

2

3 1822. Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus. A gimnáziumot Stettin-ben végezte. Az egyetemet 1844-ben végezte, ahol matematikát és fizikát tanult…( ) német fizikus. Különböző egyetemeken (Berlinben, Zürich, Würtzburg) tanított ben ő fogalmazta meg a termodinamika második főtételét ben bevezette az entrópia fogalmát. Jelentősek a kinetikus gázelmélet terén végzett vizsgálatai is. Későbbi munkásságával az elektrokémiához és elektrodinamikához is eredményesen hozzájárult (Clausius-Mossotti-egyenlet).

4  A termodinamika második főtétele, az egyik általános szemléletű megfogalmazás szerint, azt mondja ki, hogy egy elszigetelt rendszer állapota időben termikus egyensúly felé halad. A tétel egyik következménye, hogy nem létezik másodfajú örökmozgó.  A tételnek számos megfogalmazása létezik, amelyek mind kifejezik annak lényegét.  A tétel első megfogalmazójaként számon tartott Rudolph Clausius a hő fogalmát felhasználva határozta meg:  Nincs olyan folyamat, amely eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletű felé adódik át. Lord Kelvin, a munka fogalmát felhasználva, a következőképpen fogalmazott:  Nem létezik olyan folyamat, amely során egy hőtartály által felvett hő teljes egészében munkává alakítható. Később az entrópia fogalmának bevezetésével több, általánosabb megfogalmazás is született, így például:  Elszigetelt rendszer entrópiája nem csökkenhet, azaz.Egy még általánosabb megfogalmazás pedig rávilágít az irreverzibilis folyamatok természetére:  Maguktól (spontán módon) csak azok a folyamatok mennek végbe, amelyek entrópianövekedéssel járnak.

5

6  Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.  Ezzel a műszóval jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát bizonyos munkamennyiség minden spontán folyamatnál kárba vész, hővé alakul át. Emiatt a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger tisztázta az életjelenségek kapcsán. Később – a formai hasonlóság alapján – Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De mivel negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki. [ [

7

8  Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c. 1822. Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin). 1888. augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések