Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelem A természetvédelem története. A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelem A természetvédelem története. A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit,"— Előadás másolata:

1 Természetvédelem A természetvédelem története

2 A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította azok fennmaradását; 2. az ókori és középkori természetbölcselők szemlélete, amely szerint a különleges, a nehezen megközelíthető a becses, az értékes; 3. a nemzeti érzés XIX. századi előtérbe kerülésével a természetben is a nemzeti történelemhez kapcsolódó természeti értékeket kívánták megjelölni és megőrizni; 4. a tudományos alapokon nyugvó természetvédelem kialakulásának és megvalósulásának időszaka.

3 A természetvédelem története A kezdetek (primitív természetvédelem) A növényvilág esetében elsősorban a fák kultikus tiszteletében nyilvánult meg. Az állatvilág esetében az alapokat az állatősök tiszteletén alapuló állatvédelem jelentette (pl. a turulra, a csodaszarvasra nem lehet vadászni) Tétényi-fennsík Turul (Tatabánya) Árpád-tölgy (Hédervár) Rátót

4 A természetvédelem története Az állatfajok védelme A Budai Zsinat 1279-ben eltiltotta a szerzeteseket a vadászat és a madarászat gyakorlásától, mely a szerzetesek lelki üdvét volt hivatott szolgálni, de közvetetten az állatfajok védelmét is szolgálták. Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík

5 A természetvédelem története Az állatfajok védelme Ezek a korlátozások nem voltak elegendőek, így néhány faj már a középkorban kipusztult. Az őstulok eltűnését a tatárjárás utáni időkre teszik, az utolsó bölényt feltehetően 1762-ben ejtették el Erdélyben, a XVIII. századra tehető az utolsó vadkecske elejtése is. A fajok eltűnésében az élőhelyek változása és a vadászat is jelentős szerepet játszott. európai bölény őstulok vad kecske

6 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Az állatfajok védelme A XIX. században a tudományok fejlődése új távlatokat nyitott az élővilág megismerése, megóvása számára is. Aki ismeri, az kíméli is a természetet, így az élővilágot, benne az állatokat. Példa erre a hód érdekében indított „természetvédelmi akció”.

7 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Az állatfajok védelme A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évi temesvári nagygyűlésén PETÉNYI Salamon János felhívta a figyelmet a hód életkörülményei vizsgálatára, „mivel félő, hogy kevés év múlva hazánkból is teljesen kipusztul.”

8 Az állatfajok védelme Felhívására SCHMITZ Nepomoki János Fehértemplomról küldött beszámolót, amelyben a hód tartózkodási helyéül a Duna Dubovác és Ómoldova közötti szigeteit jelölte meg azzal, hogy évek óta már ott sem láttak hódot. Ezért írta: „Óhajtani lehet, hogy a kormány erre figyelmeztetvén, oltalmi rendszabályokat bocsátana közre a hasznos állatokra nézve, részemről a kíméleti intézmények vezérletét díjmentesen, örömest magamra vállalnám. Mivel pedig a Duna szigeten rendszerint oly egyének hivataloskodnak, kikre egyszersmind az erdők feletti őrködés is bízatott, hivatalos utasításokhoz csatolandó mentő szabályok úgy vélem célszerűek lennének.” A természetvédelem története

9 Lónyai erdő Tétényi-fennsík Az állatfajok védelme 1888-ban kiadtak egy miniszteri rendeletet (32.042/1888. FIK. sz.), amelyben a pusztai talpastyúk kincstári területen való kímélését, megtelepedését kívánták elősegíteni. Az ázsiai pusztákról megjelenő madarat, tisztán természeti értéke alapján vették védelembe. Így ez az évi rendelet tekinthető az első kimondottan természetvédelmi célú állatvédelmi intézkedésnek. Pusztai talapastyúk (Syrrhaptes paradoxus)

10 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Az állatfajok védelme Az évi XII. tc. „a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy a hasznos állatok védelmét külön rendeletben szabályozza.

11 A természetvédelem története Az állatfajok védelme Ezzel DARÁNYI Ignác miniszter 1901-ben élt, amikor kiadta a /1901. FM. számú rendeletét, amelyben az énekesmadarak jelentős részét (a név szerint felsorolt 132 fajt), továbbá az emlősök közül a denevéreket, a vakondot (a kertek kivételével), a cickányokat (a vízicickány kivételével) és a sünt vette védelmébe. Ez a rendelet – későbbi kiegészítésekkel, amelyek például az évi I. törvénycikkben találhatók – a magyarországi madár- és emlősfajvédelmi, így természetvédelmi törekvéseknek legnagyobb addigi eredményének számított.

12 A természetvédelem története Fák védelme „Pompásan nyílik az ég felé ez a’ sok századú becses Fa, melyen alsó kerülete a’ föld’ színén hat lépéseket teszen; egy ember magasságnyira a’ közép átmérője három lábnál valamivel többet foglal magában, az egész magassága pedig az 58 lábat megüti” (1826 Jászapáti „Körtvély fa”) Lónyai erdő (Vackor) Vackor

13 A természetvédelem története Az erdők védelme A bányaerdők megfelelő kezelését és fenntartását már a XV. században királyi rendeletben szabályozták. Zsigmond 1426-ban elrendelte, hogy az ólombányákhoz tartozó erdőkben minden esztendőben, meghatározott sorrendben, más és más erdőrészt kell kivágni, amelyet aztán fel kell újítani. Lónyai erdő (Vackor) Vackor

14 A természetvédelem története Az erdők védelme I. Ferdinánd 1555-ben a bányaerdőkben megtiltotta a kecskék legeltetését. Miksa király 1565-ben a Garam menti rézbányák környékére vonatkozó erdőrendtartást adott ki. Ebben nemcsak a kecskelegeltetést tiltotta meg, hanem előírta az erdők tervszerű használatának és felújításának a kötelezettségét is. Lónyai erdő (Vackor) Vackor

15 A természetvédelem története Az erdők védelme Drasztikus változás a XVI-XVII sz. török háborúk alatt A helyzet rendezésére Mária Terézia 1769 kiadta az Országos erdőrendtartást Lónyai erdő (Vackor) Vackor

16 A természetvédelem története Az erdők védelme Mária Terézia 1769-ben kiadott országos erdőrendtartása az erdők vágásokra történő beosztásán, a vágásterületek felújításán kívül a fák ültetését, az új erdők telepítését is szorgalmazta. Ezzel a kor követelményeinek megfelelő, az okszerű erdőgazdálkodás alapjait teremtette meg, bár az ország jelentős részére nem kötelező érvénnyel, hanem csak uralkodói ajánlásként. Lónyai erdő (Vackor) Vackor

17 A természetvédelem története Az erdők védelme évi erdőtörvény Az erdőkben folyó gazdálkodás felügyelet alá helyezésén kívül a véderdők kategóriájának megteremtésével a természet védelmének közvetlen célját szolgálta azzal, hogy a véderdőket nem lehetett tarvágással vagy irtással kitermelni. Lónyai erdő (Vackor) Vackor

18 A természetvédelem története Növényfajok védelme A Magyarországi Kárpátegyesület, már az 1870-es években szorgalmazta a havasi gyopár védelmét. A havasi gyopárt a Bélai-havasokban Szepesbéla városa, illetve az ottani nagybirtokosok fokozott védelembe vették. Igyekeztek a kirándulók, turisták gyopárszedési tevékenységét megelőzni, sőt büntetni is. Vackor Havasigyopár (Leontopodium alpinum)

19 A természetvédelem története Növényfajok védelme A havasi gyopárhoz fűződik a legelső, kimondottan egy növény megóvásával kapcsolatos erdészeti rendelet is. A liptóújvári főerdőhivatal 1909-ben megtiltotta a Magas-Tátra nyugati oldalán (a Liptói-havasokban) a havasi gyopár kiszedését. A turisták legfeljebb csak a virágját vághatták le ollóval. Havasigyopár (Leontopodium alpinum)

20 A természetvédelem története Növényfajok védelme Következő lépés volt, hogy – a Szepesvármegyei Erdészeti Egyesület szorgalmazására – 1913-ban a havasi gyopár bekerült az erdei érték- és ártáblázatba. Így a büntetés tételét is egyértelműen meghatározták – azaz a havasi gyopár a legelső növény, amelynek az eszmei értékét megállapították, s a büntetést annak alapján vetették ki. Havasigyopár (Leontopodium alpinum)

21 A természetvédelem története Növényfajok védelme Végül megemlítjük, hogy Szepes vármegye „közönsége” – a természetvédelmi összeírások hatására – 1914-ben a megye egész területén védelembe vette a havasi gyopárt. Havasigyopár (Leontopodium alpinum)

22 A természetvédelem története Lónyai erdő Növényfajok védelme A cirbolyafenyő védelmének érdekében tettek lépéseket. Miként írták „fájdalom, mind jobban ritkuló példányokban (ti. a cirbolyafenyő) emeli csak nálunk is a magas hegyvilág romantikáját, s maholnap már nem annyira gyakorlati vagy physiographiai, mint inkább történeti vizsgálódás tárgyát fogja képezni.” Cirbolyafenyő (Pinus cembra) Cirbolyafenyő (Pinus cembra) Cirbolyafenyő (Pinus cembra) az Alpokban

23 A természetvédelem története Növényfajok védelme A Magyarországi Kárpátegyesület 1880-tól a túrázóknak kis zacskókban cirbolyafenyőmagot adott, és kérte őket, hogy azt a fafaj tenyészhelyén szórják szét. A tátrafüredi fürdőigazgatóság ugyanezekben az években rendeletben tiltotta meg a cirbolyamag és –csemete jogosulatlan szedését és eladását ben pedig Szepes vármegye a cirbolyát is megyei védelem alá helyezte. Cirbolyafenyő (Pinus cembra) Cirbolyafenyő (Pinus cembra) Cirbolyafenyő (Pinus cembra)

24 A természetvédelem története Növényfajok védelme Szintén Szepes vármegye volt az első hely, ahol a tiszafa termőhelyeit védelembe vették. Tiszafa (Taxus baccata)

25 A természetvédelem története Növényfajok védelme Az egyéb növények között a hévízi tündérrózsa és a homoki törökpirosító említhető meg. Mindkettő a főváros belterületén, az első a budai melegvízi források tavában, míg az utóbbi a Gellérthegyen – mint adventív elem – fordult elő. Hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus thermalis) Törökpirosító (Perganum harmala)

26 A természetvédelem története Növényfajok védelme A tündérrózsát tekintették a XIX. század végén „a természetvédelem első szerény lépésének”, mivel SCHILBERSZKY Károly 1889-ben azt az óbudai meleg vizű tóba történő áttelepítéssel megmentette. A török korból itt maradt homoki törökpirosító megmentéséért szót emelő HERMAN Ottó évi felvetése viszont csekély visszhangot kapott. Hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus thermalis) Törökpirosító (Perganum harmala)

27 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Az első rendelet a természeti emlékek összeírására (1900) DARÁNYI Ignác földművelésügyi miniszter 1900-ban kiadta az államerdészeti szerveknek szóló /1900. FM. számú rendeletét, amely a természeti emlékek összeírásáról intézkedik.

28 A természetvédelem története Az első rendelet a természeti emlékek összeírására (1900) Elrendeli, hogy a „boldogult királyné (ti. Erzsébet) Ő Felsége emlékére ültetett emlékfákat, valamint oly fákat és facsoportokat, melyekre nézve valami történelmi emlék, monda, vagy szájhagyomány fűződik, vagy rendestől eltérő formájuknál fogva kiválnak, továbbá egyes tájképek szépségét emelő faegyedek, avagy földrajzi elterjedésüknél és fekvésüknél fogva azon vidéken ritka és érdekes fapéldányokat vagy facsoportokat” írják össze és a fenntartásukra tegyenek javaslatot.

29 A természetvédelem története Az általános természetvédelmi eszme megjelenése Sajó Károly (1905): „Az őstermészet kincseinek megmentése” Az élőlényeket az eredeti környezetükben kell megőrizni A természetvédelmet törvényhozási úton kell megoldani Nemzeti „védkerületeket” kell vásárolni Természetvédelmi őröket kell alkalmazni Példamutatásként őrszentmiklósi birtokán kijelölt egy rezervátumot ahol növényeket és rovarokat védett.

30 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík A természeti értékek kategóriái az évi miniszteri rendelet alapján Darányi Ignác 1908-ban megbízta Kaán Károlyt egy, a természeti emlékekről szóló mű megírásával. Ez 1909-ben készült el: „A természeti emlékek fen(n)tartása” Ezt a miniszter rendeletben küldte el az államerdészeti egységekhez, ill. a törvényhatóságokhoz.

31 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík A természeti értékek kategóriái az évi miniszteri rendelet alapján Ez a védelemre érdemes értékek összeírását jelölte meg a legfontosabb feladatként. (Majd a tervek szerint ez alapozta volna meg a későbbi intézkedéseket.)

32 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Bern (A természetvédelem nemzetközi alapokra helyezése) A gyakorlati, mindennapi – bár szerény – eredményeken kívül körvonalazódott egy természetvédelmi törvény megalkotásának a gondolata is. Ehhez alapot nemcsak az összeírási eredmények, hanem a nemzetközi tanácskozások is adtak ben Grácban, majd 1913-ban Bernben a természetvédelem közös, nemzetközi alapokra való helyezéséről döntöttek.

33 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Ennek értelmében Magyarországon is megyei bizottságok megalakulását, majd a „Természetvédelem és Természeti Emlékek Országos Bizottság”-a felállítását tervezték. Ez utóbbi fogta volna össze a megyei bizottságok munkáját, továbbá javaslatokat tett volna a földművelésügyi miniszternek egyes objektumok védelméről.

34 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík Az elképzelések között szerepelt, hogy egy kormánybiztos kinevezésével a természetvédelemnek országos felelőse, képviselője legyen augusztus 1-jére tűzték ki a kinevezett kormánybiztos, KAÁN Károly működésének kezdetét, míg szeptember 14-re a természetvédelem legfontosabb kérdéseinek megtárgyalására országos értekezletet hívtak össze.

35 A természetvédelem története Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík A tanácskozás előkészítéséhez kiküldték KAÁN Károly ekkor megjelent könyvét, „A természetvédelem és a természeti emlékek fen(n)tartásának kérdéséhez” címűt. A tervezett értekezlet a háború kitörése miatt elmaradt, így a magyar természetvédelem ügye a törvényi rendezés előestéjén akadt meg – nagyon sok időre.

36 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík A trianoni határokon belül az összeírt értékeknek mintegy 30%-a maradt. A korábbi legjelentősebbnek tekintett értékek jórészt a határainkon kívülre kerültek

37 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka A Balaton és környéke A trianoni határokon belül a Balaton vált a legjelentősebb értékké. A Balatoni Szövetség már 1915-ben javasolta a badacsonyi probléma megoldását. A tulajdonos herceg Eszterházy Miklós: „olyan messze már nem lehet menni a természeti szépségek megvédésében, hogy a sok millió értékű, európai hírességű badacsonyi bazalt teljesen kihasználatlanul hagyassék.” Lóczy lajos több tanulmányban bizonyította, hogy az itteni geológiai értékek Európa szerte egyedülállóak. Badacsony

38 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka A Kis-Balaton Schenk Jakab (1918): A nagy kócsag a kipusztulás szélére jutott. Az akkori körülmények között egyedül a Kis-Balaton nyújtott számára fészkelési lehetőséget. A területet mindenképen védelem alá kell helyezni től Kócsagőrt is tudtak alkalmazni. (A hazai gyakorlati természetvédelem kezdete!) Táblákat helyeztek ki, és a csendőrséget is bevonták. (Mindemellett a terület lecsapolásának terve is készült) Kis-Balaton

39 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Magyar Földrajzi Társaság védelmi javaslatai Alföldi mocsár- és szik-vidék A kiskunsági futóhomok-területek Bakonyi őserdőrészletek Balatoni tanúhegyek Aggteleki Baradla Több forrást is Kis-Balaton Balatoni tanúhegyek

40 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Természetvédelmi kezdeményezések és eredmények A vadászidények megállapítása a Földművelésügyi Miniszter hatáskörébe került ben kimondta a baglyok teljes elejtési tilalmát 1933-ban: reznektúzokra, gólyatöcsre, gulipánra, nagy godára, ugartyúkra, bíbicre, a sirályfélékre és az egerészölyvre. Csak a miniszter engedélyével: barátkeselyű, kígyászölyv, darázsölyv, szirti sas, réti sas és ráró (vagy halászsas). A rétisas és a ráró csak a halastavaknál. Magánkezdeményezésre is több terület védelmet kapott (pl.: Tihanyi-belsőtó) Nagykőrös (1935): Pótharaszt-puszta erdőrészletek kijelölése: „örök időkre fenntartandók”

41 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Természetvédelmi propaganda A legjobban feltárt területek elsősorban a Dunántúlon voltak. Kaán Károly (1931): „Természetvédelem és a természeti emlékek” Herczeg Ferenc (1929 Pest Hírlap): „A magántulajdonra, a szerzett jog szentségére hivatkoznak azok, akik a Badacsony testéből lakmároznak! Van azonban valami, ami szentebb a magántulajdonnál és minden szerzett jognál, és ez: a nemzeti érdek!”

42 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Az 1935-ben megjelenő erdőtörvény előkészítése 1929-ben megkezdődött az új erdőtörvény előkészítése Az első szövegezésbe bekerült a természetvédelmi területek fogalma, valamint a következő mondat: „ A Balaton felől látható bazalt- és gejzírkúpokat, a Kis-Balaton területét, valamint a bátorligeti és mezőfényi ősnövényvilág és ősállatvilág területét már e törvény természeti emléknek nyilvánítja.” Ez a további előkészítés során kikerült a törvényből, de megjelent benne a tájvédelmi körzet fogalma

43 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík évi IV. törvénycikk az erdőkről és a természetvédelemről Tartalmazta az Országos Természetvédelmi Tanács szükségességét A természetvédelmi területek kijelölésének jogát a Földművelési Miniszter kapta A tájvédelmi körzeteket a miniszterelnök jelölhetett ki. Lehetőséget adott a magántulajdon kisajátítására A turisták kérdése megoldatlan maradt

44 A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Lónyai erdő Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) Tétényi-fennsík évi IV. törvénycikk széleskörű megismertetése Az alerdészi iskolákban bevezették a természetvédelem tárgyat Nagyszalánczy (Fröhlich) Brunó rádió nyilatkozata Nemzetközi szinten: II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus (1936)

45 Az Országos természetvédelmi tanács Az évi IV tc. végrehajtási rendelete 1938-ban jelent meg –Intézkedtek a védendő növény- és állatfajok összeírásáról –Területek összeírásáról –A védetté nyilvánítási eljárásról –A kisajátítás módozatairól Megfogalmazták a barlangok felfedezésével és feltárásával kapcsolatos szabályokat A védett területek kijelölésének szabályait A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos szabályokat Megfogalmazták az Országos Természetvédelmi Tanács feladatát A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

46 Az Országos természetvédelmi tanács Kaán Károly a természetvédelmet hármas egységben látta megvalósíthatónak: –törvény és ennek megfelelő kormányzati intézkedések, –a természetvédelem szolgálatát ellátó szervezet létrehozása (ennek fontos közege éppen az OTvT), –a társadalom, a széles közvélemény bevonása a munkába. A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

47 Az Országos természetvédelmi tanács 44 helyet a minisztériumok, társadalmi szervezetek küldöttei töltöttek be Az elnököt a miniszter választotta: Az első elnök Kaán Károly lett Egy tiszteletdíjas alelnöke ill. titkára volt Földváry Miksa személyében Kaán Károly 1940-ben bekövetkezett halála után az elnöki székbe Cholnoky Jenő került A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

48 Az Országos természetvédelmi tanács Az alakuló ülés 1939 április 17-én volt 14+1 fős végrehajtó bizottság alakult A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

49 Az Országos természetvédelmi tanács 1939-ben a Balaton-környék kérdéseinek megoldása volt a legfőbb feladat Továbbra sem sikerült a védelmet véghezvinni Továbbra is sürgető feladat volt Bátorliget kérdése is A védendő fajok megállapítására külön bizottság alakult: –30 növényfajt mindenhol, 43 fajt csak bizonyos helyeken (pilisi len, tátorján, magyar kikerics, henye boroszlán, szentendrei rózsa) A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

50 Az Országos természetvédelmi tanács Továbbá: 20 emlős, 5 hüllő, 4 hal, 9 rovarfaj került be a jelentésbe Ezt az OTvT a fekete rackával kiegészítette A madarak helyzete: minden madár védett, kivéve néhány faj amelyre ki kell írni idényt. Néhány fajra mindig lehetett vadászni A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

51 Az Országos természetvédelmi tanács 1944 őszéig 219 esetben mondtak ki védetté nyilvánítást Mintegy 300 védetté nyílvánítási felterjesztéssel foglalkozott A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

52 A legelső védett területek: 1939 Debreceni Nagyerdő Guthi erdő Szegedi Fehértó Pécsi Istenkútja A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

53 A legelső védett területek: 1939 A terület őrzése, kijelölése, táblával történő megjelölése a tulajdonos feladata volt a tulajdonos, sem annak jogutódja a védelem alapjául szolgáló állapotot nem változtathatja meg. A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

54 A háborús helyzet hatásai Az újvidéki Nagyrét védetté nyilvánítása: A város először támogatta, majd 1944-ben a következőket írta az OTvT-nek: „A mostani súlyos helyzetben a város vezetősége úgy határozott, hogy a Nagyrétet lecsapolja, jelenleg pedig – tekintettel a száraz időjárásra – a víz alatt álló részeket felszántja, a nádasokat feltöreti és mezőgazdasági művelés alá véteti.” A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

55 Tervek a háború alatt Balaton-környékével kapcsolatos természetvédelmi problémák rendezése (Tihanyi-fsz., Kis-Balaton, Balaton-felvidék) Bátorliget kisajátítása Kiskunsági tavak és mocsarak Az OTvT egyik ülésén Fekete Zoltán javaslata: „Ki kell jelölni mintegy 100 k. holdas jellegzetes hegyi vagy dombvidéki lápterületet, amelyen tilos volna minden mesterséges beavatkozás, legeltetés és egyéb használat, úgyszintén a növény- és állatgyűjtés abból a célból, hogy azon idő múltával a természet munkáját meg lehetne figyelni. Kiterjedt propaganda Néprajzi értékek megóvása (1943: Nemzetközi Erdészeti Központ ) A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

56 Tervek a háború alatt Győrffy István: „Ha a vadmadaraknak menedékhelyet hagyunk (amit én is helyeslek), akkor a népi emlékeknek is menedékhelyet kell csinálnunk, mert a vadmadár, a vízi flóra és más természeti szépség vagy ritkaság nem állhat közelebb hozzánk, mint a magyar nép pusztulásnak indult művészi vagy tudományos értékű hagyománya.” A természetvédelem fő iránya 1961 előtt A természetvédelem története

57 Magyarország nemzeti vagyonának 40%-a elpusztult A párizsi béke által megállapított új határokon belül a korábbi 219 védett területből 197 maradt az országban (46%) Földváry Miksa 1945 januárjában meghalt Az OTvT tagok megbízatása lejárt Az intézmények átalakultak, megszűntek 1945 tavaszán Nagy Imre földművelésügyi miniszter intézkedett az OTvT újraszervezéséről, de ez csak 1947-ben valósult meg 1945 után A természetvédelem története

58 1945-ben megindultak a földosztások és az államosítások 100 kh-nál (55,8 ha) nagyobb erdőbirtokokat államosították A nem erdő területek is állami tulajdonba adandók, ha azt természetvédelmi céllal jelöli ki az erdőigazgatóság Így a Kis-Balaton is államerdészeti kezelésbe került (1946- ban hal és nádgazdasági üzem is létesült) Több államosított területet vadrezervátummá nyilvánították (pl.: Kisbalaton) 1945 után A természetvédelem története

59 A minisztertanács 1947-ben határozott az OTvT munkájának újraindításáról. Az alakuló ülés 1948-márciusában tartották Az elnök Tasnádi-Kubacska András lett Feladatok: –A Balaton-felvidéki bazaltbányák –Turisták ügye –Nemzetközi kapcsolatok 1949-ben az ország közigazgatási rendszerének teljes átalakítása vette kezdetét 1945 után A természetvédelem története

60 1949-ben a természetvédelmet hatékonyabbá próbálták szervezni (Az OTvT megmaradt a földművelési minisztériumi alárendeltség, de önállóan is hozhattak védettényílvánítási határozatot) Az új jogszabály a természeti értékek felkutatását, megőrzését és kezelését az erdőgazdaságok feladatává tette. Az OTvT elnöke 1950-’62-ig Vadász elemér volt után A természetvédelem története

61 Az ’50-es évektől kezdve soha nem látott méreteket öltött a természet átalakítása –Mezőgazdasági nagyüzemek (nagytáblák, lecsapolások, halastavak, nagyhozamú állatfajták, kemizálás (DDT) építészet teljes átalakulása…) –Az erdőgazdálkodásban is több változás következett be (1949-től országfásítási program: 12%-ról 20%-ra) –Erőltetett iparosítás Az ember legyőzi a természetet 1945 után A természetvédelem története

62 „A természetvédelem terén a Szovjetunió mellett, mely ezen a téren is elöl jár az egész világon, lemaradtunk. Feladataink éppen ezért jelentősek. A Tanács [OTvT] felismerve az eredményes természetvédelem alapfeltételét, első feladatául tűzte ki az egész ország területén fellelhető, összes védelemre szoruló kincsnek megismerését.” Lépcsőfokok: –Megismerés –Védetté nyilvánítás –Gyakorlati természetvédelem –Tudományos- és ismeretterjesztő munka A védelem fő irányai 1945 után A természetvédelem története

63 Az első eredmények: –1950 augusztus: Bátorliget védetté nyilvánítása –1950 tavaszán: A kunfehértói holdrutás erdő –1951: A Kis-Balaton védetté nyilvánítása –1952: A Tihanyi Tájvédelmi Körzet megalakulása „a tájvédelmi körzetben … nem szabad olyan művet, üzemet, épületet vagy egyéb berendezést létesíteni, amely a védett természeti állapotot – ideértve a táj szépségét, a kilátást és a rálátást is – hátrányosan zavarná.” A védelem fő irányai 1945 után A természetvédelem története

64 A madarakat több kategóriába sorolta –„Természeti értékként fokozottan védeni kell” (pl.: uhut, a ragadozó madarak jelentős részét, a kékcsőrű récét, a nyári ludat, a császármadarat stb.) –Az élőhelyek védelmével is segítették az énekesmadarak védelmét –A vadászható fajok védelmét tilalmi időkkel próbálták megoldani –Szabadon pusztítható fajok A madarak preparálását és kereskedelmüket is vissza akarták szorítani Korlátozták a cserjék irtását Felújították a Madarak és Fák Napját Nem készült hozzá végrehajtási utasítás évi madárvédelmi rendelet 1945 után A természetvédelem története

65 Az OTvH a földművelésügyi minisztériumtól függetlenül alakult meg, közvetlenül a minisztertanács alá tartozott „A természetnek azokat a tárgyait amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni és óvni minden olyan hatástól, amely fennmaradásukat, vagy sajátos természeti tulajdonságukat sérti, vagy veszélyezteti.” évi 18. számú törvényerejű rendelet a természetvédelemről A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

66 1.azok a földtani alakulatok és vizek, valamint azok a növények és növénytelepítések, amelyek tudományos szempontból ritkaságuk, vagy különlegességük miatt értékesek; 2.azok a vadon tenyésző állatfajok, amelyek hasznosságuk, vagy különlegességük miatt oltalomra érdemesek, vagy amelyeket kipusztulás veszélye fenyeget; 3.olyan területek és tájrészletek, amelyek tájképi jellegzetességük, vagy kedvező természeti tulajdonságuk miatt különösen jelentősek évi 18. számú törvényerejű rendelet a természetvédelemről A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

67 A végrehajtási utasításban megjelent „a kiveszőfélben lévő, ősi, hazai parlagi állatfajták” védelmére való igény is Ekkor Tildy Zoltán volt az OTvH elnöke évi 18. számú törvényerejű rendelet a természetvédelemről A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

68 Rakonczay Zoltán: A magyar természetvédelem „megtorpanási” szakasza, az „elhalasztott lehetőségek” időszaka. A természetvédelem jó kapcsolata megszakadt az erdészekkel, a mezőgazdasággal és továbbra sem keresték a kapcsolatot a természetjárókkal ’71-ig csak két tájvédelmi körzet és néhány természetvédelmi terület került oltalom alá Tildy Zoltán elnöklete alatt a természetvédelem elsősorban a madárvédelmet jelentette. Legnagyobb eredménynek a :Peterson-Mountfort-Hollom- féle „Európa madarai” című könyv fordítását és megjelentetését tartotta A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

69 1970-ben a drasztikusan lecsökkent túzokállományra vadászati tilalmat mondtak ki. 12/1971. Korm. számú rendelet, az 1961-es tvr. új végrehajtási utasítása alapján hazánkban 19 madárfajt kivéve minden madár védelmet kapott Az OTvH elnöke (az érintett miniszterekkel egyeztetve) nemzeti park létesítési jogkört is kapott A természetvédelem helyzete A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

70 1967-ben több ország tudósai azzal a kéréssel fordultak hazánk kormányához, hogy a pusztai életközösség megmentése érdekében hozzanak létre nemzeti parkot a Hortobágyon ben a vadászati világkiállításon elhangzott: lesz a Hortobágyon nemzeti park, Magyarország első nemzeti parkja A világkiállítás után Tildyt leváltották Nemzetközi kapcsolatok A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

71 Az új elnök Rakonczai Zoltán lett –Nagyarányú védetté nyilvánításokba kezdett A Természetvédelmi Tanács 30 tagúra bővült –Minisztériumok –Intézmények –Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Természetbarát Szövetség 1971-es végrehajtási rendelet a megyei tanácselnököt megyei jelentőségű természetvédelmi területek kijelölésének jogával ruházta fel Mivel a legtöbb tanácsban nem volt megfelelő szakember ezért az OTvH a Madártani Intézettel és a Barlangtani Intézettel együttműködve dolgozott Az OTvH megújulása A természetvédelem extenzív fejlődése A természetvédelem története

72 Kibontakozási szakasz (1972-től) Hortobágyi Nemzeti Park 1973 Hortobágyi Nemzeti Park Már az 1960-as években folyt a nemzeti park előkészítése ban bejelentették, hogy kormányzati szinten is támogatják a nemzeti park megalakulását. Ezt nagy nemzetközi lelkesedés fogadta. Hortobágyi Nemzeti Park

73 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Lónyai erdő Tétényi-fennsík Hortobágyi Nemzeti Park 1973 Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágyon viszont komoly ellenállásba ütközött a tervezés. (pl.: Hajdú-Bihar megyei pártbizottság, megyei tanácselnök, Hortobágyi Állami Gazdaság) dec. 8-án a Tanácsok Közlönye XXI. évf. 58. különszámában megjelent az OTvH elnökének határozata, mely a Nemzeti Parkot január 1-i hatállyal megalapítja.

74 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Természetvédelmi körzetek Az OTvH az ország egész területét felosztotta, politikai és más érdekek figyelmen kívül hagyásával csak természetvédelmi szempontok alapján. Így hozták létre hazánk 10 természetvédelmi körzetét. (Székhelyek: Budapest, Veszprém, Sopron, Szombathely, Pécs, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Miskolc, Eger)

75 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Lónyai erdő Tétényi-fennsík Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi felügyelőségek létrehozása A kialakított körzetekben fokozatosan létrehozták a Természetvédelmi felügyelőségeket is.

76 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Lónyai erdő Tétényi-fennsík Hortobágyi Nemzeti Park Nemzetközi események 1973-ban létrehozták a Washingtoni Egyezményt (CITES) (a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény) (Hazánk 1985-ben csatlakozott) 1973-ban megalakult az Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége, melyben hazánk kezdetektől fogva részt vett.

77 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Lónyai erdő Tétényi-fennsík Hortobágyi Nemzeti Park 1974 Magyar Madártani Egyesület A Természetvédelmi Hivatal segítségével alakult meg. Az egyesület tevékenysége túlmutatott a madárvédelmen (egyéb gerincesek, élőhelyek) ezért később a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nevet vette fel. Napjainkra az ország legjelentősebb civil természetvédelmi szervezete lett.

78 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Tétényi-fennsík Hortobágyi Nemzeti Park 1974 Pro Natura emlékérem Az OTvH elnöke a kiemelkedő természetvédelmi tevékenységet folytató állami és társadalmi szervek, tudományos intézmények és személyek munkájának elismerésére alapította.

79 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Kiskunsági Nemzeti Park 1975 Kiskunsági Nemzeti Park Valamennyi nemzeti parkunk közül a Kiskunsági alakult meg a leggyorsabban és a leginkább zökkenők nélkül. Ez köszönhető a megyei vezetők támogatásának és a Hortobágyi NP alapításakor szerzett tapasztalatoknak.

80 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park 1975 Barlangtani Intézet A barlangok és egyéb földtani értékek szakszerű védelme volt a feladata. Az egyik legfontosabb feladata a közhitelesnek tekinthető barlangleltár összeállítása volt.

81 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Kiskunsági Nemzeti Park 1975 Védett állatok értékének meghatározása Az OTvH elnökének utasítása a védett madarak, halak, kétéltűek, hüllők és emlősök egy-egy példányának értékét 300 és Ft között állapította meg.

82 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1977 Bükki Nemzeti Park Az eredendően másodiknak tervezett nemzeti park a Heves megyei vezetők merev ellenállása miatt több éves csúszást követően alakult meg.

83 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1977 Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) A határozat a természetvédelem korábban kialakított önálló szervezetét átalakította, mely alapvetően nem szolgálta a természetvédelem érdekeit.

84 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) 1978 Büntető törvénykönyv Szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel kell büntetni azt, aki: Aki fokozottan védett vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó állat- vagy növényfajt jogellenesen megszerez, külföldre juttat, értékesít vagy elpusztít, valamint Védett természeti területet jogellenesen, jelentős mértékben hátrányosan megváltoztat.

85 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1979 Környezet- és Természetvédelmi felügyelőségek A természetvédelem korábban kialakított körzeteit, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve átszervezték. Az átszervezés nem szolgálta a természetvédelmet.

86 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1979 Nemzetközi események Létrehozták a Bonni Egyezményt (a vándorló vadon élő állatfajok védelméről) (Hazánk 1986-ban csatlakozott) Hazánk csatlakozott a Berni Egyezményhez

87 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1980 Bioszféra-rezervátumok kijelölése Hazánk az UNESCO MAB-programjához csatlakozva kijelölte a bioszféra rezervátumokat.

88 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1982 Természetvédelmi törvényerejű rendelet Pozitívumok: definiálja a fokozottan védett fogalmat, megteremti a bírságolás lehetőségét. Negatívumok: előírta, hogy a további cél a már védett területek megóvása és nem a további védetté nyilvánítás

89 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1983 Védett természeti területek őrzése Az OKTH elnökének rendelkezése kimondja, hogy a védett területek őrzése a Természetvédelmi Őrök feladata. A rendelet tartalmazza a Természetvédelmi Őrök Szolgálati Szabályzatát is.

90 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1985 Aggteleki Nemzeti Park A nemzeti park alapítását 1979-re tervezték da a személyi és intézményi változások miatt csak 1985-ben került sor rá.

91 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1987 Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ( ) Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és az Országos Vízügyi Hivatal összevonásával jött létre hazánk első környezetvédelmi minisztériuma.

92 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) Bükki Nemzeti Park 1987 Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok A környezet- és természetvédelem számára előnytelen átalakítás volt.

93 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) 1990 Környezetvédelmi Minisztérium A környezet- és természetvédelem számára előnytelen átalakítás volt Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ( ) Létrejött a Természetvédelmi Hivatal is. Megszűnt miniszterhelyettes munkakör és helyette helyettes államtitkár beosztást hoztak létre. Megjelent a nemzeti park igazgatóságokról és a természetvédelmi igazgatóságokról kiadott rendelet.

94 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) 1991 Fertő-tavi Nemzeti Park 1994 Fertő-Hanság Nemzeti Park 1994 Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht 1996 Duna-Dráva Nemzeti Park

95 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) 1996 Természetvédelmi Törvény Évi LIII. Törvény a természet védelméről. Megalkotta: A természeti értékek és területek általános védelmének fogalmát, Az ex lege védelmet A védőövezet fogalmát A kezelési tervek készítésének kötelezettségét Törvényi szinten is megerősítette a nemzeti park igazgatóságok létét. Negatívum: A megszabott határidőket általában nem sikerül teljesíteni. A végrehajtáshoz jogszabályok tömegét kellene megalkotni

96 A természetvédelem története Kibontakozási szakasz (1972-től) 1997 Körös Maros Nemzeti Park 1997 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997 Duna-Ipoly Nemzeti Park 2002 Őrségi Nemzeti Park 2002 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010 Vidékfejlesztési Minisztérium

97 Ajánlott irodalom Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története

98 Ajánlott irodalom Természetvédelmi alapfogalmak A természetvédelem története


Letölteni ppt "Természetvédelem A természetvédelem története. A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések