Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

{ Benjamin Thompson (Rumford grófja) Sepsi Alex 10/a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "{ Benjamin Thompson (Rumford grófja) Sepsi Alex 10/a."— Előadás másolata:

1 { Benjamin Thompson (Rumford grófja) Sepsi Alex 10/a

2 Sir Benjamin Thompson, később Rumford gróf, 1753 márc. 26-án Massachusetts észak-amerikai államnak Woburn községében született. Tudományokkal buzgón foglalkozott s oly szép előmenetelt tett, hogy megengedték neki, miszerint a cambridgei (Massachusetts-ben) Harwards-college-ben az előadásokat hallgathassa ben meghívatott Rumfordba (jelenleg Concord), hogy az ottani iskolát vezesse. E községben megismerkedett Rolfe asszonynyal. Thompson megkérte az özvegy kezét s 1772-ben nőül vette. Rumford 1814 aug. 21-én 62 éves korában, Auteuil-ben halt meg. München lakói a város egyik nyilvános terén neki már 1795-ben emlékszobrot állítottak. Sir Benjamin Thompson

3 Thompson Münchenben a lehető legkedvezőbb fogadtatásra talált. A bajor választófejedelem művelt és szellemes férfiú volt, ki a tudományokat és a művészeteket, általában mindazt, a mivel uralkodói nagyságát előmozdíthatni vélte, kiváló kegyben részesítette. Thompson politikai elvei teljesen megfeleltek a fejedelem nézeteinek, s ennélfogva a fejedelem bizalmát teljesen megnyerte. Az első hivatalok, melyeket Thompson kapott, nem igen feleltek meg dicsvágyának, mindössze is a fejedelem hadsegédévé és udvari kamarássá neveztetett ki, azonban nem sokára a kitüntetések hosszú sora következett: Thompson először is general-major és államtanácsossá, később pedig a hadsereg főparancsnokává és hadügyminiszterré lett. Mivel pedig úgy látszott, hogy hiúsága még mindig nincs kielégítve, a fejedelem 1790-ben, élve avval a joggal, mely őt, mint a birodalom helytartóját megillette, kedvencét Rumford grófjává nevezte ki. Sir Benjamin Thompson

4 Rumford mintegy negyven fizikai értekezést írt; dolgozatai a Phil. Transactions- és az Institut emlékirataiban jelentek meg; értekezéseinek egyik részét külön is kiadta. Összes művét a következő cím alatt adták ki: The complete Works of Count Rumford. Munkásságai

5 A fényerősség mérését egy korai, de annál ötletesebb eszközzel oldotta meg Benjamin Rumford ( ) angol fizikus. A Rumford-féle fotométernél is távolságmérésre vezetjük vissza a fényforrás fényerősségének, az egységnek választott fényerősséggel való összehasonlítását. A mérés elve itt is az, hogy a fényerősségek úgy viszonylanak egymáshoz, mint az egyenlően megvilágított laptól számított távolságok négyzetei. Az arányt felírva kiszámítható a keresett fényerősség. Rumford-féle fotométer

6 Sir Benjamin Thompson, Rumford grófja ( ), fizikus és feltaláló a 18. század végén meglepetve írta le, hogy a kihűlő sütőben felejtett hússzelete reggelre milyen ízletes és puha lett. Rumford grófja érdeklődött a hő és ezzel a tűzhelyek, kávéfőzők, stb. iránt is. Nagyjelentőségű, 400 oldalas művének címe. „A konyhai tűzhelyek és felszerelések felépítéséről, együtt a különböző főzési eljárásokhoz kapcsolódó megjegyzésekkel és észrevételekkel és javaslatok a leghasznosabb tudomány javítására.”. A gróf a főzést forradalmasító energiatakarékos tűzhellyel és számos más felfedezésével egyike lett a molekuláris gasztronómia egyik legjelentősebb előfutárának. Molekuláris gasztronómia

7 1799. március 9-én megalapította a londoni Királyi Intézetet (Royal Institution). Az Intézet ismert volt a különböző témákban tartott előadásokról, amelyeket Péntek Esti Vitá-nak neveztek ben volt a 170. évfordulója annak, hogy az első vitát tartották a Királyi Intézetben. Ennek emlékére kérték fel Kürti Miklóst, hogy tartson egy megemlékezést Rumfordról, és munkásságáról. Az előadásában - melyről a BBC filmet is készített- a tudós Rumford a tudomány és a konyhaművészet területein elért eredményeit kísérletekkel igazolta: Molekuláris gasztronómia Többek között megmérte, hogy mennyi is a hőmérséklet egy rizsfelfújt belsejében. A kezdeti hőmérséklet 20 °C volt, ez később esett kissé, majd emelkedni kezdett, egészen 70 °C-ig, ekkora viszont elkészült a felfújt, ki is vették a sütőből. Majd friss ananászlével injekciózott be egy szelet húst, amely ananászlében lévő bromelin nevű enzimnek köszönhetően - mivel az széthasítja a fehérjemolekulákat- rekordidő alatt megpuhult, és ropogósra sült.

8 Molekuláris gasztronómia Ezután következett a kísérleti desszert elkészítése. Habos sütemény egy harang alakú agyagedényben. A jó eredmény érdekében fontos, hogy a hab kemény maradjon. Ezzel a módszerrel a hab sokkal hamarabb száradt meg, mint a hagyományos metódus esetén. Igaz, az eredmény is más lett, ahogy a fizikus-szakács mondta: "kemény semmi"-t kapott. Rumford kávéfőzője egy kettősfalú forraló volt, amely egy szűrőt is tartalmazott. A kávé bármikor is készült el, mindig forró maradt, nem kellett újra melegíteni. ( A kávé sokak szerint nem olyan finom, ha újramelegítik.) Ezt követte az "ürühús Rumford-módra". A szakácsnak álcázott fizikus hipodermikus tűkkel és termokapcsolóval figyelte a hőmérsékletet a pecsenye belsejében. Így anélkül, hogy kivette volna sütőből, meg tudta állapítani, elkészült- e már.

9 Elméleti fizikai kutatásainak eredményeit többek között 1798-ban A súrlódás által keltett hő forrásának kísérleti vizsgálata című tanulmányában foglalta össze. Kísérleteivel cáfolta a hőanyag-elméletet, addig ugyanis úgy vélték, a hőmennyiség hordozója egy, az anyagban tárolt, létrehozhatatlan és megsemmisíthetetlen, súlytalan szubsztancia, a caloricum. Rumford a hadiarzenál vezetőjeként mérte az ágyúcsövek kifúrásakor keletkező hőmennyiséget, s bebizonyította, hogy ilyenkor folyamatosan keletkezik hő, amellyel a vizet akár a forráspontig lehet hevíteni. Rumford megállapította, hogy a fúráskor leváló fémdarabkák fajhője (az a hőmennyiség, amely egységnyi tömegű anyag hőmérsékletének egy Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges) egyáltalán nem változik. Rumford hőtani vizsgálata Új elmélet "a hő mozgás„ Rumford nagyon közel járt a mechanikai és hőenergia azonosságának felismeréséhez, mérési eredményeiből utólag ki lehet olvasni a későbbiekben nagy szerepet játszó ekvivalencia (egyenértékűség) számértékét is. Az akkori szóhasználat szerint "a hő mechanikai egyenértékét" végül is James Prescott Joule határozta meg, eredményét 1845-ben publikálta.

10 Leszögezte azt is, hogy egy meghatározott anyagdarabból, ha azt dörzsöléssel állandóan melegen tartjuk, az idővel arányosan hőt lehet elvezetni, vagyis annyi hőt tudunk belőle kivonni, amennyi nekünk tetszik. Végkövetkeztetése szerint a hő nem lehet szubsztancia, mert akkor egy testből nem vonhatnánk ki korlátlan mennyiséget. Kísérleti tényeit sokan elfogadták ugyan, de eltérően magyarázták. Mára bebizonyosodott, hogy igaza van és a kinetikus hőelmélet egyik úttörőjének tekintik. Egy bizonyos mennyiségű víz súlyát folyékony állapotban és jégként is lemérte, s nem talált változást. Mivel a víz hőt veszített, amikor megfagyott és nyert, amikor megolvadt, következtetése szerint a caloricumnak, ha valóban létezik, súlytalannak kell lennie. Azt is bebizonyította, hogy a hővezető képesség az anyag szerkezetétől függ. Rumford hőtani vizsgálata

11 Két egyenlő üvegpalack egyikét vízzel, a másikat ugyanannyi gyönge borszesszel töltötte meg. A légmentesen bedugaszolt s jól megtörült palackokat igen jó mérleg karjaira függesztette s az egész készüléket egy szobában, melynek mérséklete állandóan 60° F. volt, fölállította; midőn mind a két palack fölvette a szoba mérsékletét, mind a kettőt újra megtörülte s pontosan egyensúlyozta s 12 óráig e szobában hagyta. Ez idő alatt a legkisebb változás sem mutatkozván, a készüléket egy 29° F. mérsékletű szobába vitte s 48 óráig ott hagyta. A víz megfagyott s eredeti súlyának 1/36000 részével csakugyan nehezebb lett! A hőanyag súlyos vagy nem súlyos

12 Rumford grófja azonban nem lett volna Rumford grófja, ha megáll egy egyszerű kis forradalmi vívmánynál. Híres ínyenc lévén sokat bosszankodott azon, hogy a legjobb helyeken is gyakran kap rágós húst. Kísérleteit ezért kiterjesztette a báránylapockák irányába. Egyszer meglehetősen alacsony hőfokra helyezett be kísérleti pecsenyét az új, termodinamikus sütőjébe, s három óra múltán ellenőrizte az eredményt. A hús szinte nyers volt, a gróf csalódottan távozott, a konyhalány meg gyorsan visszatette a sütőbe a húst, és elfeledkezett róla. Jó néhány óra elteltével találták csak meg újra, s az eredmény lenyűgöző volt: «Meghökkentő, mily kellemesen különbözik életem minden korábbi sültjétől – jegyezte fel a gróf –; elolvad a nyelvemen, íze és szaftossága teljességgel rendkívüli»”. Rumford grófja azonban nem lett volna Rumford grófja, ha megáll egy egyszerű kis forradalmi vívmánynál. Híres ínyenc lévén sokat bosszankodott azon, hogy a legjobb helyeken is gyakran kap rágós húst. Kísérleteit ezért kiterjesztette a báránylapockák irányába. Egyszer meglehetősen alacsony hőfokra helyezett be kísérleti pecsenyét az új, termodinamikus sütőjébe, s három óra múltán ellenőrizte az eredményt. A hús szinte nyers volt, a gróf csalódottan távozott, a konyhalány meg gyorsan visszatette a sütőbe a húst, és elfeledkezett róla. Jó néhány óra elteltével találták csak meg újra, s az eredmény lenyűgöző volt: «Meghökkentő, mily kellemesen különbözik életem minden korábbi sültjétől – jegyezte fel a gróf –; elolvad a nyelvemen, íze és szaftossága teljességgel rendkívüli»”. Rumford-féle tűzhely

13 A Rumford-érem (angolul Rumford Medal) az egyike a Royal Society 10 érmének ban Benjamin Thompson (Rumford grófja) hozta létre ezt a díjat és mellé $5000-t. A Royal Society Rumford-éremnek, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia pedig Rumford-díjnak hívja. A hő vagy a fény terén elért kiemelkedő tudományos eredményért kétévente osztják ki. Csak Európában dolgozó tudós kaphatja. Rumford-érem

14   Érdekesség

15 { Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "{ Benjamin Thompson (Rumford grófja) Sepsi Alex 10/a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések