Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája VI. Előadás A klasszikus fizika korlátai – Az új fizika kezdetei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája VI. Előadás A klasszikus fizika korlátai – Az új fizika kezdetei."— Előadás másolata:

1 Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája VI. Előadás A klasszikus fizika korlátai – Az új fizika kezdetei Törzsanyag Az Európai Szociális Alap támogatásával

2 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 2 Világkép a XX. század elején A „tér-idő”-ben mozgó „test-erő” modell – azaz a mechanikai mozgás az univerzális valóság-modell. Minden anyag 92 ismert kémiai elem oszthatatlan atomjaiból épül fel. Az atomok között ható erők határozták meg az anyag szerkezetét és térbeli  időbeli mozgását. Oszthatatlan építőkövekből álló testek mozgását a mechanika törvényei irják le (Newton, Hamilton) Az erők a szuperpozíció törvényének engedelmeskednek. Gravitációs erő, az elektro-mágneses erők (Maxwell), kémiai erők, kapilláris erő, Van der Waals erő, stb. A fény is elektromágneses hullám ( erőtér) A hőtan (termodinamika) részecskesokaság mechanikája. Termodinamikai egyensúlyi állapotban a mozgás minden egyes szabadságfokára 1/2 kT energia esik (ekvipartíció törvénye). A ‘TEST’ oszthatatlan atomokból áll. ÜTKÖZÉSKOR érvényesül az ENERGIA és IMPULZUS megmaradás törvénye Egy pontban támadó ERŐK vektoriálisan összeadódnak. Hullámszerű erőterek szuperpoziciója: INTERFERENCIÁT eredményez. A teljes összhang tapasztalás és a mechanikára épülő elmélet között megbomlik: Olyan kisérleteket hajtanak végre, amelyekre a „tér-idő”-ben mozgó „test-erő” modell nem ad magyarázatot !

3 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 3 Rejtélyes tapasztalatok 1897 Joseph John THOMSON katódsugár kísérletei: az oszthatatlannak hitt 0,1 nm átmérőjű semleges atomokból negatív töltésű, ~1/2000 tömegű részecskék lépnek ki, és az atom pozitív töltésű marad. 1905 - 1911 Ernest RUTHERFORD: a pozitív töltés az ATOMMAGBAN koncentrálódik, melynek átmérője 10 – 5 nm, tízezerszer kisebb az atom átmérőjénél ! (Hasonlít az atom a Nap-rendszerhez?) A negatív töltésű keringő elektronnak sugároznia kellene, majd bele kellene zuhannia a magba. A sugárzás frekvenciája folytonosan kellene, hogy változzon. az atom diszkrét frekvenciákat sugároz, és ha energiája elér egy minimumot, akkortól egyáltalán nem sugároz! Ezzel szemben a kisérleti tapasztalat azt mutatja, hogy

4 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 4 A Bohr-féle atommodell (1911) Az atom Bohr elméletének posztulátumai a következők: a) Az atom elektronjai csak meghatározott pályákon keringhetnek a mag körül. Az ezeken a pályákon keringő elektron – a klasszikus elektrodinamika törvényeivel ellentétben – teljesítményt nem sugároz. Körpálya esetén az egyes pályák sugarait az határozza meg, hogy a keringő elektron impulzusnyomatéka a h/2  értéknek csak egész számú többszöröse lehet. b) Az atom csak akkor sugároz, ha az elektron az egyik pályáról a másikra átugrik. A kisugárzott fény rezgésszámát ilyenkor a Bohr-féle frekvencia-feltétel határozza meg. A Planck-féle állandó

5 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 5 Az elektron lehetséges energiaszintjei Az elektronpályák sugara A kisugárzott fény spektruma

6 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 6 Az atom ellipszismodelljeBohr–Sommerfeld-modell Egy elektron állapotát az atommag terében négy kvantumszámmal jellemezhetjük. Ez a négy kvantumszám: n, l, m és s. n főkvantumszám adja az ellipszispálya nagytengelyét és a pálya energiáját l mellékvantumszám értéke 0, 1, 2,..., n–1 lehet az ellipszispálya excentricitását határozza meg és közvetlenül összefüggésben van a pálya mechanikai impulzusnyomatékával. m mágneses kvantumszám Lehetséges értékei: s spinkvantumszám értéke +1/2 és –1/2 lehet. Ez az elektron saját impulzusnyomatékával van összefüggésben

7 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 7 Boltzmann: Termodinamikai paradoxon Ellentmondás volt a „darabolható atom” és a termodinamika ekvipartíció törvénye között! Van belső mozgás, de ezeket az ekvipartíció törvény alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagynunk. Az atomok úgy viselkednek, mintha nem volna belső mozgásuk. A testek hőt sugároznak. Minden test hőt sugároz és a környezetéből hőt vesz fel. Stefan–Boltzmann törvény Hősugárzást a Maxwell egyenletek nem magyarázzák meg Wien törvény

8 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 8 Max Planck (1900) az üreg energiája nem változhat folytonosan, hanem kizárólag a frekvenciával arányos h energiakvantum egészszámú többszöröseinek értékét veheti fel  W = h, ahol h=6,626·10 – 34 Ws 2, E hipotézis alapján a feketetest spektrumára a következő kifejezést kapta:

9 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 9 Fényelektromos jelenség Egy fémfelületet fénnyel megvilágítva, abból elektronok lépnek ki. A kilépő elektronok energiája csak a fény rezgésszámától, tehát színétől függ. Nem függ a fény intenzitásától! Az áramot lezáró feszültség: a fényrészecske nekiütközik az elektronnak, átadja energiáját, tehát mintegy kilöki a fémből. Einstein magyarázata: Amennyiben a fényenergiát hv energiájú fényrészecskék, „fotonok” alakjában gondoljuk összpontosítva, akkor a jelenség igen egyszerű :

10 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 10 A Compton-effektus Nagy hv energiájú foton mint részecske ütközik elektronnal. Az ütközés után az eddig nyugalomban levő elektron kinetikus energiára tesz szert, a foton pedig megváltozott irányban, megváltozott hv' energiával vagyis megváltozott frekvenciával folytatja útját. Az energia megmaradásának törvénye: Az impulzus megmaradási törvénye az ütközés irányában és arra merőlegesen vett komponensre:

11 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 11 Az itt leírt ütközést részleteiben is követni lehet Wilson-kamrában készített felvételeken. Ezek az elmélet helyességét messzemenően igazolják. A hullámhossz változása a különböző irányokban: Az elektron kinetikus energiája Ezekből az összefüggésekből a foton megváltozott energiája

12 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 12 A fény hol „hullám” hol „részecske” Hullám:  = 2  = 2  /T körfrekvencia hullámszám Hullám: Részecske : W energia ( m tömeg, m = W /c 2 ) impulzus Részecske : Kapcsolat a hullám és a részecske természet között : frekvenciájú foton energiája W = h c sebességgel haladó foton impulzusa m = W / c 2 tömeg m = h /c 2 Amikor a foton „részecske” természetű, akkor ütköznie kell ! (Energia és impulzus megmaradás törvényének érvényesülnie kell !)

13 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 13 A hullám–korpuszkula dualitás: kettős természetű részecskék (testek) De Broglie A fény hullámtermészete mellett részecske-tulajdonságokkal is rendelkezik: Tételezzünk fel az elektronoknál (vagy az atomoknál) is hullámtulajdonságot! Az elektron – és minden más részecske – mozgását egy olyan hullám modellezze, amelynek csoportsebessége egyenlő a részecske sebességével, és amely a nulla nyugalmi tömegű foton esetében is érvényes marad. Ha nulla nyugalmi tömeg esetében vissza akarjuk kapni a foton impulzusa és hullámhossza közötti kapcsolatot, akkor minden anyagi testhez ezt a hullámhosszat kell rendeljük.

14 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 14 A valóság (foton, elektron, stb.) kettős természetű HullámRészecske (Elektromágneses hullám, Anyaghullám) (Foton Elektron, proton,...) Thomson Rutherford Bohr Planck Einstein Compton De Broglie Interferencia Ütközés Lineáris szuperpozició Összenergia megmarad

15 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 15 Induktív úton SCHRÖDINGER egyenlethez Erwin Schrödinger 1926-ban megtalálta azt a hullámegyenletet, amelynek a de Broglie által bevezetett hullámok eleget tesznek. Négy feltételt kellett kielégítenie: 1.A keresett hullámegyenlet elégítse ki a Planck és de Broglie-feltételeket 2.A részecske W összenergiája a kinetikus és a potenciális energia összege 3. A modell a hullámfüggvényben legyen lineáris (szuperpozíció), és így helyesen adja vissza a kísérletekben megfigyelt interferencia jelenséget. 4. Ha a részecske erőmentes térben mozog, akkor állandó hullámhosszú és frekvenciájú szinuszos és koszinuszos haladó hullám írja le a részecskét

16 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 16 SCHRÖDINGER egyenlet A négy feltételből adódik a hullámegyenlet (egy dimenzióban) A kvantummechanika „időfüggő” Schrödinger-egyenlete Egyenletünkhöz a potenciál állandóságának feltételezésével jutottunk, így szigorúan csak erre az esetre mutattuk meg, hogy egyenletünk teljesíti mindazt, amit de Broglie, Planck és Einstein korábban megmutatott. Látni fogjuk, hogy az időfüggő Schrödinger-egyenlet helytől és időtől függő potenciál esetén is széleskörűen érvényes alaptörvénynek bizonyul. Relativisztikus hatásokat nem tud leírni, így igen nagy sebességű részecskékre nem érvényes !

17 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 17 Egy részecske Schrödinger egyenlete Vezessük be a jelölést Keressük a megoldást csak helytől függő és csak időtől függő függvények szorzataként

18 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 18 Vegyük észre, hogy az egyenlőség baloldala csak a helykoordinátáktól jobboldala csak az időtől függ. Ez csak úgy lehetséges, ha Az időtől függő közönséges differenciálegyenlet megoldása : A teljes megoldás ahol a sajátértékporbléma megoldása. IDŐFÜGGETLEN SCHRÖDINGER EGYENLET

19 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 19 Adott probléma esetén CSAK az összenergiát jelentő W paraméter egészen meghatározott értékei esetén van megoldása. adott, IDŐFÜGGETLEN SCHRÖDINGER EGYENLETNEK „sajátértékek” „sajátfüggvények” MEGOLDÁSOK Schrödinger dolgozatának címe : Quantisierung als Eigenwertproblem, vagyis: A kvantálás mint sajátértékprobléma. De mit jelent a ?

20 2006 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 20 Milyen a hullámfüggvény? a konfigurációs térben ( - ben) FOLYTONOS, általában a DERIVÁLTJA is FOLYTONOS, KORLÁTOS, és NEGYZETESEN INTEGRÁLHATÓ függvény. Komplex szám értékű, A  *dV kifejezés adja meg annak a valószínűségét, hogy az elektront a tetszés szerinti (x, y, z) kiragadott pont környezetében levő dV térfogat- elemben találjuk-e.. A teljes konfigurációs térben mindig teljesül, hogy


Letölteni ppt "Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája VI. Előadás A klasszikus fizika korlátai – Az új fizika kezdetei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések