Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez Az Műszaki Kémia tantárgyprogram az alábbi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez Az Műszaki Kémia tantárgyprogram az alábbi."— Előadás másolata:

1 Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez Az Műszaki Kémia tantárgyprogram az alábbi laboratóriumi gyakorlatok elvégzését írja elő: 1.Tüzeléstechnika I. (mérési gyakorlat) 2.Tüzeléstechnika II. ( a mért eredmények feldolgozása) 3.Víztechnológiai mérések 4.Kenőanyagok vizsgálata 5.Elektrokémia (akkumulátor terhelés, galvanizálás) 6. Fémek elektrokémiai korróziója

2 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban I. A laboratóriumi gyakorlatokon való részvétel előfeltétele a tűz és balesetvédelmi oktatáson való részvétel, amelyet a hallgató aláírásával igazol. A laboratóriumi gyakorlatra előre fel kell készülni interneten keresztül letölthető írásos anyagból. -Belépés - Gyakorlati leiratok - Gépészmérnöki gyakorlatok - itt találhatók a gyakorlatok névszerint 5 db. Ugyanitt találhatók meg a gyakorlatok anyagai és ez a bemutató file is. - Belépés - Előadások anyagai - Műszaki kémia előadás - itt található a laborjegyzőkönyv file és az előadások téma szerint

3 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban II. Hogyan találom meg, hogy miből kell készülni, azaz mit mérek? Mindenkinek tudnia kell laborcsoport számát, amelyre feliratkozott és betűjelét. Neptunban található meg, a betűjel az évközi feladatoknál.

4 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban III.

5 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban IV. A laborgyakorlatok elvégzése kötelező! Orvosi igazolás esetén a hiányzó laborgyakorlat a pótlási héten vagy más csoporthoz kapcsolódva végezhető el. A pótlási hét kivételével minden mérésnél csak egy fő pótolhat. Az ünnepnapokra eső gyakorlatokat nem kötelező bepótolni ! A mérés előtt a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból beugrót kell írni, amelyre osztályzatot kapnak. Elégtelen esetén a mérés elvégezhető, a mérési jegyzőkönyv elkészíthető, osztályozható de a mérés csak akkor lesz érvényes, ha a beugró zh is érvényes. A beugró zh-t más csoporthoz kapcsolódva lehet megírni, elégtelen esetén többször is, de a szorgalmi időszak végéig meg kell szerezni az érvényes beugrót. Az egyesnél jobb beugró osztályzata nem javítható, de amennyiben a kapott jegy nem felel meg elégtelen érdemjegy kérhető. A megismételt beugró jegyébe az előző nem számít bele.

6 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez A mérésekről: - A laboratóriumi gyakorlatok oktatói tisztában vannak azzal, hogy T. Kollégák valószínűleg először vesznek részt műszaki labor méréseken, így a mérési gyakorlatok során nem a mért eredmények jósága határozza meg a jegyzőkönyvek értékelését. - A mért eredményeket azonban tudni kell értékelni, fel kell ismerni a hibás eredményt pl. a hatásfok nem lehet 100 %-nál nagyobb. - A hibás mérési eredményt is jegyzőkönyvezni kell, de magyarázattal kell ellátni. Mérési adatot tilos önkényesen megmásítani ! Amennyiben a mért adat továbbszámolásra alkalmatlan pl. negatív tömeg, az oktató megváltoztathatja a mért adatot, amelyet szintén jegyzőkönyvezni kell. - A jegyzőkönyvet a számítási részig a mérés helyszínén kell elkészíteni és a mérés végeztével a gyakorlatvezetővel alá kell íratni. Nem fogadható el a mérési eredmények papír „fecnire” történő rögzítése ! A jegyzőkönyv értékelését nem befolyásolja, ha áthúzások szerepelnek benne.

7 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez A mérési jegyzőkönyv legfontosabb tulajdonsága a megismételhetőség. Ez azt jelenti, hogy olyan módon kell elkészíteni a jegyzőkönyvet, hogy bárki az elkészített jegyzőkönyv alapján a mérést meg tudja ismételni. Füzet borítólapjára az alábbi azonosítók kerülnek A füzet borítólapjának első oldalára az alábbi táblázat kerül.

8 Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez A jegyzőkönyv beadás határideje a mérés után egy héten belül, de a szorgalmi időszak végéig érvényes osztályzatot kell szerezni. Hibás számolás esetén a számítási újra „SZU” megjelöléssel visszakapott jegyzőkönyvet kijavítva ismételten be kell adni az érvényes osztályzat megszerzése érdekében. Számítási újra esetén beadott, kijavított jegyzőkönyvre adható maximális pontszám (5) csökkenthető. Előfordul, hogy egy jegyzőkönyv nem kerül időben visszaadásra. Ilyenkor új füzetet lehet kezdeni. Szintén új füzetet kell kezdeni, ha egy füzet elvész. A hiányzó mérés jegyeit az érintett oktatókkal be kell íratni.

9 A mérés címe mérőcsoport tagjai: mérés helye: mérés dátuma: A mérés rövid leírása: (mit fogunk megmérni, milyen célból, milyen módszerrel, egy oldalnál ne legyen több) Ezt előre otthon kell elkészíteni ! A mérési körülmények leírása: ( milyen eszközöket használtunk fel a méréshez, milyen körülmények között, hogyan végeztük a mérést, ez a rész tartalmazzon egy vázlatos rajzot a mérés összeállításról, amelynél az egységek nevét is fel kell tüntetni) Folytatás a laborban A gépészmérnök hallgatók a jegyzőkönyvet kis méretű kockás füzetben készítik el a következő dián látható tagolás szerint.

10 A mért adatok jegyzőkönyvezése: A mért adatokat mindig mértékegységgel együtt jegyzőkönyvezzük. A mérési adatokat szolgáló műszerek leolvasásakor igyekezzünk a lehető legpontosabban leolvasni az adatokat. A mért adat a lehető legtöbb értékes jegyet tartalmazza. Amennyiben a mért adatok megjelölése pl: a = 24 cm, feltétlenül meg kell adni „a” jelentését. A mért eredményeket sokszor célszerű táblázatosan gyűjteni. Minden táblázat készítésénél alapszabály, hogy minden táblázatnak címe van és a táblázatnak tartalmaznia kell az adatok felvételének körülményeit, vagyis a mérést befolyásoló, de a mérés során konstans körülményeket. táblázat címe a mérést befolyásoló, de mérés során konstans paraméterek fejléc mértékegységgel

11 Számítások elvégzése - A számításoknál lényeges, hogy minden lépés egymást követő sorrendben megtalálható legyen. - A képletbe történő behelyettesítésnél a mértékegységeket is tüntessük fel, és az egyszerűsítésekkel ellenőrizzük az eredmény mértékegységét. Ez nagyon fontos abból a szempontból, hogy ne kövessünk el nagyságrendi tévedést. - Mérnöki szempontból kiemelt fontosságú a mérési eredmény megadásának pontossága. A számológépünk az eredményt számos tizedessel adja meg, de ebből csak annyit szabad megadni amennyinek van értelme. Alapszabály: mindig a legkisebb pontossággal megadott mért érték szabja meg a végeredmény pontosságát. A mért adatok pontosságát a leírásukhoz használt értékes jegyek számával jellemezzük, nem a tizedes jegyek számítanak. Amit az értékes jegyekről tudni kell.

12 Értékes jegyek száma: Az értékes jegyek számának meghatározását az indokolja, hogy a mért adatok utolsó leírt számjegye a leolvasási pontatlanság miatt bizonytalan, becsült érték. 1.A nullától különböző számjegy értékes jegy (egyaránt 4 értékes jegyű pl. a 3,416g vagy 12,34 cm vagy 456,3 s vagy 3422 m ) 2.A zérus a számjegyben és a számjegyet követően értékes jegy (3 értékes jegyű pl. a 206 m vagy 3,05 g vagy 100 s vagy 25,0 °C 3. Amikor a nulla csak az 1-nél kisebb számban a helyi értéket jelzi, akkor nem számít értékes jegynek. (csak 1 értékes jegyet tartalmaz pl. a 0,006g vagy 0,6 cm, amelyet a szám normál alakban történő felírása tesz egyértelművé 0,006 g = ) Ilyen esetben a nagyobb pontosságot a tizedes pont után írt megfelelő számú nullával juttathatjuk kifejezésre 6,

13 A szorzó/váltó számok nem meghatározóak az értékes jegyek számának megállapításában. Ezek kémiai, fizikai, matematikai összefüggések együtthatói, mértékegység átváltó számok. (1000m/1 km; 1 m 3 / 1000 dm 3 ; 1 perc/60 s; 1atm/ Pa; 0,00 °C = 273,16 K) Konstansok ( állandók ) megadásánál értelemszerűen kell eljárni. A konstansok megadásánál a végeredmény pontosságának megfelelő elvárt értéket kell figyelembe venni. A legtöbb kémiai számításnál a négy, öt értékes jegy elegendő pl.: Avogadro-szám : N A = 6, /mol Faraday-állandó: As/mol gázok moláris térfogata normál állapotban: 22,41 Ndm 3 /mol Bizonyos esetekben a konstansok nem számítanak a végeredmény értékes jegyeinek számába. Például ha 5 nap, 1 hét vagy 2 teherautó értékeket a számításoknál használjuk a végeredmény megadásánál nem kell figyelembe a konstansok által képviselt értékes jegyek számát. Nem kell figyelembe venni az értékes jegyek számát, ha példában megadott egységre normálunk vagy a számításnál valamilyen egységet használunk pl.: 1 mól vagy a kémiai egyenlet alapján használunk mólszámot. Az értékes jegyek használatával kapcsolatos tudnivalók Vigyázat ! A mértékegység átváltásakor nem csökkenhet vagy növekedhet az értékes jegyek száma. 2 kg ( 1 értékes jegy) = g (1 értékes jegy) de nem írhatjuk le, 5 kg = 5000g mert így egy értékes jegyből négy értékes jegyet csináltunk. Helyesen 5kg = 5*10 3 kg

14 Mért eredmények értékes jegyei A mért eredmény megadásakor figyelni kell az értékes jegyekre. Például, ha két percig mért valamilyen folyamatot, akkor helytelen a t=2 perc kifejezés, mert az utolsó értékes jegy becsült, tehát jelenthet 1 vagy 3 percet is. Helyesebb megadás 2,00 perc ( így 0,01 perc pontossággal mért) vagy a 2,0 perc (0,1 perc pontossággal mért). Minden mérésnél a mért adatot a lehetséges legtöbb értékes jeggyel jegyezzük le, hogy a számítások során kapott végeredményt megfelelő pontossággal, azaz megfelelő számú értékes jeggyel adhassuk meg. Számítási feladatok esetén sokszor okozhat problémát, hogy pl.: „készítsünk 5 kg 5 mólos koncentrációjú oldatot ……”. Ebben az esetben csak egy értékes jegy szerepel kiindulási adatként, amely jelentős mértékben korlátozhatja az eredmény értékes jegyeinek számát. Ebben az esetben fel kell tételeznünk, hogy a kérdező pontosan a leírt mennyiséget akarja megkapni. Ilyenkor a kiindulási adatokat konstansnak tekintjük és a végeredmény értékes jegyeinek a számát a számításhoz felhasznált egyéb adatok (móltömeg) értékes jegyeinek a száma határozza meg. Természetesen célszerűbb lenne 5,00 kg-ot és 5,00 mol-t írni, mert ez egyértelműen jelzi, hogy a számításhoz szükséges egyéb adatokat legalább hány értékes jeggyel használjuk fel.

15 A megadható értékes jegyek száma a számított eredményeknél Összeadás és kivonás esetén - valamennyi jegyet figyelembe véve elvégezzük a műveletet, majd megállapítjuk azt a helyiértéket, amely mindegyik tagban szerepel értékes jegyként és erre az értékre adjuk meg kerekítve az eredményt. pl.: 3, ,33 + 0, ,268 – 2,5789 = 21,72965 = 21,73 Szorzás és osztás esetén - az eredmény megadható értékes jegyeinek számát a legkevesebb értékes jegyre megadott adat határozza meg. Erre a jegyszámra kerekített érték adható meg. Például: a= 5,23 [mértékegység] b= [mértékegység] c= 4,2 [mértékegység] képlet: (a * b) / c = 55, [mértékegység ] helyett 55 [mértékegység ] és nem 55,08 [ mértékegység] vagy 55,1 [mértékegység] A számunkra kissé szokatlan megadás könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy a „c” értéke lévén két értékes jegyű, az utolsó jegy bizonytalan tehát lehet 4,1 vagy 4,3 is. c = 4,1 esetén az eredmény 56,426… c = 4,3 esetén az eredmény 53,802… Tehát az 55 forma a helyes, mivel az utolsó értékes jegy lehet ( a kerekítés miatt) 6-os vagy 4-es. Amennyiben c= 4,20 [mértékegység] formában lenne megadva, az eredmény helyesen 55,1 [mértékegység] Logaritmus képzése esetén - a kiindulási adat értékes jegyeinek száma megegyezik a logaritmus számban a tizedes vessző utáni számjegyek számával. Például: lg 35,46 = 1,5497

16 Kerekítési szabályok - Ha az első elhagyandó számjegy 5-nél kisebb, akkor egyszerűen levágjuk, a meghagyott számjegyek nem változnak. pl.: 3,416 ≈ 3,4 - Ha az első elhagyandó számjegy 5-nél nagyobb, vagy 5 és utána nullától eltérő számjegy áll, akkor a meghagyott utolsó számjegyet eggyel megnöveljük. pl.: 534,468 ≈ 534,5 - Ha az első elhagyandó számjegy 5 és utána nincsen számjegy, vagy csak nulla akkor, ha az utolsó megmaradó számjegy páros a számjegyet változatlanul hagyjuk. pl.: 32,25 ≈ 32,2 2,450 ≈ 2,4 ha az utolsó megmaradó számjegy páratlan a számjegyet eggyel megnöveljük. Pl.: 2,35 ≈ 2,4 2,750 ≈ 2,8

17 Diagram készítés, eredmény megadás

18 A számított eredményeket sokszor diagramban ábrázoljuk. A diagramos ábrázolásnál is érvényes, hogy minden diagramnak címe van és a diagramon vagy az ábraaláírás után meg kell adni az eredményeket befolyásoló, de a mérés során állandó körülményeket (pl. hőmérséklet, koncentráció, stb.) A fentiek alapján minden táblázatnak, minden diagramnak „önálló életet kell élni”. A körülményeket az olvasónak ne a szövegből kelljen kikeresni, hanem közvetlenül a táblázatnál vagy diagramnál olvasható legyen. A diagramot, táblázatot követő szöveg az értékelést tartalmazza. A diagramokat mm papírra kell elkészíteni és be kell ragasztani a jegyzőkönyvbe ! diagram címe a mérést befolyásoló, de mérés során konstans paraméterek tengely megnevezés mértékegységgel

19 Helytelen és helyes diagram formák [ ] : megnevezés mértékegysége megnevezés: idő, feszültség, pH, stb.

20 A mérési adatokból számított eredmények megadása: A jegyzőkönyv a mért eredmények megadásával fejeződik be. A kapott eredményt megfelelő szöveggel kell ellátni, abban az esetben, ha az eredmény nem tűnik valósnak. Fokozottan ügyeljünk a mérési eredmények értékes jegyeinek számára. A helytelenül megadott mérési eredmények a jegyzőkönyv visszaadását eredményezi (számítási újra; „Szu”). A mért és számított adatokat néhány esetben az oktató által kiadott gyűjtő táblázatban kell megadni, amely nem mentesít az előbb említett szabályoktól. Sikeres méréseket és jegyzőkönyv készítést kíván a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék oktatói.

21 Félévi jegy kiszámítása Műszaki kémia tárgyból A beugró zárthelyikre kapott jegyek összege max: 30 pont, de legalább 16 pont Jegyzőkönyvekre adott jegyek összege: max: 30 pont, de legalább 16 pont Az előadási anyagból megírt zh pontjainak száma: max 40 pont, de legalább 20 pont Összes pontszám: az előző három összege 51 – 65 pont elégséges 66 – 75 pont közepes 76 – 85 pont jó 86 – 100 pont jeles A tüzeléstechnika beugrójára és jegyzőkönyvére adott jegy duplán számít. Az ünnepnapokon elmaradt méréseket szorzófaktorral vesszük figyelembe.


Letölteni ppt "Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez Az Műszaki Kémia tantárgyprogram az alábbi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések