Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe."— Előadás másolata:

1 17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe

2 A regionális jelenségek-folyamatok kettős természete RegionalizmusRegionalizáció ATartósan érvényesülő társadalmi-gazdasági- kulturális tényezők összefüggő rendszere, földrajzi törvényszerűségekre épülő „természetes” kapcsolat. Intézményi szinten irányított és szabályozott politikai folyamat eredményeként jön létre: tervezési-statisztikai régiók (OTK). BAz „alkotórészek” között bizonyos fokú homogenizáció alakul ki a meglévő centrum- periféria viszonyok ellenére. Meghatározó az intézményi szabályozás és a politikai irányítás, a hierarchikus építkezés. CHorizontális integráció. A közös érdekek talaján egyenjogú kapcsolat jön létre (kistérségek, illetve a városi vonzáskörzetek között). Vertikális integráció. (Nem egyenlő felek alkujaként jön létre.) DHatárai elasztikusak. (Területi kiterjedésére a folyamatos változás a jellemző.) Jellemzője: a folyamatosság. Közigazgatási határok veszik körül, közigazgatási egységekből épül fel. (Bizonyos fokú területi „állandóság” jellemző rá. Megszakított „folyamat”.) Település→kistérség (járás) →megye→régió. EA régió belső kohézióját a funkcionális összetartozás biztosítja (A központ fontossága). A régió „egységét” a politikai érdek biztosítja. Föderalista, vagy decentralizált államban jön létre. FA regionalizmus megjelenési formái: a funkcionális régiók. Alapformája: a közigazgatási régió. (Az EU- ban a NUTS II.).

3 A regionális politika szintjei Földrajzi terekSzint megnevezésePéldák Makrorégiók, makroterekOrszágcsoport, OrszágEU, Visegrádi országok, stb. Regionális terekNagytérség/RégióEurorégió (Kárpátok Eurorégió), Tervezési statisztikai régió (Észak-alföldi Régió), Fejlesztési régió, Program régió, Kiemelt térség (Budapest) MezokörzetMegye Mezorégió Speciális térség (pl. idegenforgalmi: Tisza tó) Kistérség/járásStatisztikai kistérség Területfejlesztési kistérség Városi vonzáskörzet Kistáj Vidékfejlesztési kistérség Lokális terekTelepülés, lakókörzetVáros, község Forrás: Nemes Nagy (1998)

4 A projekt alapú beruházás tervezés-értékelés főbb jellemzői FokozatokTevékenységekMódszertanIdőtáv 1.1.PROJEKT Identifikáció A gazdasági szektor elemzése Beruházási célok meghatározása Igények tanulmányozása Projektek azonosítása Ágazati tervek Igény előrejelzés8 év 4 év 2.2.PROJEKT Készítés Műszaki tervek Előzetes tervek Korlátok meghatározása Változatok készítése 3.ÉrtékelésPénzügyi, gazdasági, társadalmi bizonytalanságok áttekintése, Új változatok feltárása Jelentés a döntéshozók számára Meghatározott mutatószámok alapján érzékenység-vizsgálat, kozkázatelemzés, Szintetizálás 4.Beruházások programozása Program elkészítés Programértékelés Jóváhagyás Projektek és változatok szelektálása Kockázatelemzés 4 éves időtávba történő elosztás ágazatonként 5.Végrehajtás, kivitelezés Műszaki tervek áttekintése Projekt irányítás Monitoring megszervezése 6.MonitoringProjekt végrehajtás felügyelete A beruházása hatásainak ellenőrzése Visszajelzés A beruházás állandó figyelemmel kísérése Forrás: Az ECMT módszertana

5 A fenntarthatóság elvének érvényesítése Általános jellemzők Kemény fenntarthatóságSzelíd fenntarthatóság Másokkal nem törődő Támadó Agresszív Gyors/indulatos Nagy léptékű fejlődés Ellenőrizetlen Szabályozatlan Maximális Mértéktelen Rövid távú Részérdek Külső ellenőrzés Legkisebb ellenállás Szektor alapú Ártudatos Mennyiségi növekedés Figyelmesség másokkal szemben Védekező Óvatos Lassú/meggondolt Kis előrelépések Ellenőrzött Szabályozott Optimális Mérsékelt Hosszú távú Általános érdek Független elhatározás Legnagyobb ellenállás Teljesség alapú Értéktudatos Minőségi fejlődés

6

7 A terület- és településfejlesztési tevékenység menete INFORMÁCIÓ GYŰJTÉS -Szakirodalom áttanulmányozása -Településsoros adatok begyűjtése -Kérdőíves felmérés (lakossági) -„Prominencia interjúk” INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS -Táblázatok, grafikonok, ábrák szerkesztése -Kartografikus feldolgozás A térben lezajló társadalmi-gazdasági folyamatok feltárása, régión (településen) belüli anomáliák felismerése. A területi különbségek meghatározása. A régió (település) fejlődési irányainak prognosztizálása Elvek és prioritások Stratégiai célkitűzések (célfa) Elvek és prioritások Stratégiai célkitűzések (célfa) ANALÍZIS SZINTÉZIS HelyzetértékelésProgramalkotás Stratégiai programok Operatív programok Stratégiai programok Operatív programok Emberi erőforrásokPolitikai erőforrások Természeti erőforrásokGazdasági erőforrások PEST-elemzésSWOT-analízisProblémafa

8 A szcenáriók elkészítésének logikai felépítése Környezeti tényezők Konstans tényezők Előre jelezhető tényezők Előre nem jelezhető tényezők ÉrtékekTrendek Feltevések (Hipotézisek) Kulcs változók Közvetett változók Szcenárióváltozatok Forrás: Veres (2000)

9 A regionális fejlesztési programok intervenciós logikája HATÁSOK (hosszú távúak) EREDMÉNYEK (közvetlen és azonnali) OUTPUT-ok (előállított áruk, létrehozott szolgáltatások) OPERATÍV PROGRAMOKINPUTOK Globális célkitűzések Specifikus célkitűzések Operatív célkitűzések Forrás: European Commission (1999)

10 SWOT analízis 1. S Strengths (erősségek) 2. W Weaknesses (gyengeségek) 3. O Opportunities (lehetőségek) 4. T Threats (veszélyek)

11 A lehetséges marketingstratégiák és a SWOT analízis eredményének kapcsolata

12 A logisztika alkalmazásának gazdasági kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt. Nem sokkal később alkalmazni kezdték Európában, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is. A logisztikának – bármennyire is új dolognak tűnik, a vállalatok életében – más területeken már komoly története van. Alkalmazása a hadseregnél kezdődött, már jóval időszámításunk előtt. Feladata a csapatok ellátásának megszervezése volt. Ha a Római Birodalom méreteire, vagy Nagy Sándor hódításaira gondolunk, akkor megállapítható, hogy már akkor magas szinten művelték. Ezt a tudást a harcászat oly mértékben továbbfejlesztette, hogy később a két fogalom összemosódott. A gazdasági szférában a második világháború után került át, nem utolsósorban a hadiszállításoknak köszönhetően. Az első komoly tanulmány a gazdasági logisztika területén 1955-ben jelent meg Oskar Morgenstern tollából. Mai, széles körű elterjedését az informatika, a számítástechnika fejlődésének köszönheti. Napjainkban a logisztikát sokféleképpen határozzák meg. Az egyik legelfogadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa fogalmazta meg. Eszerint: ”… a logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával”. A definícióból is kitűnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész vállalati működést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak a kezelését, irányítását is feltételezi. Kicsit másképpen megfogalmazva: ”a logisztika nem más, mint a rendszerelmélet alkalmazása az anyagáramlás területén”. A logisztika megjelenése

13 A definícióból levezethetők a logisztika fő területei:  beszerzés,  elosztás és áruterítés,  készletgazdálkodás,  raktározás és tárolás,  Szállítás  rendelés-feldolgozás és kommunikáció, illetve a mindezt átfogó  informatikai háttér. Megint más szemléletet tükröz az úgynevezett készletáramlási szempontú megközelítés. Eszerint a logisztika: „az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása”. Ez a megfogalmazás a szállításra (és a kapcsolódó folyamatokra: szállítmányozás, rakodás, átrakás stb.), valamint a készletgazdálkodásra (és a kapcsolódó folyamatokra: raktározás, komissziózás, csomagolás) szűkítik le a logisztikát, ami bizonyos esetekben megfelelő lehet, hiszen a vállalat áramlási folyamatainak legfontosabb területeit valóban a mozgatás és a tárolás jelenti. A vállalati logisztikai feladat egy mások, több szerző által elfogadott elmélet szerint az úgynevezett 7M, azaz a logisztika a következő hét feltételt köteles biztosítani:  a Megfelelő terméket  a Megfelelő minőségben,  a Megfelelő állapotban (mennyiségben)  a Megfelelő helyen,  a Megfelelő időben,  a Megfelelő felhasználónak,  a Megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania. A logisztika alkalmazása, feladatai A logisztika alkalmazása, feladatai

14 A költségek (egy lehetséges) felosztási módja Gyártási költségek K+F Marketingköltségek Logisztikai költségek Nyereség 10¢ 38¢ 27¢ 21¢ 4¢ 1$ árbevételből „Hely+idő” hasznosság „Tulajdonosi” hasznosság „Termék/forma” hasznosság Maga a termék (előállítás) Forrás: Lambert-Stock [1993], p.12p Az újabb definíciók egyre átfogóbban értelmezik a logisztika fogalmát. Egy ilyen kiterjesztett logisztika meghatározást alkotott a Logisztikai Mérnöki Társaság (SOLE) is. Eszerint a logisztika: „azon vezetési, mérnöki és műszaki tevékenységek tudománya, amelyek a célok és tervek elérésére, valamint a működés érdekében az elvárásokra, a tervezésre, az erőforrások fenntartására és ellátására koncentrálnak”. A logisztika alkalmazása, feladatai A logisztika alkalmazása, feladatai


Letölteni ppt "17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések