Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bakony. Természeti képe K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja A Devecser és Várpalota közötti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bakony. Természeti képe K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja A Devecser és Várpalota közötti."— Előadás másolata:

1 Bakony

2 Természeti képe K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és D-i-Bakonyra km 2 kiterjedésű ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, km széles Középhegység, hegyei m magasak A táj kialakulását befolyásolták: – tektonikus mozgások  repedésárkok hálózata –a tenger többszöri jelenléte  üledékes kőzetek

3 Hat természetföldrajzi kistájra osztható: –Északi-Bakony (Öreg- vagy Magas-Bakony) –Déli-Bakony –Balaton-felvidék –Tapolcai-medence –Keszthelyi-hegység –Pannonhalmi-hátság vagy Sokoróalja Az É-ÉNy-i pereme: Bakonyalja

4

5 Földtani képződmények Perm  homokkő Triász  tűzköves mészkő, márga, dolomit, mészkő ősmaradványokkal (Megalodus-kagyló, ammonitesz)  mészégetés Jurában  tenger borította, mészkő, dolomit Érctelepek (mangán)  Úrkút, Eplény Kréta  mészkő, márga, agyagmárga, ajkai barnakőszén, alatta urán Kéregmozgások  kiemelkedés a tengerből Bauxit (Kislőd, Iharkút, Fenyőfő, B.szentlászló, B.oszlop, Dudar) Foszfát (gyenge minőségű), (B.bél, Pénzesgyőr, Lókút, Olaszfalu, B.nána, Tés)

6 Eocén  agyag, agyagmárga, mészkő, homokkő, andezittufa Megáll a szénképződés, a meglévő telepek is lepusztulnak Oligocén, miocén  szárazföldi lepusztulás: kavics, agyag, homok, homokkő, konglomerátum A homokos agyag és a homokkőrétegek között szén keletkezett Lignit (Várpalota, Herend) Harmadidőszak  üledékképződés a folyamatosan sekélyedő és kiédesedő tengerben Kéregmozgások  bazaltvulkanizmus (Balaton-felvidéken, de a Bakonyban is pl. Kab-hegy) Negyedidőszak jégkorszak  lösz Holocén  tőzeg

7

8 Barlangjai Több mint 500 barlang a karsztosodó mészkőben és dolomitban Felszíni karsztjelenségek: víznyelő, dolina Képződésük már a tengerből való kiemelkedést követően megindult A beszivárgó csapadék + a feltörő termálvíz Jégkorszak  kisebb, egyfülkés barlangok A bazalthegyek üregei tektonikus eredetűek Ősember

9 Ismertebb barlangok Likas-kő (B.szentlászló – Hódos-ér) Zsivány-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét) Remete-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét) Cuha-völgyi-kőfülke (Vinye) Odvaskői-barlang (Gerencepuszta) Ördög-lik (B.oszlop – Ördög-árok) Háromkürtő-zsomboly (Tés)

10

11

12 Vízrajza Sok vízfolyás és forrás  alacsony vízhozam + elszivárgás Felszín alatti vizek  nehézkes bányászat  lecsapolás  elapadó források É-i-B: Cuha, Gaja, Gerence, Gella, Bittva, Hódos-ér, Hajagos A D-i-B. vízszegény terület: Séd, Torna A Meleg-vizet és a Kígyós-patakot a karsztvíz lecsapolása duzzasztotta fel

13 Gaja-szurdok

14

15 Élővilága Dolomit  sajátos növénytársulások Tölgyesek, bükkös öv az É-i-B-ban + kőris, juhar, gyertyán, szil, Fenyőfő – ősfenyves Állatvilága gazdag, számos ritka faj: erdei homokfutrinka, tarajos gőte, rézsikló, feketególya, darázsölyv, vörös kánya, vándorsólyom, uhu, borz, vadmacska, muflon A barlangokban számos denevérfaj él

16 Ipar, bányászat Szénbányászat (mára mindet bezárták): –Ajka és Padrag vidéke –Dudar és környéke –Várpalota (lignit) Bauxitbányák (megszűnt a kitermelés): Nyirád, Halimba, Kislőd, Fenyőfő, Dudar Mangán: Eplény, Úrkút Bakonyi Erőmű Zrt. – ajkai és inotai hőerőművek összevonásával Üveghuták már a XVIII. századtól  Ajka Kristály Herend: porcelángyár (1825 óta) – Stingl Vince, Farkasházi Fischer Mór

17

18 A Bakony kistájai

19 Északi-Bakony Legmagasabb pontja: Kőris-hegy (709 m) A miocénben töredezett sasbércekre és árkos süllyedékekre Változatos kőzetek alkotják: dolomit, mészkő, bauxit, agyag, márga, kavics, homok, lösz  sajátos domborzati típusok alakultak ki Sasbérc  karsztos formák (Kőris-hegy, Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-Hajag), nagyesésű lejtőiket száraz völgyek tagolják A sasbércek között tektonikus medencék (Bakonybéli-, Csehbányai- medence) A fennsíkperemeket eróziós szurdokvölgyek tagolják (Cuha-, Gerence-patak, Kő-árok), melyek a hegység lábánál hordalékkúpokat halmoznak fel Északról dombságok (Súri-, Pannonhalmi-dombság), illetve alacsony hordalékkúp-síkságok (Fenyőfői-Bakonyalja) övezik.

20 Az Északi-Bakony részei Ez a tájegység további három részre tagolható: Magas- vagy Öreg-Bakony: legmagasabb csúcsok (Kőris-hegy, Kék-hegy, Som-hegy, Középső-Hajag, Papod) Keleti-Bakony Bakonyalja

21 Keleti-Bakony Egységes fennsík alkotja: a karsztos Tési-fennsík Mindenhol 500 m-nél magasabb, meredek lejtők Lejtőit a Pannon-tenger formálta: meredek partfalak, édesvízimészkő-takaróval borított teraszok (Várpalota, Inota)

22 Déli-Bakony Legmagasabb pontja: Kab-hegy (600 m) Árkos süllyedékekkel határolt, töréses szerkezetű sasbércek és hegyközi medencék sorozatából épül fel Fennsíkokon bazaltos lávatakaró, vulkáni kúpok A Balaton-felvidéktől a Nagyvázsonyi-medence választja el

23 Felhasznált irodalom Karátson Dávid: Magyarország földje Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján Mészáros Gyula: Bakony, Balaton-felvidék Készítette: Szüts Júlia


Letölteni ppt "Bakony. Természeti képe K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja A Devecser és Várpalota közötti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések