Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Gólem 5. Előadás Viták az élet eredetéről Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Gólem 5. Előadás Viták az élet eredetéről Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."— Előadás másolata:

1 A Gólem 5. Előadás Viták az élet eredetéről Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Kérdések és fogalmak  Kérdések: Hogyan dől el egy kérdés, ami (visszatekintve) nem volt eldönthető? Miként befolyásolják tágabb, tudományon kívüli szempontok a döntést? Hogyan tehetünk szert szövetségesekre egy tudományos vitában?  Fogalmak: Elméleti elköteleződések és várakozások; Tudományos versengés; Döntő kísérlet; A társas elfogadás viszonyai; Tudománypolitikai kontextus; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

3 Miről lesz szó?  A biológiai élet eredetének kutatásáról;  Hol és mikor: Franciaországban az 1860-as években, III. Napóleon (1848–1870) idején;  A kérdés: létezik-e ősnemzés, azaz megfelelő körülmények között keletkezhet-e élet spontán módon élettelen anyagból?  Ennek eldöntésére számos kísérlet született, köztük egy olyan is, amit a tankönyvek döntőnek szoktak nevezni: ez Louis Pasteur 1864-es demonstrációja;  Mai tudásunk alapján ezt a kérdést az adott kor technikai színvonalán nem lehetett egyértelműen eldönteni, mégis eldőlt: ebben nagy szerepet játszott a szerencse, no meg a szerencse ügyes előmozdítása… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 Az ősnemzés  Ősnemzés (spontaneous generation): „A régibb korbeli buvároknak az a nézete, mely szerint élő, szerves lények nem szerves anyagokból is képződnek. Okát e nézetnek az adta, hogy rothadó anyagokban különböző alsóbb rendű állatokat láttak kifejlődni” (Pallas Nagylexikon);  A gondolat Arisztotelésztől ered, aki saját megfigyeléseire alapozta (generatio aequivoca): A koraközépkor még Arisztotelészt követte; Az érett kereszténység azonban már nem;  A felvilágosodás korában ( század) újra komoly népszerűségre tett szert az elmélet: elfogadni vagy nem elfogadni tudományos (és hitbeli!) meggyőződés kérdése volt;  kísérletileg nem lehetett belátni vagy cáfolni! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 Az életről alkotott elképzelések  Az ókori-középkori elképzeléseket néhány fontos 19. századi megfigyelés kezdte átformálni: 1. Egy éles határ, a szerves és szervetlen anyagok közötti különbségtétel már ledőlt:  Friedrich Wöhler 1828-ban kimutatta, hogy az egyértelműen szerves anyagnak tartott karbamid [CO(NH 2 ) 2 ] mesterségesen előállítható szervetlen anyagokból; 2. Az egyre nagyobb felbontású mikroszkópos vizsgálatok következtében megszületett a sejt fogalma:  1838-ban Matthias Jakob Schleiden publikálja a növények sejtes szerkezetét;  1839-ben Theodor Schwann kiterjeszti ezt az állatokra is;  1855-ben Robert Remak ötletét Rudolf Virchow adja a világ tudtára: minden sejt egy másikból születik, osztódás útján; 3. Evolúciós nézetek már évtizedek óta forgalomban voltak:  az élet keletkezésének kérdése azonban 1859-től fokozottan reflektorfénybe kerül, miután Charles Darwin közreadja A fajok eredetét (ennek szerepére még visszatérünk); A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6 Ami közismert  Az élet csíráit forralással el lehet pusztítani… Ha egy szerves anyagot (tejet, élesztőt, növényi nedveket) tartalmazó lombik tartalmát felforraljuk (tehát csírátlanítjuk) majd légmentesen lezárjuk, akkor abban nem fog kialakulni semmilyen élet;  …az élet azonban a minimális feltételek biztosításával elég gyorsan visszatér: Ha levegő juttatunk a fenti lombikba, hamarosan penész jelenik meg;  Hogyan lehet ezt megmagyarázni? Az élet csírái vagy a levegővel együtt jutnak be a lombikba; Vagy a kedvező körülmények (szerves anyagok és levegő) következtében spontán keletkeznek; (esetleg mégsem pusztultak el…); A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 Felix Pouchet (1800–1872) Louis Pasteur (1822–1895) Vitánk főszereplői A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 A nyitott kérdés 1. A levegő csak „éltető közegként” („az élet táplálékaként”) szükséges a lombikban megmaradó szerves (de élettelen) anyag életre keltéséhez (?): Sokan (köztük Felix Pouchet) emellett tették le a voksukat, vagyis hittek az élet spontán keletkezésében (az ősnemzésben); 2. A csírák a levegővel együtt kerülnek be a lombikba (?): Mások (köztük Louis Pasteur) szerint viszont igazán tiszta levegő hozzáadása önmagában nem eredményezhet penészt… HISZEN élettelen anyagból nem keletkezhet élet, mert az ősnemzés nem létezik:  A levegőből kiszűrt porban mikroszkóppal apró, tojás alakú dolgok látszódtak  Pasteur ezeket csíráknak vélte…  De hogyan lehetne eldönteni, hogy ezek valóban csírák, és nem csak egyszerűen por? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9 Ami vitatott  Távolról sem egyértelmű, hogy mit hívunk életnek – éppen ez a kutatás tárgya: a 19. század közepén a körülöttünk lévő mikroorganizmusok világa még nagyrészt ismeretlen; a mikrobiológia e korai fázisában nehezen megállapítható, hogy hol a határ az „éltető közeg” és az „éltető erő” között;  Ebből következőleg az sem, mi a megfelelő sterilizálás: általánosan elfogadott módja a hosszabb ideig tartó forralás; nem egyértelmű ugyanakkor, hogy ennek során az „éltető közeg” (tej, növényi nedvek stb.) is elveszti-e tápértékét, vagy csak a mikroorganizmusok halnak meg benne (tehát az élet maga – az „éltető erővel” együtt);  Hasonlóképpen probléma, hogy mit kell steril levegőnek tekinteni: a por és a baktériumok megkülönböztetésének módszertana még alakulóban – honnan lehet tudni, hogy mi került be a levegővel együtt a lombikba? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10 Korabeli légtisztítási módszerek  A 19. század során számos eljárást használtak a levegő csírátlanításra: átáramoltatták kálilúgon vagy kénsavon; magas hőmérsékletre hevítették; valamilyen szűrőn, vattán engedték át;  …azonban egyik módszer sem volt 100%-os  így az ősnemzés hívei mindig fenn tudták tartani a nézeteiket: A kísérletek során itt-ott jelent meg penész; Ha viszont a kezelést felerősítették, mindig lehetett azt gondolni, hogy azzal tönkretették a levegő „tápértékét”… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Korabeli légtisztítási módszerek  A levegőt több helyről is be lehetett szerezni: „eleve tiszta” levegőt magas hegyekből; vagy mondjuk termőföldek közeléből;  más eredményt várhatunk a két esetben!  Lehet mesterségesen is „ülepíteni” a tartalmát: volt, aki zsírral bevont edényekben tárolt levegőt egy ideig, hogy a por leülepedjen; Pasteur híres, 1864-es kísérletében hattyúnyakú lombikokban forralt húslevest:  a forró gőz kinyomta a levegőt,  amikor pedig lehűlt, a hosszú és vékony nyakon keresztül beáramló (eleve tiszta, a Párizsi Obszervatórium pincéjéből származó) levegő portartalma „fennakadt” a cső falán… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12

13 Lehetséges értelmezések  Az alkalmazott módszerek a kor tudósai szerint sem teljesen tökéletes megoldások: ezek alapján különféle eredményeket lehet produkálni;  mindig megmarad a tanácstalanság, hogy mi minek az oka;  illetve a lehetőség, hogy az eredményt mindenki a saját álláspontja védelmében értelmezze… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Hiszek az ősnemzésben? IGENNEM Keletkezik élet a látszólag tiszta levegő hozzáadásakor? IGEN A hipotézis bizonyítást nyert Az eljárás során a levegőbe csíra került NEM Az eljárás során a levegő elvesztette éltető képességét A hipotézis bizonyítást nyert

14 Aluldetermináltság és elköteleződés  Mind Pouchet, mind Pasteur számtalan kísérletet hajtott végre saját igaza bizonyításának érdekében;  A kísérleti eredmények aluldetermináltsága miatt a kísérletek értelmezése mindig teret engedett az ellenfél gyanújának: A lombikok hermetikus lezártságának védelmében Pouchet kísérletei során a tiszta levegőt higanyon át buborékoltatta a lombikba:  Nála így is keletkezett élet, az ősnemzést igazolva… Pasteur először azzal támadta Pouchet-t, hogy a levegő, amit használt nem volt tiszta:  mikor azonban a kísérletek megismétlésekor Pasteur lombikjaiban is megjelent a penész, immár a higany szennyezettségére következtetett… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 Aluldetermináltság és elköteleződés  Annyira elkötelezettek voltak saját álláspontjuk irányába mindketten, hogy csak azokban az eljárásokban hittek, amik nem vezettek „téves” eredményre: hiszen eleve „tudták”, milyen eredménynek kell kijönnie:  a magyarázatokat is ennek megfelelően keresték:  vagyis Pasteur is fordítva gondolkodott: a higany azért biztos, hogy szennyezett, mert keletkezett élet a lombikban.. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 „Háborús módszertan”  A kísérletek aluldetermináltsága miatt mindkét oldal igyekezett más módszereket is bevetni saját álláspontja igazolására: Pouchet álláspontját védve Wöhler és Liebig egy burleszket jelentett meg, megpróbálva nevetségessé tenni a másik oldal „képtelen spekulációit”; Pasteur sokszor nem publikálja a kísérleteit, ha „rossz” eredményt produkálnak. Egyszer be is ismeri, hogy:  „Ha valaki azt mondaná, hogy következtetéseim túlmennek a megállapított tényeken, egyetértenék vele abban az értelemben, hogy fenntartás nélkül állást foglaltam egy olyan eszmerendszer mellett, amelyet a szó szigorú értelmében nem lehet cáfolhatatlanul bebizonyítani.” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17 Pasteur döntőnek szánt kísérlete: 1861  Nyílt lángon összeolvasztott végű, élesztős főzettel töltött üvegcséket nyitott ki különböző helyszíneken, a feje felett tartva, egy forró csipesszel, majd a levegővel való érintkezés után újra összeolvasztotta a lombikok száját: Míg a városban így megszellőztetett lombikok mind penészesek lettek, az Alpok egy 2000 méteres gleccserén 1861-ben megszellőztetett 20 lombik közül csak egyben keletkezett penész…  Pouchet a Piereneusokban a lehető legpontosabban megismételte a fenti kísérletet: Nála nyolcból nyolc esetben lett penészes…  Pasteur az egyetlen különbségbe kötött bele: riválisa reszelőt használt csipesz helyett… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18 A Párizsi Akadémia bizottsága  A korabeli, központosított francia tudományos életben a fontosabb kérdéseket a Párizsi Akadémia által külön erre a célra összehívott bizottságok döntötték el az elméletek versenyeztetésével: Az élet spontán keletkezésének kérdésére először ben hívnak össze bizottsági ülést, Pasteur alpesi kísérlete nyomán;  Különös módon minden bizottsági tag közismerten az akkor 37 éves Pasteur pártján állt: A tagok közül többen már a vita előtt Pasteur igazát hirdették; A 60 éves Pouchet látva a bírók elfogultságát inkább nem is nevez a versenyre; Pasteur kihívó nélkül nyer! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

19 A második bizottság  1863-ban Pouchet megismétli Pasteur kísérletét;  1864-ben az új eredmények fényében „kénytelenek” ismét összehívni a bizottságot Párizsban: Úgy alakul, hogy ismét Pasteur oldalán állt mindenki;  A kritériumok teljesen aszimmetrikusak: A versenykiírás szerint Pouchet-nak azt kellett volna bizonyítania, hogy eljárásával minden egyes esetben keletkezik élet a lombikokban; Ezzel szemben Pasteur-nek csak azt, hogy lehetséges néhány lombikhoz levegőt adni anélkül hogy penész keletkezne.  Pouchet ilyen feltételekkel nem vállalja a megmérettetést  így az általa képviselt elmélet tarthatatlanná válik a tudományos körökben („még megvédeni sem hajlandó magát, egyszer sem!”) Az így elfogadott döntés visszatekintve meglehetősen (tudomány)politikai jelleget ölt! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

20 Mi lett volna, ha…  …ha Pouchet beszáll a versenybe? Míg Pasteur kovászt használt kísérleteihez, Pouchet szalmából készült főzetet; Csak 1876-ban derült ki, hogy a szalma tényleg tartalmaz olyan spórákat, amik a forralást általában túlélik; Az elfogult bizottság tagjai valószínűleg akkor sem hittek volna Pouchet-nak, ha sikeresen kiállja a próbát, miközben erre igen nagy esélye lett volna;  Szintén Pasteur „tudományos álláspontját” gyengíti, hogy egyetlen írása sem szól arról, hogy megismételte volna a kísérletet szalmával: Sőt az alpesi kísérletről sem ír többet, mintha meg sem történt volna; Pouchet elleni támadásai mind a higanyos kísérletek kritikájára összpontosítanak, feltehetőleg azért, mert arra már sikerült kitalálnia egy magyarázatot; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

21 További fejlemények  Mára már tudjuk, hogy számos faj spórája képes ellenállni a hevítésnek: Ráadásul a kémiai közeg ugyanúgy meghatározó tényező, mint a hőmérséklet: a savas környezetben halottnak tűnő spórák lúgos környezetben életre kelhetnek; Egy folyadék valódi sterilizálásához nyomás alatt kell melegíteni kb. 160 fokig, és/vagy megfelelő időközönként melegítési és hűtési ciklusoknak kell többször alávetni;  Tehát mai tudásunk szerint Pasteur kísérletei számtalan módon félresikerülhettek volna – minden bizonnyal ez is történt, azonban sok kísérletéről egyszerűen nem számolt be senkinek!  Marsi meteorit élet nyomaival A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

22 Ősnemzés és evolúció  A korban sokan úgy vélték, hogy a darwinizmus előfeltételezi az ősnemzést (élettelenből > élő).  A Párizsi Tudományos Akadémia pedig – az egyházzal szoros egyetértésben – határozottan elutasította Darwin nézeteit: Pasteur eredményeire éppen azért volt szükségük, hogy egyszer s mindenkorra elutasíthassák az evolúció elméletét! Ezt a második bizottsági határozat évében nyilvánosan deklarálták is, hogy elejét vegyék a „téves” feltevésekből kiinduló további kutatásoknak. Vagyis az egyik téves feltételezés segítségével (Pouchet kísérletei hamisak) bizonyítottak egy másikat (nincs evolúció) a tudományosság nevében.  Pedig ráadásul Darwin elmélete valójában nem is támaszkodik az ősnemzés elvére!

23 Konklúzió  Pasteur valóban nagy tudós volt, de ez nem jelenti, hogy úgy cselekedett volna, ahogyan a tankönyvek azt feltételezik, illetve ahogy azt általában elvárnánk egy komoly tudóstól… Bár a baktériumokkal kapcsolatos tudásunkat nagyrészt ő alapozta meg, erre nem lett volna lehetősége, ha követi a sokak által a tudományos módszer legfontosabb elemének tartott “steril” viselkedési szabályokat;  Ha egy mérés egy elmélet igazolásának látszik, akkor is még számos emberi tényezőt kell számításba vennünk, és semmiképpen nem érdemes véglegesnek tekintenünk az eredményeket! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék


Letölteni ppt "A Gólem 5. Előadás Viták az élet eredetéről Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések