Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Könyvdíszítés a XIX. században

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Könyvdíszítés a XIX. században"— Előadás másolata:

1 Könyvdíszítés a XIX. században
Kner és Tevan nyomda Készítette: Kajári Katalin EKF: Informatikus könyvtáros szak Művelődéstörténet könyvtári vonatkozásai II

2 Könyvnyomtatás a XIX. században
Friedrich König német nyomdász 1811-ben feltalálta a gyorssajtót Ezt követte hamarosan a tégelysajtó, majd pedig a rotációsgép.         A gőzgép, később pedig az elektromotor feltalálása mechanizálta a nyomdákat, és ezzel óriási mértékben lendült előre a fejlődés.

3 A fametszetet és rézmetszetet egykettőre kiszorították a fényképezésen és a kémián alapuló mechanikai reprodukciós eljárások. A papírgyártás, a nyomdafesték-készítés, a gépi könyvkötés rohamosan halad előre, lehetővé teszik az olcsó, mindenki számára hozzáférhető könyv megvalósulását.

4         A könyv művészi megjelenési formája kezdetben nem tudott lépést tartani a megindult szédületes fejlődéssel. Az egykoron magas művészi fokra emelt a betűk, elkorcsosodnak, elerőtlenednek. A betűképnek és ugyanakkor a szedésképnek minden ereje és tömeghatása elvész A szedett oldalaknak eddig határozott és tömör rajzát gyenge, vérszegény, ritmus nélküli kép váltja fel, mert a túlságosan szabályos és józan, ridegen finom vonalú betűkkel már nem lehet az oldalak olyan tömör képét nyerni.

5 A betűművészek helyét a hivatásos betűrajzolók és betűmetszők veszik át, akik jól és pontosan, csak éppen művészi invenció nélkül dolgoznak. A betű mint díszítő elem mindinkább elveszti jelentőségét. A szedés és illusztráció egysége elvész, mihelyt a könyveket illusztráló vonalas fametszet helyét féltónusú képek foglalják el.

6 a békéscsabai Tevan nyomda
Két vidéki kis nyomda szentelte működését az új könyvművészetnek, s fejlődött azzá a jelentős fórummá, amely évtizedeken át példamutató volt a magyar könyvművészet számára. Kezdetleges és szegényes körülmények között indultak, kevesebb lehetőséggel. a gyomai Kner nyomda a békéscsabai Tevan nyomda

7         A két nyomda művészi iránya legjobban jellemezhető azzal, hogy a Kner nyomda főképpen a tisztán tipográfiai feladatok megoldását tűzi maga elé, míg a Tevan nyomda az illusztrált könyvek felé hajlik.         Kner nyomda Tevan nyomda

8 A gyomai Kner nyomda: Kner Izidor 1882-ben alapított egyszemélyes nyomdai vállalkozása az első világháborút megelőző évekre 150 fős üzemmé fejlődött. Kner Izidor fia, Imre már nemcsak nyomdász volt, hanem igazi könyvművész is. Lipcsében tanult. A nyomda 1949–ben került állami tulajdonba, majd 1963-ban hozzácsatolták a békéscsabai Békési Nyomdához. A nyomda és a család emlékét az 1970-ben alapított múzeum őrzi, melyet Kner Imre egykori lakóházában alakítottak ki.

9 Kner Imre Kozma Lajossal, a kitűnő tervezőművésszel társul, s vele együtt munkálkodik a régi magyar tipográfia tradíciói nyomán a modern magyar tipográfia stílusának megteremtésén. A Kozma Lajos tervezte iniciálékat és egyéb könyvdíszítő anyagot matricákba véseti, majd pedig megönteti nyomdája díszítő anyagául.

10 Fametszetű keretdíszek

11 Acélba vésett nyomdai körzetek

12 Fametszetű fejlécek és záródíszek

13 Fametszetű iniciálék

14

15

16 A Gyomai Kner nyomda alapításának 30
A Gyomai Kner nyomda alapításának 30. évfordulójára 1912-ben Kner Izidor nyomdájában jelent meg a Könyv a könyvről című kiadvány. Az illusztrációkat és könyvdíszeket Geiger Richard rajzolta.

17 A békéscsabai Tevan nyomda:
Tevan Adolf 1903-ban alapította meg a híres nyomdát, amit 1909-ben fia, Tevan Andor vett át. Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványok (meghívók, gyászjelentések), illetve rendelésre néhány könyv kiadásával foglalkozott (pl.: 1908-ban jelent meg Szeberényi Lajos: Parasztkérdés külföldön és hazánkban c. szociográfiája Tevan Adolf irányítása alatt), de a fő termékek elsősorban újságok voltak.

18 Embléma: dupla körben TA monogram
KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI HAGYOMÁNYAI 1916

19 serleg, levelekkel, felhőkkel
KISFALUDY SÁNDOR: REGÉK A MAGYAR ELŐ-IDŐBŐL 1920 Kisebb könyvdísz: serleg, levelekkel, felhőkkel

20 Hosszúkás oválisban a kiadó kútágast
ANATOLE FRANCE, JACQUES TOURNEBROCHE VAGYIS NYÁRSFORGATÓ JAKAB MESÉI 1948 Hosszúkás oválisban a kiadó kútágast ábrázoló szignója. (Az emblémát Tevan Andor rajzolta, a második világháború után kezdte használni.)

21 A cég fellendülését az 1910-es évek hozták, amikor a könyvkiadói
tevékenységre került a hangsúly. Két sorozatot indítottak útjára: az olcsó Tevan Könyvtárt és a könyvgyűjtőknek szánt Amatőr sorozatot. Ezek a kiadványok hozták meg a kiadó számára a széleskörű ismertséget. A Tevan Könyvtár füzeteinek kiadása 1912-ben indult, és hamar népszerűvé váltak. Nagy példányszámban jelentek meg, kb. 4–8 ív terjedelemben, és a „jót, olcsón és mégis szépet” elvét valósították meg Formátuma egységes, 180×210 mm, vajszínű borítóján színes hullámvonalakból kialakított keretben a sorozat neve, a füzet sorszáma, alatta az író neve, a mű címe és az ár.

22

23

24

25

26 A Tevan Amatőr sorozat 1913-ban indult, könyvgyűjtőknek, igényes kivitelben készült Régies hangulatú,díszes borítójú, fametszetekkel illusztrált könyvek. Kis példányszámban, számozottan adták ki, és nagy szakmai gondossággal alkották meg őket.

27

28 Köszönöm a figyelmet !

29 Források: Tevan Andor: A könyv évezredes útja
Pinczésné Horváth Nóra: Tevan Andor remekei Kner Múzeum Gyoma Kner nyomda – Wikipédia: Tevan nyomda – Wikipédia: Tevan Andor művészi könyvkiadványai:


Letölteni ppt "Könyvdíszítés a XIX. században"

Hasonló előadás


Google Hirdetések