Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az elsőfokú bírósági tárgyalás Be. XIII. fejezet (kiegészítve néhány itt tárgyalandó a bírósági tárgyalásra vonatkozó általános szabállyal [XI. fejezet]

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az elsőfokú bírósági tárgyalás Be. XIII. fejezet (kiegészítve néhány itt tárgyalandó a bírósági tárgyalásra vonatkozó általános szabállyal [XI. fejezet]"— Előadás másolata:

1 Az elsőfokú bírósági tárgyalás Be. XIII. fejezet (kiegészítve néhány itt tárgyalandó a bírósági tárgyalásra vonatkozó általános szabállyal [XI. fejezet]

2 Az előadás vázlata A tárgyalási rendszerek (bírák, esküldtek, ülnökök) Az eljárás formái – a tárgyalás A (nem szabályozott) külsőségek – ülésrend, talár stb. A nyilvánosság elve A tárgyalás résztvevői (kötelező, mellőzhető jelenlét) Folyamatosság, folytonosság A főbb szakaszok Megnyitás, megkezdés, bizonyítás Tanácskozás, szavazás Döntéshozatal, kihirdetés

3 A tárgyalási rendszerek Esküdtszéki rendszer Ülnökrendszer Reformjavaslatok

4 Esküdtszéki variációk Főszabály: Laikusok (12 fő) a minősítésről és a bűnösségről, (ez általában köti a bírót) Bíró a büntetésről dönt. SAJÁTOSSÁGOK: Franciaország: A bíróság összetétele vegyes: elnök, két szakbíró, 9 esküdt. Közösen döntenek mind a bűnösség, mind a büntetés kérdésében, minősített többséggel (8 szavazat) Kivételesen támadható a Semmítőszéknél USA: „a visszautasítás joga”: A választói névjegyzék szűkítése, majd a felek általi kikérdezés alapján egyes esküdtek kizárása Magyarország (1914-ig) A tárgyalás nem keresztkérdezéssel, hanem bírói kihallgatással zajlott az esküdteket a tárgyalás előtt sorsolrták

5 4 dia Mr. Zsoka új-mexikói ügyész novemberi, az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről tartott előadásából (adalékok az amerikai esküldtbíráskodásról)

6 Az ESKÜDTBíRÁK Az USA-ban állampolgári kötelesség esküdtbíráskodni. Nem jár érte juttatás, csupán némi költségtérítés. Nemteljesítését viszont szankcionálják. Az esküdtbírák laikus emberek, akiknek sem jogi tudásuk nincs és az ügyet sem ismerik. Épp ez a szelekció lényege. Egyetlen kötelességük a „vordire”-to tell the truth-, hogy igazat kell mondaniuk. [Ez a szelektálásukkor feltett kérdésekre adott válaszra vonatkozik – T.M.] Természetesen kizáró ok, ha bármilyen közük van az ügyhöz; ha erre később ébred rá, akkor leváltják.

7 Az esküldtek kiválasztása Az esküdtválasztás úgy történik, hogy egy listán szerepel név az esettől függően és ebből választanak 12-őt, plusz 2-3 tartalék személyt úgy, hogy mind a vád, mind a védelem elbeszélget velük, hogy alkalmasak-e esküdtbírának,nem elfogultak-e. Az esküdtjelöltek nevei nem szerepelnek az adott válaszok mellett, csupán a hely száma, ahol ülnek és egy azonosító listán lehet a helyszámot a névvel beazonosítani, amit egy írnok végez. A válaszok alapján mind az ügyész, mind a védelem szelektál egyrészt egy ún. challenges for cause- vagy indokolt kizárás, másrészt egy peremptory challenge vagyis indok nélküli kizárás útján. Ez utóbbival az ügyész 3, a védelem 5, ill. emberölés esetén 7 ill.12 jelöltet tud kizárni.

8 Kizárások Az indokolt kizárásra akkor kerül sor, ha úgy látják, hogy az esküdt nem tudna elfogulatlan lenni. Ha a védelem nem ért egyet a vád jelölésével, a bíró dönt, indokolt-e a kizárás. Preemptory challenge –Az indok nélküli kizárást, ahogy neve is mutatja, nem kell indokolni. Természetesen vannak határai, pl.nem lehet diszkriminálni, de nem kell jogilag relevánsnak lennie, ha mégis indoklást kér a bíró. Tehát pl.ha túl fiatalnak találja az ügyész az esküdtbírá(ka)t az ügy megítéléséhez, ezzel zárja ki. Indokolást csak akkor kér a bíró, ha diszkriminatívnak tűnik a kizárás, tehát pl.csak hispán vagy egyéb kisebbségi származású esküdteket zárnának ki.Ilyen azonban nem szokott előfordulni. Általában csak a megadott listán szereplők közül kihúzzák a kizártakat.

9 Tartalék esküdtek Ezek után a 12 kiválasztott esküdt, pontosabban 15 a tartalékokkal, megkapják az instrukciókat, hogy mi alapján kell döntésüket meghozni, mit kell figyelembe venniük, mérlegelniük. A 3 tartalék személy ugyanúgy végigüli a tárgyalásokat, mint az esküdtek, de csak akkor jut szerephez –nagyon ritkán-, ha az esküdtek valamelyike kiesik. E kiesésnek lehet objektív oka, pl.betegség, vagy szubjektív oka, hogy az esküdt a tárgyalás során ráébred,mégis ismer valakit és így nem tud tovább objektív maradni.

10 A magyar ülnökrendszer Ülnök lehet, aki büntetlen előéletű, választójoggal rendelkezik, magyar állampolgár és a 30. életévét betöltötte, de a 70. életévet még el nem érte el. A jelöltállítás joga a választójoggal rendelkező magyar állampolgárokat, a helyi önkormányzatokat és a pártok kivételével a társadalmi szervezeteket illeti meg. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit az alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik, és a helyi önkormányzatok választják. (4 éves ciklus - újraválaszthatóság) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsokba. Díjazás: távolléti díj ill. tiszteletdíj (a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka) Ülnöki igazolvány nincs, az ülnöktalárt nem visel.

11 Bárd Károly (1987) Javaslat a tárgyalás kettéosztására: A) ténymegállapítás (hagyományos tárgyaláson) B) jogkövetkezmény (nem nyilvánosan a társadalom- tudományok bevonásával)

12 tárgyalásnyilvános ülésüléstanácsülés Büntetőjogi felelősség kérdése bizonyítás felvételével dől el a szabályok a tárgyalással azonosak, de nincs (hagyomá- nyos) bizonyítás (pl. lemondás a tárgyalásról) a bíróság tagjai, jk.-vezető, a vádló és (eltérő rendelkezés hiányában) a vádlott és a védő (pl. a nyomozási bíró kényszer- intézkedés rendel el) Ennek speciális formája az előkészítő ülés a bíróság tagjai és a jegyzőkönyv- vezető (pl. ítélethozatalt megelőző tanácskozás) A bírósági eljárás formái

13

14 A nyilvánosság garanciális főszabály kivételek: Férőhelyhiány más technikai ok a hallgatók létszáma meghatározha- tó, potenciális tanú a meghallgatása előtt kizárható életkor -14 éven aluli kitiltandó, - 18 éven aluli kitiltható, eljárás speciális jellege, tárgya erkölcsi ok, kiskorú védelme, tanúvédelem, vagy résztvevő- védelem, minősített adatokhoz fűződő titok A tárgyalás nyilvánossága

15 A tárgyaláson részt vevő személyek I. - Bíró A bírói tanács tagjai mindvégig, azonos összetételben jelen vannak (kivétel: határozat más összetételű tanács általi kihirdetése, illetve 287. §- ismétlés – ismertetéssel) - Ügyész (72/2009. AB hat I.1.) ügyész részvétele minden tárgyaláson kötelező

16 A tárgyaláson részt vevő személyek 2. Könnyítések: alügyész járásbíróságon képviselhet vádat, ügyészségi fogalmazó is képviselhet vádat járásbíróságon, kivéve, ha a) a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a vádlottat fogva tartják, c) a vádlott - a beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú. (Bírósági titkár tárgyaláson továbbra sem járhat el)

17 A tárgyaláson részt vevő személyek 3. A tárgyaláson kötelező védői jelenlét: a) a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a terheltet fogva tartják, c) a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, d) a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, e) a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f) e törvény erről külön rendelkezik. (pl. fk.) [Be.46.§] g) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság előtt, h) amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, i) ha pótmagánvádló lép fel.

18 A tárgyaláson részt vevő személyek 4. A vádlott kötelező jelenléte alóli kivételek: 1) 2000 március 1. napjával a Be. különleges eljárásai kiegészültek a távollévő - ismeretlen helyen, vagy külföldön - tartózkodó terhelt elleni eljárás szabályozásával. Bizonyos feltételek mellett tehát a terhelt távollétében Is folytatható bírósági eljárás Ennek részletet a törvény XXIV. fejezet szabályozza, 2) ha a vádlott kényszergyógykezelésének lehet helye, és állapota miatt a tárgyaláson nem jelenhet meg, illetve jogainak gyakorlására képtelen, lehetőség van a tárgyalás távollétében történő megtartására, 3) a tárgyalás a szabályszeren megidézett, szabadlábon lévő vádlott távollétében is megtartható, a) a bizonyítási eljárás azonban – felmentés vagy megszüntetés esetét kivéve nem fejezhető be, b) ha előzetesen bejelentette hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

19 A terhelt teljes távolléteA terhelt részleges távolléte - A terhelt távollétében folytatott külön eljárás (Be. XXV. Fejezet), - Kényszergyógykezelés – a terhelt állapota folytán van távol - A bíróság tájékoztatására bejelentette, hogy nem kíván részt venni - több vádlott esetén az őt nem érintő részről távol maradhatnak, - szabályosan megidézett (szabadon lévő) vádlott távolléte esetén * a tárgyalás megtartható, de határozat nem hozható, * határozat is hozható, ha az felmentő vagy megszüntető, * marasztaló ítélet is hozható, ha menetközben tűnik el, és áttérnek a távollétes (külön)eljárásra.

20 A sajtó jelenléte Országonként változik a teljes tilalom- tól a teljes szabadsá- gig, Az USÁ-ban csak rajz. készíthető.

21 Kép- és hangfelvétel Kép- és hangfelvétel: Zárt tárgyalásról nem, Nyilvános tárgyalásról a tanács elnökének engedélyével (megtagadható, korlátozható, visszavonható), + (a bíróság tagja, ügyész, védő és jk. vez. kivételével) csak az érintett hozzájárulásával, A hallgatóság esetében vitatott, de BH [Nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sportmérkőzésen stb.) megjelenő személyek nem sérelmezhetik alaposan azt, hogy tudósításban (riportfilmben, tv híradóban) a közönség körében az ő képmásukat is felveszik és vetítik].

22 A médiák tájékoztatása az ügyekről, ítéletekről CLXII. tv. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 22. Nyilatkozattétel 43. § A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre. 44. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. (2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

23 elhalasztásfélbeszakításnapolás - Fogalma, - Lényege: Tárgyalási akadály miatt az ügy újabb kitűzése tárgyalási szünet a folytonosság megszakadása nélkül a tárgyalás folytonosságának megszakítása - Időpontja: a megkezdés előtta megkezdés utánA megkezdés után - Időtartama: nincs meghatározvalegfeljebb 8 napLegfeljebb 6 hónap - Elrendelője: a tanács elnöke a bíróság - oka, ill. célja: a tárgyalás feltételeinek a megteremtése az ügy terjedelme, vagy egyéb ok A bizonyítás kiegészítése vagy más fontos ok -Következménye Nincsnincs 8 napnál hosszabb idő esetén a korábbi jkv.-et indítvány esetén ismertetni kell 6 hónap eltelte esetén a tárgyalást elölről kell kezdeni elölről kell akkor is kezdeni, ha a tanács összetétele bármikor megváltozott (Kivétel: a bíróság tagjai személyében történt 6 hónapon belüli változás esetén a tárgyalás a korábbi tárgyalás(ok) anyagának ismertetésé- vel is megismételhető) A tárgyalás folyamatossága

24 A folytonosság és az azonos összetétel megsértése 1/2002 BJE jogegységi döntés: eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a hat hónapon belül megtartott tárgyalást – a bírák személyének megváltozása ellenére - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg. A másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha ez az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta. BKv65 Nem feltétlen hatályon kívül helyezési ok, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság a tárgyalást annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónap eltelt, nem kezdi elölről, illetve a hat hónapon belül megtartott tárgyalást a tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg annak ellenére, hogy a tanács összetétele megváltozott.

25 Az első fokú bírósági tárgyalás lefolyása 1) Megnyitás 2) Megkezdés 3) Bizonyítási eljárás 4) Perbeszédek 5) Tanácskozás, szavazás 6) Határozat-hirdetés 7) Jogorvoslatok 8) Kényszerintézkedések eldöntése

26 Megnyitás:Megkezdés: Célja ( fogalma) : A tárgyalás feltételeinek ellenőrzése, Az esetleges akadályok feltárása A tanács elnöke az ügy megjelölésével (a vád tárgyának ismertetésével) nyitja meg Az ügy érdemi tárgyalásába bocsátkozás Formális aktus nincs, a megkezdés gyakorlatilag a vád ismertetésére történő felhívás. Következményei, joghatásai: A tárgyalás bármikor elhalasztható Csak a tárgyalás félbeszakításának vagy elnapolásának lehet helye Áttétel minden hatásköri és illetékességi okból lehetséges Az ügyet áttenni csak magasabb hatáskörű, katonai hatáskörű, illetve kizárólagos illetékességű bírósághoz lehet. Az ügy 5 tagú tanács elé utalhatónincs helye Kizárásra valamennyi törvényi ok esetében sor kerülhet Kizárásra elfogultságra történő hivatkozás esetén csak akkor kerülhet sor, ha az erre okot adó körülmény a bejelentőnek közvetlenül a megkezdés előtt jutott tudomására és nyomban bejelenti (23. § (3) bek.) Megnyitás-megkezdés

27 A bizonyítási eljárás fontosabb szabályai A bizonyítás sorrendjére vonatkozó szabályok A kihallgatás rendszere (sorrendje) Az okiratok felolvasásának lehetősége

28 Vádlott korábbi vallomásának felolvasása: Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetve a 281. § (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja. Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a szükséges figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a szükséges figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A tanács elnöke az ügyész vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a vádlott korábbi - az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett - vallomásának részeit, ha a vádlott vallomása a korábbi vallomásától eltér.

29 TANÚ KORÁBBI VALLOMÁSÁNAK FELOLVASÁSA- A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, b) a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, c) a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni, d) a tanú a 85. § (5) és (6) bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek, e) a bíróság a tanút a 281. § (8) bekezdése alapján írásban történő vallomástételre hívta fel. A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását az ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek. Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem olvasható fel. A tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a tanú korábbi vallomásának részeit, ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a tárgyaláson tett és a korábbi tanúvallomása között ellentét van.

30 Perbeszédek, felszólalások A vádbeszéd – amely megelőzi a védőbeszédet -tartalmát az ügy sajátosságai szabják meg. Szerkezete, terjedelme, hangvétele az elbírálandó cselekmény jellegétől, súlyától, a felmerült jogkérdésektől és az elkövető személyiségétől függ. A vádbeszédben az ügyész elemzi a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékeli a bizonyítékokat, foglalkozik a vádlott védekezését támogató és cáfoló adatokkal. Indokolt indítványt terjeszt elő minden olyan kérdésben, amelyről a bíróságnak döntenie kell. A büntetés konkrét mértékére vonatozóan azonban nem tehet indítványt. A vádbeszédet fakultatív felszólalások követhetik: - a sértett (a bűnösségre vonatkozóan), - a magánfél (a polgári jogi igényt illetően), - az egyéb érdekeltek (az őket érintő kérdésben) nyilatkozhatnak, A védőbeszéd alapvető eltérése abból adódik, hogy a védő nem tehet indítványt bűnösség megállapítására. A védőbeszéd így általában polemizáló, vitatkozó jellegű. Igen lényeges, hogy míg a vádlónak állításait kétséget kizáróan igazolnia kell, a védő már akkor sikeres, ha kimutatja a vád tarthatatlanságát. Szabályai: - több, azonos személy védelmét ellátó védő közül csak egy tarthat védőbeszédet, - több terhelt esetén a védőbeszédek sorrendjét a bíróság dönti el, A perbeszédekre és felszólalásokra válaszoknak lehet helye, (erre viszonválaszoknak, számuk nincs korlátozva) Végül a vádlott szólalhat fel az utolsó szó jogán.

31 A vád- és védbeszédek hagyományos szerkezete Bevezetés A tényállás A bizonyítékok A minősítés A bűnösségi körülmények Az indítványok Befejezés

32 A fellebbezésre jogosultak köre A vádlott javára A vádlott terhére „ egy é bk é nt ” - vádlott, - ügyész, - védő (önállóan is !) - fk. vádlott törvényes képviselője, - a vádlott örököse, (a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen), - nagykorú vádlott tv.-es képviselője és házastársa (kgyk esetén) - ügyész, - magánvádló, - pótmagánvádló - magánfél (a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen) - az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz a reá vonatkozó rendelkezés ellen


Letölteni ppt "Az elsőfokú bírósági tárgyalás Be. XIII. fejezet (kiegészítve néhány itt tárgyalandó a bírósági tárgyalásra vonatkozó általános szabállyal [XI. fejezet]"

Hasonló előadás


Google Hirdetések