Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az idill és a halál kettőssége Radnóti Miklós költészetében - Tragikus feszültségnek két pólusa: 1. a halálos fenyegetettség tudata 2. az élet igenlése:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az idill és a halál kettőssége Radnóti Miklós költészetében - Tragikus feszültségnek két pólusa: 1. a halálos fenyegetettség tudata 2. az élet igenlése:"— Előadás másolata:

1 Az idill és a halál kettőssége Radnóti Miklós költészetében - Tragikus feszültségnek két pólusa: 1. a halálos fenyegetettség tudata 2. az élet igenlése: szabadság, szépség szeretete, a szerelem megfogalmazása. - Feladat: a helytállás, (belső tartás) - Alapja: az antik tartalmi és formai harmónia, az idill

2 Az ecloga műfaj  Az ekloga (ecloga) görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma, amely idilli, bukolikus azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel.  Az antik ekloga különösen kedvelt témái: a szerelem és az erotika.  Vergilius megújítja, sőt új tartalmakkal is megtölti Theokritosz bukolikáit: az ő műveiben már nem valódi, hanem allegorikus pásztorok szerepelnek, megszólalók valójában költők, filozófusok.

3  A magyar irodalomban a pásztori költészet hatással volt Balassi, Zrínyi, Csokonai műveire.  Radnóti költészetében válik az ekloga az életmű reprezentatív műfajává, kifejezve a személyes sors, a költői feladat, a társadalmi- politikai helyzet legfontosabb problémáit. Ecloga-ciklus terve.

4 Első ecloga (1938.)  Természeti díszlet adja a költő és a pásztor párbeszédének hátterét. (ókori minta)- valójában a költő 2 énje beszélget  A természet nyugalma ellenpontozza a dialógus tárgyát, a háborúról és a költészet értelméről való eszmefuttatást.  Mi a költő sorsa az irgalmatlan világban? A költő undorodik a világtól, a természetbe menekül, meglátogatni a pásztort.  A pásztor figyelmezteti, csalóka ez a tavasz: fenyegető fagy- élet és halál-tavasz és tél.  García Lorca és József Attila halálára tett utalás a költősors tragikus voltára.  Senki sem törődik vele, hogy egy költő meghal. Az egyén sorsa, a művész sorsa : „Észre se vették”  Hiányos költői kérdések, alliteráció (lepke lebeg)  Az utolsó rész költői vallomás, arc poetica : tölgy hasonlat. (rajta van a zsidóság bélyege, hiába keresztelkedett át, de ír, mindvégig)  Rímtelen hexameter (spondeus: _ _, daktilus: _ u u váltakozása)

5 Negyedik ecloga (1943)  A Negyedik ecloga (1943) dialogikus forma, A költő bizonytalan, a hang nyugtatja meg.  A Negyedik ecloga (1943) dialogikus forma, a költő és a hang (nincs pásztor) párbeszédében Radnóti kételyei vitáznak egymással. A költő bizonytalan, a hang nyugtatja meg.  Reménykedés és reménytelenség vitája. ↔ A belső Hang azokat az értékeket sorolja, azokat az emlékeket idézi, melyekért érdemes vállalni az életet.  Reménykedés és reménytelenség vitája. A "költő" bizonyítva látja, hogy nem kellett volna megszületnie ↔ A belső Hang azokat az értékeket sorolja, azokat az emlékeket idézi, melyekért érdemes vállalni az életet.  Sajátossága a Radnóti-világképnek, hogy az apró, normális körülmények között fel sem tűnő emlékmozaikok jelentik a kapaszkodót a lírai én számára.

6 Szerkezet:  3 rész, párhuzamos, ellentétes felépítéssel: érv (költő) – ellenérv (Hang).  1. rész: ember rossz világba születik –ebben rejlik a tragikus sors. ↔Hang: de a költő mégis kiválasztott, küldetés  2. rész: nem lehet szabad ↔ hang: a természet, szerelem élményt adott. (bukolika felvillanása)  3. rész: fizikailag nincs szabadság, halálraítéltség érződik. Egzisztencialista gondolat: csak a halál pillanatában lehet szabad. ↔ Hang: utolsó pillanatig küzdeni és tiltakozni kell.  A Költő az élet realitásával számol, az erősödő fenyegetettséggel, a közeli pusztulással.  Az egyedi lét tragikumát oldja a Hang utolsó megszólalása: a természet rendje a halál.  Végső kicsengés: az embernek vállalnia kell a sorsát, ha szörnyű, akkor is, feladatunk van, ezért születtünk. „Az égre írj, ha minden összetört”.  Létösszegző vers (múlt-jelen-jövő)  -rímes időmértékes. : változó hosszúságú jambikus lejtésű sorok  -rímes időmértékes. : változó hosszúságú jambikus lejtésű sorok Szabályozott szabadvers, azaz fellazított rímelésű és metrumú költemény


Letölteni ppt "Az idill és a halál kettőssége Radnóti Miklós költészetében - Tragikus feszültségnek két pólusa: 1. a halálos fenyegetettség tudata 2. az élet igenlése:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések