Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A határidők az eljárásokban

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A határidők az eljárásokban"— Előadás másolata:

1 A határidők az eljárásokban
Pp. Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

2 Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.

3 A mulasztás Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

4 Egyéb általános szabályok
= A felek eljárási cselekményei 1. Beadványok 2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen 3. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt 4. Az iratok megtekintése; másolatok = A bíróság eljárási cselekményei 1. Hiánypótlás 2. Kézbesítés A kézbesítési vélelem megdöntése Hirdetményi kézbesítés Kézbesítési megbízott 3. Jegyzőkönyv

5 2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen
1. Beadványok Alaki követelmények 2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen

6 3. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
Jogosultak Esetei Nincs helye kérelem tartalma Intézkedések az ügyben eljáró bíróság a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság

7 4. Az iratok megtekintése; másolatok
Jogosultak Terjedelme Harmadik személyek betekintési joga Az ítéletek nyilvánossága Az iratok megküldése ben

8 A bíróság eljárási cselekményei
1. Hiánypótlás Végzéssel, nem fellebbezhető Határidő tűzésével Jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel

9 2. Kézbesítés Postai szolgáltató útján, a hivatalos iratokra vonatkozó szabályok szerint Szabályszerű kézbesítés feltételei Kézbesítési vélelem Átvétel megtagadása Nem kereste Értesítés

10 A kézbesítési vélelem megdöntése
Jogosult Határidő Hivatkozási alap Elbírálása Jogkövetkezmények Szabálytalanság miatt, a fél kérelmére Szabálytalanság miatt, más kérelmező Önhiba hiánya miatt

11 Hirdetményi kézbesítés
Feltételek fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, továbbá a - az ismeretlen örökösök részére is.  Hirdetményi kézbesítést a bíróság - - csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. kivéve: ha a külföldi fél nem jelölt meg kézbesítési megbízottat, nincs belföldi idézési címe, sem meghatalmazottja, vagy megjelölt ugyan, de sikertelen volt részére a kézbesítés. + költségét a félnek kell előlegeznie alaptalan elrendelés

12 módja: A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján. kézbesítési vélelem: az iratot - a hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

13 Kézbesítési megbízott
felperes alperes Ha emulasztják, v. haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön felhívásának nincs helye, hanem az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés és keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a külföldi kézbesítés szabályait kell alkalmazni.

14 3. Jegyzőkönyv a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;
Mely eljárási cselekményekről közokirat Tartalma a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát; c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját; a)268 a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját; d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét; e)267 a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek nevét; f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást. (5)273 Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.

15 kiegészítés és módosítás
117. § (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. 269 a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását; 270 az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét; 271 a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyezséget; 72 a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. aláírások elkészítés ideje kiegészítés és módosítás


Letölteni ppt "A határidők az eljárásokban"

Hasonló előadás


Google Hirdetések