Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kelet-ázsiai magterület: Japán Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kelet-ázsiai magterület: Japán Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 A kelet-ázsiai magterület: Japán Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 222 Kelet-Ázsia fogalma Határai Határai –Vitatható É- és Belső-Ázsia felé: Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet Mérete: Mérete: –12 mó km 2 (V8%) –1,6 Mrd fő (V23%)  VR1. Részei: – –Túlnyomó része Kína: földrésznyi ország: 9,6 mó km 2 (VR3.)  részben Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió) – –Tajvan, Hongkong (NIC1) – –Korea (NIC1): közepes méretű ázsiai ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222 ezer km 2, 75 mió lakos) – –Japán

3 33 Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai – –Történelmileg páratlanul rövid idő alatt Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között – –Egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva – –Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése Mongoloid nagyrassz Nemzetiségek – –4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán – –Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur) Kultúra: – –Kínai kultúra hatásterülete (központban az evilági élet erkölcsi tanításai): buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus  egymással összefonódva univerzizmus – –Japán: sintóizmus – –Kisebb-nagyobb helyi vallások

4 44 A japán gazdasági csoda fél évszázada

5 55 Japán: több mint 2000 éves történelmi múlt XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno) – –Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea elözönlése is) – –Főváros: Kyoto Hadsereg hatalma (vezére a sógun)  teljes elszigeteltség (Tokugawa sógun-dinasztia) – –Központosított, feudális alapokon – –Főváros: Edo (ma Tokió) XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele – –XIX. sz. közepe USA sikeres kapcsolatfelvétel – –Angolok, franciák, hollandok, oroszok is követik 1868–1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno) – –Meidzsi (=felvilágosult) korszak

6 66 Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás, gyors felzárkózás Feudális földbirtok kisajátítása  felszabadult jobbágyok  olcsó munkaerő a modernizálódó gazdaságban Első manufaktúrák – –Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása  monopolszervezetek kialakulása Állam szerepe – –Tőkés rend megszilárdítása – –Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése, új közigazgatási rsz. – –46 prefektúra – –Lakosság szabad mozgásának engedélyezése – –Belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése Egységes nemzeti piac

7 77 Japán oktatás reformja Addig lakosság döntően analfabéta volt Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek) – –1880-as évek: 6–13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt – –1900: 95% írástudó Képzettebb munkaerő  Ny-i technológiák átvétele

8 88 Gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő fejlesztésére Területi hódítások – –1870: Ryukyu-szk – –1890: Tajvan és Korea – –Oroszok elleni győzelem  D-Szahalin, Kuril-szk – –I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk – –‘30-as évek: Mandzsúria (cél: egész Kína) Konfliktusok az USA-val – –USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása – –1941: Pearl Harbor  csendes-óceáni háború – –1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira Japán birodalom összeomlása – –Gazd-i potenciál megsemmisülése – –Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja vissza Kuril-szk-t)

9 99 A japán gazdasági csoda fél évszázada Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai – –Szorgalom – –Takarékosság – –Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette

10 1010 Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború  nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként  USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel

11 1111 A japán gazdasági csoda fél évszázada 1980–1995: 700 mrd $ külkereskedelmi többletből tőkére tett szert és 25–30%-os hazai beruházási ráta mellett  világ legnagyobb hitelezője lett Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai is  főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett  eltérő beruházásai hullámok

12 1212 Beruházások 1. hulláma Nyersanyag- és energiaszállítást célozta  nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták  Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen  csökkentsék a szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést

13 1313 Beruházások 2. hulláma Kereskedelem- helyettesítő típusú  importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult  gépkocsigyártó üzemek számos ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva  elektronikus háztartási, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete

14 1414 Beruházások 3. hulláma Jen felértékelődése  USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a Japánban készült megfelelőik  VISSZAEXPORT DK-ázsiai országok bankjainak, szállodáinak, kereskedelmi hálózatainak birtokbavételére irányult  hosszú távú piacmegszerzés érdekében

15 1515 A japán gazdasági csoda fél évszázada Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés  1950–1960-as évek: átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény De 1973 olajválság!  elkövetkezendő két évtized: csak évi 5–6%-os növekedés 1990-es évek: világgazdasági eseményei: stagnálás  várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása

16 1616 Export gátló tényezők az 1990-es évektől Nagy külföldi üzemtelepítések  megingott a gazd alapja: feldolgozóipar Fejlett partnerek erősödő piacvédelme Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak – –Jen felértékelődése – –Hazai bérszínvonal emelkedése – –Befogadó országok olcsóbb munkaereje Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken

17 1717 Fordulat a gazdaságépítés stratégiájában Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás  ennek kedvez a lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem  ben a világ ipari termelésének 15,4%-át (VR2.) – –VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO) A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció – –1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62% – –2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4% Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban – –Belföldi fogyasztás serkentése – –Hazai jövedelmi és szociális kérdések – –Túlzott koncentráció csökkentése – –Technopolisz-program: high-tech iparágak


Letölteni ppt "A kelet-ázsiai magterület: Japán Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések