Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az emlékezet szerkezete Tárolós modellek és a munkamemória.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az emlékezet szerkezete Tárolós modellek és a munkamemória."— Előadás másolata:

1 Az emlékezet szerkezete Tárolós modellek és a munkamemória

2 Az emlékezet folyamatai - Fontos momentumok: kódolás, tárolás, előhívás és a reprezentációk kérdése - Szerkezet és folyamatok között lényeges a különbség - Az előhívás sem lenne lehetséges kódolás, tárolás nélkül Az emlékezet szerkezete: Téri metafora: az emlékeket tárgyakként kezeljük, amelyeket specifikus helyen tárolunk az elménkben az emlékek keresése közben végigkutatjuk elménket, hogy bizonyos emlékeket megtaláljunk Platón madárkalitka metaforája. A megfelelő emlék megtalálásakor befogunk egy madarat, ha rossz madarat fogtunk be, hibáztunk. – Viasztábla – telefonközpont- számítógép A téri metaforával a következő gondok vannak: negatív döntéseket gyorsabban hozunk, mint pozitívakat és az alapfeltevés szerint bizonyos emlékeknek közelebb kellene lenniük egymáshoz, míg másoknak távolabb.

3 Kettő és három táras modellek Tárelméletek: Attkinson és Schiffrin, Norman a memóriarendszer alapvető felépítését a tárak számában írják le. Ez a közös tulajdonság több elmélet között. Érzékelő tárak, amelyek csak nagyon rövid ideig tárolják az információt Korlátozott kapacitású rövid idejű tároló Alapvetően korlátlan kapacitású hosszú idejű tároló, amely akár életfogytig képes a rögzítésre

4 Tárolók jellemzői - Az érzékelőtárak általában érzékszerv specifikusak, jellemző rájuk az információ halványulása; Az információ csak rövid ideig marad itt aztán ha a figyelem fókuszálódik rá bekerül a következő tárolóba -A rövid idejű tárolóra az áthelyezés jellemző és ismétléssel ez a folyamat erősíthető - A memórianyom erőssége a hosszú idejű tárolóban attól függ gyakran, hogy az ismétlések száma milyen gyakori volt, vagy az érzelmektől esetleg az információ specifikusságától. Az interferencia szintén az emlékezés hosszát változtatja meg.

5 Érzékelőtárak Érzékszerveinket nagy mennyiségű információ bombázza, még minden modalitásban megmarad egy ideig az információ. Ez elősegíti a vonások kiemelését. -Az elméletek főleg a látási és a hallási modalitásra vonatkoztak A vizuális és ikonikus tárra a bizonyítékot Sperling ’60 adta: 3 sorban 4-4 betű 50 ms ideig felmutatva, majd ennek visszakérése. 4-5 betűt tudatak felidézni a személyek, de mind azt állították, hogy ennél jóval többet láttak. Alacsony és magas jelző hangok majd egyik illetve másik sorról beszámoló kérése. A felidézett mennyiség 3X-sa a tényleges mennyiséget adta. A felidézést másodpercig folytatta, ezalatt az info nagy része elenyészett. Fizikai nyerseségűnek tűnik az info, de Buttler kimutatta’74, hogy van feldolgozás pl.: ha betűk angol szavak kezdőbetűire hasonlítanak. Haber ellenpéldája Treisman pedig amellett érvel, hogy visszhang visszajátszás folyhat az akusztikus tárban: mit is mondtál? Című kérdésre válaszadás. Itt kb, 2 s-ig marad meg az információ.

6 Rövid és hosszútávú tárak William James elsődleges és másodlagos memóriát különített el. Az elsődleges a jelen információra vonatkozik a másik már elhagyta a tudatot, tehát a pszichológiai múlt része. Elsődleges tár: a) korlátozott; b) sérülékeny : figyelemelterelés esetén információt veszít. Miller’56. RECENCIA hatás az első és utolsó néhány elemre jobban emlékezünk, mint a többire. KORSZAKOV ismertetése. - Jelzőingerek fontossága az előhívásnál pl.: régi gyermekkori utcakép stb…

7 Baddeley és Hitch’74 munkamemória egy modalitás független központi végrehajtó, mely nagyban hasonlít a figyelemre egy artikulációs hurok, amely fonológiai, beszédalapú formában tárolja az infot egy vizuális téri vázlatfüzetből, ez vizuális és téri info kódolására specializálódott. Legfontosabb eleme a központi végrehajtó. Korlátozott kapacitással rendelkezik, és akkor használjuk, amikor a megismerést leginkább igénybevevő feladatról van szó. Az artikulációs hurok és a téri vázlatfüzet kiegészítő rendszerek, melyeket ez a központi végrehajtó specifikus célokra használ.

8 Baddeley és Hitch’74 munkamemória Az artikulációs hurok időben szervezett és soros feldolgozású. Az artikulációs hurokról Baddeley és Thomson számolnak be szóterjedelem megjegyzésnél ez kb annyi, amennyit két másodperc alatt fel lehet olvasni. - Vázlatfüzet a téri és vizuális kódolás közötti különbséget mutatja B. és Lieberman’80. Attkinsonék eltúlozták a gyakorlás jelentőségét valamint nem számoltak többszörös tár modelljükben a részképességekkel verbális következtetésekkel stb. Belső beszéd Huey’1908: lehetővé teszi hogy bevárjuk a memóriában az összes szótagot, míg meg nem kapjuk a mondatok értelmét. -Ez elfedéssel ellenőrizhető pl. belső beszéd megakadályozása a he-he vagy egyéb szótagok ismétlésével.

9 Korszerűsített munkamemória modell Neuropszichológiai bizonyítékok és egyéb problémák alapján Baddeley korszerűsítette a munkamemória modelljét. Ez főleg az artikulációs hurok felosztásából állt. Egy passzív fonológiai tár, amely közvetlenül a beszédreprezentációval áll kapcsolatban és egy a beszéd beszédreprodukcióval kapcsolatos A szavakkal kapcsolatos fonológiai info 3-féle képpen kerülhet be a fonológiai tárba A) hallási ingereken keresztül, közvetlenül B) közvetve a belső artikuláción keresztül C) közvetve a hosszúidejű memóriatárban lévő fonológiai információ érintésével

10 Korszerűsített munkamemória modell jellemzői 2 Ez megmutatta, hogy bizonyos betegeknek miért csak a hallási ingerek okoztak nehézséget a vizuálisan bemutatott ingerek pedig miért nem. G.B. és másik 5 anarthriában szenvedő beteg, (akik csak értelmetlen hangokat tudtak kiadni, de csak a beszédhez szükséges izomzatuk volt sértet) mintája megmutatta, hogy képesek szubvokális belső gyakorlatra. Tehát nem feltétlenül szükséges a hangos belső ismétlés Illetve van egy felszíni és egy mélyebb feldolgozó folyamata az artikulációs huroknak.

11 Korszerűsített munkamemória modell jellemzői 3 A hurok tehát olyan központi beszédszabályzó kódokra támaszkodik, amely perifériás visszacsatolás nélkül is működik. A központi feldolgozó fogalmát Norman és Shallice ’86 vezették be. Ez a hibajavításnál fontos. Frontális lebenyszindrómában szenvedő betegek úgy viselkednek, mintha hiányozna belőlük a szabályzórendszer, amely lehetővé tette számukra, hogy feldolgozási erőforrásaikat - rugalmasan és megfelelően irányítsák.


Letölteni ppt "Az emlékezet szerkezete Tárolós modellek és a munkamemória."

Hasonló előadás


Google Hirdetések