Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A logisztikai szolgáltatások fejlődése Délkelet-Európa országaiban Dr. Tarnai Júlia egyetemi docens BME Közlekedésüzemi Tanszék Budapest 2006. május 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A logisztikai szolgáltatások fejlődése Délkelet-Európa országaiban Dr. Tarnai Júlia egyetemi docens BME Közlekedésüzemi Tanszék Budapest 2006. május 16."— Előadás másolata:

1 A logisztikai szolgáltatások fejlődése Délkelet-Európa országaiban Dr. Tarnai Júlia egyetemi docens BME Közlekedésüzemi Tanszék Budapest május 16. Magyarország és a délkelet-európai térség Európa közlekedésében

2 A logisztika fejlődését kiváltó tényezők (1970-es, -80-as évektől Nyugat-Európában, a 90-es évektől Közép-Kelet-Európában) a piacgazdaság térhódítása –a vállalatok az egyre élesedő piaci versenyben keresik versenyképességük megőrzésének, illetve növelésének lehetőségeit –a technika, technológiai fejlesztési lehetőségek kimerülőben vannak a globalizáció –bővülnek a beszerzési és értékesítési piacok, –nemzetközi termelési hálózatok alakulnak ki az európai integráció –nő és mélyül az európai országok közötti gazdasági együttműködés –a nyugat-európai ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok Kelet-Európa felé terjeszkednek

3 A délkelet-európai gazdasági térséget jellemző néhány mutatószám (2004. évi adatok) Az ország neve TerületLakosszám,GDPEgy főre eső GDP GDP éves km²millió főmilliárd euróezer euró/ főváltozás % Albánia287483,16,11,975,9 Bosznia- Hercegovina ,86,61,7375 Bulgária ,819,42,4875,6 Horvátország565424,427,66,2723,8 Macedónia257131,9 Románia ,758,92,7148,3 Szerbia- Montenegró ,618,91,7837,5 Szlovénia ,912,954,6

4 Az intermodális (kombinált) áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlődésének esélyei a délkelet-európai országokban -1 kedvező földrajzi elhelyezkedésük révén fontos összekötő szerepet tölthetnek be Európa és Kelet-Ázsia között a jövőben várhatóan tovább nő az Észak- és Délkelet- Ázsiából Európába irányuló konténer forgalom, melynek lebonyolításában elsősorban az észak-adriai kikötők (főként Rijeka és Koper) lehetnek jelentős versenytársai a holland és az észak-német kikötőknek, mivel: –közelebb helyezkednek el a feltörekvő kelet-európai gazdasági régiókhoz, –mintegy hat nappal lerövidítik az Európa és Ázsia közötti tengeri szállítás időtartamát

5 kontinensek közötti forgalom növekedése következtében a jövőben várhatóan jelentős mértékben nő a kikötők és az európai szárazföldi fel- és leadóhelyek közötti konténer forgalom is az EU integráció következtében várhatóan megnőnek a Balkán országai és a nyugat-, valamint a közép-kelet- európai országok közötti áruszállítási igények is a viszonylag nagy szállítási távolságok miatt e szállítási feladatokat is intermodális (közúti/vasúti) szállítással lehet hatékonyan, környezetkímélő módon megoldani. Az intermodális (kombinált) áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlődésének esélyei a délkelet-európai országokban -2

6 Az intermodális áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez szükség van: a közlekedési infrastruktúra (közúti/vasúti pályák) fejlesztésére; a különböző közlekedési alágazatok kapcsolatát megteremtő kombinált forgalmi (röviden kombi-) terminálok (konténer, Ro/Ro, Ro/La, huckepack terminálok) fejlesztésére, ezen belül: –a forgalmi, rakodóhelyi létesítmények –a szabadtéri tárolóterületek, raktárak –a rakodó-, anyagmozgató gépek, berendezések –a termináli információs és irányítási rendszerek korszerűsítésére, illetve újak létesítésére, beszerzésére. az intermodális szállításhoz szükséges szállítóeszközök: speciális szállítójárművek, konténerek, csereszekrények beszerzésére. A legsürgetőbb feladat valamennyi országban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elsősorban az európai közlekedési hálózat gerincét képező, a térségen áthaladó páneurópai közlekedési főfolyosók (IV. V. VII. VIII. X.) mentén.

7

8 A közlekedési infrastruktúra fejlettségét jellemző pontszámok területenként, illetve országonként (2000) ( Forrás:Ehrlich É.- Szigetvári T.: Az infrastruktúra fejlettsége Magyarországon, MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2005.) Az ország, ill. terület neve Közlekedés Utak hossza, km AutópályákVasútvonalak mint egész100km²-rehossza, km 10 ezer lakosra 100km²-re Bulgária Horvátország Jugoszlávia Románia Szlovénia Balkán összesen EU EU Magyarország267871

9 Kiemelten fontos kikötői termináli fejlesztési feladatok Horvátországban Rijeka Kikötő fejlesztése –kiemelt projekt a konténer- és a Ro/Ro- terminál fejlesztése –folyamatos versenyben állnak az egyre növekvő észak-adriai tengeri forgalom lebonyolításáért más észak-adriai kikötőkkel, elsősorban az olaszországi Trieszttel és a szlovén Koperrel Romániában Constanta Kikötő fejlesztése –mint a Fekete tenger legnagyobb (Hub) kikötője a közép és a délkelet-európai térség fekete tengeri kapujának szerepét töltheti be a jövőben a távol-keleti szállítási kapcsolatok megvalósításában. –nemcsak a Balkán, hanem Európa keleti felének is a legnagyobb kikötője (konténer forgalma 2002-ben 136,3 ezer TEU, 2004-ben 386,3 ezer TEU volt) –itt áramlik át az ország külkereskedelmi forgalmának közel 60%-a Bulgáriában Várna és Burgasz kikötők fejlesztése –a jövőben e kikötők ugyancsak fontos részt vállalhatnak a délkelet-európai kapu (gateway) szerep betöltésben –e két kikötőben rakják át Bulgária nemzetközi kereskedelmi forgalmának kb. 60%-át.

10 Constanta Rijeka Trieszt Koper Várna Burgasz

11 az AGTC vonalaihoz kapcsolódó kombi terminálok: –Romániában regionális kombi terminálok: Bukarest, Constanta, Craiova és Nagyvárad; ezeken túlmenően még további 30 kombi terminálon rakodnak –Horvátországban öt nagy vasúti konténer terminál működik: Zágráb, Nasice, Eszék, Rijeka és Split, de további tíz létesítése is szerepel a fejlesztési tervekben –Bulgáriában: Szófia és Dimitrovgrád Nemzetközi közúti/vasúti kombinált szállítás - 1

12 Zágráb Rijeka Split Eszék Bukarest Constanta Nagyvárad Craiova Szófia Dimitrovgrad

13 Az intermodális áruszállítási/logisztikai szolgáltatások fejlesztését támogató EU-alapok és pályázatok, az EU közötti költségvetési időszakában: Kohéziós Alap (KA) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Marco Polo II. program 7. K+F Keretprogram. Az UIRR tagjai : az Adriakombi (Szlovénia, az 1992-ben csatlakozott a Yukombi utódaként) a Crokombi (Horvátország) 1999 óta Rocombi (Románia) 2000 óta. Nemzetközi közúti/vasúti kombinált szállítás - 2

14 a fejlett nyugat-európai országok tapasztalatai szerint a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nő a logisztikai szolgáltatások iránti piaci kereslet Európában a logisztikai szolgáltatások területén piacvezető Németország, –itt a logisztikai szolgáltatási szektor a negyedik legjelentősebb gazdasági ágazat a járműipar, az elektronikai ipar és a gépipar után, –évi forgalma 2004-ben kb. 166 milliárd euró volt A logisztikai szolgáltatási piac Európában - 1

15 A logisztikai szolgáltatási piac Európában - 2 a kelet-európai logisztikai szolgáltatási piac becsült nagysága 2004-ben a Technische Universität Berlin szakértői szerint: –Kelet-Európa összesen: kb. 30 milliárd euró/év –Románia: kb. 2,78 milliárd euró/év –Bulgária: kb. 1,01 milliárd euró/év a logisztikai szolgáltatási piac várható évi növekedési üteme: –a kelet-európai országokban: 14,3%, a szakértők szerint a legnagyobb piaci növekedés a közép-kelet-európai országokban várható, de az EU-hoz való csatlakozás után a várhatóan a délkelet-európai országok is felzárkóznak –az egyéb EU-tagállamokban: 5,7%

16 Logisztikai szolgáltató vállalati telephelyek létesítésére javasolt területek Romániában Bukarest és környéke Arges körzete (itt van a Renault/Dacia autógyár telephelye Pitesti-ben), Brassó és Iasi (a moldáviai határ közelében), Arad, Temesvár és Nagyvárad körzete.

17 Logisztikai szolgáltató vállalati telephelyek létesítésére javasolt területek Bulgáriában Szófia és Plovdiv környéke, különösen keresett a Szófiai Repülőtér környéke (a svájci Militzer & Münch, a KI- Logistics, a londoni Tishman Management Company) Burgasz és Várna környéke

18 Logisztikai szolgáltató vállalati telephelyek létesítésére javasolt területek Horvátországban Zágráb környéke Rijeka és Split kikötővárosok környéke

19 kicsi az igény a helyi vállalatok részéről a komplex, értéknövelő logisztikai szolgáltatások iránt –még a fejlesztés kezdetén állnak az olyan korszerű gyártásszervezési eljárások, stratégiák bevezetése tekintetében (mint pl. az alaptevékenységre való koncentráció, a rendelésre gyártás, a just in time elvű anyagellátás) –ma még többnyire maguk végzik a vállalati logisztikai tevékenységeket és a szolgáltató cégektől csak logisztikai alapszolgáltatásokat (mint pl. szállítás, raktározás stb.) vesznek igénybe –kivételek Szlovéniában pl.: a hűtött áruk logisztikája a legnagyobb kiskereskedelmi cégnél a Mercator-nál vagy a Gorenje cégnél az alkatrészmenedzsment Kereslet és kínálat a vállalati logisztikai szolgáltatások területén - 1

20 Kereslet és kínálat a vállalati logisztikai szolgáltatások területén - 2 a helyi logisztikai szolgáltató cégek túlnyomórészt csak alapszolgáltatásokat nyújtanak a nyugati vállalatok, mint például a Renault, a Volkswagen, az Aldi, vagy a Carrefour, amelyek itt ruháznak be, és komplex logisztikai szolgáltatásokat igényelnek, magukkal hozták megszokott szolgáltatóikat, amelyek –néhány logisztikai alapszolgáltatást a helyi szolgáltató cégektől vesznek igénybe –a komplex értéknövelő szolgáltatásokat viszont maguk nyújtják.

21 A délkelet-európai térség SWOT-elemzése a logisztikai szolgáltatások fejlődése szempontjából -1 ErősségekGyengeségek  a kedvező földrajzi elhelyezkedés révén összekötő szerep Európa és Ázsia között  fejletlen, elmaradott közlekedési és logisztikai infrastruktúra  a tíz páneurópai közlekedési főfolyosó közül öt a térségen halad át  különösen kedvezőtlen a helyzet a közutak minősége, a közúthálózat sűrűsége és az autópályák hossza tekintetében  tengeri kikötők, amelyek igénybevétele lehetővé teszi az Európa és Ázsia közötti tengeri szállítások időtartamának lerövidítését  a viszonylag kevés hazai logisztikai szolgáltató cég túlnyomórészt csak logisztikai alapszolgáltatásokat kínál  viszonylag alacsony árszínvonal a munkabérek és a logisztikai szolgáltatási telephelyek bérleti díja tekintetében  kis kereslet a helyi vállalatok részéről a komplex (értéknövelő) logisztikai szolgáltatások iránt

22 A délkelet-európai térség SWOT-elemzése a logisztikai szolgáltatások fejlődése szempontjából -2 LehetőségekVeszélyek  az intermodális áruszállítási/ logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedése az Európa és Ázsia közötti, és a Balkán országai és Nyugat-Európa közötti forgalom várható növekedése következtében  kedvezőtlen befektetői megítélés egyes országokban a bürokrácia, a korrupció, a kevésbé stabil jogrendszer és vámeljárások miatt  a politikai instabilitás, az etnikai ellentétek újjáéledése egyes országokban  EU-támogatások igénybe vételének lehetősége a közlekedési és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére  a gazdasági növekedés megtorpanása  külföldi logisztikai szolgáltató cégek betelepülése a logisztikai szolgáltatási kínálat és színvonal növelésére  az infrastruktúra fejlesztési programok időbeni elhúzódása  a logisztikai képzés fejlesztése  váratlan természeti csapások, pl. árvíz


Letölteni ppt "A logisztikai szolgáltatások fejlődése Délkelet-Európa országaiban Dr. Tarnai Júlia egyetemi docens BME Közlekedésüzemi Tanszék Budapest 2006. május 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések