Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Öngyilkosság 1. Öngyilkosság –suicidium A meghalás tudatos szándéka Élet kioltására alkalmas módszer képzete Előzőmódszer cselekvéssémájának megvalósítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Öngyilkosság 1. Öngyilkosság –suicidium A meghalás tudatos szándéka Élet kioltására alkalmas módszer képzete Előzőmódszer cselekvéssémájának megvalósítása."— Előadás másolata:

1 Öngyilkosság 1

2 Öngyilkosság –suicidium A meghalás tudatos szándéka Élet kioltására alkalmas módszer képzete Előzőmódszer cselekvéssémájának megvalósítása Öngyilkossági kísérlet – parasuicidium A meghalás szándéka nem elég erős vagy egyértelmű A végrehajtás módszere nem elég hatékony A cselekedet hibás vagy inadekvát Halál beállta előtti közbelépés 2

3 Az öngyilkosság tipikusan humán jelenség Minden korban és kultúrában előfordul, bár eltérő gyakorisággal. Ókori görögök: csak állami engedéllyel Keresztény középkor: erős tiltás 3

4 Magyarországon 1993-ban 3694 öngyilkosság, évi összhalálozás 2.5%-a 1980 és 1986 között a 100 ezer lakosra jutó éves szuicid mortalitás (szuicid ráta) Magyarországon volt a legmagasabb (45,3), ez a szám a skandináv országokban 28 és 18 közötti, míg például Mexikóban, Peruban és Egyiptomban 2 alatt volt Magyarországon a keleti, délkeleti megyék öngyilkossági halálozása 2,5-3-szorosa a nyugati, északnyugati régióénak. 4

5 Az öngyilkosság az első 10 halálok között szerepel. A kollégiumi diákok haláleseteinek 30%-a, a éves korúak haláleseteinek pedig 10%-a öngyilkosság. Serdülőkorban a második leggyakoribb halálok. Ugyanakkor az öngyilkosságot elkövetők több, mint 70%-a 40 év feletti, és ennek gyakorisága emelkedik 60 éves kor felett, különösen férfiaknál. Az öngyilkossági kísérletek gyakoribbak a fiatalabb korosztályban. Jóllehet az öngyilkossági kísérletek száma háromszor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, a befejezett öngyilkosságok száma férfiaknál négyszer nagyobb, mint nőknél. 5

6 Okok: Elmebetegségek - elsősorban depresszió és élvezeti szerekkel való visszaélés Szociális tényezők - csalódás, veszteség és szociális támogatás hiánya Személyiségzavarok - impulzivitás, és agresszivitás Gyógyíthatatlan testi betegség Reménytelennek tűnő élethelyzet megoldása 6

7 Elkövetési módok gyakorisági sorrendje 1993-ban: Férfiak: Akasztás 1893 Méreg 403 Leugrás 111 Lőfegyver 73 Vágóeszköz 63 Vízbefulladás 41 Gáz 14 Stb.: 117 Össz: 2715 Nők: Méreg 408 Akasztás 382 Leugrás 84 Vízbefulladás 46 Vágóeszköz 13 Gáz 7 Lőfegyver 1 Stb.: 36 Össz: 979 7

8 Durkheim: Szociológiai módszerekkel egoista, altruista és anómiás öngyilkosságot különböztetett meg: Egoista öngyilkosság: az egyén kiszabadul a társadalmi kontrollt jelentő csoportok kötelékéből, izolálódik,így öngyilkossági szándékát ezek megakadályozni nem tudják. Altruista szuicidium az egyén a társadalom érdekében feláldozza magát. Anómiás öngyilkosság a társadalomban ellentét (feszültség) keletkezik az egyének előtt álló vágyak, igények, célok és a megvalósításukhoz vezető egyéni lehetőségek között. 8

9 Típusok: Menekülés: az elviselhetetlennek érzett helyzet elől Agresszív: bosszú,kiterjesztett öngyilkosság Áldozat: saját életénél fontosabb célért Játék: önkipróbálás 9

10 Öngyilkosság valószínűségét… Növeli: Egyedülálló, válás vagy megözvegyülés Öngyilkos családtagjai Börtön Bizonyos foglalkozások ( ügyvédek, fogorvosok, orvosok (különösen orvosnők), és a katonai szolgálatot teljesítők) Csökkenti: A házasság A vallási csoport aktív tagjának lenni Szoros szociális kötelékben élés, 10

11 Öngyilkossági rizikófaktorok I A szuicidium komplex, multikauzális jelenség Elsődleges rizikófaktorok: pszichiátriai betegség, megelőző öngyilkossági kísérlet, a szuicid szándék verbalizációja alacsony központi idegrendszeri szerotonin- aktivitás 11

12 Öngyilkossági rizikófaktorok II A másodlagos rizikófaktorok: kora gyermekkori veszteségek, izoláció, munkanélküliség, illetve komoly anyagi problémák súlyos negatív életesemények 12

13 Öngyilkossági rizikófaktorok III A harmadlagos öngyilkossági rizikófaktorok: férfi nem, adoleszcens (serdülő) korosztály, idős nők, vulnerábilis időszakok, mint például tavasz, premenstruum, a nap első harmada, vagyis a reggeli és délelőtti órák 13

14 Protektív tényezők: A jó szociális és családi háttér a terhesség, a szülést követő első év a nagyobb gyermekszám, a gyakorló (nem formális) vallásosság 14

15 „Cry for help" Bár az öngyilkosok relatíve kis hányada közli konkrétan szándékát, részletes vizsgálatok a (tudatos és nem tudatos) indirekt jelzések egész skáláját tárták fel (halálvágy verbalizálása, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése, fegyver vásárlása stb.), amelyeket az öngyilkosjelölt közvetlen környezetének lead. 15

16 Ringel: preszuicidális szindróma Perceptív és figyelmi beszűkülés,érzelmi jellegű korábban kedvelt dolgok,személyek iránti érdeklődés elvész Agressziógátlás,maga ellen fordított agresszió Menekülés az öngyilkossági fantáziába 16

17 A szuicídium szakaszai (Pöldinger) Problémákból kiútként önpusztító gondolatok jelennek meg Szuicid és önfenntartó tendenciák közötti küzdelem,ambivalencia „vihar előtti csend” 17

18 Werther-effektus Szomorú vasárnap HV0 18

19 Mentálhigiéné professzionális intézményei 19

20 Egészségügyi intézmények Szociálpolitika intézményei Nevelési célú intézmények

21 Az iskola A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. oktató ismeretátadó funkciót a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció zavarfelismerő, diagnosztikai funkció családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is. (Bagdy, Telkes) 21

22 Egyik leggazdaságosabb –mindenki kapcsolatba kerül vele 22

23 Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb.. Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb. 23

24 Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb. Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak. 24

25 Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak. Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrumává válhat. 25

26 Tanulók mentálhigiénés problémái Életkorfüggő Szülőtől elszakadás (óvódás) Teljesítmény Beilleszkedés Kortársak közötti szerep Identitás (serdülő) Specifikushelyzetek: Hátrányos helyzetűek Nehezen nevelhetőek Iskolai bántalmazás 26

27 Pedagógusok mentálhigiénés problémái Erős elvárások Kvázi professzionális jelleg Nagy adminisztratív teher Nagy felelősség – kevés eszköz Alacsony presztízs,fizetés 27


Letölteni ppt "Öngyilkosság 1. Öngyilkosság –suicidium A meghalás tudatos szándéka Élet kioltására alkalmas módszer képzete Előzőmódszer cselekvéssémájának megvalósítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések