Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bárth János Földrajzi köznevek székely helynevekben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bárth János Földrajzi köznevek székely helynevekben."— Előadás másolata:

1 Bárth János Földrajzi köznevek székely helynevekben

2 Disszertációm témája: Székelyföld történeti helyneveinek nyelvi elemzése Az előadás A helyneveket alkotó szókincs című fejezet problematikáját tárgyalja

3 A vizsgálat adatainak forrásai: a) alapadatok Szabó T. Attila Erdélyi Helynévtörténeti Adattára (EHA),  Háromszék,  Udvarhelyszék,  Csík-, Gyergyó- Kászonszék

4 b) informatizált kereső, mutató „Olló”-szoftver, (eddig Háromszék anyagával)

5 c) kitekintést segítő adattárak történeti földrajzok tájszótárak Korai magyar helynévszótár az ún. megyei-járási földrajzi név-gyűjtemények elektronikus Földrajzinév-tár (FÖMI) erdélyi jelenkori helynévgyűjtések (Janitsek Jenő munkái, MND.)

6 A doktori dolgozat fő célja: egy nagytáj névadási jellegzetességeinek megragadása a történeti helynévanyag vizsgálata alapján a nyelvészeti mellett földrajzi és történeti szemléletmód alkalmazásával a névtan tudományközisége miatt: a nyelvtörténet, dialektológia és népesedéstörténet (migrációkutatás) tudományterületeihez való kapcsolódva A földrajzi köznevek vizsgálatára mindez különösen érvényes

7 A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban sok műben, röviden fordul elő a földrajzi köznévi szócsoport definiálása, kategorizációja kevés elméleti, általános kérdésekkel foglalkozó tanulmány A földrajzinév-gyűjtések kötetei eltérően értelmezték a földrajzi köznév fogalmát

8 A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban Egy konkrét névanyag földrajzi közneveinek bemutatása (Tamásné Szabó Csilla, Fekete Péter, Bíró Ferenc, Horváthné Kispéter Zsuzsanna, Farkas Ferenc, Bognár András). Egy-egy földrajzi köznév eredetének, történetének, változásainak kutatása (Pelle Béláné – tanya, Fekete Péter – kő, Juhász Dezső – bőrhíd, Takács Lajos – förtés, Vörös Ottó – csepeles, tanárok, Reszegi Katalin – bérc, Hoffmann István – patak). Vízrajzi köznevek vizsgálata: (szóföldrajzi elemzések) Bíró Ferenc, Cs. Nagy Lajos, Vörös Ottó

9 Egy terület helynévanyagának bemutatásakor az alapelemek vizsgálata nagyobb terjedelemben: Kálnási Árpád (Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük) A téma kutatástörténete: Nemes Magdolna, Tóth László Földrajziköznév-szótár tervezete: Nemes Magdolna – Hoffmann István A helyneveket alkotó szókincs témája a névtani szakirodalomban

10 Földrajzi köznév-definíciók Lőrincze Lajos (Kázmér Miklós): - „földrajzi fogalmat jelölő, a földrajzinév-alkotásban elsődlegesen használt főnevek” Kiss Lajos: - a földrajzi köznév földrajzi fogalmat jelentő, mindenképpen helyet jelölő szó. Hoffmann István: - a helyek fajtáját kifejező, névalkotó szó a földrajzi köznév - Egyrészes névként (Patak, Ér) és kétrészes nevek fajtajelölő névrészeként, alaprészeként fordulhatnak elő, hozzájuk járulnak a sajátosságot kifejező bővítményrészek (Nagy-hegy, Hosszú- dűlő). J. Soltész Katalin: - determinativum – a tulajdonnév mellett álló, fajfogalmat megnevező közszó

11 A földrajzi köznévi kategória határai főnévi csoport [?] nem tartoznak bele a megkülönböztető, melléknévi elemek (kis, új stb); a helynévgyűjtemények mégis sokszor szerepeltetik ezeket a kategória kitágítása nem szerencsés

12 A földrajzi köznevekhez kapcsolódó egyéb témák: a névtest meghatározása Kalocsa > Kalocsa városa, Varság > Varság pataka, > Varság pataka vize keletkezéstörténeti vizsgálatok -s képzővel alakult földrajzi köznevek

13 Földrajzi köznevek rendszerezése Kázmér Miklós: településnevek (falu, major, puszta) településrész-nevek (szeg, utca, vég) közlekedést szolgáló tájrészek nevei (allé, csapás, rámpa) vízrajzi köznév (áztató, csatorna, ér, patak, iszap, láp) térszínforma-nevek (domb, hát, gödör, oldal) gazdálkodástörténeti nevek (pl. mező, pást, irtvány, tábla, rét) növényzeti gyűjtőnevek (pl. erdő, fiatalos) köznevekből alakult megkülönböztető elemek (kis, nagy; alsó, felső; új, ó)

14 Hoffmann István: víznevek (folyóvizek, állóvizek, álló- és folyóvizek részeinek nevei; források, kutak nevei) vízparti helyek (vízpartok, félszigetek; szigetek; mocsarak, lápok) domborzati nevek (hegyek; völgyek; ezek részeinek nevei; sík felszínű területek nevei, egyenetlen felszínű területek nevei) tájnevek határnevek (szántóföldek; kertek; gyümölcsösök, szőlők; rétek, legelők; erdők nevei) lakott területek nevei (közigazgatási egységek, helységnevek, településrész-nevek; utcanevek, tanyanevek) építménynevek (lakóháznevek; középületek nevei; kocsmák, csárdák, gazdasági célú építmények; állomásnevek; utak, vasútvonalak; hídnevek; kisebb építmények: keresztek, kemencék stb. nevei; bányák; határvonalak nevei) Földrajzi köznevek rendszerezése

15 Kálnási Árpád: ( településnevek – belterületi nevek- határrésznevek – víznevek – létesítménynevek megkülönböztetése) Határrésznévi alapelemek: Természeti névi alapelemek térszíni (hegy, oldal, domb, part, sziget, szugoly, fenék, halom) talajminőségre utaló (homok, föveny, sivatag) növényzetre utaló (erdő, berek, füzes) állatvilágra utaló (gólyás, rókás) Műveltségi névi alapelemek földmûvelés (szer, puszta, kert, rét, kaszáló, mező, sor, föld) növénytermesztési (szőlő, almás, szilvás) gazdálkodás- és birtoklástörténeti (tábla, telek) pásztorkodásra, állattartásra utaló (legelõ, páskom, tilalmas) Földrajzi köznevek rendszerezése

16 (a székelyföldi helynevek elemzésében) határrésznévi alapelemek ▼ természeti névi alapelemek ▼ térszíni formák nevei ▼ kiemelkedések – bemélyedések – viszonyító szerepű elemek Földrajzi köznevek rendszerezése

17 Kiemelkedések nevei hegy 'nagyobb kiemelkedés' bérc 'hegy, domb, hegycsúcs' halom 'természetes, vagy mesterséges, illetve mesterségesnek tartott kiemelkedés' domb 'kisebb kiemelkedés' hágó 'hegyoldal, hegyoldalban vezető út' havas 'magas hegy' pad 'lapos tetejű földemelkedés' kő 'szikla, hegy' gyerke, györke, gyürke 'bucka, domb' pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás' honcsok 'kisebb halom‘ gorond, goromb 'domb, kisebb hegy' ponk 'kisebb domb' csompó 'szikla, kőrakás' lok 'hegyek közti sík terület' homp 'kisebb (határ)domb'

18

19 Bemélyedések nevei völgy 'hosszan elnyúló talajmélyedés' vápa 'széles talajmélyedés, völgy, gödör' gödör 'kisebb talajmélyedés' szoros 'hegyek közt vezető út, völgy' árok 'hosszan elnyúló földmélyedés' debren, dobra 'gödör, mély vízmosás' borozda 'árok' áj, ály 'völgy mélyedés' szurdok 'két hegy közti szűk völgy' lyuk 'bemélyedés' hajlás 'sekély talajmélyedés, kanyar' lapály 'mélyen fekvő, sík földterület'

20

21 Viszonyító szerepű elemek oldal 'hegynek, dombnak lejtője, földterület' mart 'vízfolyás partja, hegy oldala' tető 'hegynek lapos felső része' hát 'vminek a felső része' farok 'vminek a vége, nyúlványa' fej 'vminek a kezdete' verő, verőfél, verőfény 'déli, napos hegyoldal' fenék 'vminek az alsó része' derék 'vminek a középső része' szakadát, szakadás 'leomlott hegyoldal' orr 'vminek előre ugró része' nyak 'két kiemelkedést összekötő kesken hát' erős 'meredek, meredek lejtő, sziklafal' árnyék 'északi, árnyékos hegyoldal, széltől védett hely' homlok 'hegy hirtelen leszakadó vége' karé 'völgy felső részét képező hegyoldal' szármány 'meredek, kopasz hegyoldal' áll 'valaminek az egyik nyúlványa, része' bütü 'vminek a vége, hegycsúcs' eszak 'északi rész, oldal' far 'vminek a vége' máj, mál 'déli hegyoldal' torok 'völgy összeszűkülése' ereszkedő ' lejtő' köldök 'vminek a közepe' suvadás 'leomlott hegyoldal'

22

23

24 Dialektológiai összefüggések alakváltozatok területi megoszlása

25 csijános, csihányos

26 Hasonló jelentésű szavak elterjedése ‘völgy, bemélyedés’

27 gödör

28 vápa

29 Kötött eloszlású térszínformanevek áj, ály 'völgy mélyedés' debren, dobra 'gödör, mély vízmosás' pojána, pojánka 'két hegy közötti, magasan fekvő havasi rét, tisztás'

30 áj

31 debren

32 pojánka

33 A megoszlás okai nyelvi okok földrajzi okok népesedéstörténeti okok (népcsoportok – székek)

34 Kötött eloszlású térszínformanevek kiemelkedések

35 halom, honcsok, györke

36 Viszonyító szerepű elemek ‘hegyoldal, domboldal’

37 mart

38 erős

39 verőfély

40 verőfély, máj

41 árnyék, észak (észok)

42

43 Népesedéstörténeti összefüggések vápa (lápa alakváltozat) csak a Székelyföldön gyakori elterjedésének, szótörténetének vizsgálata adatokat szolgáltathat a székelység településtörténeti kérdéseivel kapcsolatban szóföldrajzi vizsgálata az esetleges szláv átvétel helyének, idejének meghatározásában segíthet a korai adatok lokalizálása az oklevelek szövegkörnyezete alapján történt

44 A lápa és vápa előfordulása helynevekben (13–14. század)

45 A lápa és vápa előfordulása helynevekben (15–16. század)

46 A lápa és vápa előfordulása helynevekben (17–20. század)

47 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Bárth János Földrajzi köznevek székely helynevekben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések