Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU ismeretek AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA. Az uniós jog létrehozása A jogrendszer képezi az alapját minden állam működésének Az Európai Unió nem tekinthető egy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU ismeretek AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA. Az uniós jog létrehozása A jogrendszer képezi az alapját minden állam működésének Az Európai Unió nem tekinthető egy."— Előadás másolata:

1 EU ismeretek AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA

2 Az uniós jog létrehozása A jogrendszer képezi az alapját minden állam működésének Az Európai Unió nem tekinthető egy államnak, de az átruházott feladatok hasonlítanak az egyes állami feladatokhoz és ezek végrehajthatósága szükségessé tette egy önálló jogrendszer létrehozását A tagállamai lemondtak az Unió javára egyes jogaikról A Közösség létrejöttével egyidejűleg olyan jogrendszerre is

3 Az uniós jog létrehozása A Közösség létrejöttével egyidejűleg olyan jogrendszerre is szükség volt, amely lefekteti a közösségi intézmények és tagállamok hatásköreit és feladatait, illetve szabályozza a döntéshozatal feltételeit, továbbá, amely rendelkezik a jog egységes értelmezését és alkalmazását biztosító független hatósággal. =>Ebből a célból született meg a közösségi jog (ma már uniós jog)

4 Az uniós jogrend korábban Lisszaboni szerződés előtt közösségi jog és uniós jog nem ugyan az –Közösségi jog => 1. pillér –2. és 3. pillér kormányközi, eltérő jogrenddel Korábban a három pillért összefogó Európai Unió nem rendelkezett jogi személyiséggel Lisszaboni Szerződés mondta ki, hogy az EU jogi személy –Az Unió az Európai Közösség helyére lép és annak jogutóda

5 Az uniós jog viszonya a nemzetközi joghoz A nemzetközi joggal ellentétben-amely elsősorban az államközi viszonyokat szabályozza, és ennek megfelelően jogalanyai az államok- az uniós jog –a tagállamokra, valamint –magán-, illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége Az uniós jog a tagállamokat és azok polgárait egyaránt kötelezi

6 Az uniós jog másik eltérése a nemzetközi jogtól: –Az uniós jog forrása között a nemzetközi szerződések mellett döntő szerepet töltenek be az Unió jogi aktusai,az uniós intézmények által alkotott másodlagos jogforrások Az uniós jog olyan egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak Az uniós jog a tagállamok jogrendjének integráns részévé vált, bíróságok kötelesek alkalmazni Az uniós jog viszonya a nemzetközi joghoz

7 Az uniós jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez Az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső nemzeti jogrendjének szabályaival szemben – Európai Bíróság jogértelmezése alapján, először Costa – ENEL ügy A nemzeti jogalkotó az uniós jogszabályt egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja Amennyiben az uniós jog és a nemzeti jog között ellentét állna fenn, az uniós jog az irányadó

8 Az uniós jog egy része a tagállamok nemzeti jogában közvetlenül alkalmazandó, nem igényel további jogalkotási feladatokat Az uniós jog elsőbbségéhez kacsolódik az előfoglalás(pre-emption)elve is, miszerint egyes jogterületeken, ahol az uniós jog már kimerítően szabályoz, illetve ahol kizárólagos az Unió hatásköre, már nincs lehetőség a nemzeti jogalkotásra Az uniós jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez

9 Az előfoglalás jellemző az olyan területeken, ahol a Szerződés közös politikák felállításáról rendelkezik (külkereskedelem, verseny, mezőgazdaság, halászat, közlekedés) Az uniós jog jelentős része közvetlenül hatályos a tagállamokban, ami azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak az uniós jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság az ítéletét az uniós jogra alapozza. – Van Gend & Loos ügy Az uniós jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez

10 Jogharmonizáció az Európai Unióban Római Szerződés: cél nem az egységes jog kialakítása, hanem a nemzeti jogrendszerek hasonlóvá tétele Az EU jogharmonizációja a közös piac, illetve a négy alapszabadság (munka, tőke, áruk, szolgáltatások szabad áramlása) érvényesülésének igényéből adódik Zavartalan legyen a piaci szereplők versenye, az egységes belső piac működése

11 A jogharmonizáció a másodlagos jogalkotáson keresztül valósul meg. Fő eszköze az irányelv, amelynek alkalmazásával a legkisebb összeütközésekkel biztosítható az uniós jogközelítés Az irányelv lényege, hogy a célt és a határidőt jelöli meg, a nemzeti jogrendszerbe illesztést a tagállamokra bízza (általában törvénnyel – legyen általános, kötelező erejű és effektív) Jogharmonizáció az Európai Unióban

12 Európai Bíróság ellenőrzi a harmonizáció megvalósítását Passzív jogharmonizáció: nemzeti jogszabály megalkotásakor eleve nem lehet ellentétes semmi az uniós joggal Jogharmonizáció korlátai: amennyiben sérülnének az alábbiakat védő nemzeti szabályok=> a közegészség, a közbiztonság, a közerkölcs, a nemzeti történelmi, művészeti vagy építészeti értékek ill. az ipari és kereskedelmi tulajdon, környezet és munkakörnyezet védelme Jogharmonizáció az Európai Unióban

13 Acquis magyarul: vívmányok az EU jogszabályi (teljes uniós joganyag és a hozzá kapcsolódó egyéb elemek) –Normák –Joggyakorlat –Elsődleges és másodlagos joganyag –Alapelvek, egyezmények, nyilatkozatok stb. –Intézményi működési gyakorlat –Bíróság ítéletei

14 Elsődleges jogszabályok Alapító Szerződések Másodlagos jogszabályok Európai jogi normák Standard szabályok: rendelet, határozat, irányelv, ajánlás, vélemény Nem standard szabályok

15 Elsődleges jogforrások:Szerződések Központi szerep, ezek hozták létre az integrációt és intézményrendszerét és biztosítják működésének alapjait tagállamok alkotják, kormányközi lépés eredménye - konszenzus csak a tagállami ratifikációk után lesz hatályos csak a tagállamok módosíthatják, melynek eszköze az un. Kormányközi Konferencia (IGC) elsődleges = a többi jogforrás csak ezek felhatalmazása alapján jöhet létre valamennyi szerződésnél a szerződések jegyzőkönyveit és nyilatkozatait is a szerződés részének kell tekinteni!!!

16 Szerződés vs. Szerződések Eredetileg négy szerződés: 1.ESZAK Szerződés – Párizsi Szerződés 2.E(G)K Szerződés 3.EURATOM Szerződés 4.Európai Unióról Szóló Szerződés – Maastrichti Szerződés Jelenleg 1.ESZAK Szerződés – 50 évre kötötték, július 23-mal vége 2.Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) 3. EURATOM Szerződés 4. Európai Unióról Szóló Szerződés Római Szerződések

17 Szerződés vs. Szerződések Mindegyik keretszerződés jellegű Európai Unióról szóló szerződés –Elvek célkitűzések, értékek –Hatáskörmegosztási alapelvek –Intézményekre vonatkozó általános rendelkezések –Szerződések felülvizsgálata –EU-ba be és ki lépés –Közös kül– és biztonságpolitika –55 cikk, kb. 35 oldal

18 Szerződés vs. Szerződések Európai Unió működéséről szóló szerződés –Működésre vonatkozó részletszabályok, kivétel CFSP –Közös politikák folytatására vonatkozó szabályok –Jogi aktusok és azok elfogadása –Költségvetési és pénzügyi rendelkezések –358 cikk, kb. 155 oldal content/HU/TXT/?uri=OJ:C:2012:326:TOChttp://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=OJ:C:2012:326:TOC

19 Alapító Szerződések Bonyolítja a helyzetet, hogy a szerződéseket többször módosították –Egységes Európai Okmány –Maastricht !!! –Amszterdam –Nizza –Lisszabon Egységes Szerkezetű Szerződések közlése

20 Alapító Szerződések Szerződés az Európai Szén- és Acél Közösség létrehozásáról (1951) – Párizsi Szerződés Szerződés az Európai Atomenergia Közösség létrehozásáról (1957) – Római Szerződés Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról (1957) – Római Szerződés Szerződés az Európai Unióról (1993) – Maastrichti Szerződés Módosítók Jegyzőkönyv az EK kiváltságairól és mentességeiről (1957) Egyesítő Szerződés (1965) Első Költségvetési Szerződés (1970) Második költségvetési szerződés (1975) Szerződés a Közgyűlés (EP) közvetlen választásáról (1976)

21 Alapító Szerződések Módosítók: Egységes Európai Okmány (1986) Németország újraegyesítésével kapcsolatos dokumentumok (1990) Európai Unióról szóló Szerződés = Maastrichti szerződés (1992) Európai Gazdasági Térről szóló Szerződés (1992) Európai Unióról szóló Szerződés Amszterdami változata (1997) Európai Unióról szóló Szerződés Nizzai változata (2001) Európai Unióról szóló Szerződés Lisszaboni változata (2001) Az összes csatlakozási szerződés

22 Szerződések módosítása Eddig csak IGC Lisszabon óta rendes és egyszerűsített felülvizsgálat Rendes felülvizsgálat –Bármely tagállam, az EB vagy az EP kezdeményezheti a („sima”) Tanácsnál –Az EiT, az uniós intézményekkel konzultál, majd egyszerű többséggel dönt arról, hogy meg lehet- e vitatni a módosítást –Konvent: EiT elnöke, nemzeti parlamentek képviselői, tagállamok állam- és kormányfői, EP és EB képviselője –A konvent konszenzussal fogadja el ajánlásait, amit majd az IGC véglegesít egyhangúan –Ezt követi a tagállami ratifikáció

23 Szerződések módosítása Rendes felülvizsgálat rizikós és sokáig tart Egyszerűsített felülvizsgálat –Unió belső politikáira vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálati eljárás –Az EiT az Unió belső politikáira vonatkozó szerződésrészeit (EUMSz cikk) egyhangú határozattal módosíthatja –Ezt is kell ratifikálni a tagállamokban –A módosítások következtében nem növekedhetnek az EU-ra ruházott hatáskörök –Első alkalommal 2011-ben alkalmazták: 136. cikk Pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozása

24 Szerződések módosítása Egyszerűsített felülvizsgálat –Ugyan így az EiT dönthet minősített többségről illetve rendes eljárásról egyhangúság és különleges jogalkotás helyett –EP abszolút többséggel elfogadott egyetértése kell –6 hónapon belül egyetlen nemzeti parlament sem emelhet kifogást = általános átvezető záradék (bridge clause vagy passerelle) Különleges átvezető záradék –néhány, meghatározott területen a Tanács egyhangú döntésével is át lehet térni rendes jogalkotási eljárásra, EP-vel csak konzultálni kell, nemzeti parlamenteknek nincs szerepe Vészfékzáradék –Minősített többségi szavazás esetén fennmaradó tagállami vétójog: 1.Igazságügyi együttműködés két cikke (82. cikk (2) és 83. cikk (1) és (2) ) 2.Migráns munkavállalók Unión belüli szabad mozgása (48. cikk)

25 Másodlagos jogforrások Az elsődleges jog az uniós jog kerete, elveket tartalmaz, de a célok tényleges megvalósítása a másodlagos jogforrások révén történik Az uniós intézmények alkotják különböző döntéshozatali eljárások során Származtatott = csakis valamelyik elsődleges jogforrás rendelkezésén alapulhat – milyen területen, kik, hogyan, milyen módon Típusai: rendelet, irányelv, határozat (ajánlás, vélemény) CFSP kivétel

26 Másodlagos jogszabályok Rendelet -regulation: Általános hatályú kötelező minden elemében Minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó semmilyen tagállami jogi aktusra nincs szükség, sőt kimondottan tilos valamennyi hivatalos nyelven megjelennek a Hivatalos Lapban (Official Journal) Tanács és EP együtt vagy külön, EB és EKB fogadhat el

27 Másodlagos jogszabályok Határozat –decision: Minden elemében kötelező De! csak a címzettjeire, amennyiben külön meg van jelölve Címzett nem csak tagállam, hanem természetes vagy jogi személy is Átmenet rendelet és irányelv között Ritkább és adminisztratívabb jellegű Tanács és EP együtt vagy külön, EB és EKB bocsáthat ki

28 Másodlagos jogszabályok Irányelv-directive: speciális európai jogi forma meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen célt vagy eredményt kell elérniük bizonyos jogszabályok megalkotásával Az elérendő célt tekintve valamennyi címzett tagállamot kötelez De! átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és az eszközök megválasztásának hatáskörét => tagállam maga dönti el, milyen módon teszi a szabályt a nemzeti jog részévé

29 Másodlagos jogszabályok Minden címzettet csak annyiban kötelez, amennyiben még nem érte el a kívánt célt az irányelv az EU leggyakoribb szabályozó eszköze Jogharmonizáció legfontosabb eszköze: –Jogharmonizációs kötelesség jelentést tenni a határidő lejártakor, hogy milyen előrelépések történtek Tanács és EP együtt vagy külön illetve az EB alkothat

30 Másodlagos jogszabályok Ajánlás-recommandation Nem kötelező Cselekvési és magatartási elvárások Bíróságoknak figyelembe kell venniük őket Vélemény-opinion Nem kötelező (Valakinek kérésére) álláspont Bíróságoknak figyelembe kell venniük őket

31 Nem standard szabályok 1.Intézmények belső működését szabályozó normák 2.Általános jogharmonizációs programok (Fehér könyvek: megoldandó feladatok eszközök megadása nélkül; Zöld könyvek: konkrét intézkedések) 3.Parlament, Tanács és a Bizottság általános nyilatkozati és egymás közötti megállapodásai

32 Az uniós jog egyéb forrásai A Bíróság döntései => precedensek Az Unió által kötött nemzetközi szerződések Bizonyos tekintetben a nemzetközi jog általános szabályai Jog íratlan szabályai – általános jogelvek

33 Be- és kilépés szabályozása Belépés –Bármely európai állam kérheti felvételét az EU-ba, aki tiszteletben tartja értékeit –Koppenhágai kritériumok is tkp. bekerülnek a Szerződésbe –EiT akár országspecifikus feltételekkel is kiegészítheti az elvárásokat –Kérelme a Tanácshoz kell benyújtani –Értesítik az EP-t és a nemzeti parlamenteket –Tanács az EB-vel konzultál a csatlakozásról, majd egyszerű többséggel dönt, DE! előtte az EP-nek abszolút többséggel egyet kell értenie –A csatlakozási szerződésről egyhangú a döntés és ratifikálni is kell

34 Be- és kilépés szabályozása Kilépés –Csak Lisszabon óta –EiT-et kell értesíteni –Tanács nevez ki főtárgyalót –Megállapodást is a Tanács köti minősített többséggel az EP egyetértését követően –Szándék jelzése után 2 évvel automatikus a kilépés –Ha újra be akar lépni, nincs kedvezményes elbírálás Tagsági jogok felfüggesztése –Unó értékeinek súlyos és tartós megsértése esetén –Elsősorban szavazati jog megvonása, de mivel tag marad, az uniós jogot továbbra is alkalmaznia kell

35 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "EU ismeretek AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA. Az uniós jog létrehozása A jogrendszer képezi az alapját minden állam működésének Az Európai Unió nem tekinthető egy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések