Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? 2008 október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? 2008 október."— Előadás másolata:

1 A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? 2008 október 16, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna,

2 Végzettség  közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem)  Nyelvek: német, orosz, angol és francia  1995: pénzügyi doktorátus Munkahelyek  1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj  1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (ösztöndíjak egyetemistáknak és kutatóknak)  1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője  1995: az évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese  1996: a Hungária Biztosító (most Allianz) lakossági vagyon-, baleset és betegségbiztosítási ágazatok vezetője  1999: Patika Egészségpénztár indítása Bemutatkozom

3 A Patika-csoport  1999: Patika Egészségpénztár  2006: Új Pillér Egészségpénztár  2007: Tradíció Nyugdíjpénztár  100 ezer ügyfél  fennállásunk óta 17 milliárd forint bevétel, 12 milliárd forint szolgáltatás  hónap: 4 milliárd forint bevétel  6 ezer szolgáltató  2,7 ezer munkáltató

4 Egészségfinanszírozási pillérek  A három egészség-finanszírozási pillér  A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár; mi mire való  Az OEP működési problémái  A évi sikertelen egészségbiztosítási reform  Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai: a 40 milliárdos szektor  Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái  Üzleti betegségbiztosítási termékek, mutatószámai, működési problémái  Jövőbeni szerepek

5 A három egészség- finanszírozási pillér  A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Mi mire való – intézményi funkciók  Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (2000 – 2007 években taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon –  Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (1998 – 2006 években biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

6 Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával

7 A szociális állam  Rászorultság:a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)  üzleti betegségbiztosítások  önkéntes egészségpénztárak

8 Már 17 éve hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat 1.a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2.az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3.a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4.az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5.az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár. Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie:

9 A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás  Üzleti betegségbiztosítás: a évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek  Önkéntes egészségpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

10 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja  egyéni kockázatok társadalmi kezelése  Nonprofit működés egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése veszélyközösség védelme profitszerzés a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása a mindenkori TB kiegészítése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve  társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelezőönkéntes

11 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó az egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve  a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

12 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kárfelosztókockázatkezelőmegtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára nincs hatássalbefolyásoljanincs hatással

13 A természetbeni szolgáltatás elve Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár Egészségügyi szolgáltató

14 A költségkiegyenlítés elve Biztosított Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító

15 Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1.Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2.Táppénz 3.Gyógyszer 4.Baleset 5.Megelőzés (prevenció) 6.Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

16 OEP: folyamatos hiány 2006-ig, majd 2007-t ő l szufficit  10 millió igénybe vevő  2007: milliárd bevétel, 1649 milliárd kiadás  Hiány: milliárd, milliárd  2007: első ízben szufficites az Alap – gyógyszerkiadások radikális visszafogása

17 Magyarország gazdasági fejlettségéhez képest többet költ az egészségügyre

18 Az OEP működési problémái  Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások)  Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 6,4%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el  Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és teljesítmény szerinti differenciálásra  Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya  Az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzése  A modern állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

19 A évi sikertelen egészségbiztosítási reform  A reform lényege: magántulajdonban is levő egymással versengő területi pénztárak létrehozása  A kudarc oka:  Életképtelen konstrukció (tulajdonrészek, a vállalat irányításának joga)  EU-jogharmonizáció: hiány esetén nincs lehetőség állami támogatásra  Időkényszer: 6 hónap felkészülési idő  +1: vizitdíj és kórházi napi térítés népszavazással való eltörlése

20 Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

21 Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)  Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék  Optika  Gyógyászati segédeszköz  Orvosi ellátás, fogászat  Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness  Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)  Rekreációs üdülés, sporteszközök  Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat  OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai

22  Adókedvezménnyel közel havi 50 ezer forint fizethető be önkéntes egészségpénztárba (egyéni befizetés havi 27 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 20,7 ezer forint)  Céges befizetés ▪havi Ft (a minimálbér 30%-a) a maximálisan adható befizetés (TB- járulékmentesen, költségként), melynek teljes összege a munkavállaló számára nem jövedelem ▪a cafeteria felső határa éves szinten mindösszesen 400 ezer Ft  Egyéni befizetés ▪a befizetések 30%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 333 ezer), havonta 27,7 ezer forint után vehető igénybe a maximális 100 ezer forint kedvezmény ▪a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén ez éves szinten 400 ezer, mely után 120 ezer forint adókedvezmény jár  Az egyént SZJA-fizetési kötelezettség terheli az ún. életmódjavító szolgáltatások (pl. üdülés, sporteszköz vásárlása) igénybe vétele esetén; a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások esetében nem Adókedvezmény

23 A 40 milliárdos szektor

24 Az önkéntes egészségpénztárak m ű ködési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

25  Költségtérítő biztosítások  A betegségből adódó teljes kockázatokra  A betegségből adódó részleges kockázatokra  Összegbiztosítások  A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)  Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás  Speciális betegségbiztosítások  A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése  Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás Üzleti betegségbiztosítási termékek

26 Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (1998 – 2006 évek: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

27 Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái  A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere  Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó adókedvezmény hiánya  A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat- elbírálás

28 Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér  Co-payment  Prevenció  Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér  Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegbiztosítások (önrész)  Egészségpénztár számára csoportos biztosítás  OEP táppénz-kassza  Ápolási járadék Alappillér: társadalombiztosítás  Adó és járulékfizetésből finanszírozott  Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között)  Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)

29 Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly 1.Racionális egyensúly: bevételek és kiadások  Járulékfizetési szigor  Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől  Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése 2.Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) 3.A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás feloldása:  „Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek”  „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”

30 Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1.Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek 2.Önkéntes egészségpénztár  Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co- payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás  Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) 3.Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

31 “Az ezermérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik.” avagy hogyan vezessünk be egy merőben új szolgáltatást egy konzervatív piacon 1999: mi az a patikakártya?

32 Esettanulmány: Patika Egészségpénztár  Patikapénztár dinamika ; a Patikapénztár; mennyit lehet költeni; kommunikáció  Mire alapoztam a Patikapénztár indítását?  Az elmélet működik-e a gyakorlatban: be fognak-e lépni az emberek?  Tehát a Patikapénztár lényege: ahogy az ügyfeleinkkel bánunk; működési alapelvek; adminisztráció; elszámolás a szolgáltatókkal  A Patikapénztár indulása 1999 őszén  Generációs problémák: 1-4  Főszerepben az extrém versenyelőnyök  Ajánlott irodalom

33 A mai előadás céljai  Megismerni a Patikapénztár (mint új szolgáltatás) piaci bevezetésének stratégiai tervezését és menetét  Feltárni a cég fejlődésének kulcspontjait  Jövőtervezés

34  jelenleg 80 ezer tag, 20 ezer családtag, a szektorban egyedülállóan magas, 2,7 ezer munkáltató  patikakártyás szolgáltatások országszerte 5,5 ezer helyen  fennállásunk óta 17 milliárd forint bevétel, 11,5 milliárd forint értékben finanszírozott szolgáltatás  jelenleg 2,2 milliárd forint vagyont kezelünk Patikapénztár dinamika

35  Szolgáltatások: amire eddig is költöttünk a saját és családunk egészségére  Minden pénztártag a belépéskor kártyát kap, amivel vásárolni lehet országszerte 6 ezer helyen  A család egészségügyi kiadásaihoz rugalmasan igazodó tagdíj; fejenként minimálisan havi 2 ezer forint  Kártyadíj: belépéskor egyszeri Ft, mely az első két hónap befizetéséből 2-2 ezer forintonként kerül megfizetésre  Gondoskodás szeretetteinkről: társkártya csak egyszeri 2 ezer Ft  Rejtett költségek nélkül: a költségek csak a befizetéseket terhelik, akkor is, ha valaki már nyugdíjas Mi a Patikapénztár?

36  A patikakártya működési költségekkel csökkentett egyenlegét, átlagosan a befizetett összeg 90%-át (0 – Ft között 88%, – Ft között 90%, Ft felett 92% a jóváírt összeg)  A „vásárlói klub” átlagosan 7%-os kedvezményét: a szolgáltatói árkedvezmény a pénztártagot a vásárlás pillanatában azonnal megilleti (pl.: 30% kedvezmény szemüveg vásárlása esetén: Ft helyett Ft-ot kell fizetni)  Az infláció feletti hozamot (tavaly 8%), melyet az egyéni számlákon a napi egyenleg arányában írunk jóvá (2003. évben: 5,72% évben: 12,07% évben: 7,68% évben: 6,88% évben: 7,47%) Mennyit lehet költeni egy egészségpénztári számláról?

37  Telepatika – a Patikapénztár helyi tarifával hívható ügyfélszolgálata ▪Egyenleg lekérdezés éjjel-nappal ▪Személyes ügyintézés: 800 – 1600 óra között  Online ügyintézés ▪Egyéni tagjaink, munkáltatóink és szolgáltatóink számára is elérhető ▪ üzenet a pénzmozgásokról ▪Kártyaforgalmi kimutatás  Pénztártagok számára évente kártyaforgalmi kimutatás papír alapon is  Munkáltatók számára személyes kapcsolattartó, félévente Patikapénztár munkáltatói kontrolling  Havonta megjelenő elektronikus hírlevél Kommunikáció: ügyfélmegtartás

38 Mire alapoztam a Patikapénztár indítását?  Tudás és tapasztalat (Németország, Pénzügyminisztérium, Allianz)  Gyakorlatra lefordított stratégiai gondolkodás  Érdekérvényesítő képesség  Tőkét összeszedni  Partnerek  Munkatársak  Merészség

39 Miért van jövője az önkéntes egészségpénztáraknak? – ahogy azt 1999-ben gondoltam  vagyonbiztosítás/ életbiztosítás/ betegségbiztosítás  lezajlott a nyugdíjreform  1 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag - ebből 80% munkáltatói háttér  3 millió bankkártya  teljes lakossági megtakarítások: milliárd Ft  ebből bankbetét: 49,4%  ebből nyugdíjpénztári tartalék: 5,0%

40 Az elmélet működik-e a gyakorlatban: be fognak-e lépni az emberek? Azt gondoltam, igen, mert  A piacot nem megteremteni kell, hanem tudatosítani: amit a család amúgy is elköltött az egészsége érdekében, azt a Patikapénztáron keresztül kedvezőbb feltételekkel teheti meg:  adókedvezmény  szolgáltatói kedvezmények  hozam  A nyugdíjpénztárral ellentétben a szolgáltatások azonnali felhasználhatósága

41 Tehát a Patikapénztár lényege: ahogy az ügyfeleinkkel bánunk A Patikapénztár lakossági piac minden egyes kártyatulajdonos (még ha munkáltató is áll mögötte) önálló döntéshozó  az ügyfeleket egyesével kell kiszolgálni, Kulcs: az adminisztráció és az ügyfélszolgálat

42 Az ügyfélközpontúságot kiszolgáló legfontosabb működési alapelvek  Informatika: patikakártyás rendszer  Szolgáltatói stabilitás  Ügyfélközpontúság

43 Hogyan működik a Patikapénztár adminisztrációja? Bank (CIB) POS terminál és Virtuális POS (K&H, OTP, Takarékbank, saját rendszer) Egyéni számlavezetés és ügyfélszolgálat (Patikapénztár) Autorizáció (GIRO Bankkártya Zrt)

44 Elszámolás a szolgáltatókkal  Üzleti hét zárása után a heti forgalom utalása - előlegként (banki költségek csökkentése)  A pénztári vagyon befektetése – hetente felülvizsgálat  A szolgáltatók a készpénzes számlákat a hónap zárását követően küldik  A számlák a rendszerben történő lekönyvelése az egyéni számlán (adóköteles, adómentes)  Évvége: elszámolás, a végleges számla kiállítása

45 A Patikapénztár indulása 1999 őszén  Patika Egészségpénztár  nyílt egészségpénztár, csatlakozhat mindenki, aki elfogadja az alapszabály rendelkezéseit  alakulás: november  Patika ZRt.  a pénztár működtetésére részvénytársaságot alapítottunk gyógyszerészek és pénzügyi befektetők közreműködésével  alakulás: tavasza

46 Az első generációs problémák (2000. Év)  A gyógyszerészek ellenállása Nincs bizalom a nem azonnali készpénzbevételt jelentő kártyás rendszer iránt a nem részvényes gyógyszertárak körében  A lakosság érdektelensége A mai értéken 50 millió forintos kampány és 20 millió forintos költségű értékesítési hálózat ellenére az emberek nem lépnek be a pénztárba: végén 500 pénztártag

47 Az első generációs problémák megoldása: amit tettünk  Probléma: nincs szolgáltató.  A megoldás: Kommunikáció a gyógyszerészet minden szegmensével (Kamara, Szövetségek, helyi szervezetek, a gyógyszertárak egyesével)  Az eredmény: végén 550 szolgáltató  Probléma: nincs tag.  A megoldás a) Azonnali megválás a sikertelen értékesítési hálózattól b) személyes kapcsolatok révén értékesítés  Az eredmény: végén 14 ezer tag

48 Második generációs probléma ( ): a szervezet  A probléma: nem szokványos problémák, a megoldásokra nincsenek sablonok (folyamatos stressz)  A megoldás:  kulcsemberek, vezető-kiválasztás kizárólag előreléptetéssel  kicsi, rugalmas szervezet  alapvetően programok, automatikus folyamatok és a saját területén profi munkatársak  minden feladatnak megvan a saját felelőse (ISO 9002)  helyettesíthetőség  átlagéletkor: 28 év

49 Harmadik generációs probléma ( ): a konkurencia  a tény: a Patikapénztárnak 5 évig nem volt igazi versenytársa, holott ezt két éven belülre prognosztizáltam  az új iparági jellegből adódóan:  kialakulatlan etikai normák (a konkurensek következmények nélkül házalhattak évekig azzal, hogy a Patikapénztár törvénytelenül működik)  a felügyeleti díjképzési gyakorlatából következően nyomásgyakorlás  a konkurensek nem jobbak akartak nálunk lenni, hanem minket legyőzni  ezért legjobb védekezés az ügyfelek minőségi kiszolgálása új termékekkel:  a prémiumtermék Új Pillér Egészségpénztár a szektor legalacsonyabb költségével  Tradíció Nyugdíjpénztár: valódi vagyonkezelés

50 Negyedik generációs cél (2007- től): nagyvállalati működés és szakmai vonzáspont  Probléma helyett feladat  Szervezet: klasszikus biztosítói felépítés (Allianz) a „nem- multik” rugalmasságával  konzekvens stratégiai tervezés  rugalmas, open-minded szervezet  a végrehajtásban nagy szabadságfok  Szakmai vonzáspont:  Gazdasági élet: dr. Bokros Lajos, Mohai György (BÉT), munkáltatók vezetői  Tudományos közélet: Orosz Éva (ELTE), Sinkó Eszter (SOTE)

51  Függetlenség : az érdekmentes működés biztosítja a legjobb szolgáltatásokat  Patikakártya : zárt, erős ellenőrzést biztosító elszámolási rendszer, árkedvezmény  Szolgáltatók : magasan képzett háttér a tagok kényelme érdekében  A szektor átlagát meghaladó hozam az egészségügyi folyószámlára  Nonprofit működés: a működés nyeresége a tagokat illeti meg  Prevenció : odafigyelés az országban már 200 gyógyszertárban: ingyenes szűrés a családnak  Kommunikáció a partnerekkel: minden, ami patikapénztár Főszerepben az extrém versenyelőnyök

52 A Földön élő két bármelyik ember genetikai kódja között kevesebb, mint 0,0003% a különbség. Enriques, J. As the Future Catches You: How Genomics&Other Forces are Changing Your Life, Work, Health&Wealth, Crown Business, New York 2000 Te miben vagy jobb, mint a többiek? 2008: 100 ezer ügyfél kiszolgálása

53 Ajánlott irodalom  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés %20balance%20and%20growth.pdf  Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája HYNR  Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? &article= TLFG &article= TLFG  Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem


Letölteni ppt "A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? 2008 október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések