Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kiútprogram – Egy újszerű foglalkoztatási kezdeményezés Molnár György – Sárkány Csilla – Schütt Margit 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kiútprogram – Egy újszerű foglalkoztatási kezdeményezés Molnár György – Sárkány Csilla – Schütt Margit 2015."— Előadás másolata:

1 Kiútprogram – Egy újszerű foglalkoztatási kezdeményezés Molnár György – Sárkány Csilla – Schütt Margit 2015.

2 Előadás tartalma 2/11  Miért szociális mikrohitel?  Pilot Projekt  Szabolcsi Uborkás Projekt  Új tervek

3 A Kiútprogram főbb jellemzői  A Kiútprogram szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával azt kívánja elérni, hogy mélyszegénységben élő, korábban munkanélküli emberek – elsősorban cigányok – önfoglalkoztatóvá (vállalkozóvá vagy regisztrált őstermelővé) váljanak.  Szociális cél: társadalmi mobilitás és integráció elősegítése.  Gazdasági cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása. A Kiútprogram nonprofit szervezet, de a létrehozott vállalkozások nem!  Eszközök:  mentorálás, képzés, kapcsolati háló építése; a terepmunkások folyamatos és intenzív jelenléte  mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtása  Működés a formális gazdaságban. 3

4 Miért választottuk eszközül a szociális mikrohitelezést ? – Következtetések  A foglalkoztatás növelésének, a hátrányos helyzetű térségek relatív elmaradottsága csökkentésének egyik előfeltétele a tőkejuttatás. Többlet tőke, beruházás nélkül az elmaradottság konzerválódik. Háromféle tőkére van szükség:  tudás (termelési, pénzügyi, gazdálkodási ismeretek)  kapcsolati (kommunikációs készség; beszállítói és értékesítési kapcsolatok)  pénz  Szociális mikrohitel, mert a tudás és kapcsolati tőkét a terepmunkások állandó jelenléte és könyvelői szolgáltatás révén, a vállalkozói és termelői folyamatba integrálva, ingyenesen nyújtjuk.  Szociális mikrohitel, mert a beruházáshoz szükséges pénzt hitelezzük. Az ingyenes tőkejuttatás versenytorzító hatású és demoralizálja a kedvezményezettet, alkalmatlan a célok elérésére. 4

5 A Kiútprogram létrehozása, működése  Kezdeményező a Polgár Alapítvány; megvalósíthatósági tanulmány 2009-ben.  Nonprofit részvénytársaság + banki szerződés.  Pan-European Coordination of Roma integration Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU DG Regio,  Kormányzati támogatás, fő célja a Start-kártya törvényből fakadó járulék-fizetési diszkrimináció ellensúlyozása ben megszűnt.  2012 szeptembertől kizárólag magánforrásból. 5

6 Mi volt a pilot projekt tárgya? 1.Létre tudnak-e hozni működő vállalkozást a nyomorban élők? 2.Visszafizetik-e a fedezet nélküli hitelt? 3.Mennyire használhatók a fejlődő országok tapasztalatai? 4.Elősegíti-e a roma integrációt? Az adaptálás során figyelembe veendő környezeti különbségek a fejlődő országokhoz képest: Magasabb tőkeigény Magas adók Kiterjedt bürokrácia Bizalmatlanság a pénzintézetekkel szemben (pl. Provident) 6

7 A Kiútprogram alapmodellje ( )  Max 1 millió Ft fedezet nélküli hitel, csak vállalkozásra/őstermelésre  15 % éves kamat, heti törlesztés, 1 év futamidő  Megtakarítás ösztönzése  Csoportos, szekvenciális hitelezés (2 – 2 – 1), kölcsönös pénzügyi felelősség nélkül  A formális gazdaságban: egyéni vállalkozók vagy őstermelők. Fontos eltérés a térség más működő modelljeitől  A terepmunkások sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint az eredeti modellben: –Üzleti terv készítés, adminisztráció segítése –Közreműködés az ügyintézésben  diszkrimináció ellensúlyozása –Adósságkezelés támogatása. Pénzügyi és gazdálkodási képzés.  Ingyenes könyvelés, adótanácsadás  Jóléti híd (vállalkozóvá válási támogatás – VVT) 7

8 Az "uborkás projekt" ( )  Bekapcsolódás fennálló termelési rendszerbe.  Integrátor (tőlünk független) adja a palántát/magot, kemikália induló mennyiségét, technológiát és felvásárolja a termést. Exportra.  Kiútprogram finanszírozza a beruházást: kútfúrás, szivattyú, öntözőberendezés, karók, motoros kapa, permetező. Átlagos hitelösszeg 120 ezer Ft.  Háromoldalú megállapodás. Kiútprogram jelenléte biztosíték az integrátornak és az ügyfeleknek.  Hitelszerződés a helyi takarékszövetkezettel.  Az ügyfelek regisztrált őstermelők.  Termelési technológia elsajátítása a munkafolyamatba integráltan.  Főbb helyszínek: Csenger, Hodász, Kántorjánosi, Szatmárcseke, Nagykálló 8

9 Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

10

11

12

13 Az uborkás projekt továbbfejlesztése - „integrátori modell" (2015- .. 13

14 Néhány adat  Az első két évben 138 hitelezett ügyfél, 70 millió Ft hitel.  A modellszerű működés során 60 százalékos hitel- visszafizetési ráta. Hasonló az életképes vállalkozások aránya.  Uborkás projektben 2011-ben 3 ügyfél, 2012-ben 23, idén 120.  Uborkás projekt első évi hitel-visszafizetési rátája 80 százalék. Idei a rossz termés miatt rosszabb.  A költségek döntő többségét a terepmunkások fizetése, járulékai, utazása és kommunikációja teszi ki.  Folyamatos működés esetén az egy ügyfélre jutó nettó havi költség, hitelezési veszteséggel együtt mintegy 50 ezer Ft, továbbá 20 ezer Ft a fizetett adók és járulékok. Az uborkás projekt költségei ennek kevesebb mint felét teszik ki. Olcsóbb és hatékonyabb mint a közfoglalkoztatás. 14

15 Miért fizetik vissza a hitelt az ügyfelek?  Bizalom szerepe  Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség csökkenti a szubjektív jóllétet  Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség  Hosszú távú gondolkodás 15

16 Legfontosabb tanulságok  Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a szegényeknek, különösen romáknak az esetében, akiknek vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik. De: nem általános érvényű szegénységcsökkentő eszköz.  Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható mikrovállalkozások létrehozására. Az általunk alkalmazott formában nincs versenytorzító hatása.  A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére.  A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és hitelügynöki – szerepe. 16

17 Szakpolitikai ajánlások A hatékony szociális mikrohitelezéshez szükség van a kormányzat elkötelezett együttműködésére. Kiszámítható szabályozási környezet. Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi munkanélküliek számára (ez Magyarországon létezik, bár nem kellően normatív). Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek, hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!) A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal. 17

18 Szakpolitikai ajánlások, folytatás A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a szegények számára is elérhető szolgáltatásokat. A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés támogatására (CSR). A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Magyar- országon jelenleg 7 éves visszamenőleges adóbevallás kell!) Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony érvényesítését. A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők igényeihez kellene igazítani. 18

19 Összefoglaló tanulmányok magyarul és angolul a program honlapján:


Letölteni ppt "Kiútprogram – Egy újszerű foglalkoztatási kezdeményezés Molnár György – Sárkány Csilla – Schütt Margit 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések