Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az „Iskola másként” és a cserkészet. A cserkészet alapjai A cserkészet meghatározása A cserkészmozgalom célja A cserkészmozgalom alapelvei A cserkészmódszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az „Iskola másként” és a cserkészet. A cserkészet alapjai A cserkészet meghatározása A cserkészmozgalom célja A cserkészmozgalom alapelvei A cserkészmódszer."— Előadás másolata:

1 Az „Iskola másként” és a cserkészet

2 A cserkészet alapjai A cserkészet meghatározása A cserkészmozgalom célja A cserkészmozgalom alapelvei A cserkészmódszer Bi-Pi élete és művei A világcserkészet története Az erdélyi és a magyar cserkészet története A felnőttek a cserkészetben Ökumenizmus a cserkészetben - kapcsolat az egyházakkal Ifjúsági szervezetek Erdélyben Ifjúsági szervezetek Erdélyben

3 A vezetőképzés A vezetőképzés szükségessége A cserkészvezető képzése és magyar kiképzőrendszer sajátosságai Vezetőképzés az RMCSSZ-ben, s annak szintjei

4 Nevelési alapok  A magyar cserkészeszmény  A cserkészet nagy nevelő egyéniségei  Az alapelveket kifejező cserkésztörvények és fogadalom  A napi jótett, jelszó és köszöntés, cserkészjelvény, egyenruha  A helyes önismeret megszerzése, erre nevelés  Az imádság a cserkészetben  Korosztályok a cserkészetben  Fegyelmezés és büntetés a cserkészetben  A helyi közösség igényeinek és elvárásainak feltérképezése  Hátrányos helyzetű gyerekek a cserkészetben  Fiuk és lányok a cserkészetben  Családos vezetők a cserkészetben

5 A cserkészet szervezete  Az alapok  A munkatervek rendszere  Az őrs  Az őrsi rendszer  Az őrs és megteremtése, őrs-modellek, cél  Az őrsi szellem  Az őrsi összejövetel  Az őrsvezető feladatai és kötelességei  A raj  A rpk és őrsei  Az őrsvezetők őrse  A raj élete (a csapatban), események, csapatotthon

6 A cserkészet szervezete  A csapat  A cspk és rajai  A vezetők őrse  A csapat élete, események, csapatotthon (is és nagy, város és vidék)  A csapat szerepe a körzetben  A csapatvezető külkapcsolatai  A csapat, mint civil szervezet  A fenntartó  A fenntartó megválasztása, jogai és kötelességei  A fenntartó szerepe és kapcsolatai

7 A cserkészet szervezete  A szövetség (RMCSSZ)  A szövetség és körzetei  A szövetség felépítése, működése és a közgyűlés  Nemzetközi kapcsolatok  A MCSSZF, a WOSM, a WAGGGS és a dzsemborik

8 Vezetési ismeretek  Korosztályi cserkészvezetők  A cserkészet és a nevelésben társai  Vezetési ismeretek  Pénzügyek, a cserkészélet anyagi alapjainak megteremtése, alapítványok és pályázatok, pályázatírás  Cserkészirodalom, szakkönyvek

9 Kiképzés  A próbarendszerek rendszere és EINK  A cserkész próba- és különpróbarendszer  A felnőtt próbarendszer  A kiképzés módszertana  A keretmese

10 Élet a természetben  Táborszervezés  A cserkésztábor  Egyéni- és őrsifelszerelés  Tábortűz  A tábortűz, mint jellemnevelő eszköz

11 1. A cserkészet meghatározása 2. A cserkészmozgalom célja 3. A cserkészmozgalom alapelvei 4. A cserkész- módszer

12 1. A cserkészet meghatározása  A cserkészet ma nincs egyedül a „porondon”: edzés, zene, hittancsoport, nyelvtanulás mind a szabadidejére pályázik.  Ezek kínálatában sok olyan dolog is megtalálható, ami a cserkészetben is!  Olyan dolgok kerültek át más közösségek profiljába, amelyek nem a cserkészet lényegéhez tartoznak: nyelv- és zenetanulás, különféle edzések, természetjárás…  Ezek az elfoglaltságok, különórák, közösségek, mozgalmak időt kötnek le a gyerek életéből (általában a szükségesen felül is), ám mégsem konkurenseink, ugyanis céljait tekintve a cserkészetnek ma nincs konkurense! (sajnos ? – pionírok...)

13 A cserkészet meghatározása:  A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos, ifjúságnevelő szervezet, mely mindenki számára nyitott, korra, származásra, emberfajtára, és felekezetre való tekintet nélkül. A szervezet célját, alapelveit és nevelési módszerét az alapító lord Robert Baden-Powell of Gilwell (Bi-Pi) határozta meg.

14 A cserkészet célja  a fiatalok és gyerekek lelki, szellemi és fizikai adottságainak, valamint szociális érzékének kifejlesztése istenhitre alapozott neveléssel.  Elősegíteni kívánja, hogy a fiatalok jellemes egyéniségként a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek értékes és hasznos tagjai legyenek.  A cserkészet arra neveli a fiatalokat, hogy művészei legyenek életük tökéletesítésének, ösztönözve a személy és a közösségek kibontakoztatását.  Fontos célja a magyar nép kultúrájának és történelmi hagyományainak ápolása.

15 A cserkészet alapelvei:  Kötelesség Isten iránt, hűség a valláshoz, és az ebből eredő kötelezettségek vállalása.  Kötelesség mások iránt, hűség a hazához, összhangban a helyi- és nemzetközi békességgel, megértéssel és együttműködéssel. Részvétel a társadalom fejlődésében, elismerve és tiszteletben tartva embertársaink emberi méltóságát és a természet sérthetetlenségét.  Kötelesség önmagunk iránt, önmagunk állandó és folyamatos fejlesztése és képzése. Hűség a fogadalomhoz és a törvényekhez.

16 A cserkészmódszer  folyamatos, lelkiismeretre hallgató önnevelési rendszer, amely az alábbi négy elemből tevődik össze:  fogadalom és törvények;  cselekedve tanulás és élménypedagógia;  kisközösségi életforma (őrsi rendszer);  folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok lehetőleg a természetben.

17  Módszere az önként vállalt fogadalomtételen és a cserkésztörvények szerinti életen alapul. Ennek során a fiatalok öntevékeny kisközösségben, felnőttek támogatásával a nevelési céloknak alárendelt és a résztvevők érdeklődésének megfelelő ösztönző és változatos programokon és tevékenységekben vesznek részt, amelyek ismeretszerzést, játékokat, énekeket és hasznos gyakorlatokat, valamint közösségi szolgálatokat tartalmaznak. A cserkészek a gyakorlatokat lehetőleg a szabadban, természeti környezetben végzik.  Ezt a kört a magyar cserkészet egyetlen fontos dologgal egészítette ki a Teleki-hagyaték alapján:  a magyar kultúra ápolása, különös tekintettel a népi hagyományokra.

18  Cserkészetünk fő sajátossága az, hogy ezen dolgok mindegyike megtalálható benne, azonos fontossággal, szemben az egyéb közösségekkel, amelyek ezen elemek közül sokat nem tekintenek lényegesnek, másokat meg döntőnek tartanak. Ha egy közösség ezek közül egy is hiányzik, akkor nem cserkészetről beszélünk!  A cserkészetünk céljának meghatározásaként leírtak kicsit elvontnak tűnhetnek szemedben, ezért nézzük meg kicsit pontosabban, hogy mit is jelent ez számunkra !

19  A XX. század végi erdélyi magyar társadalom számos igen súlyos, már- már végzetes gonddal küszködik. Ezek között két olyan található, amely rendszerbe fogja a többit:  társadalmunk szövetének szétfoszlása, amely sok helyen már a családok létét is veszélyezteti  értékrend hiánya, vagy „mondva- csinált” értékrend(ek) követése.

20  Cserkészetünk célja a felnövekvő fiatalok nevelése, így e két „betegségre” is válaszolnia kell. Ezért döntő feladatunk a KÖZÖSSÉGTEREMTÉS.  Ahhoz, hogy ezt elérhessük feltétlenül szükséges a másik súlyos „betegség” gyógyításával is foglalkozni, melyre az orvosság az ÉRTÉK- ÉS ÉRTÉKRENDÁTADÁS.  Ebben segít az „Iskola másként” program cserkésznapja, s amennyiben egy valaki is vállalja egy ilyen nap lebonyolítását, munkájával segíti törekvésünket, hogy több gyerekért, jobb közösségért dolgozhassunk !

21 Köszönöm az eddigi figyelmet, s ne felejtsük: Játszani mindig jó, játszani mindig lehet, játszani mindig kell ! Játszani mindig jó, játszani mindig lehet, játszani mindig kell !


Letölteni ppt "Az „Iskola másként” és a cserkészet. A cserkészet alapjai A cserkészet meghatározása A cserkészmozgalom célja A cserkészmozgalom alapelvei A cserkészmódszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések