Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Gyakorlati Kódex értékelési folyamatának aktuális feladatai Országos Statisztikai Tanács ülése  2014.12.04 Mag Kornélia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Gyakorlati Kódex értékelési folyamatának aktuális feladatai Országos Statisztikai Tanács ülése  2014.12.04 Mag Kornélia."— Előadás másolata:

1 A Gyakorlati Kódex értékelési folyamatának aktuális feladatai Országos Statisztikai Tanács ülése  Mag Kornélia

2  2 A szakértői vizsgálatról általában1.  célja  a Gyakorlati Kódex elveinek való megfelelés tényszerű és egységes ellenőrzése, az előrehaladás értékelése  a jó gyakorlatok megismerése, ajánlása más statisztikai intézményeknek  a fejlesztendő területek azonosítása a normarendszernek való minél teljesebb megfelelés érdekében  végeredményben az európai statisztikai rendszer hitelességének erősítése, egyfajta minőségbiztosítás  filozófiája  a nemzeti statisztikai rendszerek hitelességét erősíti a rendszeres felülvizsgálat  központban a minőség javítása, biztosítása  tárgyszerűség – tényeken, dokumentumokkal igazolható állításokon alapul  a rendszerszerű folyamatot, működést és nem pusztán a rendszerek létét vizsgálják  ország-specifikumok figyelembevétele az értékelés során  alanyai  a nemzeti statisztikai rendszer, az európai statisztikát előállító, fejlesztő és közzétevő intézmények (≈ Magyarországon a HSSz tagjai, nem csak a KSH!) + Eurostat

3  3 A szakértői vizsgálatról általában2.  eszközei, folyamata  önértékelés   tájékozódás a nyilvánosan elérhető egyéb információk alapján…  előzetes kockázatértékelés a helyszíni látogatás tematizálása érdekében   konzultatív szakértői vizsgálat a helyszínen   szakértői értékelés és jelentéskészítés   nemzeti kapcsolati pont működik tagállamonként  egycsatornás kommunikáció  következménye  intézkedési terv  rendszeres monitoring az intézkedések megvalósulásáról  beszámolás a vállalások előrehaladásáról évente az Eurostat-nak és az ESGAB-nak is  az intézkedési terv élő dokumentum, vagyis módosítható az intézmény céljainak megfelelően, indoklással alátámasztottan

4  4 A szakértői vizsgálatról általában3.  összefoglalva  nem dokumentum-ellenőrzésről van szó: a szakértői látogatások során a rendszerek működését és nem meglétét vizsgálják  a nemzeti statisztikai szolgálatok hatékony működése a szakértői vizsgálat egyik legfontosabb szempontja  a statisztikai folyamatok dokumentáltsága és a dokumentumok hozzáférhetősége fontos vizsgálati szempont lesz (angol nyelvű összefoglalók)  a Kódex elveinek való megfelelést konzisztencia vizsgálat keretében még a látogatások előtt előzetesen áttekintik (előrehaladási jelentések + ESGAB kérdőívekre adott válaszok)  a helyszíni látogatás célzott vizsgálati szempontok mentén történik

5  5 Az önértékelés  célja  a vizsgált alany saját véleményének előzetes megismerése, tükör önmagunknak és a szakértőknek  objektív mérce: a CoP elveinek való teljes megfelelés (a HSSz-koordinációra nincs normarendszer)  eszköze - kérdőív(ek)  CoP elvenként /ismérvenként kérdés értékű állítások  rövid kitöltési útmutató + az állítások értelmezését segítő QAF (minőségi irányelvek)  kérdés – válasz (önbesorolás kategóriákba) – magyarázó rész (szabad szöveges mező)  a válaszok önbesorolás alapján születnek  az önbesorolás nem fiktív, annak tényeken kell alapulnia, igazolhatónak kell lennie  tartalmi összhang az egyéb dokumentumokkal (pl.: évenként készített előrehaladási jelentésekkel, hatályos joganyaggal, stratégiai értékű dokumentumokkal)  tartalmi összhang a nyilvánosan elérhető egyéb információkkal (pl.: a honlap tartalmával)  mely szervezetekre terjed ki  NSI-knek kötelező a kitöltés, az egyéb HSSz-tagoknak önkéntes

6  6 A helyszíni látogatás  módszere  dokumentumok tanulmányozása  konzultációk sorozata (a munkatársakkal, az adatszolgáltatók képviselőivel, az adatok felhasználóival, a HSSz képviselőivel, az OST képviselőivel stb.)  betekintés egy-egy alkalmazás/informatikai rendszer működésébe  a kiemelt, fontos témák, folyamatok bemutatása előadás keretében – a KSH feladata  csak az NSI az alanya, egyéb statisztikai intézmények nem  időtartama: kb. egy hét  napirendje  vannak általánosan, minden tagállamban alkalmazandó programok, de tagállamonként a napirend nem azonos, mert az előzetes kockázatértékelésen is alapul  a helyszíni vizsgálatot folytató szervezet  kiválasztása – tender  3 fős szakértői csoportok, a szakértők kiválasztásának kritériumai  („observer” –Eurostat)

7  7 A jelentés  az összeállítás szempontjai  objektív, tényeken alapul  konzisztens és egység megfogalmazást kell használni; egyértelmű értékelést, ajánlást kell adni; rövid leírás kell az audit módszertanáról és egy összefoglaló a jó gyakorlatokról  nem cél a tagországok rangsorolása  ütemezés  a szakértői csoport megtárgyalja előzetes következtetéseit és ajánlásait a felső vezetéssel  a jelentéstervezetet a helyszíni látogatást követő néhány héten belül küldik meg a vizsgált országnak  véleményezés  kb. 2 hónap alatt végső jelentés  kb. 1 hónapon belül kell a fejlesztési intézkedéseket összeállítani  van mód a véleményezésre, de…  módosítás kizárólag akkor, ha a megállapítások pontatlanságát tényszerű bizonyítékok cáfolják  külön véleményt meg lehet fogalmazni, amelyet csatolnak majd a végső jelentéshez  a végső jelentés nyilvános

8  8 Eddigi és soron következő feladatok júniusa felülvizsgálat módszertanának kialakítása nyár – ősztesztvizsgálat Szlovákiában, Izlandon decemberaz audit módszertanának és az önértékelő kérdőív véglegesítése,a látogatások menetrendjének rögzítése februáreredményhirdetés a COM tenderen május 15.az önértékelési szakasz zárása, a kitöltött kérdőívek, egyéb dokumentumok feltöltése ápr. – jún.helyszíni látogatások (az Eurostat volt az első) május 4-8. Magyarország novemberösszefoglaló jelentés az ESR részére első n.évelőterjesztés az EP és a Tanács számára

9  9 Az önértékelési szakasz rövid naplója december – február  egyezető konzultációk a kiemelt HSSz-partnerekkel, az együttműködés kereteinek megbeszélése, az egyszerűsített kérdőív közös kitöltése február 24.  előáll a felkért HSSz-tagok önértékelő kérdőívének magyar nyelvű változata március 4-6.  a koordinációs és az integrációs kérdőívek kitöltésének kezdete, konzultáció a KSH munkatársaival  a KSH-ra vonatkozó önértékelő kérdőív ismételt áttekintése, a kitöltés kezdete március-április  a KSH-ra vonatkozó önértékelő kérdőív kitöltése, több körös egyeztetés a főosztályokkal  a koordinációs és az integrációs kérdőívek tartalmának megvitatása, elfogadása elnöki értekezleten  fordítás lezárása, lektorálás kezdete április 25. – május 15.  a KSH-ra vonatkozó önértékelő kérdőív és az összefoglaló dokumentum tartalmának véglegesítése, a tartalmi összhang biztosítása  az önértékelő kérdőívek, összefoglaló dokumentum elküldése az Eurostat-nak (május )

10  10 További feladatok, KSH-n kívül érintettek  2014 év végéig esedékes feladat  a HSSz tagok felkészítésének megtervezése  felelős: HSSZ koordinációért felelős szervezeti egység, CoP munkacsoport  2015 januárban esedékes feladatok  javaslat a helyszíni konzultáción résztvevő adatszolgáltatókra  felelős: szakmai és területi főosztályok  javaslat a tudományos élet képviselőire  felelős: Németh Zsolt, Információszolgálat  javaslat a helyszíni konzultáción résztvevő médiamunkásokra  felelős: Sajtó és kommunikációs osztály  javaslat a helyszíni konzultáción résztvevő felhasználókra  felelős: Tájékoztatási főosztály  2015 első negyedévében esedékes feladat  konzultáció, tájékoztatás az érintett köröknek  felelős: CoP munkacsoport

11 KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálat keretében betöltött koordinációs szerepének vizsgálatáról (hatékonyság és hatásosság) szóló önértékelő kérdőív 11 Koordinációs kérdőív

12 Nincsenek különálló elvek a Gyakorlati Kódexben a koordinációra és az integrációra Az ESR-bizottság kérte ennek a dimenziónak a kiemelt vizsgálatát a felülvizsgálat során és ennek megfelelően felkérte a módszertan fejlesztésével foglalkozó Task Force-t a kérdőívek kidolgozására  Eredmény: különálló önértékelő kérdőív a Gyakorlati Kódex 15 elvére vonatkozó önértékelő kérdőív mellett A koordináció témaköre a szakértői felülvizsgálat integrált részét képezik, de nem kötődnek közvetlenül a Gyakorlati Kódex elveihez ugyanolyan fontos szerepet töltenek be, mint a Gyakorlati Kódex egyes elvei ugyanúgy vonatkozik rájuk a szakértői vizsgálat minden eleme (önértékelés, helyszíni látogatás során történő további konzultáció) ugyanúgy szerepelnek majd a zárójelentésben rájuk vonatkozó elemek, mint bármely Gyakorlati Kódex-beli elv esetében ugyanúgy fejlesztési intézkedéseket kell kialakítani a zárójelentés alapján ugyanúgy éves előrehaladási jelentésben kell majd számot adni ezek teljesüléséről 12 Koordinációs kérdőív Mi ez? Miért kell? Mi a szerepe a szakértői felülvizsgálatban?

13 „Meghatározás”: központi szerepet betöltő intézmény által végrehajtott akciók sorozata, melynek eredményeként a rendszer minden tagja az irányadó minőségi elvárások szerint látja el tevékenységét. Konkrétan: KSH szintjén: Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai a hivatalos statisztikákat az ESR elvárások, normák szerint fejlesztik, állítják elő és azoknak megfelelően tájékoztatnak Eurostat szintjén kétféle értelmezés lehetséges: Az Európai Bizottság (Commission) többi, Eurostaton kívül hivatalos statisztikát fejlesztő, előállító és tájékoztató intézményei az ESR elvárások, normák szerint működnek Maguk a nemzeti statisztikai hivatalok megfelelnek az ESR elvárásoknak, normáknak 13 Koordináció Mit jelent a koordinációs szerep?

14 Koordináció horizontális elemként értelmezhető a Gyakorlati Kódex 15 elve „körül” Cél a KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli koordinációs tevékenységében a hatékonyság, hatásosság mértékének felmérése, különös tekintettel az adatelőállítási és tájékoztatási elemekre (erre a két témára koncentrál a kérdőív is) A kérdőív az alábbi 6 témakör köré csoportosulva fogalmaz meg állításokat: intézményi környezet statisztikai tevékenység tervezése és végrehajtása tájékoztatás és kommunikáció képzés statisztikai folyamatok standardizálása adathozzáférés 14 Koordinációs kérdőív Célja, felépítése

15 15 Koordinációs kérdőív Megfelelés Gyengeségek Hatékony koordinációs eszközök hiánya: Statisztikai törvény: felhatalmazás adatgyűjtésre ↔ nincsenek a végrehajtást támogató, hatékony koordinációs eszközök Eredményes koordinációt nehezítő pénzügyi és emberi erőforrás nehézségek Hivatalos Statisztikai Szolgálat: statisztikai tevékenység jellemzően nem az intézmények főtevékenysége Erősségek OSAP tervezési eljárása jól szervezett, hatékony KSH többnyire hatékony koordináló szerepe a nemzetközi kötelezettségek kapcsán Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak nyújtott szakértői támogatás Nyitott KSH belső képzési rendszer Széleskörű együttműködés egyetemekkel, kutatóintézetekkel

16 1. Új statisztikai törvény keretében KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli koordinációs szerepének erősítése (2014) 2. ELEKTRA rendszer megnyitása a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai felé az adatszolgáltatói terhek, átfedések csökkentése, illetve az adatgyűjtési eszközök egységesítése céljából (2014) 3. KARÁT rendszer fejlesztése keretében a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaival történő adatcserék is dokumentáltak, rendszerbe szervezettek lesznek (2014) 4. Erőforrás allokáció a KSH-ban az intézményesített hivatalos statisztikai koordináló szerep hatékonyságának növelésére (2016) 5. Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai közötti tudás- és jó gyakorlat megosztó felület kialakítása a KSH honlapon (2015) 6. Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaival közös munkacsoportok megalakítása az alábbi területeken ( )  Tájékoztatási gyakorlat egységesítése, monitoringja (közös tájékoztatási naptár megvalósíthatóságának vizsgálatával együtt)  Módszertani kérdések szisztematikus megvitatása  KSH adathozzáférési csatornáinak megnyitása a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai, mint adatgazdák felé (fókuszban a biztonságos környezettel: Kutatószoba, távoli hozzáférés)  Hivatalos Statisztikai Szolgálat egységes kutatói akkreditációs rendszerének kialakítása 16 Koordinációs kérdőív Önértékelés eredményeként meghatározott akciók

17 Következő feladatok HSSZ koordináció formájának, taralmának kialakítása Gyakorlati Kódex auditra való felkészülés


Letölteni ppt "A Gyakorlati Kódex értékelési folyamatának aktuális feladatai Országos Statisztikai Tanács ülése  2014.12.04 Mag Kornélia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések