Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE 1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.A pedagógiai hatás törvényszerűségei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE 1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.A pedagógiai hatás törvényszerűségei."— Előadás másolata:

1 A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE 1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.A pedagógiai hatás törvényszerűségei 4.A pedagógiai folyamat személyi rendszere A tanuló személyisége Tanár személyisége 5.A nevelési és oktatási folyamat pszichológiai elemzése 6.Az átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód pszichológiai megközelítése Kiemelkedő képességű tanulók Tanulási-nevelhetőségi problémákkal küzdő gyerekek 7.A pedagógiai pszichológia kapcsolata társterületekkel Iskolapszichológus Szaktevékenységek …

2 Főbb kutatási módszerek: 1.Megfigyelés 2.Kísérlet 3.Exploráció 4.Tesztmódszerek 5.Pedagógiai helyzetteremtés 6.Pedagógiai beszélgetés 7.A tanuló tevékenységeinek értékelése 8.Egyéb módszerek: pl. szociometria

3 Tesztek Személyiség vizsgálati eljárások: Projektív eljárások: rajzvizsgálatok, bábteszt, meseteszt, világjáték, Rorschach teszt, CAT TAT stb. Személyiség kérdőív: pl. Eysenck-féle kérdőív Képességvizsgálatok: pl.: figyelemvizsgálat (Pieron teszt), emlékezetvizsgálat, részképesség vizsgálat, észlelési képesség mérése: Frostig teszt stb. Intelligencia vizsgálatok: pl.: Bp-i Binet teszt, MAWGYI, Raven nonverbális intelligenciateszt

4 Eysenck-féle gyerek személyiség- kérdőív dimenziói: Pszichoticizmus Extraverzió Neuroticizmus Szociális konformitás

5 A „Big Five” kérdőív (BFQ) faktorai: Barátságosság Együttműködés/empátia, udvariasság Nyitottság Kultúrára, tapasztalatokra Energia Dinamizmus, dominancia Lelkiismeretesség Pontosság, kitartás Érzelmi stabilitás Érzelmi-impulzivitás kontroll

6 A PEDAGÓGIAI HATÁS PSZICHOLÓGIÁJA I./ A pedagógiai hatás általános sajátosságai tervszerű és célirányos tevékenység : tanterv (ismeretbővítés, készségek, jártasságok, képességek, kompetenciák) bipoláris tevékenység II./ A pedagógiai hatás törvényei a nevelés társadalmilag meghatározott a nevelési módszerek kettős meghatározottsága a közösségi hatás fokozott hatékonysága III./A személyiségfejlesztés törvényei IV./A tanulóktól érkező visszajelzések: a tanulók viselkedése a tanulók teljesítménye a tanulók fejlődése

7 Ballér Endre (2003): a tantervi tartalom összetevői: Ismeretek Képességek, kompetenciák, kulcskompetenciák Kulturális értékek Erkölcsi normák. A tantervi tartalomnak igazodnia kell a tanulók általános és egyéni fejlődési jellemzőihez, összhangban kell lennie a nevelés-oktatás céljaival, és figyelembe kell vennie a tantervi követelményeket.

8 A 2003-as NAT deklarált értékei: demokratizmus humanizmus az egyéniség és fejlődésének tiszteletben tartása alapvető közösségek (család, haza, Európa, a világ) együttműködése nemi esélyegyenlőség szolidaritás tolerancia.

9 A NAT műveltségi területei: 1.Anyanyelv és irodalom 2.Élő idegen nyelv 3.Matematika 4.Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem 5.Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan 6.Földünk és környezetünk 7.Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret 8.Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat 9.Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció 10.Testnevelés és sport.

10 A 2003-as NAT 8 kiemelt fejlesztési területet határoz meg: Énkép, önismeret Nemzeti identitás Európai identitás és egyetemesség Környezettudatosság Kommunikációs kulturáltság Tanulási képesség Testi és lelki egészség Pályaorientáció.

11 Kompetencia fogalma A kompetencia fogalma Chomsky nyelvi kompetencia elméletéből ered, amely velünk született nyelvelsajátítási tudást jelent. Pedagógiai szempontból a kompetencia a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.

12 Nagy József kompetencia meghatározása: A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum-és képességrendszerek. Illetve: ”a személyiség hierarchikus, egymásba ágyazódó komponensei: a kompetenciák, a hozzájuk tartozó motívum-és tudásrendszerek, amelyeknek összetevői a motívumok, a képességek, az ismeretek, a készségek és a pillanat tört része alatt megvalósuló rutinok.”

13 A személyiség funkcionális modellje Nagy József (2000)

14 A kompetenciákhoz tartozó motívum- és képességrendszerek: A kognitív kompetencia összetevői: Gondolkodási motívumok és képességek Tudásszerző motívumok és képességek Kognitív kommunikációs motívumok és képességek Tanulási motívumok és képességek A szociális kompetencia összetevői: Proszociális viselkedés Szociális kommunikáció Csoportviselkedés Érdekérvényesítés A személyes kompetencia fontosabb motívumai és képességei: Önvédelmi motívumok és képességek Önellátási motívumok és képességek Speciális motívumok és képességek Önszabályozási motívumok és képességek Önfejlesztés motívumai és képességei

15 1.Szerkezet és funkció egységének törvénye 2.Belső alapok és külső hatások egységének törvénye 3.Koegzisztencia törvénye 4.Transzfer törvénye 5.Aktivitás törvénye 6.A rész és egész viszonyának törvénye 7.A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye 8.A totalitás törvénye III./ A személyiségfejlesztés törvényei

16 A pedagógiai folyamat tevékenységei: 1.Oktatás 2. Nevelés: tervszerű, céltudatos személyiségalakítás az egész személyiséget áthatja az iskolai környezetre és az iskolán kívüli életre egyaránt hatással van tanár-diák együttműködésén alapul az egyéni különbségeket figyelembe veszi.

17 Nevelési folyamat célterületei:  Ismeretek elsajátítása a társadalmi élet szabályairól, normáiról. Formái:  Tapasztalatszerzéssel: spontán módon vagy tervszerűen  Cselekvéssel, aktivitással: utánzás révén  Szokások kialakításával  Fogalmak kialakításával  Szabályozó normák interiorizálásával.  Megfelelő magatartásformák kialakítása  Értékes személyiségjegyek kialakítása

18 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI A NEVELÉSI FOLYAMATBAN Értékorientáció Igényszint kialakítása Aktivitás Motivációs bázis kialakítása Közösségi jelleg Önállóságra nevelés Fegyelmezettség kialakítása Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

19 Igényszint és teljesítménymotiváció Igényszint: teljesítményvágy, teljesíteni akarás A siker után nő az igényszint: nehezebb feladat A kudarcot követően csökken: könnyebb feladat Sikerorientált tanulók jellemzői: közepes nehézségű feladat, belső okokra hivatkoznak. A kudarckerülő személyek: vagy nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra teszik a mércét. Alacsony teljesítményigénnyel rendelkeznek. Külső okokra hivatkoznak. Az igényszint tantárgyanként, nemi hovatartozásként is változik: a lányok a reál tantárgyaktól tarthatnak míg a fiúk a humán tárgyaktól.

20 Motiváció A motiváció cselekvésre késztető belső mozgató erő. Motívumok, indítékok összessége. Formái: 1. Belső indítékok: érdeklődés, kíváncsiság, problémafeszültség, megismerési vágy. A „miért” kérdésekben nyilvánulnak meg. 2. Külső motiváció: jutalom, dicséret, versengési törekvés, önérvényesítési vágy, büntetéstől való félelem, mások elismerésének az igénye, azonosulási igény.

21 Belső motiváció: Maga a tevékenység végzése jutalmazó Maga a tevékenység végzése jutalmazó Kompetenciaérzés erősödik Kompetenciaérzés erősödik Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség önjutalmazás önjutalmazás Külső motiváció: Másoktól érkező megerősítés Másoktól érkező megerősítés Kompetenciaérzés csökken Kompetenciaérzés csökken Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység

22 Maslow szükségletpiramisa Önmegvalósítási igény Esztétikai igény Tudásszerzési igény Megbecsülési igény Valahovátartozási igény Biztonsági szükséglet Fiziológiai szükségletek

23 Értékelés formái: 1. Explicit –kifejezett: szóbeli dicséret, elismerés, jutalom. 2. Implicit – rejtett értékelés: nemverbális, metakommunikatív jelzések. Az értékelés irányulhat: A gyermek tevékenységére, teljesítményére A gyermek tevékenységére, teljesítményére Viselkedésére Viselkedésére Konkrét értékelés. Ne értékeljük egy-egy cselekvésből, viselkedésből az egész személyiséget. Individuális fejlődési értékelés. Normatív értékelés. Kritériumorientált értékelés. Az énkép, önértékelés alakulásában meghatározó az értékelés.

24 A 6-9 éves tanulók legfontosabb jellemzői: Testi jellemzőkNagyfokú mozgás- és pihenésigény, sérülékeny csont- és izomrendszer, alakuló finommotoros koordináció, a testi képességek túlbecsülése Társas jellemzőkCsoportszerepek stabilizálódása, gyakori viták, a prekonvencionális erkölcs időszaka Érzelmi jellemzőkAlacsony szintű kudarctűrés, nagyfokú elismerés és siker iránti igény Kognitív jellemzők Konkrét műveletek kezdete, erős intrinsic motiváció a tanulásra, kialakul az iskolával és a tantárgyakkal szembeni attitűd

25 A 9-12 évesek jellemzői Testi jellemzők Testi növekedés, lányoknál gyakrabban a nemi érés kezdete, finommotoros koordináció kifejlődése Társas jellemzők A kortárscsoport referencia szerepe megnő Érzelmi jellemzők Gyakori konfliktusok és magatartási problémák Kognitív jellemzők Konkrét és kezdődő formális műveletek; a tanulási motiváció csökkenése; a tanulási, tudás- és képességbeli különbségek felerősödése

26 12-15évesek Testi jellemzőkTesti növekedés és nemi érés, a saját testtel való fokozottabb törődés, fáradékonyság Társas jellemzőkEgyértelműen a kortárscsoport irányadó, elindul a másik nemhez közeledés, áttérés a konvencionális erkölcsre Érzelmi jellemzőkSerdülőkori krízis, identitásválság Kognitív jellemzőkFormális műveletek, absztrakt fogalmakban való gondolkodás

27 15-18 évesek Testi jellemzők Testi és nemi érettség, szexuális késztetés Társas jellemzők A kortársak és a család együttes hatása, intimkapcsolatok Érzelmi jellemzők Identitáskrízis megoldása, hangulati labilitás Kognitív jellemzők Elvont fogalmakkal való gondolkodás, pálya- és jövőorientáció

28 Az iskolaérettség kritériumai Testi fejlettség Testi fejlettség Idegrendszeri fejlettség Idegrendszeri fejlettség Pszichikus fejlettség: Pszichikus fejlettség: Észlelés: alaklátás, forma-szín-térészlelés Figyelem, Emlékezet, Gondolkodási műveletek, Tájékozódási képesség Motoros fejlettség Motoros fejlettség Szociális érettség Szociális érettség Feladattudat, kitartás, teljesítményigény, helyzetmegértés, viselkedési stabilitás

29 ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT 1. Anamnézis 2. Csoportban megfigyelés 3. Egyéni vizsgálat 4. Kiegészítő vizsgálatok 5. Konzultáció a szülővel Pedagógiai szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A rugalmas beiskolázás fogalma

30 Személyiség megismerési területek (Harsányi István): 1. Testi (szomatikus) terület: testi fejlettség, egészségi állapot 2. Megismerési (intellektuális) terület 3. Érzelmi (affektív) terület 4. Akarati (konatív) terület 5. Társadalmi (szociatív) élet 6. Eszménykép (ideatív terület)

31 A PEDAGÓGIAI JELLEMZÉS 1.Személyi adatok 2.Kinek készül a jellemzés és miért? 3.Problémacentrikus, célirányos jellemzés készüljön  a gyermek jelenlegi szociális környezete  a gyermek mostani fejlettségi szintje: testi fejlettsége, egészségi állapota, érzelmi állapota, viselkedése.  pszichikus fejlettsége: szubjektív érdeklődése; mentális képessége, erőfeszítése, kitartása, kreativitása; eredményei; szabadidős tevékenysége; önértékelése; társas helyzete; személyiségvonásai.  iskolai teljesítménye

32 Nevelési módszerek 1. Követelés: utasítás, parancs, tiltás 2. Meggyőzés 3. Gyakorlás (szoktatás) 4. Példaadás 5. Büntetés-jutalmazás

33 Jutalmazás-büntetés formái Indirekt: nemverbális kommunikáció Direkt: verbális kommunikáció: dicséret-szidás SzimbolikusTárgyiÉrdemjegyek Szöveges értékelés Ajándékozás – jutalmazás, büntetés

34 Hatékony büntetési módszerek 1. a pozitív alternatív válasz jutalmazása a nem kívánatos viselkedés büntetésével párhuzamosan 2. jutalom és a büntetés kombinálása 3. konzisztens büntetés 4. fokozatossági elv 5. azonnali büntetés 6. megfelelő mértékű büntetés 7. magyarázat

35 Gondok a büntetéssel kapcsolatban: Az erős büntetés agressziót vált ki A büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést. A gyerek a felnőttet utánozva agresszíven viselkedik. A túlzottan szorongó gyerekek esetében inadekvát a túl erős büntetés.

36 Viselkedésformáló technikák iskolai alkalmazása: Tervszerű megerősítések Tervszerű megerősítések Örömmel végzett tevékenységgel való jutalmazás Örömmel végzett tevékenységgel való jutalmazás „Nagymama szabály”: előbb edd meg a spenótot, utána kapsz süteményt! „Nagymama szabály”: előbb edd meg a spenótot, utána kapsz süteményt! Szerződés a tanulóval Szerződés a tanulóval Figyelmen kívül hagyás Figyelmen kívül hagyás Negatív megerősítés: több feladat kijelölése, megfelelő viselkedést követően a tanár enged belőle. Negatív megerősítés: több feladat kijelölése, megfelelő viselkedést követően a tanár enged belőle.

37 A zaklatás és a pszichoterror fogalma:  A zaklatás (bullying): olyan agresszív megnyilvánulásra utal, amely gyenge, sérülékeny egyénre irányul, aki nem tudja saját magát megvédeni (iskolai zaklatás, munkahelyi zaklatás)  pszichoterror (mobbing): olyan lelki agressziót jelent, amely során a csoport valamelyik gyengébb tagját a többiek rendszeresen megaláznak, megszégyenítenek stb.

38 A bántalmazók és az áldozatok százalékos aránya az egyes országok 7-18 éves korosztályában (Aszmann, 2002; Figula, 2004.) OrszágokTámadókÁldozatokÖsszesen NorvégiaSvédország7%9%16% USA20%23%43% Anglia15%26%41% Olaszország30%15%45% Írország28%34%62% Kanada21%12%33% Magyarország16%11%27%

39 Maccoby és Martin 4-féle szülői-nevelő magatartást azonosítottak Érzelmi odafordulás Meleg, érzékeny, gyerekközpontú Hideg, elutasító, szülőközpontú Kontroll: Kontrolláló, követelő IRÁNYÍTÓ TEKINTÉLYELVŰ Engedékeny, Nem kontrolláló MEGENGEDŐELHANYAGOLÓ

40 Irányító (megkívánó) stílus jellemzői : követelés érzelmi melegség gyerekek véleményének és érzéseinek figyelembevétele kevés büntetés. Magas mércét állítanak a gyerekek elé, és az egyéniségük kifejlesztésére ösztönzik őket. A gyerekek jellemzői: barátságosság együttműködés nagyfokú önállóság jó önkontroll önérvényesítés erős teljesítménymotiváció.

41 Tekintélyelvű (megkövetelő) stílus szabályközpontúság szabályközpontúság engedelmességre nevelés engedelmességre nevelés a rend, a munka és a hagyomány tisztelete a rend, a munka és a hagyomány tisztelete saját elvárás, tekintély fontosabb, mint a gyerek igényei saját elvárás, tekintély fontosabb, mint a gyerek igényei nincs alkudozás nincs alkudozás gyakori büntetés. gyakori büntetés. A gyerekek jellemzői: kezdeményezés hiánya kezdeményezés hiánya kreativitás hiánya kreativitás hiánya visszahúzódás visszahúzódás alacsony teljesítménymotiváció alacsony teljesítménymotiváció agresszivitás agresszivitás bűntudat. bűntudat.

42 Engedékeny (megengedő) stílus: gyerekcentrikus nevelői attitűd gyerekcentrikus nevelői attitűd kevés korlátozás kevés korlátozás nagy szabadságot adnak a gyerekeknek nagy szabadságot adnak a gyerekeknek nem nagyon fegyelmeznek nem nagyon fegyelmeznek túlzottan engedékenyek. túlzottan engedékenyek. A gyerekek jellemzői: ÉretlenségÖnállótlanságFelelőtlenség Gyakran indulatosak.

43 Elhanyagoló stílus Közönyösség Közönyösség Elutasítás Elutasítás A gyerekek jellemzői: Impulzivitás Impulzivitás Agresszivitás Agresszivitás Gyakran kapcsolódnak antiszociális csoportokhoz Gyakran kapcsolódnak antiszociális csoportokhoz Hedonizmus. Hedonizmus.

44 Adelson 3-féle tanári modellt különböztetett meg: Sámán típusú pedagógus: nárcisztikus karizmatikus nagy tudású tanárok akik csodálatra vágynak. Lelkész típusú tanár: küldetéstudat pasztorálás kiválasztottság. Misztikus gyógyító: Gyerekközpontúság Gyerekek fejlesztése Altruizmus.

45 Kelemen László: A pedagógus kívánatos pszichológiai jellemzői: 1. társadalmi hivatástudat: értékek továbbadása 2. magabiztos világnézet 3. legyen fejlettebb mint növendékei 4. tudás átadásának képessége, érzelmek és akarat kifejezésének képessége 5. legyen humánus, megértő, szeresse a gyerekeket.

46 Vekerdy Tamás szerint: meleg, biztonságot nyújtó érzelmi légkör meleg, biztonságot nyújtó érzelmi légkör szeresse a gyerekeket szeresse a gyerekeket gyerekközpontúság jellemezze gyerekközpontúság jellemezze gyerek szükségleteinek megfelelő tevékenységekkel tudjon kapcsolatot teremteni a gyerekekkel gyerek szükségleteinek megfelelő tevékenységekkel tudjon kapcsolatot teremteni a gyerekekkel

47 Carl Rogers szerint: A pedagógus kedvező személyiségjegyei a következők: kongruencia kongruencia feltétel nélküli elfogadás feltétel nélküli elfogadás empátia empátia bizalom bizalom

48 Sallai Éva szerint: kommunikációs eredményesség kommunikációs eredményesség rugalmas viselkedés rugalmas viselkedés gyors helyzet felismerési képesség gyors helyzet felismerési képesség konstruktív helyzetalakítási képesség konstruktív helyzetalakítási képesség erőszakmentesség erőszakmentesség kreativitás kreativitás együttműködési képesség együttműködési képesség mentális egészség mentális egészség

49 A pedagógusok pályaszocializációja Pályaorientáció Szakmai képzés Pályakezdés Pályavitel

50 A mentálhigiénés tevékenység lényege Egészség- mentálhigiéné fogalma 1.Hiányos önismeret kiegészítése 2.Pszichés készséghiányok pótlása 3.Társkapcsolati konfliktusok kezelése 4.Neurózis, öngyilkosság, pszichoszomatikus betegségek megelőzése. Minden korosztályra kiterjed: kisgyermekkortól- időskorig. Prevenciós szinteken valósul meg

51 Mentálhigiénés tevékenység Az egészségkultúrát, az egészségnevelést, az egészséggondozást, az egészség megőrzést foglalja magába. A szocializáció folyamatának segítését. Beletartozik: viselkedési minták nyújtása, erkölcsi értékek kínálata, énerősítő-tűrő-alkalmazkodó-kűzdő készségek fejlesztése, kompromisszumkészség javítása. Szinterei: család-rokonsági rendszer, bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügy, munkahelyek, egyház, klubok. Módszerei: szűrés, tanácsadás, készségfejlesztés, szemléletformálás. Szakemberek, professzionális szakemberek

52 Mentálhigiénés prevenciós szintek: A prevenció megelőzést jelent. 1.Primer prevenció: a károsító hatások felismerése, kiküszöbölése, a személyiség alakításával. A betegség, tünetek kialakulásának megelőzése. 2.Szekunder prevenció: a rizikó személyiség = a valamilyen betegség iránti hajlamosságot mutató személy kiszűrésével, a tünetek kialakulásának megelőzése. Egyes betegségek esetén a korai beavatkozással a későbbi következmények megelőzése. 3.Tercier prevenció: rehabilitáció, tartósan elveszített egészség esetén egy viszonylagos egyensúly megteremtésével, a visszaesés megakadályozása, a társadalomba való eredményes visszatérésben, alkalmazkodásban való megsegítés.

53 Burnout fogalma Freudenberger: Krónikus emocionális igénybevétel hatására, tartós stresszek nyomán kialakult érzelmi kimerülés állapota, amely a reményvesztés állapotával párosul, célok, ideálok elvesztésével jár, és amely során a személyt negatív attitűdök jellemzik mind önmagára nézve mind a munkára vonatkozva.

54 A kiégés fő tünetei: 1.Érzelmi kimerülés 2.Teljesítmény csökkenés 3.Deperszonalizáció Súlyosabb esetben megjelennek már a testi tünetek, tartós betegség, stressz betegségek is kialakulhatnak.

55 Brodsky: a kiégéshez vezető út: 1.Lelkesedés, idealizmus 2.Stagnálás 3.Frusztráció 4.Kimerülés, apátia

56 A burnout megelőzése Egyéni beavatkozások Intézményi beavatkozások Társadalmi változások

57 Konkrét javaslatok a burnout prevenciójában: 1.Önképzés, szakmai továbbképzések 2.Pihenés, relaxáció, feltöltődés… 3.Boldog, kiegyensúlyozott magánélet 4.Szabadidő 5.Tréningek 6.Szupervízió, szakemberhez fordulás 7.Esetmegbeszélések 8.Az intézmény mentálhigiénés szempontú átvilágítása 9.Segítő szakember alkalmazása a munkahelyen

58 Stressz fogalma Selye János meghatározása Stressz – eustressz – distressz Stresszorok GAS: 1.„alarm-reakció” 2.Rezisztencia szakasza 3.Kimerülés, halál

59 Általános adaptációs szindróma (GAS) 1.Alarm- reakció: fight or flight: vegetatív idegrendszeri változások, fiziológiai változások, mellékvese velő: adrenalin, noradrenalin következményei 2.Rezisztencia szakasza: mellékvesekéreg: cortisol hormonok szekréciója és következménye 3.Kimerülés, halál

60 Kognitív kiértékelés szerepe a stresszben Lazarus-Folkman: az értelmezés fontos 1.Elsődleges kiértékelés: mit jelent az egyén számára az a helyzet: veszélyes vagy sem? 2.Másodlagos kiértékelés: mit tehet az egyén? Milyen megküzdési módokkal rendelkezik?

61 Konkrét javaslatok a burnout prevenciójában: 1.Önképzés, szakmai továbbképzések 2.Pihenés, relaxáció, feltöltődés… 3.Boldog, kiegyensúlyozott magánélet 4.Szabadidő 5.Tréningek 6.Szupervízió, szakemberhez fordulás 7.Esetmegbeszélések 8.Az intézmény mentálhigiénés szempontú átvilágítása 9.Segítő szakember alkalmazása a munkahelyen

62 Copingok Bagdy Emőke szerint Negatív coping: Passzivitás Kivárás Halogatás Fantáziába menekülés Problémaelkerülés Elfojtás Önvádlás Mások hibáztatása Pozitív coping: Problémaközpontú megküzdés Cselekvési lehetőségek számbavétele Támogatás keresés Segítség kérés

63 Binet: az intelligencia lényeges jegyei: 1.A gondolkodásnak irányt szabó és irányt tartó tendenciája 2.Az elgondolt célok magvalósításának képessége 3.Kritikai gondolkodás. Mentális kor fogalma MK / ÉK x 100= IQ

64 Wechsler : A globális intelligencia fogalma: Az egyén összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, célszerűen cselekedjen és eredményesen bánjon a környezetével. IQ, VQ és PQ MAWI, MAWGYI - R

65 A többszörös intelligencia- modell Gardner: Egyenrangú képességek rendszere az intelligencia.  1. nyelvi intelligencia,  2. logikai-matematikai intelligencia,  3. vizuális-térbeli intelligencia,  4. zenei intelligencia,  5. testi-kinesztéziás intelligencia,  6. személyes intelligencia: interperszonális- és intraperszonális intelligencia.

66 Salovey szerint az érzelmi intelligencia összetevői:  Saját érzelmei állapotunknak az azonosítása  Saját érzelmeinkkel való bánni tudás  Önmotiválás  Mások érzelmi állapotának felismerése  Kapcsolatkezelési képesség.

67 Érzelmi és szociális intelligencia Goleman:  Személyes kompetencia részterületei: éntudatosság, önszabályozás, motiváció.  Szociális kompetencia komponensei: empátia, társas készségek (befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés, vezetés, változások kezelése, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem).

68 Az IQ és a genetikus kapcsolat Kapcsolat: Korreláció: Együtt nevelt egypetéjű ikrek 0.86 Külön nevelt egypetéjű ikrek 0.72 Kétpetéjű ikrek (együtt nevelt) 0.6 Testvérek (együtt nevelt) 0.47 Testvérek (külön nevelt) 0.24 Szülő – gyerek 0.4 Nevelőszülő – gyerek 0.31 Unokatestvér 0.15

69 Kreativitás  Fogalma: alkotóképesség, eredeti látásmód, eredeti problémamegoldás  A divergens gondolkodás értelmezése  Torrance: a kreativitás jegyei: 1. Fluencia, 2. Flexibilitás, 3. Originalitás 1. Fluencia, 2. Flexibilitás, 3. Originalitás

70 A kreativitást elősegítő nevelői tulajdonságok:  a gyermek gondolkodására koncentrálás  önállóság hangsúlyozása  új ötletek támogatása  a gyerekek döntéseinek elfogadása  segítő attitűd  nyitott kérdések használata – problémamegoldó gondolkodás fejlesztése  a kreatív ötletek értékelése  Játékosság támogatása  valódi érdeklődés

71 AZ ELTÉRŐ BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK CSOPORTJAI (Tóth László szerint): 1.Lassú tanulók 2.Tehetséges tanulók 3.Hátrányos helyzetű tanulók 4.Tanulási zavarral küzdő tanulók 5.Alulteljesítő tanulók 6.Nehezen nevelhető tanulók 7.Gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyerekek.

72 A lassú tanulók jellemzői: Alacsonyabb IQ (70-85) Alacsonyabb IQ (70-85) Éretlenebbek, lassabban fejlődnek Éretlenebbek, lassabban fejlődnek Alacsony frusztrációs tolerancia Alacsony frusztrációs tolerancia Alulértékelés Alulértékelés Figyelmi problémák Figyelmi problémák Intellektuális képességeik gyengébbek Intellektuális képességeik gyengébbek Terápiák: kompenzáló oktatás, korrekciós oktatás

73 Renzulli tehetség definíciója: Átlag feletti IQ A tanuló múltbeli teljesítménye Kreativitás Feladat iránti elköteleződés T

74 Mönks: tehetséget támogató színterek: Család KortárscsoportIskola

75 A tehetségfejlesztés stratégiái. 1. Gyorsítás, léptetés 2. Gazdagítás, dúsítás 3. Elkülönítés

76 Hátrányos helyzetű tanulók Alacsony szocioökonómia státusz Alacsony szocioökonómia státusz Kedvezőtlen a család életvitele Kedvezőtlen a család életvitele Ingerszegény környezet Ingerszegény környezet A tudás nem érték A tudás nem érték Rossz tanulmányi előmenetel Rossz tanulmányi előmenetel Igénytelen pályaválasztás Igénytelen pályaválasztás Lehetőségek: sztereotipizálás mellőzése, társadalmi támogatás, orvosi ellátás, étkezés biztosítása, speciális motiválási eljárások kipróbálása.

77 Tanulási zavarral küzdő tanulók csoportjai: 1. Diszlexia 2. Diszgráfia 3. Diszkalkulia

78 Általános jegyei a tanulási zavaroknak: Az alapvető pszichikai folyamatok rendellenessége Az alapvető pszichikai folyamatok rendellenessége Tanulási nehézség Tanulási nehézség Normál intellektussal rendelkeznek Normál intellektussal rendelkeznek Ok: a központi idegrendszer működésének zavara (Genetikai okok, Agysérülés, MCD, ingerszegény környezet, alultápláltság) Ok: a központi idegrendszer működésének zavara (Genetikai okok, Agysérülés, MCD, ingerszegény környezet, alultápláltság) Terápia: individualizált oktatási terv

79 Alulteljesítő tanulók legfontosabb jegyei:  Lényege: képességei alatt teljesít tartósan a gyerek  Nincs organikus és funkcionális probléma  Valamennyi tantárgyra kiterjed  Nem található egyetlen ok a háttérben  Általában érzelmi és szociális okok miatt alakul ki. Terápia: pszichodinamikai beavatkozás, tanulási- iskolai környezet megváltoztatása, készségfejlesztés, szűrés és prevenció

80 Nehezen nevelhető tanulók jellemzői:  Eltérő magatartás  Alkalmazkodási-beilleszkedési nehézség  Általános nevelési módszerek eredménytelenek  Speciális intézeti elhelyezés nem szükséges  Normál IQ

81 Nehezen nevelhetőség tünetei és okai  Agresszív-támadó magatartás  Regresszív-védekező magatartás  Erkölcsi magatartás zavarai: hazudozás, lopás, szökés-csavargás. Ok: környezeti-pszichoszociális tényezők: kedvezőtlen családi légkör, helytelen nevelési eljárások Terápia: prevenció, korrekció, külső szakember.

82 Gyógypedagógiai problémák, SNI: 1.Hallásukban akadályozottak 2.Mozgásukban akadályozottak 3.Beszédben akadályozottak 4.Tanulásban akadályozottak 5.Látásukban akadályozottak Ellátásuk: integráció, szegregált gyógypedagógiai iskolák

83 Integráció fogalma Személyi és tárgyi feltételek: szakemberek, épület berendezése, eszközök, speciális taneszközök, tantervi változások Az integráció formái: 1.Teljes integráció 2.Részleges integráció 3.Szociális integráció 4.„hideg” vagy spontán integráció

84 Pedagógiai Szakszolgálat: Feladata: 3-18 éves korú gyerekek és szüleik ellátása. Korai fejlesztő központok. Korrekció-prevenció. Rehabilitáció. Tevékenységi köre: Pszichodiagnosztika, pszichoterápia, pszichológiai-pedagógiai gondozás, családgondozás. Beiskolázási vizsgálat. Felmentés adása tanulmányi értékelés követelmények teljesítése alól, fejlesztési javaslat. Szakemberek: Pszichológus, pedagógus, családgondozó, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekpszichiáter, logopédus.

85 A pedagógiai szakszolgálati központ Kapcsolatai: Iskola, óvoda, iskola- óvodapszichológus, pedagógusok. Gyermek és családvédelmi intézmények szakemberei. Gyámhivatal. Tanulási képességet vizsgáló Szakértői és rehabilitációs bizottság. Gyermekterápiás intézmények. Családsegítő intézmények. Stb. Jelentkezés önkéntesen történik, szülő kérheti vagy pedagógus irányíthatja a gyereket a nevelési tanácsadásra. A gyermekvédelmi törvény a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe.

86 Iskolapszichológus tevékenységköre 1.Pszichológiai tárgyú felmérések, vizsgálatok végzése. 2.Óralátogatások. 3.Tanulókkal történő közvetlen foglalkozás: egyéni esetek ellátása, közösségekkel foglalkozás. 4.Tehetséggondozás. 5.Pedagógusokkal munkakapcsolat. 6.Iskolában a mentálhigiénés szemlélet érvényesítése. 7.Szülőkkel való együttműködés. Szülői értekezlet, fogadónap, konzultációs lehetőség biztosítása. 8.Egyéb feladatok a helyi igények alapján


Letölteni ppt "A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE 1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.A pedagógiai hatás törvényszerűségei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések