Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Pp.  Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Pp.  Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt."— Előadás másolata:

1  Pp.  Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni  Meghatározása : jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg  Számítása:  Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.  - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik)  - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján.  - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le  - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie  meghosszabbítás:  A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé)  A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

2  Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le.  nem lehet alkalmazni:  a) soron kívülieljárás esetében  b) az előzetes bizonyításra;  c) a végrehajtási perekre;  d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy  e) ha törvény azt kizárja.

3  Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti.  Kimentése: igazolási kérelemmel - h a a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt  Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától  - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít.  - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye  A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt  Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta  Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania  - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet.  Elutasítja : a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

4  = A felek eljárási cselekményei › 1. Beadványok › 2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen › 3. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt › 4. Az iratok megtekintése; másolatok  = A bíróság eljárási cselekményei › 1. Hiánypótlás › 2. Kézbesítés  A kézbesítési vélelem megdöntése  Hirdetményi kézbesítés  Kézbesítési megbízott › 3. Jegyzőkönyv

5  1. Beadványok › Alaki követelmények  2. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen

6  3. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt › Jogosultak › Esetei › Nincs helye › kérelem tartalma › Intézkedések  az ügyben eljáró bíróság  a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság

7  4. Az iratok megtekintése; másolatok › Jogosultak › Terjedelme › Harmadik személyek betekintési joga  Az ítéletek nyilvánossága › Az iratok megküldése ben

8  1. Hiánypótlás › Végzéssel, nem fellebbezhető › Határidő tűzésével › Jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel

9  2. Kézbesítés › Postai szolgáltató útján, a hivatalos iratokra vonatkozó szabályok szerint › Szabályszerű kézbesítés feltételei › Kézbesítési vélelem  Átvétel megtagadása  Nem kereste › Értesítés

10  Jogosult  Határidő  Hivatkozási alap  Elbírálása  Jogkövetkezmények › Szabálytalanság miatt, a fél kérelmére › Szabálytalanság miatt, más kérelmező › Önhiba hiánya miatt

11  Feltételek  fél tartózkodási helye ismeretlen,  vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt,  vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik,  illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, továbbá a  - az ismeretlen örökösök részére is.  Hirdetményi kézbesítést a bíróság - - csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el.  kivéve : ha a külföldi fél nem jelölt meg kézbesítési megbízottat, nincs belföldi idézési címe, sem meghatalmazottja, vagy megjelölt ugyan, de sikertelen volt részére a kézbesítés.  + költségét a félnek kell előlegeznie  alaptalan elrendelés

12  módja: A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél - utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján.  kézbesítési vélelem : az iratot - a hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

13  felperes  alperes  Ha emulasztják, v. haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet,  erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön felhívásának nincs helye, hanem az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni.  nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés és keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a külföldi kézbesítés szabályait kell alkalmazni.

14  Mely eljárási cselekményekről  közokirat  Tartalma  a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;  b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;  c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját; a) 268 a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját; 268  d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét;  e) 267 a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek nevét; 267  f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást. (5) 273 Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie. 273

15  117. § (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.  269 a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását; 269  270 az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét; 270  271 a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyezséget; 271  72 a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. 72  aláírások  elkészítés ideje  kiegészítés és módosítás


Letölteni ppt " Pp.  Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések