5.tétel: Területi folyamatok és közigazgatás a kiegyezéstől Trianonig ( )

Az előadások a következő témára: "5.tétel: Területi folyamatok és közigazgatás a kiegyezéstől Trianonig ( )"— Előadás másolata:

1 5.tétel: Területi folyamatok és közigazgatás a kiegyezéstől Trianonig (1867-1920)

2

3 Az Osztrák-Magyar Monarchia 1910-ben
Szilézia Galícia Csehország MorvaországSz Bukovina Felső Alsó Ausztria Voralberg Salzburg Magyarország Stájerország Tirol Karintia Krajna Partvidék Horvát-Szlavónország Az Osztrák-Magyar Monarchia 1910-ben Bosznia Dalmácia

4 A 64 polgári vármegye

5 Gróf. Széchenyi István a XIX
Gróf. Széchenyi István a XIX. század legnagyobb magyar területfejlesztője: lótenyésztés Duna-hajózás (Vaskapu) hitelélet fejlesztése Lánchíd az Alföld árvízmentesítése vasútfejlesztés

6 Árvízmentesítés és lecsapolás

7 A Tiszántúl vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt

8 Európa vasúthálózata 1914-ben

9 Magyarország vasúthálózata a kezdetektől 1914-ig
Készítette: Antal Tímea

10 A kezdet XVI. századig nyúlik vissza
A vasút feltalálása: Richard Trevithick nevéhez fűződik 1803- Surrey Iron Railway George Stephenson-> igazi technikai áttörés (Stockton és Darlington között) A kiépülő vasútvonalak hozzájárultak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Haladás jelképévé vált. Feltalálása technikai előrelépés volt:a XIX.század legjelentősebb innovációja

11 Reformkor Magyarországon a reformkort az évi pozsonyi országgyűléstől számíthatjuk. Törvényhozásunk említést tett a vasútról is. Az első vasút a lóvasút volt-> ez a Pozsony- Nagyszombat Első Magyar Vasúttársaság égisze alatt Pozsony- Nagyszombat között. Teljes hosszában 1846-tól. Korábban, 1827-ben még csak egy rövid vonal épült meg, próbavasútként Pesttől Kőbányáig.

12 Reformkor Következő lépcsője, az os pozsonyi országgyűlés volt-> első magyar vasúti törvény. Első gőzüzemű vasút-> Magyar Középponti Vasúti Társaság néven, júl. 15-én. Pest-Vác között Ezután gyors fejlődés volt jellemző. Pl.: Pest-Szolnok közötti vonal. A zavartalan fejlődést a szabadságharc megakadályozta. A reformkor nagy alakja, Gróf Széchenyi István.

13 Gróf Széchenyi István Forrás:

14 Elképzelése Az as országgyűlésen szólalt fel, hogy megvalósítsa elképzeléseit. 1848-ban meg is jelent „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” című műve. -> országgyűlés elfogadta

15 Széchenyi elképzelése
Forrás:

16 A szabadságharc harc leverése után
A magyarországi vasutakat osztrák és magyar magántársaságok építették a bécsi abszolutista kormány felügyelete alatt. A vasutak magánvállalkozások voltak. pl. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút A kiegyezés évére a hazai vasúthálózat hossza elérte a 2341 kilométert.

17 A vasút aranykora Magyar Királyi Államvasutak (1868)
Nagy léptékben fejlődött a vasúthálózat-> nagy üzletnek ígérkezett. A kormány is egyre jobban szerepet vállalt a vasúti hálózat fejlesztésében. A nagy államosítás, amivel az egységes működtetésű vasutat létrehozták, 1876-ben történt. Akkor majd száz kisebb-nagyobb magántársaságot a MÁV-ba olvasztottak.

18 A vasút aranykora 1868-ban Magyar Királyi Államvasutak Üzletigazgatósága A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi minisztere, gr. Mikó Imre-> Széchenyi eszméjének követője volt. Nevéhez fűződik továbbá a Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség felállítása is . Az első hazai tervezésű, normál nyomtávolságú, háromcsatlós személyvonati gőzmozdony 1879-ben készült el, és még abban az évben bemutatták a párizsi világkiállításon.

19 Baross Gábor – A „Vasminiszter”
1883-tól államtitkár,majd ig közlekedésügyi miniszter volt Vasútvonalak államosítása Egységes tarifarendszer bevezetése (zónák)->olcsóbb közlekedés Vasúti pályaépítés és a járműpark jelentős mértékű fejlesztése A szervezett vasúti oktatás létrehozása is az ő nevéhez fűződik, ekkor alakult a Vasúti Tisztképző Tanfolyam.

20 Forrás: http://hu. wikipedia

21 1891-1910 A MÁV teljes kiépítése
A helyiérdekű vasutak megjelenése (HÉV) Teher illetve személyvonatok továbbítására különböző típusú gőzmozdonyok alkalmazása. Soufflet-ek alkalmazása A vasbetonalj sín megjelenése és alkalmazása. Az első, egyenáramú villamos vasút megnyitása.

22 Az első világháború Az első világháború kitörésekor a történelmi Magyarországon 21200 km vasútból 18933 km volt a MÁV kezelésében (44,3% állami tulajdon, 55,7% állami kezelésű magántulajdon). A pályaépítéssel egy időben közel 1 500 vasútállomás is felépült, továbbá a történelmi Magyarország területén .1600 km keskeny nyomtávolságú vasútvonal is megépült.

23 Vasúthálózatunk 1846-ban Forrás:

24 Vasúthálózatunk 1855-ben

25 Vasúthálózatunk 1865-ben

26 Vasúthálózatunk 1875-ben

27 Vasúthálózatunk 1885-ben

28 Vasúthálózatunk 1900-ban

29 Vasúthálózatunk 1914-ben

30 Magyarország vasúthálózata a kezdetektől 1914-ig
Készítette: Bánszki Mónika II. Évfolyam Földrajz Bsc.

31 Tartalom A magyar vasúthálózat kialakulásának alapjai - célok - feltételek - vezéralakok A vasúthálózat fejlődésének okai A vasúthálózat fejlődésének eredményei

32 A vasúthálózat kialakulásának alapjai
Reformkor: cél az ország térszerkezetének modernizációja Kulturális, gazdasági és politikai fejlesztések megvalósítása Kedvező földrajzi adottságok: domborzat, nyersanyagforrás Gróf Széchényi István közlekedésfejlesztési tervei

33 Gróf Széchenyi István elképzelései
1848-tól a Közlekedés- és Közmunkaügyi Minisztérium vezetője 1848-ban megjelenik a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” Centrális vasútrendszer: Pest- Buda (Bécs ellenpólusa) 1832/36. évi XXV. Tc. az első magyar vasúti törvény

34 Első modern gőzvontatású pálya: 1846. július 15. Pest- Vác között
1846. Pest- Vác megnyitó Röviddel ezután Pest Szolnok vasútvonal Forrás: Száray Miklós: Forrásközpontú történelem III.

35 A vasúthálózat további fejlődésének okai
Világviszonylatban is jelentős méretű fejlődés A szolgáltatási rendszerek folyamatos kiépülése A vasipar növekedése Az állam megjelenése a vasúti hálózatban államosítás, új vonalak, pályaudvarok építése 1868. Mikó Imre miniszter tervei alapján létrejön a Magyar Királyi Államvasutak

36 A vasúthálózat fejlődésének eredménye
Kezdeti fő funkció: áruszállítás- agráráru az alföldi nagyvárosok fontos állomás Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Temesvár) Ipari nyersanyagok, nehézipari áruk felgyorsítják a vasutak kiépítését A települések hierarchikus fejlődése Kialakul a személyszállítás

37 Magyarország vasúthálózatának fejlődése
1885

38 Magyarország vasúthálózata 1914-ben

39 Vásárvonal. Ill. a vásárvárosok a Nagy-Magyar-Alföld peremén

40

41