Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BEVEZETÉS – KI MIT TUD AZ EU-RÓL?.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BEVEZETÉS – KI MIT TUD AZ EU-RÓL?."— Előadás másolata:

1 BEVEZETÉS – KI MIT TUD AZ EU-RÓL?

2

3

4

5

6

7

8 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ALAPFOGALMAK

9 Integrációs elképzelések 1)Konföderációs megoldás Nemzetállamok között Megállapodásokra épülő együttműködés különböző területeken különböző mélységben Nem zárja ki államközi szervek létrehozását, de a szuverenitás alapvetően nem sérül => nemzetállami jogkörök

10 2)Föderalizmus a nemzetállam leszerepelt, helyette európai föderatív struktúra: szupranacionális szervek szuverenitás egyes elemeiről le kell mondani a folyamat végén valamilyen unió jön létre 3)Funkcionalisták integráció lépésről lépésre funkcionális intézmények, amelyek a nemzetállamoktól függetlenek leginkább járható út Spill over pl.: ESZAK Integrációs elképzelések

11 Integrációs formák  Szabadkereskedelmi térség: tagországok közötti kereskedelem liberalizált, a külvilággal szemben viszont mindenki különálló kereskedelempolitikát folytat.  Vámunió: tagországok közötti kereskedelem liberalizált (szolgáltatások és áruk szabadon mozognak); DE! a kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak.  Közös piac: Itt már a termelési tényezők is szabadon mozognak (tőke, munkaerő), vagyis megvalósul a 4 alapszabadság.

12  Egységes belső piac: a közös piacnál annyival „több”, hogy nem csak a vámokat és mennyiségi korlátozásokat bontják le, hanem az úgynevezett nem vámjellegű, fizikai, pénzügyi, technikai korlátokat is felszámolják.  Gazdasági unió: megvalósítják a gazdaságpolitikák integrációját is. Megjelenik a közös pénz.  Politikai unió: kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele az integráció szintjére Integrációs formák

13 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE Folyamatos bővülés és mélyülés

14

15

16

17 Az integráció kezdete II. világháború vége: kétpólusú világrend kialakulása Winston Churchill beszédei –1946. március – Fulton: „Vasfüggöny ereszkedett Európára” –1946. szeptember – Zürich: „Európai Egyesült Államok” gondolata A tartós európai béke egyik kulcsa a német- francia megbékélés

18 Integrációs törekvések 1.Benelux Unió (1948): Benelux államok együttműködése, több mint klasszikus vámunió, mivel egyes gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai intézkedéseket is egyeztetnek. 2.Skandináv országok együttműködése (1946): Lazább politikai és jogi együttműködés is: elhatározták, hogy parlamentjeik együttműködnek a nemzeti jogszabályaik felülvizsgálatában, s azt is célul tűzték ki, hogy igyekeznek közös északi álláspontot kialakítani a nemzetközi tanácskozásokon. 3.Brüsszeli Szerződés (1948): katonai, gazdasági és kulturális együttműködés 50 évre; Benelux államok, Nagy Britannia, Franciaország

19 Az integráció első lépése: Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) Jean Monnet: Az ESZAK tervének megfogalmazója; –Elképzelése: A siker kulcsa a nemzetek együttműködése, ezért a németekkel ki kell békülni, és be kell vonni őket egy nemzetközi integrációs folyamatba. Szektorális integráció javaslata a szénre, acélra, vasra. Robert Schuman: Francia külügyminiszter; –kiáll Monnet terve mellett, május 9-én ismerteti az elképzelést, kezdeményezi az ESZAK megalakítását. =>Schuman terv

20 1951. április 18. Az ESZAK alapító szerződésének aláírása. (Párizsi szerződés) Tagjai: Benelux államok, Németország, Franciaország, Olaszország Az országok motivációi Nagy Britannia távol marad

21 ESZAK jelentősége Intézményrendszer létrehozása – a későbbi integrációs intézmények mintája –Főhatóság –Miniszterek Tanács –Parlamenti Közgyűlés –Bíróság –Tanácsadó Bizottság Statisztikai mutatók szerint sikertörténet Kikövezte a további integrációhoz vezető utat: =>eldőlt, hogy az európai egység nem politikai síkon, hanem a gazdasági térben fog megvalósulni.

22 Római szerződések - előzmények ESZAK sikerei ösztönzőleg hatnak => felmerül a továbblépés lehetősége Európai Védelmi Közösség: kudarc június 1. – 2. Messinában ESZAK tagállamai gyűltek össze. – Fő téma: Benelux államok kezdeményezésére megvitassák a › 1. gazdasági integráció elmélyítését › 2. szélesebb területekre történő kiterjesztését › 3. az atomenergia-ügyi és az általános közös piaci együttműködés lehetséges intézményi kérdését.

23 Római szerződések –Beyen-terv: Benelux vámunióból kiindulva több országra kiterjedő közös piac és vámunió terve –Monnet: › szénen és vason kívül további funkcionális integrációra van szükség; › ez lehet: villamos energia, közlekedés; VAGY bővíteni kell az ESZAK-ot, VAGY az atomenergiára is hangsúlyt kéne fektetni

24 Római szerződések – 1957  Paul-Henri Spaak vezette bizottság dolgozza ki a részleteket  1956 május: Velencei konferencia; külügyminiszterek elfogadják a szövegtervezetet  Háttér: 1956-os magyar forradalom rontja a Szovjetunió javuló megítélését; Szuezi-válságban elszenvedett kudarc miatt Franciaország számára ez presztízs  március. 25 : Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia közösséget ( Euratom) létrehozó szerződések aláírása Rómában

25 EGK szerződés  248 cikk + preambulum + mellékletek  Cél a közös piac megteremtése, a gazdaságpolitikai közelítés és az életszínvonal emelése (2. cikk)  Közös piac megteremtése 12 éves határidővel, fokozatosan (1968. július 1- jére, 18 hónappal korábban megvalósul) ›Minden évben 10 %-kal csökkentették az egymás közti vámokat ›kétszeresére nőtt a belső kereskedelem az első négy évben ›Egymás piacain a kölcsönös részesedés hamar elérte az 50%-ot

26 EGK szerződés A szerződések létrehozták a két új szervezet intézményrendszerét: Közgyűlés, (=> Európai Parlament) Tanács, (=> Európai Unió Tanácsa) Bizottság, => (Európai Bizottság) Bíróság Gazdasági és Szociális Bizottság

27 11 pontban összefoglalja a megvalósításra váró intézkedéseket (3. cikk) 1.áruk kivitelénél és behozatalánál a vámok és mennyiségi korlátozások és az ezekkel egyenlő hatású intézkedések eltörlése 2.közös vámtarifa és kereskedelempolitika a kívülállók felé 3.személyek szabad áramlása, munkavállalás szabadsága, tőke szabad mozgása, korlátozások lebontása 4.közös mezőgazdaság-politika 5.közös fuvarozási politika 6.rendszer, mely megakadályozza a verseny torzítását a közös piacon 7.gazdaságpolitikák összehangolása, fizetésimérleg egyensúlyhiányait kiküszöbölő eljárások 8.jogharmonizáció a közös piac működését biztosító mértékben 9.Európai Szociális Alap 10. Európai Beruházási Bank 11. Tengerentúli területek társulása

28 A szervezet feladata az atomenergia-ipar gyors megteremtése, közös kutatások előmozdítása, közös beruházások, közös atomerőművek építése, nyersanyagok és hasadóanyagok kizárólagos joggal való beszerzése, elosztása, biztonságellenőrzés megteremtése ESZAK – EGK – EURATOM Három különböző szervezet, de ugyan az a hat tagállam alkotja mindegyiket Egyesítő szerződés: a három közösség intézményeit összevonják EURATOM szerződés

29 Európai Szabad Kereskedelmi Társulás - EFTA Megalakulásának oka: EGK sikere Nagy Britannia vezetésével Egymás közötti IPARI vámok megszüntetése Nincs közös külső vámhatár Alapító tagok:Svédország, Norvégia, Dánia, Ausztria, Portugália, Svájc, Nagy Britannia Az EGK bővítésével fokozatosan elveszíti jelentőségét => megoldás Európai Gazdasági Térség létrehozása

30 De Gaulle Európája Párizs-Bonn tengely: intézményesült német – francia együttműködés; január 22. Nagy Britannia és USA együttműködése => Franciaország kétszer is elutasítja a britek felvételi kérelmét az EGK-ba ben jelentik be szándékukat –Franciaország nem ab ovo ellenzi, de feltétele, hogy szakítsanak azzal a külpolitikával, amiben az USA a legfontosabb partner, feltétel nélkül igazodjanak a meglévő európai struktúrához és mondjanak le a gyarmatbirodalomból származó bizonyos előnyökről –1963: elutasítják a csatlakozást, mert GB elutasította a közös atom/rakétaprogramot, helyette az USA-val kezdett hasonló programba.

31 2)1967 újabb csatlakozási kérelem, 1968-ban újabb elutasítás, mivel egy magánbeszélgetés részleteit a franciák háttérfeltételeiről kiszivárogtatnak a britek. De Gaulle Európája

32 Franciaország „működése” az EGK-n belül: „üres székek politikája” ›1965. több probléma a Közösségen belül:Agrárpolitika jövője, Parlamenti Közgyűlés jogkörének kibővítése, költségvetés elfogadása => „csomagban” akarták rendezni ›Franciaország nem akarta az EGK nemzetek feletti jellegének fokozódását =>A megegyezés hiánya miatt 1965 júniusától Franciaország nem vett részt a Tanács ülésein A konfliktus megoldása: 1966 január Luxembourgi kompromisszum: egy döntést megvétózhat az az ország, mely megítélése szerint az eldöntendő kérdés létfontosságú nemzeti érdekeit befolyásolja => megtorpanás, eddig az egyhangúság szerepének csökkentését akarták a döntéshozatalban De Gaulle Európája

33 Hatokból kilencek  január 1. ›Nagy Britannia ›Dánia ›Írország ›Norvégia: népszavazás utasítja el  Felmerülő problémák és megoldásuk: ›Nemzetközösség tagja => loméi megállapodások ›Nagy Britannia költségvetési befizetései => regionális politika elindulása; Brit visszatérítés (1980-as évek)

34 A hetvenes évek kihívásai  Valutaárfolyamok ingadoznak  EGK válasza: Werner-terv: gazdasági és monetáris unió megvalósulása  Bretton Woods-i rendszer összeomlása, dollár aranyra válthatóságának vége  Helyette: EMS – Európai Monetáris Rendszer létrehozása  Gazdasági problémák ›Korábbi aranykor vége ›Olajárrobbanások ( , ) => olajszámlák ›Recesszió, magas infláció ( %) és munkanélküliség (10%) ›EGK nem versenyképes USA-val és Japánnal szemben ›Technológiai lemaradás  Első közvetlenül választott Európai Parlament – demokratikus deficit enyhítése

35 Déli bővítés 1981: Görögország 1986: Portugália, Spanyolország –Politikai indokok a bővítés mögött: fiatal demokráciák védelme Problémák –Eltérő gazdasági fejlettség –Eltérő mezőgazdasági struktúra –„Régi” tagállamoknak konkurencia –Túl rövid csatlakozási idő –Megnövekedett kiadások Megoldás: a regionális és a közös mezőgazdasági politika továbbfejlesztése

36 Egységes Európai Okmány – SEA (1987) A Római Szerződés első átfogó felülvizsgálata Az SEA kiegészítette a Római Szerződést a gazdasági és valutapolitikai együttműködésre, a szociális politikára, a gazdasági és társadalmi összefogásra (regionális politikára), a kutatási és műszaki fejlesztésre és a környezeti politikára vonatkozó rendelkezésekkel. Létrehozta az Elsőfokú Bíróságot Európai Parlament hatáskörének növelése A Közösség elsődleges jogában elsőként, a környezetvédelem kapcsán fogalmazták meg a szubszidiaritás elvét! Egységes belső piac megteremtésének célja január 1-ig

37 A Maastrichti Szerződés február 7. aláírás => november 1. hatályba lép Újabb reform Hárompilléres szerkezet létrehozása 1.Európai Közösségre átkeresztelt EGK 2.Kül- és biztonságpolitika 3.Bel- és Igazságügyi együttműködés Európai Unió elnevezés Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása három szakaszban (Maastrichti konvergencia kritériumok)

38 Pillérek

39 Amszterdami szerződés Maastrichti szerződés felülvizsgálata október 2. aláírás => 1999 május 1. hatályba lép Elégtelen döntéshozatali rendszer Az intézményrendszer nem működik ennyi taggal (1995. Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozása) alapvetően három fő problémakörrel kellett foglalkoznia: 1.Egy „polgárközelibb” Európai Unió kialakításával, 2.Az Unió „kifelé irányuló cselekvési programjának megerősítésével”, 3.Az EU hatékonyabbá és demokratikusabbá tételéhez, illetve a kibővítés utáni működőképességének biztosításához szükséges belső intézményi reformokkal Előrelépés: –Schengen acquis az első pillér része; –foglalkoztatás; –EP szerepének növelése –„Mr. Európa”

40 Nizzai szerződés február 26. aláírás => február 1. hatályba lép „Amszterdami maradékok” ügyének tárgyalása –A Tanácsban a minősített többséggel meghozott döntések számának kiterjesztése. –A tanácsi szavazatok újrasúlyozása. –A Bizottság összetételének és méretének meghatározása. Alapvető Jogok Chartája Legfontosabb hozadéka, hogy megteremti a keleti bővítéshez szükséges intézményi feltételeket: szavazatszámok, súlyok

41 Alkotmányos Szerződés május 1. Keleti bővítés december laekeni csúcs: Európai Konvent összehívása Konvent elkészíti az Alkotmányos Szerződés tervezetét, melyet a Tanács elfogad –Cél: „Európai Alkotmány” (Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról) megalkotása, melyet a Tanács elfogad –Csúfos kudarc: május-június; Franciaország és Hollandia elutasítja a szerződést –Szerződés átdolgozása –Enyhítik mindazokat a részeket, amelyek a tagállami önállóságot veszélyeztetnék

42 Alkotmányos Szerződés május 1. Keleti bővítés Lehetséges folyatatás –Ratifikáció folytatása –Alkotmányos Szerződés újratárgyalása –Egyes rendelkezések gyakorlati alkalmazása Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Portugália, Svédország => ratifikáció elhalasztása Alkotmányos Szerződés vége

43 Alkotmányos szerződésből Reformszerződés Német elnökség – 50 éves az Európai integráció Ünnepélyes „Berlini Nyilatkozat” –Közös cél megújított alapokra helyezni az integrációt a júniusi EP választásokig június csúcstalálkozó: reformszerződés elhatározása –Új kormányközi konferencia kell –Alkotmányszerződés átszövegezése, föderális elemek „megszelídítése”

44 Lisszaboni szerződés december 13. tagállamok Lisszabonban aláírják az új reformszerződést Cél: január 1-re hatálybalépés –DE! június: Írország: népszavazás utasítja el –2009. október 2. Ír igen –2009. november Csehország december 1. HATÁLYBA LÉPÉS

45 A közelmúlt Románia és Bulgária csatlakozik az EU-hoz gazdasági válság – folyamatos kihívások, megfelelő válaszok keresése Magyarország az EU soros elnöke Horvátország az Európai Unió 28. tagja

46 A jelen nagy kérdőjelei és a jövő  További bővítések: ›Törökország folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások ›Nyugat-Balkán  Európai országok közös fellépésének nehézségei ›Iraki háború ›USA-val való viszony ›Arab tavasz ›Ukrán válság  Energiabiztonság és klímakérdés  Legfontosabb politikák felülvizsgálata: gyökeres változásokra van szükség  Skócia függetlenedése  Euroszkepticizmus térnyerése


Letölteni ppt "BEVEZETÉS – KI MIT TUD AZ EU-RÓL?."

Hasonló előadás


Google Hirdetések