Az elsőfokú bírósági tárgyalás

Az előadások a következő témára: "Az elsőfokú bírósági tárgyalás"— Előadás másolata:

1 Az elsőfokú bírósági tárgyalás
Be. XIII. fejezet (kiegészítve néhány itt tárgyalandó a bírósági tárgyalásra vonatkozó általános szabállyal [XI. fejezet]

2 Az előadás vázlata A tárgyalási rendszerek (bírák, esküldtek, ülnökök)
Az eljárás formái – a tárgyalás A (nem szabályozott) külsőségek – ülésrend, talár stb. A nyilvánosság elve A tárgyalás résztvevői (kötelező, mellőzhető jelenlét) Folyamatosság, folytonosság A főbb szakaszok Megnyitás, megkezdés, bizonyítás Tanácskozás, szavazás Döntéshozatal, kihirdetés

3 A tárgyalási rendszerek
Esküdtszéki rendszer Ülnökrendszer Reformjavaslatok

4 Esküdtszéki variációk
Főszabály: Laikusok (12 fő) a minősítésről és a bűnösségről, (ez általában köti a bírót) Bíró a büntetésről dönt. SAJÁTOSSÁGOK: Franciaország: A bíróság összetétele vegyes: elnök, két szakbíró, 9 esküdt. Közösen döntenek mind a bűnösség, mind a büntetés kérdésében, minősített többséggel (8 szavazat) Kivételesen támadható a Semmítőszéknél USA: „a visszautasítás joga”: A választói névjegyzék szűkítése, majd a felek általi kikérdezés alapján egyes esküdtek kizárása Magyarország (1914-ig) A tárgyalás nem keresztkérdezéssel, hanem bírói kihallgatással zajlott az esküdteket a tárgyalás előtt sorsolrták

5 4 dia Mr. Zsoka új-mexikói ügyész 2014
4 dia Mr. Zsoka új-mexikói ügyész novemberi, az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről tartott előadásából (adalékok az amerikai esküldtbíráskodásról)

6 Az ESKÜDTBíRÁK Az USA-ban állampolgári kötelesség esküdtbíráskodni. Nem jár érte juttatás, csupán némi költségtérítés. Nemteljesítését viszont szankcionálják. Az esküdtbírák laikus emberek, akiknek sem jogi tudásuk nincs és az ügyet sem ismerik. Épp ez a szelekció lényege. Egyetlen kötelességük a „vordire”-to tell the truth-, hogy igazat kell mondaniuk. [Ez a szelektálásukkor feltett kérdésekre adott válaszra vonatkozik – T.M.] Természetesen kizáró ok, ha bármilyen közük van az ügyhöz; ha erre később ébred rá, akkor leváltják.

7 Az esküldtek kiválasztása
Az esküdtválasztás úgy történik, hogy egy listán szerepel név az esettől függően és ebből választanak 12-őt, plusz 2-3 tartalék személyt úgy, hogy mind a vád, mind a védelem elbeszélget velük, hogy alkalmasak-e esküdtbírának,nem elfogultak-e. Az esküdtjelöltek nevei nem szerepelnek az adott válaszok mellett, csupán a hely száma, ahol ülnek és egy azonosító listán lehet a helyszámot a névvel beazonosítani, amit egy írnok végez. A válaszok alapján mind az ügyész, mind a védelem szelektál egyrészt egy ún. challenges for cause- vagy indokolt kizárás, másrészt egy peremptory challenge vagyis indok nélküli kizárás útján. Ez utóbbival az ügyész 3, a védelem 5, ill. emberölés esetén 7 ill.12 jelöltet tud kizárni.

8 Kizárások Az indokolt kizárásra akkor kerül sor, ha úgy látják, hogy az esküdt nem tudna elfogulatlan lenni. Ha a védelem nem ért egyet a vád jelölésével, a bíró dönt, indokolt-e a kizárás. Preemptory challenge –Az indok nélküli kizárást, ahogy neve is mutatja, nem kell indokolni. Természetesen vannak határai, pl.nem lehet diszkriminálni, de nem kell jogilag relevánsnak lennie, ha mégis indoklást kér a bíró. Tehát pl.ha túl fiatalnak találja az ügyész az esküdtbírá(ka)t az ügy megítéléséhez, ezzel zárja ki. Indokolást csak akkor kér a bíró, ha diszkriminatívnak tűnik a kizárás, tehát pl.csak hispán vagy egyéb kisebbségi származású esküdteket zárnának ki.Ilyen azonban nem szokott előfordulni. Általában csak a megadott listán szereplők közül kihúzzák a kizártakat.

9 Tartalék esküdtek Ezek után a 12 kiválasztott esküdt, pontosabban 15 a tartalékokkal, megkapják az instrukciókat, hogy mi alapján kell döntésüket meghozni, mit kell figyelembe venniük, mérlegelniük. A 3 tartalék személy ugyanúgy végigüli a tárgyalásokat, mint az esküdtek, de csak akkor jut szerephez –nagyon ritkán-, ha az esküdtek valamelyike kiesik. E kiesésnek lehet objektív oka, pl.betegség, vagy szubjektív oka, hogy az esküdt a tárgyalás során ráébred,mégis ismer valakit és így nem tud tovább objektív maradni.

10 A magyar ülnökrendszer
Ülnök lehet, aki büntetlen előéletű, választójoggal rendelkezik, magyar állampolgár és a 30. életévét betöltötte, de a 70. életévet még el nem érte el. A jelöltállítás joga a választójoggal rendelkező magyar állampolgárokat, a helyi önkormányzatokat és a pártok kivételével a társadalmi szervezeteket illeti meg. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit az alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik, és a helyi önkormányzatok választják. (4 éves ciklus - újraválaszthatóság) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsokba. Díjazás: távolléti díj ill. tiszteletdíj (a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka) Ülnöki igazolvány nincs, az ülnöktalárt nem visel.

11 Bárd Károly (1987) Javaslat a tárgyalás kettéosztására:
A) ténymegállapítás (hagyományos tárgyaláson) B) jogkövetkezmény (nem nyilvánosan a társadalom- tudományok bevonásával)

12 A bírósági eljárás formái
tárgyalás nyilvános ülés ülés tanácsülés Büntetőjogi felelősség kérdése bizonyítás felvételével dől el a szabályok a tárgyalással azonosak, de nincs (hagyomá- nyos) (pl. lemondás a tárgyalásról) a bíróság tagjai, jk.-vezető, a vádló és (eltérő rendelkezés hiányában) a vádlott és a védő (pl. a nyomozási bíró kényszer- intézkedés rendel el) Ennek speciális formája az előkészítő ülés a bíróság tagjai és a jegyzőkönyv- vezető (pl. ítélethozatalt megelőző tanácskozás)

13

14 A tárgyalás nyilvánossága
A nyilvánosság garanciális főszabály kivételek: Férőhelyhiány más technikai ok a hallgatók létszáma meghatározha- tó, potenciális tanú a meghallgatása előtt kizárható életkor 14 éven aluli kitiltandó, éven aluli kitiltható, eljárás speciális jellege, tárgya erkölcsi ok, kiskorú védelme, tanúvédelem, vagy résztvevő- védelem, minősített adatokhoz fűződő titok

15 A tárgyaláson részt vevő személyek I.
- Bíró A bírói tanács tagjai mindvégig, azonos összetételben jelen vannak (kivétel: határozat más összetételű tanács általi kihirdetése, illetve 287. §- ismétlés – ismertetéssel) - Ügyész (72/2009. AB hat I.1.) ügyész részvétele minden tárgyaláson kötelező

16 A tárgyaláson részt vevő személyek 2.
Könnyítések: alügyész járásbíróságon képviselhet vádat, ügyészségi fogalmazó is képviselhet vádat járásbíróságon, kivéve, ha a) a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a vádlottat fogva tartják, c) a vádlott - a beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú. (Bírósági titkár tárgyaláson továbbra sem járhat el)

17 A tárgyaláson részt vevő személyek 3.
A tárgyaláson kötelező védői jelenlét: a) a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a terheltet fogva tartják, c) a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, d) a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, e) a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f) e törvény erről külön rendelkezik. (pl. fk.) [Be.46.§] g) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság előtt, h) amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, i) ha pótmagánvádló lép fel.

18 A tárgyaláson részt vevő személyek 4.
A vádlott kötelező jelenléte alóli kivételek: 1) március 1. napjával a Be. különleges eljárásai kiegészültek a távollévő - ismeretlen helyen, vagy külföldön - tartózkodó terhelt elleni eljárás szabályozásával. Bizonyos feltételek mellett tehát a terhelt távollétében Is folytatható bírósági eljárás Ennek részletet a törvény XXIV. fejezet szabályozza, 2) ha a vádlott kényszergyógykezelésének lehet helye, és állapota miatt a tárgyaláson nem jelenhet meg, illetve jogainak gyakorlására képtelen, lehetőség van a tárgyalás távollétében történő megtartására, 3) a tárgyalás a szabályszeren megidézett, szabadlábon lévő vádlott távollétében is megtartható, a) a bizonyítási eljárás azonban – felmentés vagy megszüntetés esetét kivéve nem fejezhető be, b) ha előzetesen bejelentette hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

19 A terhelt teljes távolléte A terhelt részleges távolléte
A terhelt távollétében folytatott külön eljárás (Be. XXV. Fejezet), Kényszergyógykezelés – a terhelt állapota folytán van távol A bíróság tájékoztatására bejelentette, hogy nem kíván részt venni több vádlott esetén az őt nem érintő részről távol maradhatnak, szabályosan megidézett (szabadon lévő) vádlott távolléte esetén * a tárgyalás megtartható, de határozat nem hozható, * határozat is hozható, ha az felmentő vagy megszüntető, * marasztaló ítélet is hozható, ha menetközben tűnik el, és áttérnek a távollétes (külön)eljárásra.

20 A sajtó jelenléte Országonként változik a teljes tilalom- tól a
teljes szabadsá- gig, Az USÁ-ban csak rajz. készíthető.

21 Kép- és hangfelvétel Kép- és hangfelvétel: Zárt tárgyalásról nem,
Nyilvános tárgyalásról a tanács elnökének engedélyével (megtagadható, korlátozható, visszavonható), + (a bíróság tagja, ügyész, védő és jk. vez. kivételével) csak az érintett hozzájárulásával, A hallgatóság esetében vitatott, de BH [Nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sportmérkőzésen stb.) megjelenő személyek nem sérelmezhetik alaposan azt, hogy tudósításban (riportfilmben, tv híradóban) a közönség körében az ő képmásukat is felveszik és vetítik].

22 A médiák tájékoztatása az ügyekről, ítéletekről
2011. CLXII. tv. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 22. Nyilatkozattétel 43. § A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre. 44. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. (2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

23 A tárgyalás folyamatossága
elhalasztás félbeszakítás napolás - Fogalma, - Lényege: Tárgyalási akadály miatt az ügy újabb kitűzése tárgyalási szünet a folytonosság megszakadása nélkül a tárgyalás folytonosságának megszakítása - Időpontja: a megkezdés előtt a megkezdés után A megkezdés után - Időtartama: nincs meghatározva legfeljebb 8 nap Legfeljebb 6 hónap - Elrendelője: a tanács elnöke a bíróság - oka, ill. célja: a tárgyalás feltételeinek a megteremtése az ügy terjedelme, vagy egyéb ok A bizonyítás kiegészítése vagy más fontos ok -Következménye Nincs nincs 8 napnál hosszabb idő esetén a korábbi jkv.-et indítvány esetén ismertetni kell 6 hónap eltelte esetén a tárgyalást elölről kell kezdeni elölről kell akkor is kezdeni, ha a tanács összetétele bármikor megváltozott (Kivétel: a bíróság tagjai személyében történt 6 hónapon belüli változás esetén a tárgyalás a korábbi tárgyalás(ok) anyagának ismertetésé- vel is megismételhető)

24 A folytonosság és az azonos összetétel megsértése
1/2002 BJE jogegységi döntés: eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a hat hónapon belül megtartott tárgyalást – a bírák személyének megváltozása ellenére - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg. A másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha ez az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta . BKv65 Nem feltétlen hatályon kívül helyezési ok, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság a tárgyalást annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónap eltelt, nem kezdi elölről, illetve a hat hónapon belül megtartott tárgyalást a tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg annak ellenére, hogy a tanács összetétele megváltozott.

25 Az első fokú bírósági tárgyalás lefolyása
1) Megnyitás 2) Megkezdés 3) Bizonyítási eljárás 4) Perbeszédek 5) Tanácskozás, szavazás 6) Határozat-hirdetés 7) Jogorvoslatok 8) Kényszerintézkedések eldöntése

26 Következményei, joghatásai:
Megnyitás-megkezdés Megnyitás: Megkezdés: Célja ( fogalma) : A tárgyalás feltételeinek ellenőrzése, Az esetleges akadályok feltárása A tanács elnöke az ügy megjelölésével (a vád tárgyának ismertetésével) nyitja meg Az ügy érdemi tárgyalásába bocsátkozás Formális aktus nincs, a megkezdés gyakorlatilag a vád ismertetésére történő felhívás. Következményei, joghatásai: A tárgyalás bármikor elhalasztható Csak a tárgyalás félbeszakításának vagy elnapolásának lehet helye Áttétel minden hatásköri és illetékességi okból lehetséges Az ügyet áttenni csak magasabb hatáskörű, katonai hatáskörű, illetve kizárólagos illetékességű bírósághoz lehet. Az ügy 5 tagú tanács elé utalható nincs helye Kizárásra valamennyi törvényi ok esetében sor kerülhet Kizárásra elfogultságra történő hivatkozás esetén csak akkor kerülhet sor, ha az erre okot adó körülmény a bejelentőnek közvetlenül a megkezdés előtt jutott tudomására és nyomban bejelenti (23. § (3) bek.)

27 A bizonyítási eljárás fontosabb szabályai
A bizonyítás sorrendjére vonatkozó szabályok A kihallgatás rendszere (sorrendje) Az okiratok felolvasásának lehetősége

28 Vádlott korábbi vallomásának felolvasása:
Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetve a 281. § (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja. Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a szükséges figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a szükséges figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A tanács elnöke az ügyész vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a vádlott korábbi - az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett - vallomásának részeit, ha a vádlott vallomása a korábbi vallomásától eltér.

29 TANÚ KORÁBBI VALLOMÁSÁNAK FELOLVASÁSA-
A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, b) a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, c) a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni, d) a tanú a 85. § (5) és (6) bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek, e) a bíróság a tanút a 281. § (8) bekezdése alapján írásban történő vallomástételre hívta fel. A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását az ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek. Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem olvasható fel. A tanács elnöke az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a tanú korábbi vallomásának részeit, ha a tanú a történtekre nem emlékszik, vagy ha a tárgyaláson tett és a korábbi tanúvallomása között ellentét van.

30 Perbeszédek, felszólalások
A vádbeszéd – amely megelőzi a védőbeszédet tartalmát az ügy sajátosságai szabják meg. Szerkezete, terjedelme, hangvétele az elbírálandó cselekmény jellegétől, súlyától, a felmerült jogkérdésektől és az elkövető személyiségétől függ. A vádbeszédben az ügyész elemzi a bizonyítás anyagát, egyenként és összefüggésükben értékeli a bizonyítékokat, foglalkozik a vádlott védekezését támogató és cáfoló adatokkal. Indokolt indítványt terjeszt elő minden olyan kérdésben, amelyről a bíróságnak döntenie kell. A büntetés konkrét mértékére vonatozóan azonban nem tehet indítványt. A vádbeszédet fakultatív felszólalások követhetik: - a sértett (a bűnösségre vonatkozóan), - a magánfél (a polgári jogi igényt illetően), - az egyéb érdekeltek (az őket érintő kérdésben) nyilatkozhatnak, A védőbeszéd alapvető eltérése abból adódik, hogy a védő nem tehet indítványt bűnösség megállapítására. A védőbeszéd így általában polemizáló, vitatkozó jellegű. Igen lényeges, hogy míg a vádlónak állításait kétséget kizáróan igazolnia kell, a védő már akkor sikeres, ha kimutatja a vád tarthatatlanságát. Szabályai: - több, azonos személy védelmét ellátó védő közül csak egy tarthat védőbeszédet, - több terhelt esetén a védőbeszédek sorrendjét a bíróság dönti el, A perbeszédekre és felszólalásokra válaszoknak lehet helye, (erre viszonválaszoknak, számuk nincs korlátozva) Végül a vádlott szólalhat fel az utolsó szó jogán.

31 A vád- és védbeszédek hagyományos szerkezete
Bevezetés A tényállás A bizonyítékok A minősítés A bűnösségi körülmények Az indítványok Befejezés

32 A fellebbezésre jogosultak köre
A vádlott javára A vádlott terhére „egyébként” - vádlott, - ügyész, - védő (önállóan is !) - fk. vádlott törvényes képviselője, - a vádlott örököse, (a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen), - nagykorú vádlott tv.-es képviselője és házastársa (kgyk esetén) - magánvádló, - pótmagánvádló - magánfél (a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen) - az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz a reá vonatkozó rendelkezés ellen