Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások."— Előadás másolata:

1 Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások

2 2 Négyórás, általános sztrájkot hirdettek tegnap Olaszországban, ahol elsősorban a legnagyobb szakszervezetek képviseltették magukat. Teljes káosz volt a légi-, és földi közlekedésben, valamint a hivatalokban is. Milánóban ember vonult zászlókkal az utcára. (2004.dec.1.) Munkaharc !

3 3 A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelzésére, és a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak. a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak. MunkavállalókMunkaadók Szövetség Képviselet Kapcsolatok

4 4 Fogalom: Munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés Kezdetben csupán a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolatokat jelentette (a munkaügyi kapcsolatok elsdőleges fogalma)Kezdetben csupán a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolatokat jelentette (a munkaügyi kapcsolatok elsdőleges fogalma) szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolatokat is felöleli, (a munkaügyi kapcsolatok másodlagos fogalma)szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolatokat is felöleli, (a munkaügyi kapcsolatok másodlagos fogalma) Hazánkban a szociológia tudományának érdekegyeztetés fogalma olyan sajátos értelmezést nyert, amellyel a munkaügyi kapcsolatok összes intézményét jelölték a rendszerváltás kezdetén.Hazánkban a szociológia tudományának érdekegyeztetés fogalma olyan sajátos értelmezést nyert, amellyel a munkaügyi kapcsolatok összes intézményét jelölték a rendszerváltás kezdetén.

5 5 Munkaügyi kapcsolatok Kiinduló pontja az objektíve létező érdek-különbség a munka és a tőke közöttKiinduló pontja az objektíve létező érdek-különbség a munka és a tőke között A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak.A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. Alapja a munkaviszonyAlapja a munkaviszony A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközésA kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközés Tartalma érdek vagy jogvitaTartalma érdek vagy jogvita

6 6 A munkaügyi kapcsolatok szerepe A munkaügyi kapcsolatok rendszere a munkaerőpiac szerelőinek olyan együttműködése, amely kiegészíti, esetenként átírja a munkaerőpiac szabályozó mechanizmusait, mert a szembenállás, a kölcsönös károkozás nem érdeke a feleknek és a gazdaság egészének sem.A munkaügyi kapcsolatok rendszere a munkaerőpiac szerelőinek olyan együttműködése, amely kiegészíti, esetenként átírja a munkaerőpiac szabályozó mechanizmusait, mert a szembenállás, a kölcsönös károkozás nem érdeke a feleknek és a gazdaság egészének sem.

7 7 Miért kölcsönös az érdek? Mert a munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság)a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság) a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!)a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!)

8 8 A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere;A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere; A munkavállalói részvétel (participáció);A munkavállalói részvétel (participáció); A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei;A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei; A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások; A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások; Makroszintű konzultációk. Makroszintű konzultációk. Makro szint

9 9 A kapcsolatok szereplői A szociális partnerek Az állam Az állam szerepe: A formális egyenlőség ellenére nagy a hatalmi asszimetria, ezért az állam korlátozza a tulajdonosi jogokat a munkavállalói érdekek érvényesítése érdekébenA formális egyenlőség ellenére nagy a hatalmi asszimetria, ezért az állam korlátozza a tulajdonosi jogokat a munkavállalói érdekek érvényesítése érdekében Munkáltató és tulajdonosMunkáltató és tulajdonos Elosztó funkciója alapján tárgyaló vagy konzultáló félElosztó funkciója alapján tárgyaló vagy konzultáló fél

10 10 Az interakciók modelljei (Fürstenberg) A szabályozás modelljeA szabályozás modellje A a felek autonómiája államilag korlátozott, vagy jogi/hatalmi aktussal bármikor korlátozható, az állam lép fel egyeztető - közvetítő szerepben A szerződés modelljeA szerződés modellje Állami felhatalmazás alapján a felek saját pozíciójuk megerősítése érdekében harcolnak, a szerződésben rögzített megállapodásig. Az együttműködés modelljeAz együttműködés modellje egyenrangú partnerek együttműködése

11 11 A munkaügyi kapcsolatok fő területei egy szervezeten belül Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldásáraKollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában,Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában, Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróságKialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság

12 12 Munkaügyi kapcsolatrendszerben érintett faktorok

13 13 A munkaügyi kapcsolatok alapja A munkaerőpiaci partnerek intézményesített együttműködésének alapfeltételei:   Elvárás a felekkel szemben a kölcsönös bizalom és megállapodási készség és a tárgyalásos megoldás preferálása   Törekvés a viszony kiegyensúlyozására (a termelés és az egyéni megélhetés biztonsága együttes elérésére)   Intézményesítés: a fentiek biztosítását szolgálja, legalizálja a partnerek egyenrangúságát, a játék- szabályokat, a felhasználható eszközöket.   Általában kétoldalú, esetenként három-, ill. egyoldalú kapcsolat

14 14 A munkaügyi kapcsolatok területei Kollektív tárgyalások az elosztási konfliktus tárgyalásos megoldására irányul a munkaadó vagy érdekképviselete és a munkavállaló érdekképviselete pl. szakszervezet között (Ez rendelkezik megfelelő tagsággal, szervezettséggel, harci eszközökkel, amely kiegyenlített pozíciót biztosít a munkavállalóknak)Kollektív tárgyalások az elosztási konfliktus tárgyalásos megoldására irányul a munkaadó vagy érdekképviselete és a munkavállaló érdekképviselete pl. szakszervezet között (Ez rendelkezik megfelelő tagsággal, szervezettséggel, harci eszközökkel, amely kiegyenlített pozíciót biztosít a munkavállalóknak) Participáció a munkavállalók bevonása a vezetői döntésekbe, az üzemi folyamatokban potenciálisan megjelenő érdekellentétek megelőzősére és feloldására. A munkavállalói érdekképviselet a munkavállalók összességét képviseli.Participáció a munkavállalók bevonása a vezetői döntésekbe, az üzemi folyamatokban potenciálisan megjelenő érdekellentétek megelőzősére és feloldására. A munkavállalói érdekképviselet a munkavállalók összességét képviseli.

15 15 Munkavállalói érdekképviseletek Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása. Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek) A szerveződés alaptípusai: horizontális tagozódás szt.: szakmai és ágazati sz.horizontális tagozódás szt.: szakmai és ágazati sz. vertikális tagozódás szt.: országos, helyi (regionális) szövetségek és vállalati szakszervezetekvertikális tagozódás szt.: országos, helyi (regionális) szövetségek és vállalati szakszervezetek

16 16 Munkáltatói érdekképviseletek A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében. Szerveződésük: –ágazati (iparági) –regionális –országos, csúcsszervezetek Irányultság: munkavállalók vagy kormányzati

17 17 Kollektív tárgyalások Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés. A kollektív tárgyalások tartalma: a jövedelemre,a jövedelemre, munkafeltételekre, ésmunkafeltételekre, és a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodásoka felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások

18 18 A kollektív szerződés hatóköre A szerződés kötelező tartalmi elemei: A megállapodás szintjeA megállapodás szintje Az érvényesség köre, azaz, hogy milyen térségre (egész országra, vagy régióra), ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényesAz érvényesség köre, azaz, hogy milyen térségre (egész országra, vagy régióra), ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényes Időbeli hatály (érvényességi és felmondási idők)Időbeli hatály (érvényességi és felmondási idők) A személyek köre, akikre a szerződés kiterjed.A személyek köre, akikre a szerződés kiterjed.

19 19 A kollektív szerződés tartalma Az elosztási, anyagi viszonyokra vonatkozó kérdések, (pl. bérrendszer, béremelés nagysága, pótlékok, borítékon kívüli juttatások);Az elosztási, anyagi viszonyokra vonatkozó kérdések, (pl. bérrendszer, béremelés nagysága, pótlékok, borítékon kívüli juttatások); a munkafeltételekre vonatkozó szabályok (a konkrét munkaidő kialakítása, szabadság, kártérítési felelősség, fegyelmi szabályok, felmondás szabályai, stb.);a munkafeltételekre vonatkozó szabályok (a konkrét munkaidő kialakítása, szabadság, kártérítési felelősség, fegyelmi szabályok, felmondás szabályai, stb.); a két fél kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályok (az együttműködés folyamatai, elvei, szakszervezeti működés feltételei, panaszok, viták kezelésének módja).a két fél kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályok (az együttműködés folyamatai, elvei, szakszervezeti működés feltételei, panaszok, viták kezelésének módja).

20 20 A kollektív tárgyalások folyamata A tárgyalások előkészítése A tárgyalás lefolytatása A tárgyalás utóélete

21 21 A tárgyalások előkészítése A gazdasági feltételek, lehetőségek felméréseA gazdasági feltételek, lehetőségek felmérése A hatalmi helyzet vizsgálata, erőpozíció felméréseA hatalmi helyzet vizsgálata, erőpozíció felmérése A várható tárgyalási sáv meghatározásaA várható tárgyalási sáv meghatározása a delegáció összeállításaa delegáció összeállítása a tárgyalási stratégia meghatározásaa tárgyalási stratégia meghatározása A tárgyalások külső előkészítése (tagság, külső támogatók )A tárgyalások külső előkészítése (tagság, külső támogatók )

22 22 A tárgyalások lefolytatása Alapelv: a feszültségek tárgyalásos levezetése, a konfliktus megegyezésen alapuló megoldása. KapcsolatfelvételKapcsolatfelvétel Álláspontok konfrontációjaÁlláspontok konfrontációja Részletes tanácskozásokRészletes tanácskozások Másik fél taktikai puhításaMásik fél taktikai puhítása Tanácskozás kisebb bizottságokbanTanácskozás kisebb bizottságokban Döntési krízisDöntési krízis MegegyezésMegegyezés

23 23 A tárgyalás utóélete Az eredmény elfogadtatása, kihirdetéseAz eredmény elfogadtatása, kihirdetése Eredménytelenség esetén a folytatás lehetőségének meghatározásaEredménytelenség esetén a folytatás lehetőségének meghatározása Következtetések levonása az előkészítésről, taktikáról, delegáció összetételéről, a résztvevők magatartásárólKövetkeztetések levonása az előkészítésről, taktikáról, delegáció összetételéről, a résztvevők magatartásáról A megállapodás betartása és betartatása (mechanizmusok, monitoring rendszer)A megállapodás betartása és betartatása (mechanizmusok, monitoring rendszer)

24 24 Tárgyalási taktikák Disztributív, a megosztást kényszerítő, fenyegető, nyomást gyakorló taktikávalDisztributív, a megosztást kényszerítő, fenyegető, nyomást gyakorló taktikával Integratív, a meggyőzés, közös problémamegoldás révénIntegratív, a meggyőzés, közös problémamegoldás révén Attitűdre orientált, az együttműködő, pozitív tárgyalási légkör elérése, kölcsönös engedmények.Attitűdre orientált, az együttműködő, pozitív tárgyalási légkör elérése, kölcsönös engedmények. Szervezeten belüli elfogadásra orientáltSzervezeten belüli elfogadásra orientált

25 25 Munkaharc eszközei Munkavállalók Sztrájk (spontán,Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető, szimpátia alapú) szimpátia alapú) Puha eszközökPuha eszközök aláírásgyûjtés, agitáció cikkek, passzív ellenállás, előírások teljes betartása ÜzemelfoglalásÜzemelfoglalás Munkaadók Megelőző eszközökMegelőző eszközök Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátásFellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás Fellépés a szakszervezet ellenFellépés a szakszervezet ellen Kollektív nyílt harc, pl. kizárás, felfüggesztés


Letölteni ppt "Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések