A fák mitológiai jelentősége – A fák tiszteletének gyökerei

Az előadások a következő témára: "A fák mitológiai jelentősége – A fák tiszteletének gyökerei"— Előadás másolata:

1 A fák mitológiai jelentősége – A fák tiszteletének gyökerei

2 A fa elődeink gondolkodásában központi helyet foglalt el
Biblia első része : „És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásnak fáját” (Ter 2,8-9)

3 Biblia vége: „És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyi székéből jövén ki az ő utczájának közepén. És a folyóvizen innen és túl életnek fája vala” (Jel 22,1-2) Magyar népmese: „Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, a pokol kapujának az ajtajában volt egy nagy cserfa, annak volt hetvenhét gyökere, hetvenhét ága, a hetvenhét gyökerén állott hetvenhét sárkány, a hetvenhét ágán hetvenhét holló” (A barna tehén fia)

4 Magyar népdal: „Amerre én járok, Még a fák is sírnak. Gyenge ágairul Levelek lehullnak” A nyelvészek szerint „fa” szó finnugor eredetű A „fa” szóval rokon, arra visszavezethető szavak: fáj, fakad, fakó, fal, falu, farag, fásult, fed Élet fája, tudás fája, idő fája, világfa mely a mindenség közepén áll Az ember képzeletét a fa minden élőlénynél és élettelen tárgynál jobban foglalkoztatta

5 A fák tiszteletének egyik alapja hasznosságuk
Védelmi funkció (naptól, esőtől, elrejtőzés odvában) Ír Szent Brigitta egy tölgyfa odvában lakott, mely később kápolnává, kegyhellyé is vált Táplálék, szomjoltó haszon: gyümölcs, olaj, törzsének nedvei (nyírfa, kanadai cukorjuhar, dél-amerikai tehénfa), víztározás (levélkehely, virág),

6 Fűszer (babérfa levele, szegfűszeg bimbója, vanília termése),
Gyógyszer (fűzfa kérge), élénkítő (kávécserje) Méreg vadászathoz, halászathoz (sztrichninfa, szappanfa) Tartósítás, füstölés, illatszer (észak-afrikai tömjén, arábiai mirha, szantálfa olaja) Festék (pl. indigó, sárga brazilfa), terpentin (terpentinfa), ragasztó (szenegáli akác), szigetelőanyag (kaucsukfa), cserzőanyag (gubacs) Commiphora myrrha 

7 A fa anyagából készült eszközök
Az ősi írások jelentős részét fára rótták (bükk – könyv, Buche – Buch, beech – book, buk – bukva) Tűz használata kb. 1 millió éve (otthon, vadászat, irtásföldek kialakítása) Az eredeti „természetvédelem” inkább kultikus jellegű volt Animizmus, totemisztikus hit Szent fák, szent ligetek kivágásának tilalma Engesztelő szertartások, áldozatok „Róma fája” a Fórumon A fáknak, fafajoknak csak kiválasztott egyedeit védték Kiemelten tisztelt „fák” a mediterrán térségben: olajfa, fügefa, szőlő, cédrus Isten Mózesnek először égő csipkebokorban / galagonyabokorban mutatkozott meg

8

9 A fák tiszteletét a természet rendjébe vetett hit, remény a természet körforgásához való igazodás is magyarázza A fák megtestesítik az Életet, elpusztulva emlékeztetnek a Halálra A fa gyökerei lefelé hatolnak, ágai felfelé nyúlnak így jelképezik az ég és föld, a halhatatlanok és a halandók kapcsolatát Az ember szinte jelentéktelennek érzi magát egy több évszázados fa árnyékában A legrégebbi ismert növényábrázolások évesek Egyes vélemények szerint a növények a mitológiai és rítusrendszerekben jóval később öltöttek határozott formát mint az állatok A növényekkel kapcsolatos mitikus felfogás fejlett agrárkultuszt feltételez A növényeknek gyenge a kapcsolata a totemizmussal

10 Az előző információknak ellentmond, hogy növénytisztelettel a vadászó, halászó, gyűjtögető ausztrál őslakók esetében is találkozhatunk Az Arhnem-föld őslakói egyes szertartásaik alkalmával szent fájuk körül táncolnak, fatörzs koporsóba temetkeznek, halottaiknak fejfához hasonló emléket állítanak Más ausztrál őslakók halottaikat a fák ágai közé épített ravatalra helyezik Hitük szerint a szellemek növényekben is testet ölthetnek Anyaistennő kultuszukban a legfőbb anya méhét üreges fatörzs képviseli

11 Pszichológiai kutatások szerint a gyerekek naiv szemlélete, mely hasonlíthat távoli őseink szemléletéhez, az egykori animizmushoz hasonló megnyilvánulásokhoz vezet. A gyerekek gyakran személyként tekintenek a fákra Az animizmus a világfelfogás, ősi anyagias szintje, melynél az érzéki összefüggések az irányadók. Minden ami mozog, hangot ad, illatozik él. Az ősi időkben, minden fának külön szelleme lehetett, akár több is Az animizmus összefonódik a totemizmussal, mely szerint a közösség valamilyen állattól, növénytől, élettelen tárgytól származik Lélekkel rendelkező fákat imádtak, tiszteltek a germánok, kelták, finnugorok, szlávok, a görögök elődei, az itáliai népek és az indiánok is.

12 A hidatsza indiánok az tartották a nyárfa árnyéklelkéről, hogy segíthet vállalkozásaikhoz
A Yasava szigetek lakója megkérdezte a kókuszdiót, mielőtt megette: „Megehetlek, főnök?” A borneói dajakok visszaállították és feldíszítették a szél által kidöntött fát, hogy megörvendeztessék Az amerikai indiánok régen csak azt a fát használták fel ami magától kidőlt A Kalevala fái is emberi hangon szólnak Így szól a mesebeli körtefa a magyar népmesében: „Leányocska gyere, tisztíts le engem a száraz ágaktól! Hogyha engem megtisztogatsz, jótettedért jót kaphatsz” (A szorgalmas és a rest lány)

13 Az ősi hit szerint a fa érez és ha megsebzik vérzik is
Moldvai csángó adat: „az ótásfát nem szabad kivágni, mert annak a keze megmered és a görcs megfogja, ha kivágja az ótott fát, amíg ki nem szárad, mert vér foly belőle” Régen a favágók bocsánatot kértek a kivágandó fától Az etiópiai tigrék megpróbálták félrevezetni a fát és kidöntését elefántra vagy orrszarvúra fogni Kicsalták, kiűzték a fa szellemét. Áldozatot mutattak be neki (akár emberáldozatot is) A faszellemet a jobb gyümölcs érdekében egyes helyeken baltával fenyegették Régen ha a gyümölcsfák gazdája meghalt, az asszony kiment a gyümölcsösbe és végigütögette a törzseket, így adva hírül a szomorú eseményt.

14 Elterjedt hit, hogy a fákban élnek az ősök szellemei
A skóciai Edgewell-tölgyről azt tartotta a tulajdonos család, hogy ha letörik egy ága, meghal egy családtag Hasonló összefüggést hittek a Hohenzollern uralkodóház hársfája és a Német Császárság sorsa között Koreai hiedelem szerint a szokatlan meghalt vagy el nem temetett emberek lelke költözik a fákba Az uráli és altáji népek esetében a világfa ágain madár alakban fészkelnek az elhunytak lelkei Különleges tiszteletet kaptak a síron nőtt fák, melyek a hiedelem szerint a halott testéből táplálkozván annak lelkét is magukba szívják A halott lelkét a gyökerek között lakó kígyók hordozzák egyes hiedelmek szerint

15 Egyes történetek szerint bizonyos hősök haláluk után fa alakban élnek tovább: Küparisszosz > ciprus, Ozirisz > erikafa, gabonakalászok, Dionüszosz vére > gránátalmafa A „Megölt aranyhajú ikrek” meséje: testvérek > két aranyalmafa „Jávorfa” mesék: leány > juharfa > hangszer „Ördögszerető” mese: leány > virág > leány A fák sírra ültetése azt a célt is szolgálhatja, hogy legyen hol lakni a halott szellemének Fák házasításának hagyománya: Mezopotámia – datolya A faszellemektől betegségek elmulasztását is várták Szertartások segítségével a betegséget átruházták a fára Bolgár hiedelem: ha a beteg napkeltekor körbefut egy fűzfát és a mágikus szöveget elmondja megszabadul a láztól.

16

17 Fanaptár, faábécé A régiek az időt kettős természetűnek tartották: végtelennek, visszafordíthatatlannak és körkörösnek, ciklikusnak egyaránt Ez a kettősség a fa szimbolikában is jelen van Időmúlás jelképei: családfa, emlékfa Örök körforgás: életfa, világfa Az élő vagy jelképes fa a naptárkészítés eszköze volt a gyakorlatban is

18 Ausztrál bennszülöttek fanaptára:
Mimózafa virágzása > gyémántgalambok érkezése Gyapotfa virágzása > halak ívása Kajeputfa virágzása > mézgyűjtés Parafa virágzása > jamgyökér kiásása

19 Az ismertetett fanaptárat Robert Graves rekonstruálta antik, középkori és reneszánsz forások alapján, a brit szokások és hiedelmek ismeretében 13 mássalhangzóból és 5 magánhangzóból álló ír-kelta faábécén alapszik Betűit Európa jellegzetes fáiról nevezték el Az ábécé a ír fanevek kezdőbetűiből alakult ki Görögország > Hispánia > Britannia Az írásbeliség hajnalán a naptárkészítők és az írástudók ugyanazok voltak, a papi kaszt tagjai A naptár alapja a számolás, a számjegyek betűk voltak (római számok) 13 mássalhangó = 13 db 28 napos hónap 5 magánhangzó = az év fordulópontjai + 1 nap + 2 magánhangzó, + 2 mássalhangzó a kelta fanaptár alapján

20

21 B mint beth, azaz nyír: december 24.- január 20.
Finnugor eredet, lehetséges jelentés: „vessző, sarj” Magyar neve a „nyirkos” szóval mutat rokonságot Papírszerű kérgének felhasználása: csónakborítás, edény, ruha Édes nedvét nyersen vagy erjesztve itták Számos nép körében az újászületés jelképe > téli napéjegyenlőséget követő első hónap Európa szerte nyírvesszőnyalábokkal seprűzték ki a gonoszt a megszállottakból Előzték az óév szellemét, melyet az ökörszem jelképezett Nyugat-Európában Aprószentek-napi vesszőzés - december 28. A vesszőzés legényavató, termékenységvarázsló szokás is volt

22 A nyírfából kicsurgó lé felfogása (Udvarhely vm.)
„Édös virics foly a fából, Jer ki rózsám a házból, Én bemennék, de az anyád Tudom, hogy haragszik reám.” székely népdal

23 B mint beth, azaz nyír: december 24.- január 20.
A vesszőzés erotikus jelentéstartalommal is rendelkezett: „neveld vesszővel az asszonyt, tanítgassad nyírfaággal” Kalevala XXIV Ókori eredetű húsvéti népszokás a leánykorbácsolás. Nyírfavesszőzés szerepe a szibériai sámánok beavatásakor. Áldozati ló lelkének kiűzése a testből. Nyírfa jelképezi a szertartásokon az égbe vezető lajtorját. Nyírfavesszőnyaláb = fasces szerepe a római konzulok beiktatásakor A nyírfa konkrét időponttól függetlenül valami kezdetét jelképezte.

24 L mint luis, azaz berkenye: január 21.- február 17.
Elképzelhető, hogy a „berek” szó és a „Bereg” földrajzi név eredeztethető a berkenye növény nevéből (pl. szil > szilágyság, bükk > Bükk-hegység, nyír > Nyírség) Kelta-angolszász hagyományokban a madárberkenye (Sorbus aucuparia) szerepe kiemelkedő > madárjóslás, szellemidézés. A kelták fának mágikus erőt tulajdonítottak a természet életre keltésében A brit szigeteken a nyír és a berkenye vesszeinek boszorkányos tulajdonságokat tulajdonítottak Rontás ellen a nyakban berkenyefából faragott keresztet viseltek. Hatékony villámhárítónak tekintették Berkenyeágak erősítése a fejőedényre > a tej nem savanyodik meg Berkenyevirág füzérek a malacok nyakában > gyors növekedés

25 L mint luis, azaz berkenye: január 21.- február 17.
Berkenyetermés etetése vemhes tehénnel, kancával > zavartalan ellés Ír Szent Brigitta (ünnepe: február 1.) a teheneket óvta a felfúvódástól Pogány elődje Brighid istennő az ellés, szülés, szoptatás védnöke Holtest keresztülszúrása berkenyenyárssal > hazajáró lelkek hozzászögelése Egy forrás az L betűt a szillel (ír lehm) azonosítja

26 N mint nion, azaz kőris: február 18.- március 17.
Magyar neve ótörök eredetű (helynevek pl. Kiskőrös, Kőris-hegy) Hellászban Poszeidón fája volt, szellemei a kőrisnimfák A skandináv mitológiában Ódin isten jelvénye a kőrisfadárda A világkőris, Yggdrászil Ódin hátasparipája is egyben A britek szerint gyermekbetegségeket gyógyít: angolkór, sérv, törések A beteg gyermeket napfelkelte előtt átemelték egy kőrisfába vájt hasítékon Karácsonykor zöld ágakkal átkötött kőrisvessző nyalábot dobtak a tűzbe, úgy hitték valóra válik amit a kötés elpattanásakor kívánnak A lányok közül az megy férjhez előbb akinek előbb elpattan a vesszőnyaláb-kötése

27 F mint fearn, azaz éger: március 18.- április 14.
Magyar földrajzi nevek pl.: Eger, Zalaegerszeg, Egregy Fája kiválóan alkalmas gátak, hidak (pl. Rialto-híd – Velence), cölöpházak alapozásához A kelta mitológiában az égerfát az óriás Bran és unokaöccse Gwern személyesíti meg A monda szerint Bran egyszer keresztbe feküdt egy folyón így serege átmasírozhatott rajta (= égerfa híd) Bran görög megfelelője Phoróneusz (Prométheusz), aki elhozta a tüzet a földre, amit kovácsolásra használt fel. Az égerfa kiváló faszenet ad. A mediterráneum egy részében az égerfát a som helyettesíti a naptárban Az égerfa a Kalevalában is szerepel

28 S mint saille, azaz fűz: április 15.- május 12.
Magyar helynevek pl.: Balatonfűzfő, Füzesabony, Rábafüzes Magyar neve finnugor eredetű Fonásra használják, legfontosabb hatóanyaga a lázcsillapító szalicin Az antik korban a halál- és holdistennők fája volt A múzsák hegye a Helikon, más néven Fűzfák hegye (fűzfapoéta ?) Erre az időszakra nagy boszorkányünnepek esnek (április 24., május 1.), a fűzfát a boszorkányok és tündérek fájának tartották Angol: willow - witch, német: Weide A fűzfavesszővel körültekert kőrisfanyelű nyírfaseprűt „boszorkányseprűnek nevezték Fűzfaágakból fonták a kiszebábut (banyát, villőt) amit a palóc lányok virágvasárnap a vízbe dobtak vagy elégettek

29 H mint uath, azaz galagonya: május 13.- június 9.
A galagonya-hónap szerencsétlennek tartott, tabukkal teli időszakra esik Az ókorban galagonyagallyakat égettek házasságkötés alkalmával Hümenaiosz oltárán. Hümenaiosz az esküvő istene. (hümén = szűzhártya) Virága menyasszonyi dísz is volt A keresztény hagyományokban a májusban különösen tisztelt Mária szüzességét jelképezte. Virágzó ágát május 1. előtt bevinni a házba a családba bekövetkező halálhoz vezet Tehénistállóra akasztva növeli a tejhozamot Ha valaki Szent Iván éjszakáján vagy mindenszentek napján alá ül, tündérvarázslatban lesz része

30 Weöres Sándor: Galagonya
Őszi éjjel Izzik a galagonya, Izzik a galagonya Ruhája. Zúg a tüske, Szél szalad ide-oda, Reszket a galagonya Magába. Hogyha a hold rá Fátylat ereszt: Lánnyá válik, Sírni kezd.

31 D mint duir, azaz tölgy: június 10.- július 7.
Felhasználás: faanyag, cserzőanyag, parafa, takarmány, festék Égi királyok, viharistenek szent fája: Él (sémi), Zeusz (görög), Jupiter (római), Thor, Donar (germán), Taranis (kelta) Földi királyokhoz is kapcsolódnak tölgyről szóló mondák A „közép” fája: nyári napéjegyenlőség (június 21.), csütörtök (Thursday, Donnerstag) a héten belül A tölgyről azt tartották, hogy magához vonzza a villámokat A villámló istenek szentélyei villámsújtotta tölgyek mellett épültek A tölgyön élősködő sárga fagyöngyről azt tartották, régebbi villámcsapások emlékei Az égisten és tölgyfaistennő nászának gyermeke a fagyöngy, mely a napistent jelképezi

32 D mint duir, azaz tölgy: június 10.- július 7.
A kelta druidák fontos tennivalója volt a tölgyön élősködő fagyöngy gyűjtése (ang. druid = „tölgyember”, „tölgy tudója”) Napfordulók idején arany sarlókkal aratták a fagyöngyöt Észak-Európában sokáig csak tölgyágakból rakták a Szent Iván éj máglyáit A magyar néphitben a diófa tölti be azt a szerelmi és kozmikus jelképi szerepet amit az indoeurópai népeknél a tölgy és a makk

33 T mint tinne, azaz magyal: július 8.- augusztus 4.
Levele és piros bogyója az angolszász világ jellegzetes karácsonyi dísze A karácsonyi magyaldísz a római télközépi Saturnália ünnepére, a római újév díszeire vezethető vissza Szúrós levele, mérges bogyója Krisztus szenvedésének jelképévé vált Örökzöld tulajdonsága Jézus újászületését, isteni halhatatlanságát jelképezte „Gawain és a zöld lovag” c. mű – Arthur király udvara, magyalág a zöld lovag kezében Rex Saturnalis – „bolond király”- magyaljogara és jelképes lefejezése Egyes faábécé változatokban a T betűnél bodza szerepel (ír „trom”= bodza)

34

35 C mint coll, azaz mogyoró: augusztus 5.- szeptember 1.
Vesszeit „varázspálcának” gyűjtötték > víz-, kincs- és tolvajkeresés Göcseji néphit: ha egy egyéves mogyoróvesszővel egy békát (női jelkép) az őt üldöző kígyótól (férfi jelkép) elválasztanak, utána házaspárokat is el lehet választani vele A mogyoró hónap a néphitben kígyók hava is volt A mogyoró a kígyóhoz és a dióhoz hasonlóan bölcsességjelkép. A mogyoró termékenységjelkép is: mony = tojás, here „A torjai mogyoró Jaj de édes, jaj de jó! Abból bizony nem eszel, Míg vőlegény nem leszel.” Vikár Béla gyűjtése

36 M mint muin, azaz szőlő: szeptember 2.- szeptember 29.
A búza mellett évezredek óta az egyik legfontosabb növényi jelkép Jelképezi az életet: vita – élet, vitis – szőlő Az ősz, az őszi napéjegyenlőség és a szeptember hónap szimbóluma A sumer írás az „élet” szót szőlőlevél alakú írásjellel jelölte Egy zsidó szentírás magyarázat szerint a tudás fája szőlőtőke volt Istenei: Ozirisz, Dionüszosz, Bachus Noé története párhuzamokkal rendelkezik a mediterrán térségben A vízözön és a szőlő kapcsolata visszavezethető arra, hogy a mediterráneumban szeptemberben kezdődik az esős évszak A szőlő szerepe Jézus tanításában

37 G mint gort, azaz borostyán: szeptember 30.- október 27.
Levele és termése szaponint tartalmaz, a drogot az ókorban izgatószerként használták fel A borostyán jelképként a szőlő örökzöld párja Októberben tartották a bacchanáliákat, a borostyán a bacchánsnők jelképe is Angliában az aratáshoz kapcsolódott a „repkény lány” készítése a legszebb búzaszálakból, ezt az utolsó szekér búzával vitték be a mezőről. A keresztény szimbolikában a borostyán (repkény) az örök élet jelképe ezért is ültetik sírokra A szerelemben a hűséget jelképezi

38 P mint peith vagy ng mint ngetal, azaz kányabangita vagy nád: október 28.- november 24.
A kánybangita újonnan került a faábécébe az eredeti nád helyébe A nád (Phragmites australis) fontos haszonnövény Magyarországon helynévi gyakorisága magas, emlékeztetve a folyószabályozások előtti állapotokra Valószínűleg az olasznád (Arundo donax) volt az egyiptomi fáraók jogara Olasznádból készítettek nyílvesszőket és hangszert is Pán a kecskelábú isten és Szürinx nádnimfa története a pánsíp készítéséről Nádleány alakja a meseirodalomban: „A nádszál kisaszony”, „A nádi kisasszonyok” A szerelmi költészetben a nád a hűtlen kedvest jelképezi

39 R mint ruis, azaz bodza: november 25.- december 23.
Sokoldalúan felhasználható, fontos gyógynövény A néphagyomány szerint a sertéseket elkerüli a vész. Ha az ólba bodzaágat szórnak Kecskeméti hagyomány: A hideglelős jobban lesz ha odamegy a bodzafához és így szól: „Jó napot bodzafa, vendéget hoztam, harmadnapos (negyednapos) hideglelést”, aztán jól megrázza mondván: „akkor leljen ki a hideg, amikor másszor meglátlak”, így megszabadul a láztól Az ördög, a boszorkányok, gonosz lelkek fájának hitték (galagonyával való hasonlóság!) Magyar néphit: ha bodza nő a ház mellett belecsaphat a villám Júdás bodzafára akasztotta fel magát A bodza örökzöld párja a mirtusz (Myrtus communis)

40 A mint ailm, azaz fenyő: december 24. (téli napforduló dec. 21.)
A tölgy a nyár, a fenyő a tél közepén álló világfa mása Egy szibériai jakut hiedelem szerint a sámánok fenyőfákban születnek Szibériában nem a tölgy a fenyő párja, hanem a nyír A fenyő a fordulat, átmenet, újjászületés, erősödő napfény jelképe > karácsonyfa Skót szokás: a gyermekágyban fekvő anyát és újszülöttet égő fenyőággal háromszor körüljárják A görögöknél a fenyő Artemiszhez kötődik és a Nagy Medve csillagképpel hozták összefüggésbe Az istennő a szülő asszonyok és a születendő gyermekek párfogója A magyar „fenyő” és „fény” szó egymással rokonítható A fenyőfa világítóeszközként is szolgált Szláv-latin párhuzamok: „luc” – „lux”

41 O mint onn, azaz rekettye: március 21. (tavaszi napéjegyenlőség: márc
Az írek egyik nemzeti növénye Szent Patrik napján (március 17) a férfiak rekettyeágat tűznek a kalapjuk mellé A legenda szerint Szent Patrik rekettyevirgáccsal térítette meg a pogányokat Szent Patrik az első „méheresztő” szent Az ír faábécé görög változatában a rekettyét olajfa helyettesíti Az olajfa Athénéhez, Héraklészhez, a Mars bolygóhoz és a Kos csillagjegyhez kapcsolódik Az olajág tavaszjelkép a keresztény szimbolikában Gábriel arkangyalt (március 24.) gyakran olajággal a kezében ábrázolták

42 U mint ura, azaz erikafa: június 21. (nyári napforduló: jún. 21.)
Egyiptomban és Föníciában ízisz és Ozirisz személyéhez kapcsolódott A nyári szárazságot jelképező Szeth elpusztítja Oziriszt a növényzet istenét. Koporsója leúszik a Níluson és tengerparti Bübloszba jut, ahol egy erikafa nő ki és megtalálja Oziriszt Ízisz. Az erikafát Aphrodité Erükina méhistennőnek szentelték, temploma a szicíliai Erüx hegyén állt Aphrodité itt foganta Erüx nevű fiát a méhész Butésztől Aphrodité másik fiának Erósznak is méh volt az attribútuma (fullánk = szerelem nyilai) A mitológiai „méhes úrnőnek” oroszlán a „háziállata”, mert a méhek peterakásának, rajzásának csúcsidejében a Nap az Oroszlán csillagképben járt ( K.e. 6-4 évezredben)

43 U mint ura, azaz erikafa / hársfa: június 21. (nyári napforduló: jún
Az erikafát Közép-Európában a hársfa helyettesíti, ami szintén kiemelkedő jelentőségű méhlegelő Délszláv nyelvek: hárs = lipa, június = lipanj Magyar népdalban a fenyő és hárs, a gyerekkor és felnőttkor párjaként szerepel A magyar „hárs” szó a „háncs” –ból eredhet. Magyar helynevek pl.: Háros-sziget, Hárshegy, Nagyharsány Nagy tiszteletnek örvendett a hársfa a germánok körében, szerepel világfaként a Nibelung-énekben A hárfa keresztény jelképpé is vált, bekerült a heraldikai növények közé Népszerűsége a mai napig nyomon követhető

44 E mint eadha, azaz fehér, fekete vagy rezgő nyár: szeptember 23
E mint eadha, azaz fehér, fekete vagy rezgő nyár: szeptember 23. (őszi napéjegyenlőség: szept. 22.) Ősi „nyár” szavunk jelentése „mocsár, nedvesség” Ennek a nevezetes napnak gyászos a hangulata A vízkedvelő fák a sorsfordulók szimbólumai Arany nyárfalevél koszorúkat, nyakláncokat találtak mezopotámiai királynősírokban Elterjedt hiedelem szerint Krisztus keresztjét nyárfából ácsolták, azóta remeg a levele Balti néphit szerint a fekete nyár fáját az ördög vére festette vörösre Az ír koporsókészítők nyárfavesszővel mérték meg a holttestet A magyar néphitben a nyárfa a halált a gyászt jelképezi Az oroszok az akasztottak fájának tartották

45 Gyászruhájuk engem illet, Mert engem már nem szeret
Magyar népdal: „Jegenyefa tetejében Két holló ül feketében, Gyászruhájuk engem illet, Mert engem már nem szeret Az én kedves rózsabimbóm, galambom” Lázár István gyűjtése

46 I mint idho, azaz tiszafa: december 23. (téli napforduló: dec. 21.)
Levelének és magjának mérges volta szabja meg helyét a hiedelmek világában Az ír fanaptár szerint a fenyővel párban áll Az antik korban is a halál fája volt, ma népszerű temetői díszfa Hellászban és Itáliában Hekaténak, a halál istennőjének szentelték Egy ír balladában a halott szerelmeseket tiszafa nyárssal szögezik a koporsóhoz, hogy távol tartsák őket egymástól, de a nyársakból kinövő fák összeölelkeznek (hasonlóan a magyar Kádár Kata balladájában a liliomok) Bretagne-ban úgy tartják gyökere a hullákból szívja ki a mérget Az örök életet is jelképezte Angliában a boszorkányok okozta viharoktól óvta a temetőket

47 További napok a fanaptárból
J : fagyöngy november 1. Ó: pálma – február 1. Z : kökény – május 1. Q: vadalma – augusztus 1. Ezek a nevezetes napok egy sajátos évszak beosztáshoz kötődnek, ami a keltákon kívül a kínaiaknál is jellemző volt.

48 Szakirodalom