Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés,"— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2014 április 7. A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ

2 2 A múlt órán: Áruszállítás és logisztika 4 Fleischer T (2007) Logisztika – trendek és mítoszok. Közlekedéstudományi Szemle 57. évf. 2. szám pp (ill. a kurzus honlapján) 4 A központi fekvés mítosza 4 A tranzit mítosza 4 A megállított áru mítosza 4 A magunkhoz ragadható folyosó mítosza 4 Intermodalitás – egy szlogen mítosza 4 A logisztikára épülő térségfejlesztés mítosza 4 A 13+1 nyerő intermodális logisztikai központ mítosza

3 3 4 A probléma: szervezetten megoldani a diszperz városi szállításokat 4 Uniós city-logisztika tanulmányok városkörnyéki áruelosztó központok majd az intermodális teherforgalmi központok (parkok, fuvar-falvak) kialakítását javasolják 4 A valóságban ritkán vált be a séma: nincsenek típus-megoldások: a tapasztalatokból lehet (kell) tanulni, de minden város egyedi megoldásokat igényel. EU Teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv Budapest 2001-es közlekedési rendszerfejlesztésének terve átvette az elosztó központok elvét, és a közösségi közlekedésben hasonló intermodális csomópontokra (kényszerátszállást jelentő végállomásokra) alapozta a struktúráját. Fordulat: S-Bahn 4 Budapest közlekedési rendszerének évi fejlesztési terve, bár tartalmazza a S-Bahn koncepciót, az új logisztikai elvet nem tette struktúrája alapjává. + „Teherforgalmi stratégia” ~ behajtási zónák Balázs Mór Terv: Integrációk interoperabilitás és intermodalitás A múlt órán: A city-logisztikáról

4 4

5 Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2014 április 7. A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ

6 6 » „előbb az 56-oson, aztán a 63-ason, aztán honnan-tudnám-hová a mit-tudom-én-hányason” » Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [részlet]

7 7 4 „előbb az 56-oson, aztán a 63-ason, aztán honnan-tudnám-hová a mit-tudom-én-hányason” » Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [részlet] –világom a papírba-zárt emberiség, az absztrahált élet intézete, ahol "tudományos főmunkatárs" címen kapom a fizetést, mélázva sorsom humorán, hogy így nevem mellé került a munka meg a tudomány.

8 8 4 TÖMEGKÖZLEKEDÉS ? 4 Eddig: a korábbi prioritások visszafordításáról és a tömegközlekedés előnyben részesítéséről volt szó 4 „A tömegközlekedés jó - az egyéni közlekedés rossz ?” 4 Minél tömegesebb annál jobb ? 4 Tömegfogyasztás, tömegkultúra, tömegtermék - tömegközlekedés 4 Kollektív? Közösségi? Közforgalmú? 4 Az általános elveket a közforgalmú közlekedésre is alkalmazni kell: elkerülni a túlzott centralizációt, a kényszerkapcsolatokat, a sebezhető hierarchiát; - többszintes rendszer: (gyors-, hagyományos, hívható)

9 9 egyedi termék egyedi kultúra egyedi igény tömegtermék tömegkultúra tömegigény racionálisan szervezett, egyedi igényeket kielégíteni képes szolgáltatás EGYÉNITÖMEGESINTELLIGENS ÁRU szétaprózott szállítások, ‘last mile’ szervezett áruszállítás egyedi igényeknek megfelelő szerve- zett áruszállítás SZEMÉLY egyéni közlekedés tömeg- közlekedés egyéni igényeket figyelembe vevő társas közlekedés

10 10 Az első omnibusz Párizsban 1820-ban jelent meg.

11 11 A Shillibeer-féle első omnibusz Londonban 1829-ben.

12 12 Lóvasút Londonban 1870 körül.

13 13 4 ESZKÖZ-TÖRTÉNET 4 Omnibusz 1820 Párizs (1829 London) 1832 Buda 4 Lóvasút 1832 N.Y. (1861 London) 1866 Pest 4 Villamos 1888 Richmond (1901 London) 1887 Pest 4 Földalatti 1863 London (1905-ig gőz) 1896 Budapest 4 Trolibusz 1911 Bradford (1931 London*) 1933 Budapest (* 1901 kísérlet) 4 Autóbusz 1897*London 1835-ig nincs megálló1921 Budapest + (*villamos üzemű, 1898 benzin) ( is)

14 14 Az első villamos a Nyugati pályaudvari végállomásán.

15 15 Az első villamos a Nyugati pályaudvari végállomásán. Forrás: Kelemen János (1970) A budapesti metró története. Műszaki Könyvkiadó

16 16 Tujázás az első világháború idején.

17 17 » „A peronján álltak százan, S én, miként ha volna lázam, Elvonultan, elvadultan Magamat közéjük fúrtam.” Gábor Andor: A villamos [részlet] „Ha az ember a kora reggeli órákban vagy a déli órákban nagyobb forgalmú utcákon jár, méhrajhoz hasonló embertömegeket lát szállani, és csak ha közelebb ér, akkor látja azt, hogy az egy villamos.” Pálffy József interpellációja a főváros törvényhatósági bizottságának október 7-i ülésén. [ In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt től ig. BKV 1987.]

18 18

19 19 4 VÁLLALAT -TÖRTÉNET – 1923 Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BVVT) és Budapesti Városi Vasút (BVV) Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BESZKÁRT) sínek középre, 1941-től jobbra hajts Fővárosi Villamosvasút (FVV) és Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) 1966 csak vonaljegy, kalauz nélkül Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Metro

20 20 Állandó és változó költségek fedezése Utasmennyiség Költség

21 21 Állandó és változó költségek fedezése Utasmennyiség Költség

22 22 Állandó és változó költségek fedezése Utasmennyiség Költség

23 23 Menetdíj megállapítása Távolság Forint Menetdíj Költség

24 24 Kisszakasz: megközelítően a távolsággal arányos menetdíj Távolság Forint Menetdíj Költség

25 25

26 26 4 KISSZAKASZ 4 A jogos sikert követően a „kisszakaszos gondolkodás” sajnálatos módon átterjed a hálózattervezésre is, az alábbi elvek meghirdetésével: 4 „1. Minden útvonalon lehetőleg egy, mindenesetre [ ] kevés számú viszonylat közlekedjék A viszonylatok útvonala a helyes kocsiadagolás és [ ] egyenletes forgalom biztosítása érdekében lehetőleg rövid legyen Ahol egy viszonylat végállomással bír, vagyis visszafordul, ott valamennyi, vele közös útvonalon haladó viszonylat is megforduljon.” 4 Forrás: Patz Sándor BSZKRT forgalmi igazgató „Menetrendi javaslat”-a 1934 évre. [In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada II. köt től 1985-ig. BKV 1987]

27 27 A villamosvágányok kialakítása a Nyugatinál a Nagykörút forgalmának folyamatossá tétele után (1941) Forrás:

28 28 „A Nemzeti táján Jobbra-balra járja Összevissza járja Mind a maga útját A rengeteg ember A rengeteg árva” » Szép Ernő: A rendőr [részlet] Az.EMKÉnél a második világhábozú után

29 29 4 UTASTÁJÉKOZTATÁS

30 30

31 31

32 32

33 33

34 34

35 35

36 36 Frank Pick 1906-tól egységesítette a londoni földalatti dizájnját és saját betűtípust is tervezett erre a célra.

37 37 Az első sematikus térképet Harry Beck tervezte 1933-ban

38 38

39 39

40 40 Malac a londoni metróban és egész állatkert… + Anagramma metró-térkép, amit a TfL letiltott copyright okokból.

41 41 3D londoni metró térkép

42 42 3D londoni metró térkép

43 43 Forrás: Kelemen János (1970) A budapesti metró története. Műszaki Könyvkiadó

44 44 4 METRO től építés, majd leállás. 4 „Felszín mentesítése a tömegközlekedéstől” A hálózat szétszabdalása, „Ráhordó járatok”.

45 45 Forrás: Kelemen János (1970) A budapesti metró története. Műszaki Könyvkiadó

46 46 4 ÁLLATORVOSI LOVAK 4 Örs vezér tér 4 Baross tér 4 Moszkva tér 4 Közös probléma: Az üzemi szempontok dominanciája, az utas érdekeinek háttérbe szorítása.

47 47 Forrás: Kelemen János (1970) A budapesti metró története. Műszaki Könyvkiadó

48 48 4 Baross tér

49 49 4 Baross tér

50 50 4 Baross tér

51 51 4 Baross tér Forrás: Kelemen János (1970) A budapesti metró története. Műszaki Könyvkiadó

52 52 4 Baross tér

53 53 4 Baross tér

54 54 4 Baross tér

55 55 4 Baross tér

56 56 4 Baross tér

57 57 4 Baross tér

58 58 4 Baross tér

59 59 Széll Kálmán tér 1941-től

60 60 4 Moszkva tér

61 61 Moszkva tér

62 62 Moszkva tér / Széll Kálmán tér

63 63 4 VÉGÁLLOMÁS 4 Nem általában a közforgalmú közlekedés, hanem a korszerű, minőségi közforgalmú közlekedés megteremtése a cél. 4 „Tömeges” helyett intelligens, az utasokat jól kiszolgáló, minőségi közforgalmú közlekedésre van szükség. 4 Ez nem olcsó, nem is az olcsóságával kell versenyeznie az autóval, hanem a szolgáltatás minőségével. 4 A fenntartható város lehetősége az ellehetetlenülő egyéni közlekedés uralta várossal szemben. 4 A város és a városkörnyék közös ellátása: közlekedési szövetség. Ez nem a közlekedési vállalatok megállapodása, hanem a megrendelők, a szolgáltatók és az utasok érdekképviseletén alapuló irányító szervezet.

64 Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés, társadalom Budapest, 2014 április 7. A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS A METRÓ KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány; Város, közlekedés,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések