Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felzárkózó Kína és Korea fejlődéstörténete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felzárkózó Kína és Korea fejlődéstörténete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 A felzárkózó Kína és Korea fejlődéstörténete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Többezer éves történelmi múlt Kína: 4000 éve folyamatos civilizáció – –Pleisztocén: előember – –Kr. e. 4000: „neolit forradalom” (Jangsao kultúra) Földművelés (köles, rizs) – –Kínai nép bölcsője: Sárga-folyó medencéje – –Kr. e. III. évezred: osztálytársadalom – –Kr. e. II. évezred: Shang-dinasztia Korea: 3000 éves civilizáció Japán: 2000 éves civilizáció

3 3 Hagyományos kínai állam Társadalom – –Parasztság: csekély termékfelesleg  önálló faluközösségek hálózata – –Központi hatalom: császári hivatalnokok (mandarinok)  állami feladat: öntözőrendszerek, árvízvédelmi gátak karbantartása Népesség szaporodása  földszűke  területi terjeszkedés korlátai  egyre kisebb parcellák – –Természeti csapások  mezőgazdaság hanyatlása – –növekvő adóterhek, felkelések, éhínség,  népesség számának átmeneti csökkenése  központi hatalom széthullása  új császári dinasztia, de változatlan társadalmi szerkezet

4 44 Korea: függetlenség és hídszerep Kína és Japán hódító törekvései elleni harcok – –Kínai-mandzsu hűbéri fennhatóság – –Külső hatások Kína felől (konfucianizmus és buddhizmus) – –Nyelvi és kulturális identitás megőrzése – –XV. sz. óta 24 betűs koreai ábécé – –XVII. sz-tól: teljes elzárkózás politikája – –Li dinasztia 1910-ig

5 5 Középkori Kína Mongol invázió: XIII. sz. Mandzsu betörés: XVII. sz. (1644–1911) – –Qing-dinasztia első százada: történelmi Kína utolsó virágkora – –XVIII. századtól: császárság általános válsága – –Teljes elzárkózás politikája Európai hódítók térnyerésének megakadályozására Kínai kultúra hatása: Japán, Korea, DK-Ázsia Selyemút: Közel-Kelet és Európa irányába Kiemelkedő műszaki teljesítmények már az ókor óta

6 6 Középkori Kína Termelőerők lassú fejlődése Európai gyarmatosítók behatolásáig Ázsiai termelési mód, feudális viszonyok Naturálgazdálkodás, kézműipar Elszigetelt faluközösségekben XVIII. század: külső kapcsolatok megszakadtak – –Külföldi (főleg brit) hajók: Kanton – –Teáért, selyemért ópiumot Nem volt számottevő árucsere országon belül sem

7 7 Kína: imperialista hatalmak félgyarmata Ópiumháború NBr ellen: vereség (1840–1842) – –Függetlenség fokozatos elvesztése XIX. sz. 2. fele: megalázó szerződések – –Angol, francia, német, orosz, japán, amerikai Területi veszteségek Kikötők és folyami hajóutak megnyitása Koncessziós övezetek: külföldiek törvényei Kibontakozó tőkés termelési mód – –Szabad kereskedelem, külföldi áruk tönkretették a hagyományos kézműipart (kikötőkben: élelmiszer- és textilipari üzemek) – –Mezőgazdaság: gyarmatáruk (selyem, tea) termelése Polgári forradalom, császárság megdöntése (1911)

8 88 Korea: XX. század első fele: Japán uralom 1876: kikötők megnyitása Japán számára : japán-kínai háború – –Kína lemondott a Korea feletti uralomról 1905: japán protektorátus 1910: japán uralom Feudális jelleg helyett korszerűsítés Hídszerep helyett hídfőállás Vasút, kikötők (rizs, fa), bányászat (szén, érc), vízerőmű 1930-as évek: kohászat, vegyipar 700 ezer japán telepes: közig., gazd. irányítása

9 9 Kína: II. vh. előtt elmaradott mezőgazdasági ország Elaprózott gazdaságok 1,3 ha (főleg délen: 0,5– 1 ha) Nagy adóterhek: szegényparasztság Mezőgazdasági gépek, műtrágya hiánya (faeke, kapa) Falusi lakosság éhínsége Lappangó munkanélküliség Nem volt elegendő mezőgazdaság Ipar alárendelt szerepe Gyér közlekedéshálózat

10 10 Kína: japán befolyás Két világháború között: belháborúk 1931 japánok elfoglalták ÉK-Kínát (Mandzsúriát) – –Szén, vasérc, nehézipar, katonai célokra 1937: Japán háborút indít egész Kína elfoglalására 1945-ig: megszállta az ország nagy részét – –Nehézipari üzemek : japánok veresége után újabb polgárháború – –Kínai Kommunista Párt győzelme a nemzeti kínai kormány felett 1949: Kínai Népköztársaság

11 1111 Koreai polgárháború (1950–1953) Kairói megállapodás: 38. sz. kör – –1945–1949: É és D megszállása 1950–1953: É-Korea erőszakos egyesítés – –2,5–3 mió áldozat – –Városok nagy része romba dőlt – –Ipari üzemek 2/3-a elpusztult 1953: fegyverszünet (Pamindzson: fegyvsz. biz.) – –4 km-es demilitarizált övezet – –Nincs postaforgalom, telefon – –Hermetikusan elkülönülő két állam É: szoc., honvédelem, önerőre támaszkodás (SZU, Kína) D: kapitalista úton fejlődő elnöki közt (USA csapatok)

12 12 Mao: sztálini szovjet mintájú szocializmus 1949–1952: újjáépítés évei 1953–1957: első ötéves terv 1958: „nagy ugrás” Természeti csapások Éhínség: 25–30 mó áldozat 1960: szembefordulás a SZU-val Élelmezési kérdés előtérbe került – –Mezőgazdaságot szolgáló beruházások (műtrágya-, traktorgyárak) Hadiipari beruházások 1966–1976: „nagy kulturális forradalom” – –Mao Ce-tung hatalmának erősítése

13 1313 Két Korea eltérő öröksége Észak javára Észak-KoreaDél-Korea Terület121 ezer km 2 99 ezer km 2 Természeti potenciálÁsványvagyon, vízenergia Rosszabb éghajlati, domborzati adottságok Demográfiai nyomás10 mó (1960)25 mó (1960) + 2 mó menekült É-Koreából, 1,5 mó külföldről IparErőművek, nehézipari üzemek Max élelmiszer-, textilipar

14 1414 Elágazó koreai gazdaságpolitikák Újjáépítés  gazdasági növekedés mindkét országban – –Teljes társadalmak mozgósítása 1960-as évek elejétől: elágazó növekedés Ma: gazdasági szakadék – –Dél-Korea sem érdekelt a gyors újraegyesítésben

15 1515 Dél-Korea NIC-országok közül is kiemelkedik a „koreai csoda” – –1960: elmaradt Indiától, 2000: India 30X-a Természeti erőforrásokban szegény Újjáépítés: USA-segély 1960 óta: önerőből (irányított piacgazdaság) 1980-as évekig: katonai diktatúra

16 1616 „Koreai csoda” tényezői Nagybirtokrendszer felszámolása – –Belterjesebb kisparaszti mg. (állami támogatás) – –Munkások fegyelme, hosszabb munkaidő Beruházások exportorientált iparba, alacsony bérek – –Állami bankhitelek, átmeneti külső eladósodás (‘70) – –’90-ig: belpiac védelme Szellemitőke (kultúra, oktatás, tudomány) – –‘60-ig: analfabétizmus felszámolása, ma: diplomások – –Japán licensz után önállóság, (K+F: GDP 4%-a) Családi óriáskonszernek (chaebolok): állami elittel – –Daewoo, Hyundai, LG, Samsung (globalizáció) – –’80: export, ma tőkebefektetés (újra eladósodás, mn)

17 1717 Észak-Korea: gazdaságtörténet 1950-es évek: újjáépítés SZU-segítséggel – –Személyi kultusz – –Pártállami diktatúra – –Magántulajdon, piacgazdaság felszámolása Állam: 1946– –100%, mg kollektivizálása: 1955–1958 – –Tervutasításos rendszer – –Fegyverkezés (1990-es évek közepén GDP ¼-e) Önerőre támaszkodás (dzsucse) – –1990-es évek: kudarc – –1992: szabadkereskedelmi övezet (Tumen) 1994: Kim Ir Szen halála, ingatag belpolitika – –1996–1997: élelmiszersegélyek (USA, Japán, Dél-Korea)

18 18 Kína: Ping reformjai 1977: átfogó gazdaságirányítási reform – –„Négy modernizálás”: mezőgazdaság, ipar, tudomány, honvédelem 1992: szocialista piacgazdaság – –Mezőgazdaság – –Ipar – –Családi kisvállalkozások (ipari, kereskedelmi, szolgáltató) – –Külkereskedelem bővülése – –Idegenforgalom fellendülése – –Külföldi tőkebefektetések (1996-ig 170 mrd $) – –Korszerű technológia, rugalmas vállalatvezetési módszerek Mérleg 1949 óta: félgyarmatból regionális nagyhatalom

19 19 Világpiaci nyitás és annak korlátai 1979-ig a világ egyik legzártabb gazdasága – –Elmaradt Tajvantól (21 mó) és Hongkongtól (6 mó) Később élénkebb külgazdasági kapcsolatok – –Hivatalos nyitási politika – –Hongkong visszacsatolása Legfőbb partnerek: Japán, USA Hongkong: összekötő kapocs: Kína és a világpiac között Nyitás korlátai – –Nagy ország: önellátás – –Hagyományosan korlátozott kapcsolatok – –Önellátás tartományi és helyi szinten is – –Külkerbe bekapcsolódás csak a tengerparti területeken – –Elmaradott közlekedés és távközlés

20 20 Kína népességföldrajza

21 21 Népesedési folyamatok „Középső birodalom” az ókorban is a legnépesebb – –Időszámítás kezdetén: 60 mó (Föld ¼-e) – Han dinasztia XVI. századig alig változott XVI-XX. század elejéig: 7X-es növekedés (400 mó) – –Művelt terület csak 2X-es növekedés – –Élelmiszertermelés/fő csökkent, éhínség (45 mó áldozat) 1877: (10 mó áldozat) 1921, 1942, 1959– : első általános népszámlálás: 583 mó – –1964, 1982, 1990, től már 1 mrd felett Népesség: 1,31 mrd fő (Föld 1/5-e)

22 22 Mao: demográfiai robbanás Mao alatt: ahogy a többi fejlődő országban – –1949: egészségügyi helyzet javulása – –Születéskor várható élettartam: 70 év – –Halálozási ráta lecsökkent Születési ráta 1970-es évek végéig magas – –Sokgyermekes családmodell 1965: magas természetes szaporodás: 3% Nagyhatalmi törekvések, potenciális munkaerő – –„Az embernek két karja, de csak egy szája van.”

23 23 Ping: új népességpolitika az es évektől Eszközök: – –Születési arányszám csökkentése – –1,5 mrd-os népesség stabilizálása – –Egygyermekes családok anyagi és erkölcsi támogatása – –Szociális kedvezmények megvonása a 2. gyermeknél – –Házasságkötés korhatárának felemelése – –Családtervezés propagálása – –Fogamzásgátló szerek ingyenes szétosztása – –Nemzetiségi területeken, falvakban szelídebben – –1983: természetes szaporodás 1% alatti – –Negyedik demográfiai ciklus – –Kínai társadalom fegyelmezettsége, szervezettsége – –Egészségügyi hálózat Korösszetétel: még mindig a demográfiai robbanás lenyomata (20 mó munkahely, később nyugdíj)

24 24 Nemzetiségek Lakosság túlnyomó többsége: han (kínai nemzetiség) 55 etnikai csoport (100 mó fő, 8%) – –Autonóm területek: csuangok, hujok, ujgurok, tibetiek, mongolok számára – –Autonóm prefektúrák, megyék: kisebbek számára – –Hanok migrációja – –Hanok többsége (kiv. Tibet, Xinjiang Uygur) 25 mó kínai külföldön (Tajvan nélkül) Számos eltérő nyelvjárás (hivatalos a pekingi v. mandarin dialektus – iskolákban) De: írás egységes: Pinyin átírás

25 25 Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása Egyenlőtlen Népsűrűség: 130 fő/km 2 – –DK: ter 1/3-a, népesség 85%-a – –10 tartományban 300 fő/km 2 felett Tengerparti síkságok, medencék 1000 fő/km 2 felett – –7 tartományban 100 fő/km 2 alatt Tibet: 2 fő/km 2 Erős összefüggés a népsűrűség és a mezőgazdasági potenciál között – –Csapadékmennyiség – –Fagymentes időszak hossza – –Utal az agrárjellegre és az önellátásra

26 26 Kína népsűrűsége, felett 350–700 között 125–350 között 125 alatt

27 27 Hagyományos településhálózat falu és a hozzájuk tartozó központi helyek hálózata Városok: közig funkciók + kereskedelmi is XIX. sz. 2. fele: ipari funkció (kikötőkben) XX. sz. 2. fele: ipari funkció (belső területeken) Alacsony a városi lakosok aránya – –1953: 13%, 1982: 21%, 1995: 30% 1970-es évek vége: városi lakásépítés (8 m 2 /fő) 1980-as évek: falusi nincstelenek városba áramlása Ma már a városi lakások 4/5-ében van színes tv, mosógép, hűtőszekrény

28 28 Zsúfolt metropoliszok 30 db milliós város Sanghaj (15), Peking (11,5), Tiencsin (9,5) – –Elővárosokkal együtt Újra előtérbe kerül az élelmezési kérdés – –Még van esély a fenntartható fejlődésre

29 29 A feltörekvő kelet-ázsiai óriásgazdaság: Kína

30 30 Korlátozott mezőgazdasági potenciál Ország területének fele terméketlen (még legelő, erdő sem) – –2000 m felett 37%, 500 m alatt (16%) Termőfölddel legrosszabbul ellátott ország (92 mó ha, 10% művelt terület) – –Termőterület bővítése 1950–1960-as évek: sírhelyek, szűzföldek (Mandzsúria, észak-kínai löszterületek) feltörése Max 20 mó ha-ral bővíthető (drágán) – –Földek többszöri hasznosítása (Közép-Kína 2X, D 3X) Rövid tenyészidejű növényfajták Ötletes vetésforgók (vetésterület 150 mó ha) Termésátlagok növelése – –1. Öntözés (régóta elválaszthatatlan a kínai mg-tól) – –2. Talajerő-utánpótlás (sok évszázados hagyományok – Indiától eltérően) – –3. Talajművelés korszerűsítése

31 31 Korlátozott mezőgazdasági potenciál Legfontosabb gabonafélék termésátlaga megduplázódott (Japánhoz hasonló) Területhasznosítás intenzitása már nemigen fokozható Szigorú népességpolitika kell (ezen múlik az élelmezési helyzet) Keresők 60%-a mg Alacsony termelékenység Agrotechnikai fejlődés Falusiak ¼-e ipari és szolgáltató szektorban

32 32 Növénytermesztés VR1 – –Rizs 33%: élelmezésben a legfontosabb (exportra is) – –Búza (import kell) – –Dohány 42 % – –Repce 27 %: Jangce – –Gyapotszál 23% VR2 – –Földimogyoró 30% (Shandong) – –Tea 23 %: ősi kultúrnövény (Közép és D) Kukorica Köles Árpa Burgonya Batáta Táro, jamszgyökér Hüvelyesek, zöldségfélék, fűszerek Szója Szezám Tungaolaj Len, kender Rami Juta Kenaf Cukornád Cukorrépa Alma, körte Szőlő Citrusfélék Ananász Gránátalma, fahéj Szubtrópusi gyümölcsök (licsi, jujuba, mangó)

33 33 Állattenyésztés 3 területi típus 1. 1.Nomád, félnomád pásztorkodás (1/3) Xinjiang, Belső-Mongólia, Tibet Ló, teve Juh, kecske: mongol, ujgur Jak: Tibet 2. 2.Télen istállózó, nyáron legeltető-pásztorkodó Középső-Kína 3. 3.Istállózó állattenyésztés K: csupán szerény kiegészítő – –Szarvasmarha: ÉK – –Bivaly: Jangcétól D-re – –Sertés- és baromfi (VR1) – –Kacsa, liba: D-Kína Selyemhernyó-tenyésztés Halászat (VR1) – 20 mó t! Erdőgazdálkodás

34 34 Bányászat, energiagazdaság Antracit és feketekőszén (energia ¾-e), (VR1): ÉK (Fushun, Fuxin) Kőolaj 150 mó t: Gansu, ÉK, parti self Földgáz 20 mrd m 3 : Szecsuani-medence, Ordosz-fennsík Uránérc: Belső-Ázsia, Jangce középső szakaszától D-re Elektromosáram-termelés 1/6-a vízerőművekből – –Gezhouba, Lanzhou, „Három Szurdok” (VR1) Vas- és színesércek: energiaforrások mellett Volfrám, higany, antimon, ón Foszfát, magnezit: Anshan Kősó: tengervíz lepárlása, belső-ázsiai sós tavak, sós források

35 35 Ipar Keresők 22%-a, GDP fele Két lábon járás: ósdi-korszerű, kicsi-nagyüzemi Utóbbi négy évtizeden keresztül óriási fejlődésen ment keresztül Területi elhelyezkedés: – –Forradalom előtt textil- és élelmiszeripar, kikötővárosok kohászat (japánok): Mandzsúria – –Szocialista iparosítás első három évtizede Belső országrészeken, regionális kiegyenlítődés – –Nyitási politika (1979) Legkorszerűbb iparágak, kikötővárosok, regionális különbségek újra nőnek

36 36 Ipar Négy nagy iparág – –Gépgyártás (30%) – gyorsan fejlődő főváros, kikötővárosok, különleges gazdasági övezetek – –Textil- és ruházati ipar (16%) – hagyományos Tengerpart (Sanghaj), belső országrészek – –Élelmiszeripar (10%) – hagyományos nyersanyagtermelő körzetek, tengerparti kikötők – –Vegyipar (10%) – gyorsan fejlődő Szénbányák, kőolajfinomítók közelében (Daqing) Egyéb iparágak – –Vas- és acélipar (Anshan, Sanghaj) – –Színesfémkohászat (Shenyang, Sanghaj) – –Építőanyag-ipar, kerámiaipar (jingdezheni porcelán) – –Papíripar

37 37 Közlekedés Vasút Belföldi vízi út Közút – –Autópályák (90-es évek): Kanton- Hongkong, Shenyang-Dalian, Peking környéke Gyors fejlődés Nem tart lépést a gazd. igényeivel – –3 vasútvonal Oroszo. felé (1 Mongólián), É-Korea, Vietnám felé, Kazahsztán-Európa (1992) – –Vasútépítés Belső-Ázsia Tibet felé Fejlett infra. nélkül nem lehet „négy modernizálás” programja

38 38 Regionális különbségek Két élesen különböző rész (400 mm-es izohiéta mentén) – –K, DK: ősi kínai civilizáció magja Kedvező éghajlat Nagy népességkoncentráció, politikai centrum Ter. 1/3-a, népesség 85%-a, termelés 90%-a – –Nyugat- és Belső-Ázsia Sivatagok, magashegységek Politikai függőség Növekvő han népesség Elmaradottság Területfejlesztés: 3 régió – –Kelet: fejlett iparágak, magas technológia – –Középső: félkész-termékek, üzemek korszerűsítése, infrafejl. – –Nyugat: nemzetiségi oktatás, erőforrások feltárása

39 39 HDI: Humán fejlettségi index

40 40 „Koncentrált decentralizáció” Területi különbségek éleződése 1980: különleges gazdasági övezetek (Shenzen, Zhuhai, Shantou, Xiamen) – –1988: Hainan 1984: 14 nyitott kikötőváros – –1990 Jangce melléke, 1992 határvárosok 1992: 13 vámszabad terület 1997 Hongkong, 1999 Macau: különleges igazgatási körzetek „Egy ország két rendszer” – –Alapja lehet Tajvannal egyesülésnek


Letölteni ppt "A felzárkózó Kína és Korea fejlődéstörténete Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések