Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

13. tétel: A területfejlesztést megalapozó törvények / koncepciók a rendszerváltás után.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "13. tétel: A területfejlesztést megalapozó törvények / koncepciók a rendszerváltás után."— Előadás másolata:

1 13. tétel: A területfejlesztést megalapozó törvények / koncepciók a rendszerváltás után

2 AZ ÉVI LXV. TÖRVÉNY A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL Készítette: Vandlik Csaba 2. Évfolyam Földrajz Bsc

3 BEVEZETÉS Az önkormányzati törvény országgyűlési vitája a 18. ülésnapon, július 2-án kezdődött Európában kialakult és 1985-ben a helyi önkormányzatok európai chartájában megfogalmazott alapvető követelményeket, önkormányzati jogokat teszi a magyar jogrendszer részévé rendszerváltás folyamatában a törvény alkotói is egyfajta alapozó, és továbbfejlesztendő joganyagként tekintettek rá.

4 KORMÁNYZATI VÉLEMÉNYEK meglehetősen óvatosan bánt a historizálással az önkormányzati hagyományokra és történelmi értékeire kell építeni, az 1985-ös charta elvei mellett hagyomány és az adaptáció harmonikus egységét feltételezték élesen elhatárolta a javaslatot a kommunista időszak tanácsrendszerétől

5 ELLENZÉKI KRITIKÁK kimondott szándék ellenkezőjével vádolták a kormányt: Centralizáció nem tartalmaz komoly jogi garanciákat történeti érvek: Kontinuitás a kommunista tanácsrendszerrel Kérdéses hogy a megfelelő hagyományokhoz tér-e vissza

6 KIHIRDETVE: VIII. 14. A JOGSZABÁLY MAI NAPON HATÁLYOS ÁLLAPOTA: Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:

7 I. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Feladatok és hatáskörök A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek és a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek

8 II. FEJEZET A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei A képviselő-testület működése A települési képviselő A képviselő-testület bizottságai A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A képviselő-testület hivatala Körjegyzőség ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn

9 III. FEJEZET A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI Hatósági igazgatási társulás Intézményirányító társulás Közös képviselő-testület IV. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre az a választópolgár jogosult, akinek a településen állandó lakóhelye van.

10 V. FEJEZET A KÖZSÉG, A VÁROS ÉS TERÜLETÜK VI. fejezet A MEGYEI JOGÚ VÁROS Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. VII. fejezet A FŐVÁROS A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll.

11 IX. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI A megyei önkormányzat feladata és hatásköre A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. A megyei önkormányzat szervezete VIII. FEJEZET A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Az önkormányzat vagyona Az önkormányzat bevételei Az önkormányzat gazdálkodása Tervezés, számvitel, információ Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. Ellenőrzés A helyi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

12 X. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK, AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladata és hatásköre A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal A felterjesztési jog A helyi önkormányzatok érdekképviselete XI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Kihívások  Megörökölte a regionális és településhierarchián belüli területi-települési egyenlőtlenségeket.  Új területi problémák.

14 Rendszerváltás következményei Megváltozott közigazgatási rendszer A hatalom decentralizációját megtestesítő önkormányzatok szerveződtek. Települési önkormányzatok nagyfokú autonómiát, döntési jogkört kaptak. Eltűnt a városok és községek közti különbségtétel. Nagy számban megalakultak a települési helyhatóságok Nincs igazi középszint a hazai területi politikában Köztársasági megbízotti régiók, területfejlesztési együttműködések(CBC)

15 Köztársasági megbízotti régiók

16 A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzati jogok Feladatok és hatáskörök

17 A települési önkormányzat A települési önkormányzat hatásköre A képviselő-testület működése A települési képviselő A képviselő-testület bizottságai A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A képviselő-testület hivatala Körjegyzőség

18 Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Feladata és hatásköre Szervezete A község, a város, és területük Megyei jogú város A főváros A megyei önkormányzat

19 Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona Az önkormányzat bevételei Az önkormányzat gazdálkodása Tervezés, számvitel, információ Ellenőrzés

20 A helyi önkormányzatok és központi állami szervek, az önkormányzati jogok védelme Az Országgyűlés: A Kormány: A belügyminiszter: A miniszter: A köztársasági megbízott:

21 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosításáról

22 Készítette: Mogyorósi Bettina

23 Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel - a következő törvényt alkotja:”

24 Célja: a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. Hatálya: az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki, ide tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

25 Területfejlesztés Területrendezés Hátrányos helyzetű határmenti térségek Területfejlesztési koncepció

26 az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi,gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben

27 az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása

28 azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja.

29 az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára

30 a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése további válságterületek kialakulásának megakadályozása az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

31 a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

32 határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról; meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait; elfogadja az országos, valamint a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről

33 előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos területfejlesztési koncepciót pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását elősegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások szerveződését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését

34 Az Országos Területfejlesztési Tanács közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt a törvényben meghatározott esetekben részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására

35 a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében régiónként egy-egy fő, legfeljebb azonban hat fő, az országos gazdasági kamarák elnökei, az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője, a környezetvédelmi és területfejlesztési, a belügy-, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a munkaügyi, a népjóléti, a pénzügyi, a művelődési és közoktatási miniszter, a főpolgármester vagy képviselője, az országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője tagként, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának az elnöke, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak az elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vagy képviselője tanácskozási joggal vesznek részt.

36 koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről.

37 A települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét, a társulásban intézendő közös tervezési és fejlesztési feladatok körét, a feladatok ellátásának módját, a költségek viselésének arányát, a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait.

38 a megye területére vagy térségére területrendezési tervet készít területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek érdekében

39 A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, székhelye a megyeszékhely város. A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a megyei területfejlesztési tanácsban tagsággal rendelkező szervek (helyi önkormányzatok, kamarák, Kormány) gondoskodnak. A megyei területfejlesztési tanács maga alakítja ki munkaszervezetét

40 A megyehatárokon túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy. A területfejlesztési koncepció kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat: ► a fővárosi agglomeráció térségében a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács, ► Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el Forrás:www.complex.hu

41 Az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről Előzményei: - felerősödött területi egyenlőtlenségek (  társ-gazd. elmaradott ill. tradicionálisan ipari jellegű térségek válságban) - igény a területfejlesztés döntési szintjeinek decentralizálására - igény a nyilvánosság szerepének növelése a regionális politikában

42 Előzményei A területfejlesztés általános távlati céljai: - az ország egészének arányos fejlesztése - a lakosság életfeltételeinek javítása - a társadalmi és gazdasági esélykülönbségek csökkentése - a régiók, településtípusok civilizációs és infrastrukturális feltételeinek közelítése - az elmaradott, hátrányos térségek, települések helyzetének javítása, problémáinak kezelése

43 A törvény - tartalma Meghatározza: - a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladatát és hatáskörét - e tevékenységeket ellátó területi szerveket és feladataikat - rendelkezik a területfejlesztés és a területrendezés eszközeiről - elrendeli a területi információs rendszer létrehozását és működtetését

44 A törvény - jelentősége - létrehozza a területfejlesztési intézményrendszert (  megújítja a magyarországi területpolitikát) - közelebb hozza az EU-hoz való csatlakozást Magyarország lett az első a közép- és kelet-európai országok között, amely az EU strukturális politikájához hasonló jogi keretet vezetett be.

45 Modern intézményrendszer Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) - a magyarországi regionalizmus és területfejlesztés meghatározó pillére - döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező, koordináló és döntéshozó szerv - az országos, a regionális, a megyei és kistérségi elképzelések koordinálását végzi - célja az elmaradott térségek támogatása, és hogy a további befektetésekhez javítsa a feltételeket

46 Modern intézményrendszer Regionális Fejlesztési Tanácsok - Feladatuk a régió területfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása - Nem új adminisztratív egységek, nem "állnak" a megyei területfejlesztési tanácsok felett Megyei Területfejlesztési Tanácsok - megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolása - területi információs rendszer kialakítása és működtetése

47 Modern intézményrendszer Térségi Fejlesztési Tanácsok - regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok hozhatják létre a régió, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására

48 Problémák és további feladatok Problémák: - az alkalmazott mutatórendszer hibája  1997-re korrigálták - a kistérségi besorolás problémája További feladatok: - megteremteni az állami források koordinált felhasználásának intézményi, jogszabályi feltételeit - megvalósítani a programfinanszírozás tényleges gyakorlatát

49 Pál Réka -y3kgio- Földrajz 2.

50 „Az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza az ország hosszú távú fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára.” évi XXI. törvény nyomán -

51  Előzmények  Hosszú (10-15 év) és középtávú (3-5 év) célokat határoz meg  Feladata  Alapelvei : 1. szubszidiaritás 2. decentralizáció 3. Partnerség 4. nyilvánosság és részvétel

52 Elsősorban az ország általános gazdasági helyzete, szabályozása van hatással egyes térségek fejlődésére és csak másodsorban a településfejlesztés. A forrásokat a helyi sajátosságok alapján, a hatékonyságot szem előtt tartva kell felhasználni. A legnagyobb hatékonyságot igénylő feladatra kell összpontosítani

53 Nemzetközi összefüggésben – az ország Európa térszerkezetébe történő integrálása, az Európai Unió Regionális politikájával és a Közép_Európai térség fejlesztéspolitikájával való teljes összhang megteremtése érdekében. Nemzeti összefüggésben (az ország átfogó távlati fejlesztése, az országos és térségi fejlesztésének összhangja érdekében)

54 Társadalmi folyamatok - Egyenlőtlenségek növekedése a 90’es években - Magasabb a halálozások száma mint a születések száma - Vándorlások prognózisok szerint -> nagyobb városokba - ->határon túli de közeli településekbe - ->lakótelepek, falvak kiüresedése (cigány lakosság arányának növekedése ezeken a területeken) - Emiatt: A területfejlesztési politika érdeke a kedvezőbb irányú népesedési folyamatok feltételeinek megteremtése, a migrációs néptelenedési tendenciák fékezése a fiatalabb és képzettebb népesség megtartása a területi különbségek mérséklésével, a leszakadó térségek felzárkóztatásával.

55 Fő rendezési elvek: A betegek ellátása történjen azon a szinten, ahol a leghatékonyabban végezhető, csökkenjen az akut korházi, növekedjen a járóbeteg ellátás aránya, a szociális és ápolási feladatok intézményesen különüljenek el javuljon az esélyegyenlőség a betegellátásban, legyen biztosított a különböző kor-, és betegségcsoport ellátása, a hozzájutást alapvetően ne korlátozhassa lakóhely szerinti vagy szociális különbség. Az egészségügyi fejlesztés főbb irányai: a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer tovább fejlesztése, a járóbeteg szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása.

56 -> Meg kell erősíteni az alapellátásnak a szűrésekben és az elsődleges megelőzésben betöltött szerepét és minél több beteg számára ezen a szinten kell biztosítani a befejezett ellátást. -> többletterhelés nehezedik az alapellátásra -> a lakosság elöregedése miatt megnő az igény az ápolásra -> ezért támogatni kell az intézményrendszeren belül az ápolási osztályokat, ápolási otthonokat, vagy az otthoni ápolás rendszerét.

57 - Közoktatási kiadások – bruttó nemzeti termék 4,5-5%-a - A közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetőek annak következtében hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola - - térség munkaerőigénye: - -> olyan szakokra készítsen fel,amelyben a végzett tanulónak az adott térségben jó esélye van elhelyezkedni - -> A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hogy 1998 szeptember 1-től 16 évről 18-ra ugrik a tankötelezettség korhatára

58 A területfejlesztéssel összefüggő legfontosabb feladatok a következők: A megfelelő korúak lehető legnagyobb hányadának részt kell venni a felsőfokú oktatásban A felsőfokú szakképzés rendszerének kiépítése Az intézményi széttagoltság fokozatos csökkenése A távoktatás megteremtése és fejlesztése - Az Észak-Magyarországi Régió gazdasági válságának megoldásához a Miskolci Egyetem fejlesztése, a Dunántúl felsőoktatási központjaiban pedig a regionális gazdasági szerkezethez jobban alkalmazkodó képzési kínálat kialakítása kiemelt feladat

59 - Meghatározó jelentősége van az ország térszerkezetének modernizálásában, a regionális versenyképesség fejlesztésében, az újraiparosításban - - Nyugat-európai versenystratégiák kedvező tapasztalatai - A regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának(alap és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésének és az egyetemi integrációval.

60 Szükséges a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése (művelődési ház, közösségi ház, közművelődési könyvtár) Az állami és alapítványi támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű térségek településein a kulturális intézmények fejlesztését A nemzetközi kulturális kapcsolatok szinten tartása illetve fejlesztése alapvetően szükséges és támogatandó a gazdasági együttműködések megalapozása érdekében

61 A szociális ellátórendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben illetve lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést fejlesztés, korszerűsítés új ellátás létesítése, bővítése A területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését

62 A lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítés, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosodott építésmóddal épített lakókörnyezetek felújítása. Mindezen feladatok megoldásához területi és lakástípusok szerinti illetve meghatározott csoportok érdekében indított programok szükségesek

63 Az élő és élettelen környezet természet közeli állapotának megőrzése – természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása. Fenntartható fejlődés figyelembe vétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban Gazdasági fejlődés és a környezet harmóniája -> minimális környezetkárosítás A területfejlesztés egyik legfontosabb célja, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjelzők fenntartása és javítása, különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben. A területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe. A területfejlesztési terveket észszérű és harmonikus környezet – igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani, ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása

64 centrum-periféria viszony monolitikus összetételű alapanyag és kitermelőipar területi elhelyezkedése -> a külföldi tőke szerepe nő -> Növekszik a nagyvárosok, ipari körzetek előnye -> az akkori beruházások 80%-a a nyugati országrészekben és a fővárosban, annak környékén összpontosulnak

65 Nem csak Magyarországnak, hanem Kelet-Közép Európának is egyik legfontosabb prioritást élvező feladata, hogy integrálódjék az információs társadalomba. Nagy valószínűséggel Nyugatról terjednek az új folyamatok (növelve Ny-K különbséget) helyzet előnyből adódóan Magyarország fontos európai tranzitútvonalak találkozási pontja -> fent kell tartani

66 Térszerkezet vidéki ipar-> részben természeti erőforrásokra épült, részben a közlekedési centrumokban lévő nagyobb városokba települt Mezőgazdasági térségekben (elsősorban Alföld) nem jöttek létre nagy ipari központok (nyersanyaghiány) Budapest túlsúlya az ország iparában Északi megyékbe települt nehézipar - Ország több térsége közötti fejlettségbeli különbség -> A történelmileg kialakított aránytalanságokat nem sikerült feloldani (58.o) Az ipar hatékony térbeli elhelyezkedésének feltétele az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása szükséges: komplex infrastruktúra fejlesztése befektetéseket vonzó programok kidolgozása kis és középvállalkozások állami ösztönzése

67 legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és K+F tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25% körüli értékben szükséges tartani Az ipar tartós értéktermelő növekedésének fenntartásához azonban elengedhetetlen a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása, ami a belföldi piac bővülését eredményezi az ipar dinamikusabb fejlődésnek feltétele az európai normáknak megfelelő vállalati szervezeti struktúra kiépülése. állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozó ipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében.

68 Gondos használat mellett nem elapadó, megújuló természeti erőforrásait hasznosítja Vidéki települések, kistelepülések szinte kizárólagos gazdasági bázisa Településformáló erő Tartósan deviza termelő ágazat Alapja: termőföld A korábbi időszakhoz képest gyökeresen átalakult az agrárgazdaság(nagyüzemi gazdálkodás) A regionális sajátosságokat jobban érvényesítő agrárpolitika kialakítását is a szükséges struktúra-váltást nagy mértékben állami eszközökkel támogatni kell -> termőföld hasznosítása: természeti adottságok társadalmi igények

69 Erdészeti politika három alapelve: a fenntartható erdőgazdálkodás a természet közeli erdőgazdálkodás zöldterületet gyarapító erdőgazdálkodás

70 a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozói kapacitása arányaiban és szerkezetében feleljen meg az alapanyag termelés regionális koncentrációjának az agrárgazdaság fejlesztési prioritásai (64.o)

71 Az idegenforgalmi területfejlesztésben kétpólusú fejlesztési politika szükséges az alábbiak szerint: az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett „kiemelt üdülőkörzetekben” fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése; a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános -, valamint idegenforgalmi infrastruktúra – és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával

72 1. Termál- és gyógyturizmus 2. A kulturális-, rendezvény- és fesztiválturizmus 3. Az üzleti- valamint a kongresszus- és konferencia turizmus 4. Gasztronómiai turizmus 5. Borturizmus 6. Szabadidő-, sport- és hobby-turizmus 7. A falusi és tanyasi turizmus 8. Vallási és zarándokturizmus 9. Tranzit- és bevásárló-turizmus

73 Az idegenforgalom állami területi irányításának, koordinációjának hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egész országot lefedő idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása, a meglevő rendszer korszerűsítése és továbbfejlesztése keretében, a hatósági-, szakhatósági és kamarai feladatok, valamint a nonprofit szolgáltatásjellegű tevékenység egyértelmű szétválasztásával.

74 -> tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát A gyorsforgalmi úthálózat országhatárig való kiépítése a legfontosabb közúthálózati fejlesztési feladat, mert ez teszi lehetővé: az Európai hálózathoz való csatlakozást; a határokon átnyúló kapcsolatteremtés kiépítését a gyorsforgalmi hálózaton; A tranzitforgalom nyugodt, szabályozott levezetését; Az ország régióinak gyors megközelíthetőségét

75 A vízgazdálkodás területén: a vízkár elhárítási létesítmények fejlesztése; a vezetékes ivóvíz minőségének javítása; az Európai Unió ajánlásainak megfelelő szennyvízelvezetési- tisztítási színvonal elérése; A vízközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása; Az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme; Az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint süllyedés megállítása a vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.

76 az energia ellátás biztonságának megőrzése, ezen belül az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energia hordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése, A stratégiai készletek növelése az energiatakarékosság növelése az apszolút energiafelhasználás csökkentése; az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében; A megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése; A környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése; a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével

77 A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszere A jelen koncepcióban kitőzött célok megvalósítása feltételezi a meglévő intézmény és eszközrendszer tovább fejlesztését. Ennek érdekében elsődleges középtávú feladat:  A területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása;  A decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelése és a programfinanszírozási rendszer bővítése;  Az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programozási és a megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése;  Az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozása. Intézményrendszer I. Országos szint II. Regionális szint III. Megyei szint IV. Kistérségi szint

78 AZ ÉVI XCII. TÖRVÉNY (AZ ÉVI XXI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA) Készítette: Bor Boglárka Földrajz BSc térségfejlesztési szakirány

79 1. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS régiónként egy-egy fő, legfeljebb azonban hat fő Érdekegyeztető Tanács Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank,MTA elnöke a regionális fejlesztési tanácsok elnökei Országos Munkaügyi Tanács tanácskozási jog még: ifjúsági és sportminiszter, külügyminiszter,PHARE programok koordinálásáért felelős miniszter, Balaton Fejlesztési Tanács,KSH, Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke

80 2. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS Felügyelő: a megyei közigazgatási hivatal vezetője Feladata: ellenőrzés Jogszabálysértés esetén: tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. A rendelkezéseket akkor is kell alkalmazni, ha a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a megyei területfejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben hoz döntést. Ilyen esetben a hivatalvezető hatáskörét a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.

81 3. TANÁCS FELADATAI kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat véleményezi az illetékességi területét érintő koncepciókat „…a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével…” „… és a megyei területrendezési terveket”

82 4. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS TAGJAI a területi gazdasági kamarák képviselői a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások statisztikai vonzáskörzetenként egy-egy képviselője a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője Meghívottak: a területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselői a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások három képviselője a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője Meghívottak még: a területi gazdasági kamarák képviselői, valamint a megyei közigazgatási hivatal vezetője

83 ÚJRATÁRGYALÁS, BESZÁMOLÁS A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén a miniszter tíz napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. rendszeresen „…amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül…” rendszeresen, de évente legalább egyszer

84 5. TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS regionális fejlesztési tanácsok + megyei területfejlesztési tanácsok jogi személy, gazdálkodási és beszámolási kötelezettség Balaton térsége: Balaton Fejlesztési Tanács regionális fejlesztési programra javaslatot tesz munkaszervezet létrehozásáról is rendelkezik

85 A TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS miniszter is delegálhat tagot a tanácsba a létszám egyharmadát nem haladhatja meg a meghívottak száma részt vesz az üléseken a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint az illetékes területi főépítész A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.

86 A TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TAGJAI megyei területfejlesztési tanácsok elnökei regionális fejlesztési tanács képviselője a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb hat képviselője továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány kinevezett képviselője miniszterek képviselői

87 6. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS FELADATAI a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása együttműködés társadalmi-gazdasági helyzet vizsgálata és értékelése a régió fejlesztési programja gazdaságfejlesztés, érdekegyeztetés, térségi szereplők közötti koordináció pénzügyi terv készítése dönt a programok és alprogramjai megvalósításáról szervezi a programok megvalósítását, és részt is vesz azokon pénzügyi nyilvántartást vezet

88 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS FELADATAI gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról megállapodást köthet az érintett tárcákkal véleményezi területét érintő országos területrendezési terveket és fejlesztéseket közreműködik a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény vagy egyéb jogszabály hatáskörébe utal

89 REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról a régióhatáron túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve érintettség esetén a fővárosi önkormányzat megállapodhatnak, hogy mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében

90 A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS TAGJAI megyei területfejlesztési tanácsok elnökei miniszterek képviselői az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy-egy képviselője megyei jogú városok polgármesterei Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke továbbá a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány kinevezett képviselője a főpolgármester vagy képviselője a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, valamint a régió területfejlesztési önkormányzati társulásainak további legfeljebb kettő képviselője

91 A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS Munkájáról köteles beszámolni évente legalább egyszer: a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a megyei területfejlesztési tanácsnak a miniszterek képviselői az őket delegáló minisztereknek a területfejlesztési önkormányzati társulások képviselője a delegáló önkormányzati társulásoknak a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének

92 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba minősített többség helyett  többség Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: „…a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét; a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulás mértékét és felhasználásának módját.” 30 napon belül a miniszter kezdeményezi a regionális fejlesztési tanács megalakulását A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. A miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a tanácsok működéséről.

93 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

94 1997 Mészáros Szabolcs Tamás Idegenforgalmi szakirány, II. Évfolyam 2013

95 Tartalom Bevezető: Előzmények és célok Területfejlesztés irányelvei, célok és folyamatok: A népesedés és annak következményei Életkörülmények, társadalmi differenciálódás Egészségügyi, rendelőintézeti ellátás Oktatás és felsőoktatás Szociális ellátó rendszer és lakásellátás Gazdasági folyamatok és tényezői A területfejlesztés térségi dimenziói, regionalizálás

96 Előzmények és célok A Magyar Köztársaság Országgyűlése március 19-én elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt A törvény meghatározza a tevékenység kereteit, intézmény rendszerét, feladatait, stb A koncepció fő feladatai: gazdasági növekedés, népesség jellemzőinek alakulása, az infrastrukturális fejlődés, nemzetközi integrációs kapcsolatok, összehangolt politika kialakítása

97 Folyamatok és tényezők: Népesedés 1980 óta a halálozások éves száma nagyobb a születések számánál. Az alacsony termékenység Európában átlagosnak mondható, a magas halálozási arány kivételes Ezt a tendenciát a rendszerváltás nem módosította, sőt az ország lakosságának elszegényedése felerősítette, ráadásul megnőtt a tartós kivándorlók száma is

98

99

100 A nemzetközi vándorlás nem ölt nagy méreteket, de élénkebb lesz, mint a 80-as évek közepéig tartó időszakban volt. A cigány lakosság arányának növekedése nagy valószinűséggel folytatódik a peremvidékek gyorsan csökkenő népességű falvaiban, továbbá Budapesten és néhány nagyvárosban, a kiürülő belső városrészekben, valamint a lakótelepeken. Ezek a tendenciák a lakosság számának fogyására, az életminőség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet.

101 Életkörülmények, társadalmi differenciálódás Az 1980-as években egymillió ember, a népesség 10%-a élt a létminimummal kissebb egy főre jutó jövedelemből, ez az arány az 1990-es évek közepére 25%-ra nőtt. A szegénység fokozódásának leglényegesebb, közvetlen oka az infláció és a munkanélküliség növekedése. Különösen nagy a szegények aránya az alacsony iskolai végzettségüek, az eltartottak, a szakképzetlenek és a községi népesség korében. A rendszerváltás előtti második gazdaság lehetőségei lecsökkentek; a háztáji vagy a kistermelés lehetőségei beszűkültek, felbomlottak a mezőgazdasági nagyüzemek

102

103

104 Akut válságtérségek alakultak ki, amelyekben az elmaradottságból és az ipar leépüléséből adódó szerkezeti, foglalkoztatási és szociális feszültségek egyidejűleg jelennek meg. Az elöregedő, inaktív arány főleg az aprófalvak esetében figyelhet meg. A határmenti régiókban is az analfabetizmus és az iskolázatlanság okolható a munkanélküliség kialakulása miatt. A munkanélküliség által sújtott térségek ezek mellett nehézipari vagy bányászati funkcióját elveszített válságtérség.

105 Egészségügyi ellátás A népesség egészsége a társadalmak alapvető közjavainak egyike. A szerkezeti reform fő rendező elvei: A betegek ellátása történjen azon a szinten, ahol a leghatékonyabban végezhető, növekedjen a járóbeteg ellátás aránya, a szociális és ápolási feladatok intézményesen különüljenek el Javuljon az esélyegyenlőség a betegellátásban, a hozzájutást ne korlátozhassa lakóhely szerinti, vagy szociális különbség. A háziorvosi rendszer továbbfejlesztése és a szakellátás növelésel.

106

107 Oktatás A közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következetben, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola. Fontos, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményrendszere lefedje az ország teljes területét, így minden gyermek, tanuló hozzájuthasson nevelési és továbbtanulási tanácsadáshoz, stb. ; mindezt biztosítani kell a nemzeti-, etnikai kisebbségeknek is.

108

109 Felsőoktatás Az egyetemeknek és főiskoláknak meghatározó szerepük van a regionális és a helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, környezetük gazdasági szerepeinek növelésében. Ezért a legfontosabb feladatok a következők: - A megfelelő korúak lehető legnagyobb hányadának részt kell venni a felsőfokú oktatásban. - A felsőfokú szakképzés rendszerének kiépítése - Az intézményi széttagoltság fokozatos csökkentése. - A távoktatás megteremtése és fejlesztése.

110 Szociális ellátás és lakásellátás Az ország társadalmi és gazdasági helyzetének hatásai egyenlőtlenül érintik a lakosságot a különböző térségekben. A szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, amely a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben illetve lakóhelyhez elérhető közelségben történő probléma kezelést.

111

112 Lakásellátás Célja, hogy hosszú távon enyhüljenek a lakáshelyzet társadalmi feszültségei. Törekedni kell arra, hogy a lakáskiadások aránya a GDP- hez mérten ne csökkenjen tovább. A lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosított építésmóddal epített lakóövezetek felújítása. Mindezen feladatok megoldásához speciális területi és lakástípusok szerinti illetve meghatározott csoportok érdekében indított programok szükségesek.

113 A gazdasági folyamatok és tényezői A főváros abszolút meghatározó a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a tőkebevonás tekintetében. Mindezt a hatást nem csak a körülötte lévő agglomerációra, hanem az egész országra is kifejti. A nagyvárosok többségében a kialakult centrum pozíciók kedvezőek a gazdaság átalakulásásra. A középvárosok nagy része azonban bizonytalan gazdasági helyzetben van.

114 Speciális adottságúak a határmenti külső perifériák. Ezek többnyire területileg is elszigeteltek, félreesőek. Kitörési pont lehet azonban számukra a határon átnyúló együttműködés.

115 Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában

116 Főbb ágazatok értékelése és területi fejlesztési javaslatai Ipar: Az ipar jelelnlegi területi szerkezete az fővárosi ipar túlsúlyával, nyugat- magyarországi koncentrációjával jellemezhető. Számos térségben az ipari tevékenység teljesen, vagy részben hiányzik, illetve a nagy anyag- és energiaigényes, alacsony jövedelemtermelőképességű termelést dominál. Az ipar hatékony térbeli elhelyezkedésének feltétele az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása.

117 Közlekedés Magyarország közlekedési kapcsolatai az európai hálózatokhoz a vasút vonatkozásában megfelelőnek mondhatók, az országos hálozat integráns része az európai vasúthálózatnak, a közúti kapcsolatokat tekintve viszont periférikus helyzetű az ország. Az autópálya építési programból Magyarország, a kelet-európai országokkal együtt, kimaradt. A közel öt évtizedes elmaradást pótolni kell.

118

119 A területfejlesztés térségi dimenziói A területfejlesztési politika specifikuma a makroszintű politikával szemben az egyes térségek differenciált, sajátos kezelése Két speciális funkcionális régió a Balaton térsége és a budapesti agglomeráció. A harmadik dimenzió a településhálózat különböző funkciójú, szerepkörű és nagyságú település kategóriának felel meg.

120

121 A regionalizálás jelentősége A regionális fejlesztési tanácsok jellemzői: - Nem jelentenek új adminisztratív egységet, tehát nem „fölöttesei” a megyei területfejlesztési tanácsoknak, - A kormány jelentősebb képviselettel rendelkezik a regionális fejlesztési tanácsokban, melyek keretében együttműködik a megyei terülefejlesztési tanácsokkal. Lényeges szempont kell, hogy legyen az érintettek közösen megfogalmazható érdeke és az együttműködésre irányuló szándéka.

122

123 Az Országgyűlés 97/2005. (XII. 25.) sz. OGY Határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)

124 I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)

125 Általános tudnivalók a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) fekteti le a közötti időszak fejlesztési célkitűzéseit és prioritásait, valamint kijelöli a megvalósítás kereteit. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek az egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van.

126 A fő célok elérésére a NFT három specifikus célt fektetett le: a versenyképesebb gazdaság a humán erőforrások jobb kihasználása a jobb minőségű környezet, illetve a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése A célok elérésére 670 milliárd forint állt Magyarország rendelkezésére (Európai Unió Strukturális Alapjaiból).

127 A források hatékony felhasználása érdekében a céloknak megfelelően fejlesztési prioritásokat jelölt ki a kormány: a termelőszektor versenyképességének növelése a foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása a regionális és helyi potenciál erősítése

128 A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai a források felhasználásának részletes szabályait meghatározó ún. központi (szektorális) és regionális operatív programok (OP) szakértők, minisztériumi köztisztviselők, és civil szervezeti partnerek közreműködésével készültek. Az OP-k prioritásokra, azok pedig intézkedésekre oszlanak. Az NFT képezi az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások alapját, melynek eredményeként Közösségi Támogatási Keretszerződés készül. KTK rögzíti az EU, illetve Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását

129 A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP)

130 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP célja a mezőgazdaság modernizálása, a termelés hatékonyságának javítása, valamint a vidék fejlesztése. Az AVOP prioritásai: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése vidéki térség fejlesztése technikai segítségnyújtás

131 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése – különös figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésére, társadalmi kirekesztésük mérséklésére kiemelt célkitűzése: a képzés, az oktatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése, körülményeinek javítása

132 A HEFOP prioritásai aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés elősegítésével az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása az oktatási, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése technikai segítségnyújtás

133 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) GVOP a termelőszektor modernizációját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltató környezet kialakítását tűzi ki célul a GVOP költségvetési kerete a közötti időszakban több mint 154 milliárd forint, melyből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az információs társadalom fejlesztéséig nyílik lehetőség pályázatok megvalósítására Magyarországon

134 A GVOP prioritásai a beruházás-ösztönzése a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztése a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek segítése az információs társadalom és gazdaság fejlesztése

135 Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja a környezetvédelmi és a közlekedés- infrastrukturális beruházások megvalósítása mellett a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítása, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztése az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével

136 A KIOP prioritásai Környezetvédelem: a települési környezetvédelem erősítése a környezetbiztonság növelése a természetvédelem erősítése az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés: a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése a közlekedési infrastruktúra elérhetőségét javító fejlesztések Technikai segítségnyújtás

137 Regionális fejlesztés Operatív Program (ROP) a Regionális Operatív Program felelős az ország hét régiójának egyenrangú fejlődéséért, a különbségek megszüntetéséért fő célkitűzései: a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, valamint környezetgazdálkodásuk fejlesztése

138 A ROP prioritásai a turisztikai potenciál erősítése térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése a régiók humán erőforrásának fejlesztése technikai segítségnyújtás

139 Következtetés a magyar területfejlesztési politika jövőképe szerint a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályán, de egymással összhangban fejlődnek, mérséklődnek a területi különbségek, és az ország, illetve régiói bekapcsolódnak az európai területi munkamegosztásba

140 Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam

141 Magyarország az EU tagjaként ( ) 6000 milliárd Ft támogatás Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet Megalkotásának alapja: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció (2005. decemberében fogadta el az Országgyűlés) Másik kiindulópont: az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum Az ÚMFT-t a Kormány, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét az 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozattal fogadta el

142 a foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés feltételeinek megteremtése Alcím: Foglalkoztatás és növekedés

143 Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

144 Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) +Végrehajtás Operatív Program (VOP)

145

146 fenntarthatóság környezeti fenntarthatóság (pl. környezeti értékek megóvása, környezetgazdálkodás kiterjesztése, energiahatékonyság növelése, stb.) társadalmi fenntarthatóság (pl. jövő generációi iránt érzett felelősség, gyermekek és ifjúság egészséges fejlődésének biztosítása, kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása, társadalmi biztonság, stb.) gazdasági folyamatok fenntarthatósága (pl. anyag- és energiaigényesség csökkentése, stb.) kohézió területi kohézió (pl. fejlettségbeli különbségek mérséklése a régiók, illetve kistérségek között, versenyképesen fejlődő térségek fejlődésének fenntartása, területi szemlélet érvényesítése a fejlesztéspolitika minden szakterületén, stb.) társadalmi kohézió, esélyegyenlőség (különös tekintettel a nők, roma származásúak, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének szempontjaira)

147 Minden prioritási tengelyhez elengedhetetlen horizontális intézkedés: (EKOP) korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése a vállalati humánerőforrás és szervezet fejlesztése 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS (GOP) a) innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése b) a KKV-k jövedelemtermelő képességének javítása c) az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

148 2. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS (KÖZOP) a) az ország nemzetközi elérhetőségének javítása b) a térségi elérhetőség javítása c) a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése d) az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

149 3. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS (TÁMOP) a) a foglalkoztathatóság javítása b) az alkalmazkodóképesség javítása c) az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése d) az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés e) az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében f) társadalmi részvétel és befogadás g) a humán infrastruktúra fejlesztése

150 4. KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI FEJLESZTÉS (KEOP) a) környezeti fejlesztések b) környezetbarát energetikai fejlesztések 5. ÁLLAMREFORM (ÁROP) a) a közigazgatás megújítása b) a közszolgáltatások korszerűsítése

151 6. TERÜLETFEJLESZTÉS (TIOP) a) regionális központok megerősítése, a fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése b) együttműködő és versenyképes városhálózat kialakítása c) megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése d) az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása e) Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése f) Európai területi együttműködés

152 Nagy pályázati forrás-lehetőség Helyes felhasználása segítheti az egyes régiók és ágazatok sikerességét Bekapcsolódás az EU-s „vérkeringésbe”


Letölteni ppt "13. tétel: A területfejlesztést megalapozó törvények / koncepciók a rendszerváltás után."

Hasonló előadás


Google Hirdetések