Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.  A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk.  A bróm illékony, – azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.  A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk.  A bróm illékony, – azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá."— Előadás másolata:

1 Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd

2  A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk.  A bróm illékony, – azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá.  A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel

3 Mire következtethetünk mindebből?  Az anyag nagyon kicsi részecskékből épül fel  Ezek a részecskék nem folytonosan töltik ki a teret ( a részecskék között üres helyek vannak)  A részecskék állandó, rendezetlen mozgást végeznek A részecskék mozgását hőmozgásnak, az ennek következtében létrejött szétterjedést pedig diffúziónak nevezzük.

4 A gázhalmazállapot A gázhalmazállapot

5 A gázok „szerkezete” A gázok részecskéi között nincs kémiai kötés  A részecskék között - az ütközésektől eltekintve- nincs kapcsolat –A gázok részecskéi egymástól függetlenül, szabadon mozoghatnak –Egyenes vonalú mozgást végeznek, mindaddig, míg egymással, vagy az edény falával nem ütköznek  A részecskék a tároló faláig terjedhetnek –Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk –Kitöltik a rendelkezésre álló teret, nincs önálló térfogatuk.  A részecskék között sok az „üres hely” –A gázok nagymértékben összenyomhatók –A három halmazállapot közül a gázokban a legnagyobb a rendezettlenség

6 A folyadék halmazállapot

7 A folyadékok „szerkezete” A folyadékok részecskéi között gyenge kémiai kötések működnek  A részecskék között gyenge kapcsolat van –A folyadékok szerkezetében kismértékű rendezettség van  A részecskék nincsenek helyhez kötve. –Gördülő mozgást végeznek  A folyadékok részecskéi csak kis mértékben távolodhatnak el egymástól, –önálló térfogattal rendelkeznek  A folyadékok részecskéi között kevés az „üres hely” –A folyadékok kismértékben összenyomhatók  A folyadékok részecskéi a tároló faláig terjedhetnek –Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk

8 A szilárd halmazállapot

9 A szilárd anyagok szerkezete A szilárd anyagok részecskék között erősebb kémiai kötések működnek  A részecskék között erősebb kapcsolatok alakulnak ki –A szilárd anyagokban nagyfokú rendezettség figyelhető meg –A részecskék közötti kötések meghatározzák a részecskék elhelyezkedését, önálló alakkal rendelkeznek  A részecskék helyhez kötöttek –A részecskék egy adott pont körül rezgőmozgást végeznek  A részecskék nem távolodhatnak el egymástól –Önálló térfogattal rendelkeznek  A részecskék között minimális szabad hely van –A szilárd anyagok összenyomhatósága elhanyagolható

10 A szilárd anyagok csoportosítása  A szilárd anyagok egy része kristályos  A kristályokat síklapok határolják, mértani testeknek tekintjük  A kristályban a részecskék szabályos rendben helyezkednek el  A kristálynak azokat a pontjait, melyekben részecskék vannak rácspontoknak nevezzük.  A kristályos anyagoknak meghatározható olvadásponjuk van

11 Példa néhány kristályrácsra

12 A nem kristályos anyagok  A kristályráccsal nem rendelkező anyagokat amorf anyagoknak nevezzük  Külső alakján nincsenek szabályosan elhelyezkedő síklapok  A részecskék közt nincs szabályos rendezettség  Nincs olvadáspontjuk, melegítve lágyulnak

13 Néhány amorf anyag  Üveg  Nemesopál  Faopál  Obszidián

14 Halmazállapotok egymásba alakulása  Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság  A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja, a kapcsolódás erőssége tér el egymástól  Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

15 A változás minősége  Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba  Megváltozik az anyag szerkezete  Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl:szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat  Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás  Az anyag összetétele nem változik  Új anyag nem keletkezik  Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük.  A halmazállapot-változások fizikai változások

16 Halmazállapot-változások  Olvadás: szilárdból folyékony  Fagyás: folyékonyból szilárd  Párolgás, forrás: folyékonyból gáz  Lecsapódás: gázból folyékony  Kristályosodás: gázból szilárd  Szublimáció: szilárdból gáz

17 Összefoglalva


Letölteni ppt "Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.  A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk.  A bróm illékony, – azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá."

Hasonló előadás


Google Hirdetések