Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 TŰZVÉDELEM II.. 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 TŰZVÉDELEM II.. 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999."— Előadás másolata:

1 1 TŰZVÉDELEM II.

2 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról

3 3 TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK Tűz – égési folyamat  veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakra és károsodást okoz Tűzvédelem  tűzesetek megelőzése  tűzoltási feladatok ellátása  tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése)  valamint a fentiek feltételeinek megteremtése Tűzmegelőzés  tüzek keletkezésének megelőzése  tüzek továbbterjedésének megakadályozása  tűzoltás feltételeinek biztosítása Tűzoltás veszélyeztetett személyek mentése anyagi javak védelme tűz terjedésének megakadályozása tűz eloltása tűz közvetlen veszélyének elhárítása

4 4 TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI A tűz elleni védekezés résztvevői  belügyminiszter  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság  megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok  helyi önkormányzatok  hivatásos önkormányzati tűzoltóságok  tűzoltó egyesületek  önkéntes tűzoltóságok  magánszemélyek  gazdálkodó szervezetek  létesítményi tűzoltóságok Magánszemélyek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai: A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

5 5 TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI A tűzvédelmi követelmények megtartása A tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzet Megelőzés (OTSZ, szabvány) Az elhárítás feladatai (A tűzoltás és a műszaki mentés érdekében) Létesítés  a létesítmény, az építmény, a technológiai rendszer megvalósítása, fejlesztése: passzív és aktív tűzvédelmi rendszerekkel. Pl.: tűzjelzés, a tűz terjedésének korlátozása (tűztávolság, tűzszakaszolás stb.), a menekülés biztosítása, hatékony szellőztetés, stb. Létesítés  a közvetlen tűzvédelmet szolgáló: tűzvédelmi (oltó, tűzjelző) berendezés, készülék, felszerelés stb.  oltóvíz, egyéb oltóanyag,  létesítményi tűzoltóság Használat  az üzemeltetés során a tűzesetek megelőzé- sére vonatkozó feltételek biztosítása:  a létesítmény, építmény rendeltetésszerű használata,  tűzvédelmi szabályzat,  tűzvédelmi oktatás,  tűzvédelmi szakvizsga. Használat  üzemképesség megtartása,  időszakos ellenőrzés,  a hivatásos tűzoltóság helyszíni gyakor- latának biztosítása.

6 6 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni:  munkavégzésben öt főnél többen dolgoznak (családtagokkal)  ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítmény  kereskedelmi szálláshelyeken  tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell:  tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit  tűzvédelmi szervezet feladatát, felépítését és működését  tűzveszélyességi osztályba sorolását és a tűzvédelmi használati szabályokat  tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat  alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén a teendőket (időpontját,helyét, tevékenység leírását, munkavégző nevét, tűzvédelmi szakvizsga számát, előírásokat)  tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi képesítéshez kötött munkákat  munkavállalók a tűzjelzéssel, tűzoltással kapcsolatos feladatait.  létesítményi tűzoltóság működését

7 7 TŰZRIADÓ TERV Tűzriadó Tervet kell készíteni:  „ A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre  művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre  egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodik  kereskedelmi szálláshelyre  szórakozóhelyekre (egy időben 50 főnél több személy tartózkodik). Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:  a tűzjelzés módját;  riasztási rendjét és a létesítmény elhagyásának módját  a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit  a létesítmény helyszínrajzát (menekülési útvonalak, tűzoltócsap)

8 8 TŰZVÉDELMI OKTATÁS Tűzvédelmi oktatás tartalma:  általánosságban a tűzvédelmi szabályok ismertetése,  a tevékenységet érintő szabályok,  a tűzjelzés módja,  a tűz esetén szükséges feladatok,  a tűzvédelmi szabályzat tartalma. Indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani. A tűzvédelmi oktatás gyakoriságát a tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. Új munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni. Soron kívüli oktatást kell tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha a új tűzveszélyes technológiát vezetünk be.

9 9 TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA Az alábbi foglalkozási ágakban és munkakörökben tűzvédelmi szakvizsga nélkül az adott tevékenység nem végezhető: Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását és tárolását végzők, Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói, Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők, Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, termék-üzemeltetők, anyag- és termék-gyártásvezetők, Tűzoltó készülékek karbantartását végzők, Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők.

10 10 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A tűz elleni védekezés fontos kiindulópontja a tűzveszélyességi osztálybasorolás. Minden anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, épületet, szabad teret, létesítményt tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelhető környezete. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely alapozás révén jöhet létre (válhat ingatlanná). Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot.

11 11 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Tűzszakasz: építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve tűztávolságok választanak el. Mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtérben tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság.

12 12 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK Tűzveszélyes- ségi osztály AnyagTevékenységRendeltetés SzilárdFolyadékGáz „A” Fokozottan tűz és robbanás veszélyes Bármely halmazállapotban hevesen égAz a veszélyességi övezet, helyiség, szabad tér, ahol a tűzveszélyes- ségi osztálynak megfelelő anyagot előállítanak tárolnak forgalomba hozzák Nyitott akkumulátort helyeznek T lpZ  21  C T ü  T lpNy T ü  35  C AÉH  10 tf% „B” Tűz és robbanás veszélyes Por, amely a levegővel robbanásveszély es keveréket képez T lpZ  21  C és T lpNy  55  C T lpNy – 20  C  T ü  T lpNy AÉH  10 tf% „C” Tűzveszélyes T gy  300  C55  C  T lpNy  150  C T lpNy – 50  C  T ü  T lpNy – 20  C Gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja Közösségi épület, ahol 500 főnél nagyobb befoga- dóképessége Üzemanyag tároló „D” Mérsékelten tűzveszélyes Tgy  300  CT lpNy  150  C T ü  T lpNy – 50  C Iroda, lakó- és szállás épület Állattartó helység „E” Nem tűzveszélyes Nem éghető anyag

13 13 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Veszélyességi övezetA veszélyességi övezet alapterülete [m 2 ] ABCDE I. Veszélyességi övezet200 II. Veszélyességi övezet100 III. Veszélyességi övezet300 IV. Veszélyességi övezet200 V. Veszélyességi övezet150 VI. Veszélyességi övezet50 Összes alapterület Veszélyességi övezetek alapterület %-ban A helyiség „B” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mivel 20 A + 30 B > 40 A tűzveszélyességi osztálybasorolásnál az alapterületeket az „A” osztálytól az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40 %-ot. A helyiség, illetve szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó veszélyességi övezetek összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40 %-át meghaladják

14 14 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A helyiségek megnevezése A helyiségek alapterülete [m 2 ] ABCDE Forgácslap csiszoló1400 Lakkozó üzem1300 Iroda100 Folyosó200 Összes alapterület A helyiségek alapterületei %-ban43,346,63,36,7 A tűzszakasz az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mert 43,3 A > 40 Tűzszakasz abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40 %-át meghaladják.

15 15 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A tűzszakaszok megnevezése A tűzszakaszok alapterülete [m 2 ] ABCDC I. tűzszakasz1000 II tűzszakasz6500 III. tűzszakasz4000 IV. tűzszakasz2000 V. tűzszakasz500 Összes alapterület A tűzszakaszok alapterületei %-ban3,67,242,846,4 Az építmény „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mert 3,6 A + 7,2 B + 42,8 > 40 Több tűzszakaszból álló építmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó tűzszakaszok tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az építmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

16 16 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó építmények, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az létesítmény alapterületének 40 %-át meghaladják. Az építmények és szabadterek megnevezése Az építmények és szabadterek alapterülete [m 2 ] ABCDE Éghető folyadéktároló2000 I. Üzem1500 Irodaház + laboratórium2200 Forgácsoló csarnok3000 Festőüzem1000 Összes alapterület A létesítmény alapterületének %-ban10,315,420,622,830,9 A létesítmény „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mert 10,3 A + 15,4 B + 20,6 C > 40

17 17 VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK Veszélyességi övezetek meghatározása éghető gáz, gőz és köd esetén Veszélyes koncentrációk előfordulási lehetőségei:  a közeg a légtérben folyamatos és üzemszerűen jelen van  a közeg a légtérben időszakonként, üzemszerűen megjelenik  a közeg a légtérben időszakos üzemzavar vagy meghibásodás miatt jelenik meg  a közeg a légtérben ritkán, váratlan műszaki meghibásodás miatt jelenik meg Gázok és gőzök terjedését meghatározza:  a levegőhöz viszonyított (relatív) sűrűségük [dr]  diffúziós tényezőjük Relatív sűrűség alapján lehetnek: 0,8 vagy annál kisebb, a levegőnél könnyebb – elméletileg lefelé terjedő 0,8 – 1,1 bizonytalan a terjedésük, levegővel könnyen keverednek 1,1 – 4,0 gyakorlatilag lefelé szálló, könnyen kúszó 4,0 nagyobb folyadékszerűen kúszó

18 18 VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK A gáz vagy gőz relatív sűrűsége optimális körülmények között és helyen [dr] A veszélyességi övezet kiterjedésének határa [m] felfelélefelévízszintes irányban dr  0,8 5/dr 5  dr, de min. 1 m15  dr, de min. 2 m 0,8 < dr  1,1 15 m 1,1 < dr  4,0 5/dr 5  dr 15/dr 4,0 < dr  7,8 1,25 m 5  dr 3,75 m 7,8 < dr1,25 m 5  dr 5 m Veszélyes övezetek kiterjedése gázok és gőzök esetén

19 19 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Létesítés általános előírásai:  az épületek megfelelő tűzbiztonságúak legyenek;  az esetleges tűz épületen belüli terjedése korlátozott legyen;  a keletkező füstöt, hőt elvezessük;  az esetleges robbanás káros hatásai az épületszerkezeteket ne károsítsák;  az épületben tartózkodók azt veszély esetén rövid idő alatt elhagyhassák;  a tűzoltóság felvonulásához, működéséhez megfelelő utak, területek álljanak rendelkezésre, legyen elegendő oltóvíz;  a beépített technológia veszélyeit minimálisra csökkentsük, ezért villamos berendezések feleljenek meg az ott folytatott tevékenységnek; indokolt esetben legyen villámhárító berendezés; olyan legyen a szellőzés, hogy ne alakulhasson ki robbanásveszélyes koncentráció; a tüzelő- és fűtőberendezések feleljenek meg az épület, a technológia jellegének, legyenek biztonsággal üzemeltethetők; legyenek veszélyt jelző berendezések; a kezdeti tűz oltására álljon rendelkezésre megfelelő tűzoltó felszerelés.

20 20 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Építőanyagok osztályozása: Éghetőségük szerint:  A – nem éghető  B – éghető  B1 – nehezen éghető  B2 – közepesen éghető  B3 – könnyen éghető Füstfejlesztő képesség szerint:  F0 – füstöt nem kibocsátó  F1 – mérsékelten füstfejlesztő  F2 – fokozottan füstfejlesztő Égve csepegési tulajdonság szerint:  C0 – égéskor olvadék nem keletkezik  C1 – égéskor gyulladást okozó olvadék nem keletkezik  C2 – égve csepeg és gyulladást okoz

21 21 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Épületszerkezetek tűzállósági határértékei (T H ):  törési határérték (T Ht ) – elveszti hordképességét  lángáttörési határérték (T He ) – olyan repedés vagy nyílás keletkezik, amelyen a láng, forró füstgáz áthatol  felmelegedési határérték (T Ht ) – tűzmentett oldal hőmérséklete 140  C-al emelkedik, vagy 220  C-ra melegszik fel Tűzveszélyességi osztályÉpületek tűzállósági fokozata A és BI – II CI – III DI – IV EI – V Épületek vagy azok tűzszakaszinak kialakítása Épületek tűzállósági fokozatai: I.fokozottan tűzálló, II.közepesen tűzálló, III.mérsékelten tűzálló, IV.lángálló, V.nem lángálló. Óvodát, bölcsödét, szociális otthont, kórházat, kétszintenél magasabb szállodát I – II; Iskolát, kétszintenél magasabb lakóépületet I – III; Számítóközpontot legalább III tűzállósági fokozatúra kell építeni.

22 22 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Az építmény tűzveszé- lességi osztálya Legkisebb tűztávolság m – ben, ha az építmény tűzállósági fokozata IIIIIIIVV A B C D E Mezőgazdasági építmények legkisebb tűztávolsága Építmények között tűztávolságot kell tartani  tűz vagy robbanás szomszédos építményeket ne veszélyeztesse  személyek eltávozása vagy eltávolítása lehetséges legyen  tűzoltó egységek zavartalanul fel tudjanak vonulni és működni Tűztávolság

23 23 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Épület rendeltetése Tűzszakasz megengedett legnagyobb területe m 2 -ben IIIIIIIVV tűzállósági fokozatú épületekben Állattartás alommal Állattartás alom nélkül Hűtőház Növényházkorlátlan Műtrágya A – B Műtrágya C – D Műtrágya Ekorlátlan Gépműhely A tűzszakasz A tűzszakasz nagysága függ az építmény:  rendeltetésétől  tűzveszélyességi osztályától  tűzállósági fokozatától  tűzterheléstől [MJ/m 2 ]

24 24 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Az épület vagy tűzszakaszTűzszakaszok megengedett legnagyobb területe m 2 -ben Tűzveszélyességi osztálya Tűzállósági fokozata 500-ig terjedő501 – 1500 között1500-nál nagyobb MJ/m 2 tűzterhelés esetén AI. II BI. II CI. II. III. Korlátlan   DI. II. III. IV. Korlátlan    500     100   EI. II. III. IV. V. Korlátlan    legfeljebb háromszintes   legfeljebb egyszintes Ipari építményekre megengedett legnagyobb tűzszakasz terület

25 25 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűzterhelés Tűzterhelés az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből és fűtőértékéből számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatva. A tűzterhelés függvényében határozható meg:  a tűzoltáshoz mennyi oltóvizet kell biztosítani  a tűzszakasz mekkora alapterületű legyen  a tűzszakasz határon kell-e alkalmazni vízfüggöny tűzgátló szerkezetet  az alkalmazott épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményei milyenek legyenek p – tűzterhelés [MJ/m 2 ] p n – állandó tűzterhelés [MJ/m 2 ] p s – időleges tűzterhelés [MJ/m 2 ] m – anyagok tömege [kg] H – anyagok fűtőértéke [MJ/kg] i – állandó anyagok fajtáinak száma k – időleges anyagok fajtáinak száma A – alapterület [m 2 ]

26 26 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Valóságos vagy számított tűzterhelés a – az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és raktározási tömörségétől függő tényező Várható tűzidőtartam függ:  mértékadó tűzterheléstől  tűz légellenállástól  épület belmagasságától  tűzoltás hatékonyságtól Várható tűzidőtartam [t m ]: t MO – elsődleges tűzidőtartam, amely a mértékadó tűzterhelés függvénye f m – belmagassági tényező f l – légellenállási tényező

27 27 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Épületszerkezetek mértékadó tűzállósági határértéke [T M ]: f b – „biztonsági tényező” f r – rendeltetési tényező A mértékadó tűzállósági követelmények ismeretéből ki tudjuk választani azokat az épületszerkezetek, amelyek a tényleges tűzállósági határértékre teljesülnek

28 28 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hő- és füstelvezető berendezés feladata:  biztosítsa a menekülési utak füstmentességét  az épületszerkezetek és berendezések ne károsodjanak  csökkentse a füst és égésgázok okozta károkat  segítse elő a tűzforrás gyors felderítését Hő- és füstelvezető berendezéssel szembeni elvárások: tűz esetén is működőképes legyen a füstöt és forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse biztosítsa a padlószint fölött szükséges füstmentes levegőréteget Hő- és füstelvezetés

29 29 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hasadó és hasadó-nyíló felületek Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket hasadó vagy hasadó- nyíló felületekkel kell létesíteni. Hasadó felületek felületnagysága (A h ) f h – fajlagos hasadó felületi tényező, nagysága 0,01 – 0,2 [m 2 /m 3 ] között változik a beépítetlen térfogat függvényében V – helyiség beépítetlen térfogata [m 3 ] Hasadó-nyíló felületek felületnagysága (A hn ) f hn – fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező, nagysága 0,004 – 0,15 [m 2 /m 3 ] között változik a beépítetlen térfogat függvényében

30 30 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hasadó és hasadó-nyíló felületek Hasadó felületként alkalmazható felületek:  egyrétegű húzott síküveg  2 mm vastag 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű  3 mm vastag 0,80 m-nél nagyobb befogási méretű  4 mm vastag 1,40 m-nél nagyobb befogási méretű  egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű hullámlemez (3 kN/m2-nél tönkremegy)  egyrétegű hornyolt cserépfedés stb. Hasadó-nyíló felületként alkalmazható szerkezetek: amelyek felületegységre eső súlya kisebb 80 kg/ m2 és megnyílási nyomásuk 1 kN/m2 alatt van

31 31 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI A lefúvatás (robbanási túlnyomás kiáramlás környezetének) védelme  a lefúvatás irányában védősávot kell meghatározni  ha a védősávon belül tömeges közlekedés van, akkor védőfal, terelőfal szükséges v – veszélyeztetett terület l – veszélyeztetett terület szélessége h – nyomásmentesítő felület szemöldökmagassága

32 32 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kémények és füstcsatornák Az égéstermék elvezetőkkel szemben támasztott követelmények:  az égésterméket mindenkor képesek legyenek a tető fölé a szabadba elvezetni  feleljenek meg az alkalmazott fűtőberendezésnek, a felhasznált fűtőanyagnak  ne okozzanak gyújtási veszélyt, korróziót, átnedvesedést  ne érintkezzenek közvetlenül az építmény teherhordó tartószerkezeteivel  az égéstermék kibocsátási helyén ne veszélyeztesse a környezetet szikrával, pernyével, füsttel. Kémények lehetnek:  egyedi  központi  gyűjtő  ipari Füstcsatorna nem vezethető át „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen

33 33 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kéményfej méretezése

34 34 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűzoltási felvonulási területek középmagas vagy magas épületeknél T 1  2/3 L 1 T 2  2/3 L 2 Két oldalról kell behajtási lehetőséget biztosítani:  „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál  „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítmény esetén

35 35 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Középmagas és magas épületetek Középmagas épület: 13,65 m – 30 m magas Magas épület: 30 m-nél magasabb Követelmények:  az épületek tűzállósági fokozata legalább II.  a kiürítési útvonalak falszerkezete legalább 0,65 óra tűzállósági határértékű legyen

36 36 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés átmenetileg történhet:  tűztől védett tűzszakaszba  füstmentes lépcsőházba  építmények tetőfödémére  erre a célra tervezett térbe A kiürítésre tervezett terek határoló szerkezeteinek tűzállósági határértékükig biztosítani kell: a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása ne érje el az emberre veszélyes értéket a levegő oxigéntartalma ne csökkenjen az előírt érték alá égéstermék, mérgező anyag veszélyes koncentrációban ne keletkezzen a látási távolság megfelelő maradjon Kiürítési útvonalakra vonatkozó előírások:  általában nem alkalmazható körforgó, toló, billenő fotocellás ajtó  50 fő feletti tartózkodásra szolgáló helyiségeknél csak a kiürítés irányában nyílhatnak az ajtók  irányjelző felirattal szükséges a nagy forgalmú építményekben, stb. Kiürítés

37 37 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés szakaszai:  első szakasz – veszélyeztetetett helyiség  második szakasz – veszélyeztetett tűzszakasz, illetve létesítmény Kiürítés első szakaszának időtartama az útszakasz alapján (t 1a ): t 1a – a helyiség kiürítésének időtartama a legtávolabbi tartózkodási helytől a hozzá legközelebb eső kijáratig terjedő útvonalon [min] s i – egyes útszakaszok hossza [m] v i – egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek [m/min]

38 38 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés első szakaszának időtartama az ajtó átbocsátóképessége alapján (t 1b ): N – kijáratonként eltávolítandó személyek száma k – kijárat átbocsátó képessége: 41,7 fő/m/min x – az ajtók szélességének az összege [m] A helyiségben egy főre jutó alapterület [m 2 ] Vízszintes haladási sebesség [m/min] Haladás lépcsőn lefeléfelfelé 1-ig – felett A kiürítés haladási sebessége

39 39 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítési szakasz Kiürítendő helyiség, tűzszakasz, épület építmény A kiürítés megengedett időtartama (t meg ) tűzállósági fokozat függvényében [min] I. – II.III.IV. – V. Első szakasz (t 1 ) Nagy forgalmú, tömegtartózkodásra szolg. „A” – „B” tűzveszélyességi oszt. tart. 1,51,00,75 Huzamos tartózkodásra szolgáló „C” – „E” tűzveszélyességi oszt. tart. 2,01,51,0 Egyszintes csarnok, ha a belső térfogata Legfeljebb 5000 m 3 2,01,51, – m 3 2,52,01, – m 3 4,54, m 3 felett5,04,5- Második szakasz (t 2 ) Nagy forgalmú, tömegtartózkodásra szolg. „A” – „B” tűzveszélyességi oszt. tart. 6,05,01,5 Huzamos tartózkodásra szolgáló „C” – „E” tűzveszélyességi oszt. tart. 8,06,02,5 A kiürítés megengedett időtartama

40 40 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t 2a ): t 2a – az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama az útvonalak hossza alapján [min] t 1ma – annak az első szakaszak a számított kiürítési időtartama, amely a második kiürítési szakasz kiürítési időtartamával a legnagyobb t 2a értéket adja s i – annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezető kijáratig vett útvonalak együttes hossza [m] v i – a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebesség [m/min ] Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t 2b ):

41 41 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tüzelő és fűtőberendezések Felhasznált energia alapján a tüzelőberendezések lehetnek:  szilárd tüzelőanyagúak  folyékony tüzelőanyagúak  gázzal üzemelők  villamos energiát felhasználók Fűtési rendszer kialakítása szerint  helyi  központi Hőleadás módja szerint konvekciós sugárzó fűtés

42 42 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Fűtőberendezések létesítésével kapcsolatos előírások:  csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okoz tüzet vagy robbanást  égéstermék elvezetéséről gondoskodni kell (megfelelő kémény)  csak engedélyezett és megfelelő fűtőberendezés használható  füstcsövet 1,5 m-ént rögzíteni kell Palackos propán-bután vagy 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő berendezést nem szabad használni:  terepszintnél mélyebb padlószintű helyiségben  olyan helyiségben, ahol vízzár nélküli lefolyórendszer van  olyan helyiségben, mely mélyebb padlószintű helyiséggel légtér kapcsolatban van Kazánhelyiségekkel kapcsolatos előírások: kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé általában nem telepíthető ajtaja közvetlenül a szabadba nyíljon

43 43 LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Szellőztetés „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben biztosítani kell, hogy ne alakuljon ki robbanóképes koncentráció. Lehet:  elszívásos  túlnyomásos  kiegyenlített „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben a szellőzőcsatorna csak nem éghető anyagból készülhetnek. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható Tűzszakasz-határon a szellőzőcsatornáknak automatikusan záródni kell

44 44 TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűzveszélyes munka megkezdése előtti tűzvédelmi feladatok:  az alkalomszerű tűzveszélyességi tevékenységet engedélyeztetni kell;  ismerni és a munkavállalókkal ismertetni kell az adott anyag(ok) tűz- és robbanásveszélyességét, azok jellemzőit (pl. gyulladási hőmérséklet, lobbanási pont, stb.);  fel kell készülni tűzoltókészülékkel, oltóvízzel stb. az esetlegesen bekövetkező tűz oltására;  a tűzveszélyes tevékenység végzésekor az idegeneket távol kell tartani, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni;  a munkát végzőkkel ismertetni kell a tűzoltás és -jelzés lehetőségét és módját. Tűzveszélyes munkavégzés közbeni tűzvédelmi feladatok:  csak az előírt, engedélyezett berendezést, eszközt szabad használni (tűz- és robbanásveszélyes anyagoknál szikrát nem okozó szerszámot stb.);  a tűz- és robbanásveszélyes anyagokból csak a munkához szükséges anyagmennyiséget szabad a munkahelyen tárolni, munka befejeztével ezeket el kell távolítani, és a kijelölt helyen megfelelő szekrényben lezárva kell elhelyezni,  szükség szerint a tűzveszélyes tevékenység végzésekor a dohányzást és nyílt láng használatát meg kell tiltani;  nyílt lángot és izzó anyagot őrizetlenül hagyni tilos;  a közlekedési, kiürítési (menekülési) utakat, ajtókat leszűkíteni, valamint az elektromos, víz- gázvezeték elzáró-szerelvényeit, főelzáróit, kapcsolóit eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

45 45 TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűzveszélyes munka befejezése utáni tűzvédelmi feladatok:  tilos a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat lezáratlanul a munkahelyen hagyni;  a helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell;  a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység után a munkahelyen fokozott ellenőrzést kell tartani;  a levetett zsíros, olajos munkaruhát csak fémszekrényben szabad elhelyezni.  a villamos-berendezéseket (ha ezt az illetékes vezető külön utasítása nem tiltja) áramtalanítani kell, illetve a világítást ki kell kapcsolni.


Letölteni ppt "1 TŰZVÉDELEM II.. 2 TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999."

Hasonló előadás


Google Hirdetések