Erdélyi freskótöredékek Kovács András Ferenc versében 23/C.

Az előadások a következő témára: "Erdélyi freskótöredékek Kovács András Ferenc versében 23/C."— Előadás másolata:

1 Erdélyi freskótöredékek Kovács András Ferenc versében 23/C

2 1. A székelyderzsi erődtemplom A székelyföld legrégebbi erődtemploma 1940-ben épp a falu fölött húzódott a határ, Derzs a románoké maradt 1419-ben készült a freskósorozata 11 másik székelyföldi templom is a László- legendát ábrázolja Ma is folyik a restaurálása A templom másik különlegessége a szalonna- és gabonatárolás

3 2. A Szent László freskó A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László legenda uralja. Az 1720-ban a karzat építésekor a freskó eleje megsemmisült, így a legenda első fele, a Kivonulás hiányzik. Az ütközetből is csak egy részlet maradt meg, az utána következők azonban viszonylag jól láthatók: A Kun vezér üldözése, a Küzdelem, a Lefejezés és a legvégén a Pihenési jelenet.

4 3. A legenda Egy pogány egy magyar lányt hurcol a lován Üldözőbe vette, de végig kartávolság maradt a lándzsa és a kun háta között Rákiáltott a lányr: ragadd meg a kunt az övénél fogva, és vesd a földre! Az meg is tette, de könyörgött neki, hogy ne ölje meg Hosszasan küzdött a kunnal, és elvágta az inát, megölte.

5 4. Értékelésük az egymástól alig 20 kilométerre fekvő Székelykeresztúr és Székelyudvarhely között nem kevesebb, mint 8 faluban, azaz lényegében minden településen találhatók freskók Székelyderzs, Gelence vagy éppen Bögöz falképei pedig olyan kiemelkedő alkotások, hogy azoknak még Itáliában is csodájára járnánk

6

7

8

9

10 Jellemző motívum, hogy pihenés közben az asszony a férfi „fejébe néz” (tetvész, kedveskedik, átvitt értelemben a gondolatait fürkészi). Ehhez hasonló kifejezésmódot a mondákban, a középkori hazai és Ny-európai falfestményeken, valamint távol-K-i epikus hagyományban és ábrázolásokban találunk. A motívum ókori ismeretét a Bibliában (Bírák könyve) való előfordulás bizonyítja

11

12