Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe"— Előadás másolata:

1 17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe

2 A regionális jelenségek-folyamatok kettős természete
Regionalizmus Regionalizáció A Tartósan érvényesülő társadalmi-gazdasági-kulturális tényezők összefüggő rendszere, földrajzi törvényszerűségekre épülő „természetes” kapcsolat. Intézményi szinten irányított és szabályozott politikai folyamat eredményeként jön létre: tervezési-statisztikai régiók (OTK). B Az „alkotórészek” között bizonyos fokú homogenizáció alakul ki a meglévő centrum-periféria viszonyok ellenére. Meghatározó az intézményi szabályozás és a politikai irányítás, a hierarchikus építkezés. C Horizontális integráció. A közös érdekek talaján egyenjogú kapcsolat jön létre (kistérségek, illetve a városi vonzáskörzetek között). Vertikális integráció. (Nem egyenlő felek alkujaként jön létre.) D Határai elasztikusak. (Területi kiterjedésére a folyamatos változás a jellemző.) Jellemzője: a folyamatosság. Közigazgatási határok veszik körül, közigazgatási egységekből épül fel. (Bizonyos fokú területi „állandóság” jellemző rá. Megszakított „folyamat”.) Település→kistérség (járás) →megye→régió. E A régió belső kohézióját a funkcionális összetartozás biztosítja (A központ fontossága). A régió „egységét” a politikai érdek biztosítja. Föderalista, vagy decentralizált államban jön létre. F A regionalizmus megjelenési formái: a funkcionális régiók. Alapformája: a közigazgatási régió. (Az EU-ban a NUTS II.).

3 A regionális politika szintjei
Földrajzi terek Szint megnevezése Példák Makrorégiók, makroterek Országcsoport, Ország EU, Visegrádi országok, stb. Regionális terek Nagytérség/Régió Eurorégió (Kárpátok Eurorégió), Tervezési statisztikai régió (Észak-alföldi Régió), Fejlesztési régió, Program régió, Kiemelt térség (Budapest) Mezokörzet Megye Mezorégió Speciális térség (pl. idegenforgalmi: Tisza tó) Kistérség/járás Statisztikai kistérség Területfejlesztési kistérség Városi vonzáskörzet Kistáj Vidékfejlesztési kistérség Lokális terek Település, lakókörzet Város, község Forrás: Nemes Nagy (1998)

4 A projekt alapú beruházás tervezés-értékelés főbb jellemzői
Fokozatok Tevékenységek Módszertan Időtáv 1. PROJEKT Identifikáció A gazdasági szektor elemzése Beruházási célok meghatározása Igények tanulmányozása Projektek azonosítása Ágazati tervek Igény előrejelzés 8 év 4 év 2. PROJEKT Készítés Műszaki tervek Előzetes tervek Korlátok meghatározása Változatok készítése 3. Értékelés Pénzügyi, gazdasági, társadalmi bizonytalanságok áttekintése, Új változatok feltárása Jelentés a döntéshozók számára Meghatározott mutatószámok alapján érzékenység-vizsgálat, kozkázatelemzés, Szintetizálás 4. Beruházások programozása Program elkészítés Programértékelés Jóváhagyás Projektek és változatok szelektálása Kockázatelemzés 4 éves időtávba történő elosztás ágazatonként 5. Végrehajtás, kivitelezés Műszaki tervek áttekintése Projekt irányítás Monitoring megszervezése 6. Monitoring Projekt végrehajtás felügyelete A beruházása hatásainak ellenőrzése Visszajelzés A beruházás állandó figyelemmel kísérése Forrás: Az ECMT módszertana

5 A fenntarthatóság elvének érvényesítése
Általános jellemzők Kemény fenntarthatóság Szelíd fenntarthatóság Másokkal nem törődő Támadó Agresszív Gyors/indulatos Nagy léptékű fejlődés Ellenőrizetlen Szabályozatlan Maximális Mértéktelen Rövid távú Részérdek Külső ellenőrzés Legkisebb ellenállás Szektor alapú Ártudatos Mennyiségi növekedés Figyelmesség másokkal szemben Védekező Óvatos Lassú/meggondolt Kis előrelépések Ellenőrzött Szabályozott Optimális Mérsékelt Hosszú távú Általános érdek Független elhatározás Legnagyobb ellenállás Teljesség alapú Értéktudatos Minőségi fejlődés

6

7 A terület- és településfejlesztési tevékenység menete
ANALÍZIS INFORMÁCIÓ GYŰJTÉS Szakirodalom áttanulmányozása Településsoros adatok begyűjtése Kérdőíves felmérés (lakossági) „Prominencia interjúk” INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS Táblázatok, grafikonok, ábrák szerkesztése Kartografikus feldolgozás SZINTÉZIS Emberi erőforrások Politikai erőforrások Természeti erőforrások Gazdasági erőforrások SWOT-analízis PEST-elemzés Problémafa Helyzetértékelés A térben lezajló társadalmi-gazdasági folyamatok feltárása, régión (településen) belüli anomáliák felismerése. A területi különbségek meghatározása. A régió (település) fejlődési irányainak prognosztizálása Elvek és prioritások Stratégiai célkitűzések (célfa) Programalkotás Stratégiai programok Operatív programok

8 A szcenáriók elkészítésének logikai felépítése
Környezeti tényezők Konstans tényezők Előre jelezhető tényezők Előre nem jelezhető tényezők Értékek Trendek Feltevések (Hipotézisek) Kulcs változók Közvetett változók Szcenárióváltozatok Forrás: Veres (2000)

9 A regionális fejlesztési programok intervenciós logikája
HATÁSOK (hosszú távúak) Globális célkitűzések EREDMÉNYEK (közvetlen és azonnali) Specifikus célkitűzések OUTPUT-ok (előállított áruk, létrehozott szolgáltatások) Operatív célkitűzések INPUTOK OPERATÍV PROGRAMOK Forrás: European Commission (1999)

10 1. S 2. W 3. O 4. T Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek)
SWOT analízis 1. S Strengths (erősségek) 2. W Weaknesses (gyengeségek) 3. O Opportunities (lehetőségek) 4. T Threats (veszélyek)

11 A lehetséges marketingstratégiák és a SWOT analízis eredményének kapcsolata

12 A logisztika megjelenése
A logisztika alkalmazásának gazdasági kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt. Nem sokkal később alkalmazni kezdték Európában, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is. A logisztikának – bármennyire is új dolognak tűnik, a vállalatok életében – más területeken már komoly története van. Alkalmazása a hadseregnél kezdődött, már jóval időszámításunk előtt. Feladata a csapatok ellátásának megszervezése volt. Ha a Római Birodalom méreteire, vagy Nagy Sándor hódításaira gondolunk, akkor megállapítható, hogy már akkor magas szinten művelték. Ezt a tudást a harcászat oly mértékben továbbfejlesztette, hogy később a két fogalom összemosódott. A gazdasági szférában a második világháború után került át, nem utolsósorban a hadiszállításoknak köszönhetően. Az első komoly tanulmány a gazdasági logisztika területén 1955-ben jelent meg Oskar Morgenstern tollából. Mai, széles körű elterjedését az informatika, a számítástechnika fejlődésének köszönheti. Napjainkban a logisztikát sokféleképpen határozzák meg. Az egyik legelfogadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa fogalmazta meg. Eszerint: ”… a logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával”. A definícióból is kitűnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész vállalati működést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak a kezelését, irányítását is feltételezi. Kicsit másképpen megfogalmazva: ”a logisztika nem más, mint a rendszerelmélet alkalmazása az anyagáramlás területén”.

13 A logisztika alkalmazása, feladatai
A definícióból levezethetők a logisztika fő területei: beszerzés, elosztás és áruterítés, készletgazdálkodás, raktározás és tárolás, Szállítás rendelés-feldolgozás és kommunikáció, illetve a mindezt átfogó informatikai háttér. Megint más szemléletet tükröz az úgynevezett készletáramlási szempontú megközelítés. Eszerint a logisztika: „az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása”. Ez a megfogalmazás a szállításra (és a kapcsolódó folyamatokra: szállítmányozás, rakodás, átrakás stb.), valamint a készletgazdálkodásra (és a kapcsolódó folyamatokra: raktározás, komissziózás, csomagolás) szűkítik le a logisztikát, ami bizonyos esetekben megfelelő lehet, hiszen a vállalat áramlási folyamatainak legfontosabb területeit valóban a mozgatás és a tárolás jelenti. A vállalati logisztikai feladat egy mások, több szerző által elfogadott elmélet szerint az úgynevezett 7M, azaz a logisztika a következő hét feltételt köteles biztosítani: a Megfelelő terméket a Megfelelő minőségben, a Megfelelő állapotban (mennyiségben) a Megfelelő helyen, a Megfelelő időben, a Megfelelő felhasználónak, a Megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania.

14 A logisztika alkalmazása, feladatai
Az újabb definíciók egyre átfogóbban értelmezik a logisztika fogalmát. Egy ilyen kiterjesztett logisztika meghatározást alkotott a Logisztikai Mérnöki Társaság (SOLE) is. Eszerint a logisztika: „azon vezetési, mérnöki és műszaki tevékenységek tudománya, amelyek a célok és tervek elérésére, valamint a működés érdekében az elvárásokra, a tervezésre, az erőforrások fenntartására és ellátására koncentrálnak”. A költségek (egy lehetséges) felosztási módja Nyereség Logisztikai költségek 21¢ „Hely+idő” hasznosság Marketingköltségek 27¢ „Tulajdonosi” hasznosság 1$ árbevételből K+F 38¢ „Termék/forma” hasznosság Gyártási költségek Maga a termék (előállítás) 10¢ Forrás: Lambert-Stock [1993], p.12p


Letölteni ppt "17. tétel: A regionalizmus és a regionalizáció szerepe"

Hasonló előadás


Google Hirdetések