Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben 2014. Szeptember Tóth Mihály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben 2014. Szeptember Tóth Mihály."— Előadás másolata:

1 A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben Szeptember Tóth Mihály

2 Vázlat ► A büntető eljárás és eljárásjog fogalma, kialakulása kialakulása ► Kapcsolat más jogágakkal ► A jogforrások ► A büntető eljárás történeti rendszerei ► A mai vegyes rendszer jellemzői ► A jogállami büntető eljárás elvei ► A hatályos törvény felépítése, hatálya, értelmezése

3 A büntető eljárás fogalma ► A büntetőeljárás olyan eljárási cselekmények sorozata, amelyek annak eldöntésére hivatottak, hogy történt-e a valamely büntetendő cselekmény, azt ki követte el, s miként, milyen formában, milyen keretek között alkalmazható a terheltre a büntető anyagi jog. Röviden: olyan eljárás, amelyben azt kell eldönteni, bűnös, vagy ártatlan-e a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított (megvádolt) személy. Röviden: olyan eljárás, amelyben azt kell eldönteni, bűnös, vagy ártatlan-e a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított (megvádolt) személy. ► A büntetőeljárás tehát az igazságszolgáltatás meghatározó része. ► Ezt az eljárást is az állam folytatja le, erre szakosodott szervei útján. ► Itt azonban - szemben a polgári eljárással - a sérelmet szenvedett fél rendelkezési jogának másodlagossága jellemző az állam büntetőjogi hatalmának érvényesítéséhez képest.

4 A büntető eljárásjog ► A büntető eljárásjog az említett eljárási cselekmények jogi szabályozása, az eljárás elveinek, garanciáinak, az eljárás résztvevői hatáskörének, illetékességének, jogainak és kötelezettségeinek, valamint az eljárási cselekmények rendjének leírása révén.

5 Az önálló büntető eljárási jog kialakulása ► ► 1) Kezdetben „ius ► ► utrumque” (kánonjog ► ► és római jog) 2) A büntetőjog önállósodása (XVI. sz.) 3) A büntető eljárásjog önállósodása (XX. sz. eleje) a) „büntető perjog” b) „büntető eljárásjog”- nem csupán bírósági eljárás, felöleli az előkészítést (nyomozást) is.

6 Polgári és büntető eljárás ► ► Azonosságok Ellenérdekű felek jogvitájában döntenek Keresethez kötöttség- vádhoz kötöttség ► Különbségek „perrendtartás – eljárás” A felek rendelkezési jogának terjedelme A bizonyítási teher Az „ügyfélegyenlőség” az eljárás egészében nem azonos (jellemzően mellé- ill. alárendeltségi jogviszonyok)

7 Kapcsolat más jogágakkal ► Büntetőjog (az anyagi jog érvényesülési terepe, de konkrét kérdések is, pl. kgyk.- ideiglenes kgyk.) ► Nemzetközi jog (Egyezmények) ► Közigazgatási jog (szervezeti törvények, szabálysértés elbírálása) ► Magánjog (polgári jogi igény) ► Polgári eljárásjog (kártalanítás)

8 Források: 1. - Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG IV. cikk ► ► (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. ► ► (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erõszakos bûncselekmény elkövetése miatt szabható ki. ► ► (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. ► ► (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértõen korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. ► cikk – Bíróság ► 29. cikk – Ügyészség ► 46. cikk Rendőrség és Nemzetbizton- sági Szolgálatok

9 Források 2. – a Be és az alanyokat szabályozó törvények ► évi XIX. tv. ► évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, ► évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról ► évi V. tv. az ügyészségről ► ► évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről ► évi IV. tv. a rendőrségről

10 Források 3. – kapcsolódó jogszabályok ► évi LXXXV. tv. a büntető eljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról ► évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről

11 Források 4.- Ratifikált nemzetközi szerződések ► - A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1976 évi 8. tvr.) ► - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, November 4.- én kelt Egyezmény (1993. évi XXXI. tv.) ► - A Strassbourgban 1987 XI. 26.-án kelt, a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény (1995. évi III. tv.)

12 A Legfelsőbb Bíróság és az AB aktusai, mint „források” Legfelsőbb Bíróság 1997-ig - Irányelv (pl. 15.sz) - Elvi Döntés (III., IV.) - Kollégiumi Állásfoglalás (BK 1-160) (BK 1-160) - Eseti döntés Alkotmánybíróság (pl.): ► - a letartóztatási okok pontosítása (26/1999 (IX.8. AB határozat), ► - az ügyész nélküli tárgyalás alkotmánnyal való összeegyeztethetetlensége(991/B( AB határozat), ► - a titkos adatszerzés egyes feltételeinek bizonytalan tartalma (2/2007 (I.24.) AB határozat), vagy ► - a kiemelt ügyekben a védelem jogának korlátozása(1149/C/2011. AB határozat). ► „három csapás” – halmazat - ► 3/2014. (VII.15.) AB 1998-tól - Jogegységi Döntés (BJE) - Eseti döntés 2007-től ezen kívül - Büntető Kollégiumi Vélemények 2012-től - jogegységi döntés - elvi határozat (Kúria) - elvi döntés (alsóbb bíróság) - kollégiumi vélemény - eseti döntés

13 Részletesebben a mai elvi irányítás ► ► Jogegységi döntések (BJE) a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől. ► ► Az Alaptörvény szerint kötelezőek a bíróságokra, a Magyar Közlönyben közzéteszik. ► Elvi határozatok a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő Kúriai határozat ► Elvi döntések Ugyanaz alsóbb fokú bíróság döntései esetében ► Kollégiumi vélemények A kollégium, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben, valamint a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére közreműködik a joggyakorlat-elemző munkában. ► Joggyakorlat elemző csoport véleményei ► Eseti döntések

14 Példák a Büntető Kollégiumi véleményre ► BkV 20 – büntetőjogi felelősség önálló elbírálása ► BkV 68 – gyermekkorú tanú ► BkV 74 – titkos információgyűjtés ► BkV 81 – polgári jogi igény ► BkV 90 – pótmagánvád ► BkV 92 – a tárgyalás előkészítése ► BkV 93 – nyomozási bíró – előzetes letartóztatás

15 Tévedések és előítéletek a büntető eljárási rendszerekről – akkuzatórius (angolszász- típusú) eljárás

16 Inkvizitórius eljárás

17 Büntető eljárási rendszerek 1. Inkvizitórius (nyomozó elvű) ► az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése („mi történt” ?)Ez azonban a rendszerből adódóan eltorzulhat és vélt (feltételezett) vagy "célszerűnek" tartott "igazság" megállapításához vezethet; ► az eljárás hivatalból indul; ► hivatásos szakemberekből álló szakapparátust feltételez, hierarchikusan felépítve; ► az eljárási funkciók koncentrálódása(v.ö. a klasszikus inkvizícióval, ahol a vád és az ítélkezés egy kézben összpontosul, védő nincs); ► aktív döntéshozatali mechanizmus,az eljárás irányának, módjának "központosított" megszabása,a rendelkezési jog a döntéshozóé; ► egymásra épülő eljárási szakaszok:előkészítő eljárás (nyomozás és vizsgálat), majd a bírósági eljárás; ► a processzus során a bűnösség vélelme erősödhet (ez olykor céllá torzul); ► alapvetően a titkosság, az írásbeliség és a közvetlenség hiánya jellemzi ► formális bizonyítási rendszer(a terhelt az eljárás tárgya - v.ö. tortúra)fellebbezés megengedése

18 Büntető eljárási rendszerek 2. Akkuzatórius (vádelvű) ► az eljárás célja a „jogi" igazság kiderítése (jogi keretek között „mi állapítható meg ?") Ez azonban olykor formális elemek beépülése révén erősen eltávolodhat a tényleges igazságtól ► az eljárás kérelemre indul ► laikus, esetenként közreműködő ítélkezők mellett bárki lehet vádló (v.ö.: népvád) és védő ► specializálódott szakapparátus voltaképpen nincs, nincsenek kötött, az éppen folyó eljáráson átnyúló eljárási szerepek sem. (A következő perben lehet védő a korábbi ügyész) ► az eljárási funkciók elkülönülnek, a védelem megengedett ► a döntéshozó passzív, az eljárás módját a felek szabják mega rendelkezési jog is a feleké(v.ö.: vádelejtés) ► egyetlen ( bírósági ) szakasz,nincs nyomozás ► Az eljárás folyamán az ártatlanság vélelme megdőlhet ► szóbeli, közvetlen, nyilvános tárgyalás ► szabad bizonyítás(a terhelt nem bizonyíték-forrás, következmények nélkül hallgathat - vö. USA: ha kihallgatják, akkor tanú)nincs fellebbezés, hiszen az eljárásnak egyetlen szakasza van

19 Inkvizitórius (nyomozó elvű)Akkuzatórius (vádelvű) az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése (“mi történt" ?) Ez azonban a rendszerből adódóan eltorzulhat és vélt (feltételezett) vagy "célszerűnek" tartott "igazság" megállapításához vezethet. az eljárás célja a “jogi" igazság kiderítése (jogi keretek között “mi állapítható meg ?") Ez azonban olykor formális elemek beépülése révén erősen eltávolodhat a tényleges igazságtól az eljárás hivatalból indulaz eljárás kérelemre indul hivatásos szakemberekből álló szakapparátust feltételez hierarchikusan felépítve laikus, esetenként közreműködő ítélkezők mellett bárki lehet vádló (v.ö.: népvád) és védő specializálódott szakapparátus voltaképpen nincs, nincsenek kötött, az éppen folyó eljáráson átnyúló eljárási szerepek sem. (A következő perben lehet védő a korábbi ügyész). az eljárási funkciók koncentrálódása (v.ö. a klasszikus inkvizícióval, ahol a vád és az ítélkezés egy kézben összpontosul, védő nincs) az eljárási funkciók elkülönülnek, a védelem megengedett aktív döntéshozatali mechanizmus, az eljárás irányának, módjának "központosított" megszabása, a rendelkezési jog a döntéshozóé a döntéshozó passzív, az eljárás módját a felek szabják meg a rendelkezési jog is a feleké (v.ö.: vádelejtés) Egymásra épülő eljárási szakaszok: előkészítő eljárás (nyomozás és vizsgálat), majd a bírósági eljárás A processzus során a bűnösség vélelme erősödhet egyetlen ( bírósági ) szakasz, nincs nyomozás Az eljárás folyamán az ártatlanság vélelme megdőlhet alapvetően a titkosság, az írásbeliség és a közvetlenség hiánya jellemzi szóbeli, közvetlen, nyilvános formális bizonyítási rendszer (a terhelt az eljárás tárgya - v.ö. tortúra) szabad bizonyítás (a terhelt nem bizonyíték-forrás, következmények nélkül hallgathat - vö. USA: ha kihallgatják, akkor tanú) fellebbezés megengedésenincs fellebbezés, hiszen az eljárásnak egyetlen szakasza van

20 A „vegyes rendszer” hazai jellemzői ► a) Az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése, de törvényes jogi keretek között. Eljárás indulhat hivatalból (közvádas ügyek) de kérelemre is (magánvádas ügyek). Eljárás indulhat hivatalból (közvádas ügyek) de kérelemre is (magánvádas ügyek). ► b) Az igazságszolgáltatás hivatásos szakapparátusból áll, de - ülnökök közreműködése révén - helyet kap a laikus elem is. ► c) Az eljárási funkciók elkülönülnek, de olykor a bíró vagy az ügyész is ellát "védelmi" feladatokat. ► d) A nyomozás általában kötelező, de esetenként mellőzhető (pl. a magánvádas eljárásban). (pl. a magánvádas eljárásban). ► e) Az alapelvek nem egyforma súllyal érvényesülnek az eljárás különböző szakaszaiban. (pl. a nyomozás főszabályként titkos, a tárgyalás azonban főszabályként nyilvános) (pl. a nyomozás főszabályként titkos, a tárgyalás azonban főszabályként nyilvános) ► f) A bizonyítás általában szabad - de bizonyítási tilalmakkal és módszerbeli kötöttségekkel. ► g) A bírósági eljárásban a felek aktivitása (konszenzuális alapon, tehát az ügyész és a védő együttes kérése alapján) nőhet, de a bíró nem teljesen passzív. ► h) Megmarad a hivatalból való eljárás alapvető elve de az egyszerűsítés során nagyobb szerepet kap a terhelt "rendelkezési joga". (pl. lemondhat a tárgyalásról, s így beismerése esetén enyhébb büntetésre számíthat) (pl. lemondhat a tárgyalásról, s így beismerése esetén enyhébb büntetésre számíthat)

21 A jogállami büntetőeljárás elvei ► „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” (Egyezmény 6. cikk) ► Személyes szabadság korlátozásának garanciái (bírói jogkör, haladéktalanság) ► Független és pártatlan bíróság, ► Tisztességes, a funkciómegosztás és a fegyverek egyenlősége mellett zajló tárgyalás, ► Ésszerű időn belüli döntés, ► Ártatlanság vélelme, védelem, jogorvoslat ► Sértetti érdekek érvényesülése,

22 Statikus szabályok Dinamikusszabályok I.Rész alapvető rendel- kezések, alapelvek a bíróság az ügyész a nyomozó hatóság az eljárásban résztvevő személyek a bizonyítás a kényszerintézkedé- sek/ II. rész /általános eljárás/ -a nyomozás -a vádemelés -az ügyészi szakasz -a tárgyalás előké- szítése -az első fokú eljárás -a másodfokú eljárás -a harmadfokú eljárás -perújítás -felülvizsgálat -jogorvoslat a törvényesség érdekében - jogegységi eljárás III. rész /különös eljárások/ -a fiatalkorúak elleni eljárás -katonai büntető eljárás -a magánvádas eljárás -bíróság elé állítás -tárgyalás mellőzése -lemondás a tárgyalásról -eljárás távollévő terhelt ellen -eljárás mentességet élvező személyek ügyében IV. Rész különleges eljárások a határozatok végrehajtása záró rendelkezések A törvény főbb szerkezeti egységei

23 Az eljárási tv. hatálya ► A személyi és területi hatályt illetően a szabályozás elve azonos a Btk. elveivel. (lényege: a hatály magyar állampolgárra bárhol, magyar területen bárkire kiterjed, külföldire külföldön elkövetett cselekmény kapcsán kivételesen). (lényege: a hatály magyar állampolgárra bárhol, magyar területen bárkire kiterjed, külföldire külföldön elkövetett cselekmény kapcsán kivételesen). ► Az időbeli hatály szabályozása eltér az anyagi jog szabályaitól: egységesen az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazandó. Ez lényeges változás esetén vagy sajátos hatályba léptető intézkedéseket indokol, vagy egyes szabályok korábbi hatályba léptetését. Ez lényeges változás esetén vagy sajátos hatályba léptető intézkedéseket indokol, vagy egyes szabályok korábbi hatályba léptetését.

24 Az értelmezés ► ► Nyelvtani, ► ► Logikai, ► ► Rendszeres, ► ► Történeti, ► ► Teleologikus (ez mindinkább felértékelődik) Alaptörvény: 28. cikk: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”


Letölteni ppt "A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben 2014. Szeptember Tóth Mihály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések