Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 7. előadás és gyakorlat Szárítás, égetés, szállítás, mezőgazdasági hasznosítás, Dittrich Ernő egyetemi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 7. előadás és gyakorlat Szárítás, égetés, szállítás, mezőgazdasági hasznosítás, Dittrich Ernő egyetemi."— Előadás másolata:

1 1 Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 7. előadás és gyakorlat Szárítás, égetés, szállítás, mezőgazdasági hasznosítás, Dittrich Ernő egyetemi adjunktus mb. tanszékvezető PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)

2 Szárítás Eljárások:  Szolár szárító  Etage kemence  Forgódobos csőkemence  Örvényágyas kemence  Szárító centrifuga  Szalagszárító Elérhető sz.a. tartalom: 65-85% Patogének szinte teljes pusztulása Hulladék-hő vagy szoláris energia alkalmazása esetén lehet gazdaságos Javítja az iszap szállítási feltételeit Égetéssel történő „hasznosítás” esetén célszerű kiépíteni Granulátum vagy por formájú lehet a végtermék Mezőgazdaságban is hasznosítható (inkább komposztálás javasolt) 2

3 Szolár és hagyományos szárítás összehasonlítása Paraméterek HAGYOMÁNYOS SZÁRÍTÁS 1 SZOLÁR SZÁRÍTÁS ARÁNYOK Energia felhasználás termikus elektromos l fűtőolaj/t víz kWh / t víz elmarad kWh / t víz  5 : 1 Beruházási költség *  1,2-1,8 millió Euró-tól  0,12 millió Euró-tól  10 : 1 Üzemeltetési költség * a beruházási költség évi 2-4 %-a a beruházási költség évi 0,5-1,0 %-a  4 : 1 Szárítási költség * Euró / t víz10-22 Euró / t víz 2  2 : 1 3 *)a költségek évi árszinten értendők, 1szokványos átlagértékek, 2a nedves iszap víztelenítése és szárítása, 3a mechanikailag víztelenített iszap szárítása (75-85 % SZ)

4 Szolár szárítás Üvegház + drénezett aljzat + gépi szellőzés A szellőző levegő:  Mesterséges, szabályozott ventilláció (páratartalom alapján szabályozva)  Tisztítani kell (ammónia eltávolítás + szagtalanítás)  20 m3/kg.sz.a a levegő igénye (kevesebb mint a komposztálásé: 25 m3/kg. sz.a.) Hazai viszonylatban télen nem működik, így átmeneti tárolás szükséges Padlófűtéssel a hatásfok fokozható (csak hulladék-hőből gazdaságos!) 4

5 Égetés 5

6 Égetés II. Előny: minimális fennmaradó térfogat (max. 5%) Hátrány: magas költségek Hazai viszonylatban nem gazdaságos az iszapok önálló égetése Cementművek, szénerőművek, hulladékégetők adhatnak jó alternatívát Magas nehézfém koncentrációnál releváns lehetőség 6

7 Iszapok szállítása Csővezetéki szállítás  nyers, sűrített és kondicionált iszapok  Sz.a. tartalom: 0 – 12% Szállító szalag, munkagépek:  Víztelenített iszap, szárított iszap, komposzt  Helyben történő anyagmozgatásra  Sz.a. tartalom 12 – 85% Tengelyen történő szállítás  Tartálykocsival Sz.a. tartalom max. 14% Max. 15 km-ig lehet gazdaságos Injektálásos Mg-i hasznosítás vagy TFH szállítás esetén  Konténeres vagy platós szállítás Sz.a. tartalom 14% felett Max. 50 km-ig gazdaságos Szállító kapacitás növelése növeli a gazdaságos hatótávot Környezeti és közegészségügyi kockázat minimalizálása a szállítás során! 7 Iszap állapota Szárazanyag % Járműtípus Folyékony2-14tartálykocsi pépes-darabos15-35teknős-zárt konténer darabos-morzsalékos35-50zárt tehergépkocsi száraz (ömlesztett, zsúfolt) 50-80platós tehergépkocsi, konténer

8 Iszapok csővezetéki szállítása I. Eltérések a folyadék áramlástól  Dinamikai viszkozitás növekedése a sz.a. tartalom növekedésével 5% sz.a. tartalom alatt a víz dinamikai viszkozitásával lehet számolni 5% felett a viszkozitás meghatározása kísérlettel  Iszapok sűrűsége magasabb mint a vízé: 1010 – 1060 kg/m3  Lerakódások csökkentik az effektív átmérőt: 5% sz.a.-ig min. 0,8 m/s 5% sz.a. felett min 1,2 m/s 8

9 Iszapok csővezetéki szállítása II 9

10 Iszapok mezőgazdasági hasznosítása I. Mg-i felhasználási lehetőségek: Injektálás:  5-8% sz.a. tartalom (sűrítés, elővíztelenítés után)  Idényhez kötött így átmeneti tároló kell  Engedélyhez kötött Beszántás:  25 – 40 % sz.a. tartalom  Kondicionált és víztelenített iszap  Szalmával szokták keverni kiszállítás előtt  Idényhez kötött így átmeneti tároló kell  Engedélyhez kötött Komposzt:  Felszínen elteríthető  35 – 45 % sz.a. tartalom  Kihelyezés idényhez kevésbé kötött  Minősített komposzt esetén nem engedély köteles  Nem minősített komposzt esetén engedély köteles 10

11 Iszapok Mg-i hasznosításának feltételei I. 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szabályozza Engedélyhez kötött tevékenység, önellenőrzési kötelezettséggel Engedélyező és ellenőrző hatóság: Talajvédelmi hatóság A Mg-i termelő (átvevő) és az iszap kezelő (átadó) között szerződéses megállapodás szükséges Minden átadást dokumentálni kell Dokumentálni kell a kihelyezés mennyiségét, módját, körülményeit, helyét A nitrát érzékeny területen a kihelyezésből eredő nitrogén terhelés nem lépheti túl 170 kgÖN/ha,év értéket (területigény) A terület igényt célszerű foszfor és szerves anyag terhelésre is méretezni: 59/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyílvántartás rendjéről 11

12 A kihelyezhető iszap minőségi előírásai az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján 12 Paraméter Szennyvízi szap határérték mg/kg sza. Szennyvíziszap komposzt határérték mg/kg sza. As7525 Cd105 Co50  Cr Cr VI.11 Cu Hg105 Mo2010 Ni Pb Se10050 Zn  PAH 105  PCB 10,5 TPH Mikrobiológiai határértékek: Humán parazita bélféreg peteszám –25 g negatív Salmonella sp.–2×5 g negatív Fekál coliform–500/g Fekál streptococcus 500/g

13 Kijuttatható mérgező anyagok mennyisége az 50/2001 Korm. r. alapján Paraméter Határérték kg/ha/év As0,5 Cd0,15 Co0,5  Cr 10 Cu10 Hg0,1 Mo0,2 Ni2,0 Pb10 Se1,0 Zn30  PAH 0,1  PCB 0,05 TPH40 13 Kihelyezés területigénye

14 Komposzttá minősítés feltételei Jogszabály: 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet: a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról Minősített komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból külön jogszabály előírásainak megfelelő komposztálás útján előállított termésnövelő anyag. Engedélyező hatóság: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Az kiadott engedély tartalmazza a kihelyezhető mennyiséget és annak feltételeit. A terméké nyilvánított komposzt forgalmazható és a kihelyezés nem a forgalmazó felelőssége 14

15 Minősített komposzt I. – hatóanyagokra vonatkozó előírások – pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,5–8,5 – térfogattömeg (kg/dm 3 ) legfeljebb 0,9 – szárazanyag-tartalom (m/m%) legalább 50,0 – szervesanyag-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 25,0 – vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0 – szemcseméret eloszlás 25,0 mm alatt legalább 100,0 – N-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,0 – P 2 O 5 -tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5 – K 2 O-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5 – Ca-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 1,2 – Mg-tartalom (m/m%) sz.a. legalább 0,5 15

16 Minősített komposzt II. – toxikus elemekre vonatkozó előírások AsCdCoCrCuHgNiPbSe tartalom legfeljebb mg/kg szárazanyag Komposztok

17 Minősített komposzt III. – egyéb minőségi előírások Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások – összes PAH tartalom (19 vegyület) < 1,0 mg/kg sz.a. – benz(a)pirén tartalom < 0,1 mg/kg sz.a. – ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40) < 100,0 mg/kg sz.a. – összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege) < 0,1 mg/kg sz.a. – összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve < 5,0 ng/kg sz.a. T.E.Q Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások – Fekál coliform szám < 10 db/g vagy 10 db/ml – Fekál streptococcus szám < 10 db/g vagy 10 db/ml – Salmonella sp. 2 × 10 g vagy ml negatív – Humán parazita bélféreg peteszám 100 g vagy 100 ml negatív 17

18 Felhasznált irodalom Dr. Juhász Endre (2002): ÚTMUTATÓ - A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP TELEPI ELŐKEZELÉSÉHEZ. MI /2: Településekről származó szennyvizek tisztító telepei: A szennyvíz és szennyvíziszap mennisége, minősége és befogadó terhelhetősége. Műszaki Irányelv OVH Dr. Öllős Géza (1993): Szennyvíztisztítás II. BME Mérnöktovábbképző Intézet. Budapest Németh Nóra: A GÉPI ISZAPKEZELÉS LEHETŐSÉGEI ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATOK Barótfi István (szerk): Környezettechnika – A szennyvíziszap kezelése eloszo/ch04s07.html eloszo/ch04s07.html Németh Zs. – Kárpáti Á.: Anaerob iszaprothasztás intenzifikálása ultrahanggal. Négy éb üzemi tapasztalatai a bambergi tisztítóműben. Maszesz Hírcsatorna P. Foladori et al: Sludge Reduction Technológies in Wastewater Treatment Plants. IWA Publishing, New York, Radacs, A., Volf, B., Gulyas, G., Karpati A.: Napenergiaval tortenő rothasztott iszap szaritas levegőszennyezese es levegőtisztitasa. MASZESZ Hírcsatorna 2011 július-augusztus 18

19 19 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 7. előadás és gyakorlat Szárítás, égetés, szállítás, mezőgazdasági hasznosítás, Dittrich Ernő egyetemi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések