Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kármán András Budapest, 2015. március 17..  1. Az EBRD-ről röviden  2. A Bank üzleti modellje  3. Az EBRD Magyarországon  4. Válaszok az új kihívásokra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kármán András Budapest, 2015. március 17..  1. Az EBRD-ről röviden  2. A Bank üzleti modellje  3. Az EBRD Magyarországon  4. Válaszok az új kihívásokra."— Előadás másolata:

1 Kármán András Budapest, március 17.

2  1. Az EBRD-ről röviden  2. A Bank üzleti modellje  3. Az EBRD Magyarországon  4. Válaszok az új kihívásokra

3 Az EBRD-t (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 1991-ben alapították meg abból a célból, hogy a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítését és a demokratikus politikai átmenetet támogassa a volt szocialista országokban. A Bank tulajdonosai jelenleg 64 ország + Európai Bizottság és EIB

4 Kormányzótanács 66 kormányzó elnök alelnök Banking alelnök Finance alelnök Risk alelnök Policy alelnök HR Igazgatóság 23 igazgató

5 A kezdeti 8 működési ország mára 35-re bővült:  részben egyes országok átalakulásával (Szovjetunió, Jugoszlávia),  részben új országok felvételével: ◦ Mongólia (2006) ◦ Törökország (2009) ◦ SEMED országok (2013): Marokkó, Tunézia, Jordánia, Egyiptom ◦ Ciprus (2014)

6

7 A Bank tevékenysége fokozatosan csökkent Közép-Európában és a Baltikumban  Csehország 2007-ben graduált (leálltak az országban az új befektetések  A következő években további EU-s országok graduációja várható (Észtország, Szlovákia)  Ugyanakkor, ha szükséges az EBRD a térségben újra növeli aktivitását ( ben Magyarországon, jelenleg Szlovéniában)

8 A befektetések fókusza tendenciájában „délre és keletre” tolódik el  Oroszország, Törökország  Ukrajna, Nyugat-Balkán  Közép-Ázsia volt szocialista országai  SEMED (különösen Egyiptom) Ezzel párhuzamosan a mandátum is némileg átértelmeződött: bár a gazdaságok kiindulópontja különbözhet a tranzíció végcélja változatlan

9  A Bank többnyire projektalapon nyújt finanszírozást vállalatok részére (évi közel 400 projekt 8-9 milliárd euró értékben)  Befektetései a magánszektorra fókuszálnak bár egyes esetekben állami tulajdonú vállalatokat is finanszíroz (állami szektor aránya kb. 20%)  A befektetései: leginkább hitelek és garanciák, de 15-20% részvénybefektetés is (közvetlenül vagy alapokon keresztül)

10

11  Hármas alapelv: sound banking, addicionalitás, tranzíciós hatás  Hitelek árazása – piaci alapon, de általában a kereskedelmi bankoknál hosszabb futamidőre  Cél: nem kiszorítani, hanem kiegészíteni a kereskedelmi banki finanszírozást (kockázatosabb projektek, ügyfelek finanszírozása)  Maximalizálni a tranzíciós hatást

12  Az éves Tranzíciós jelentés (letölthető: minden működési országról szektoronként és horizontálisan is tartalmaz egy értékelést – mekkora a lemaradás (transition gap) egy „tökéletesen” működő piacgazdasághoz képest.  Szempontok ehhez: ◦ Magántulajdon aránya ◦ Piaci verseny erőssége, árliberalizáció mértéke ◦ Piaci intézményrendszer és szabályozás megléte, fejlettsége

13

14  Minden projekt kapcsán készül egy értékelés, hogy az adott projekt mennyiben járul hozzá a releváns ország és szektor tranzíciós lemaradásának a csökkentéséhez (expected transition impact)  Ebben figyelembe vételre kerülnek a befektetések pénzügyi vonatkozásai (magántulajdon nő, verseny erősödik, megjelenik egy új termék vagy átvételre kerül egy új technológia, stb.)

15  De a projekt kapcsolódó elemei is fontosak ◦ Vállalati szintű technikai segítségnyújtás (pl.: a vállalati irányítási struktúra átalakítása, közbeszerzés lebonyolítása, energia audit végrehajtása) ◦ Policy dialógus a szabályozó hatóságokkal  Szektorális szabályozás (megújuló energia támogatásának a kialakítása, tőkepiac fejlesztését szolgáló törvényjavaslatok)  Horizontális szabályozás (versenyszabályozás erősítése, gazdasági társaságról szóló szabályozás kialakítása)

16  Magyarország alapító tag az EBRD-ben  Mai napig: 169 projekt, 2,7 milliárd euró finanszírozás, 91% magánszektor arány  A jelenlegi portfolió: 537 millió euró

17  Az EBRD magyarországi befektetései időben erősen hullámoztak  1. szakasz (90-es évek) - fénykor  Magyarország Lengyelország mellett a második legfontosabb célország  Számos privatizáció, tőzsdei bevezetés támogatása (Matáv, Egis, BorsodChem, Rába, MKB, Budapest Bank, K&H Bank)  Első PPP-k (M1-es, M5-ös autópálya)

18  2. szakasz (a 2000-es évek a válság előtt)  Nincs nagy szükség az EBRD-re + relatív drágává vált a Bank finanszírozása  Szofisztikáltabb termékek (pl.: private equity)  Kockázatosabb projektek (HospInvest)  Magyar cégek regionális terjeszkedésének a támogatása (MOL, OTP)

19  3. szakasz ( ) – reakció a válságra  Megugró üzleti volumen a bankszektorra fókuszálva (OTP alárendelt kölcsöntőke, egyéb banki hitelek, CHF-swapok)  Energiabiztonság (szélerőművek, gáztároló)  4. szakasz (2011-) – opportunisztikus megközelítés  Visszaeső üzleti volumen, pozitív kezdeményezések támogatása (BKK, stratégiai gáztároló, Erste Bank)

20  A legfontosabb kihívások a Bank számára: ◦ 1) A legtöbb országban a nagyvállalati/banki privatizáció folyamata lezárult vagy vissza is fordult ◦ 2) A hagyományos „cross border banking model” törékenynek bizonyult a külső sokkokkal szemben ◦ 3) Felértékelődött az energiabiztonság szerepe

21  1) Növekvő fókusz a kkv-szektor támogatásán ◦ Hitelkeret-nyújtás kereskedelmi bankokon keresztül ◦ Hitelgarancia nagyon szerepe (akár portfolió szintű) ◦ Befektetés private equity és venture capital alapokban ◦ Technikai segítségnyújtás (Small Business Support)

22  2) Egy fenntarthatóbb, sokkállóbb pénzügyi közvetítő rendszer kialakítása ◦ Rövid távon: a mérlegleépítés, tőkekivonás lassítása, keretek között tartása – első és második Bécsi kezdeményezés ◦ Közép távon: egy sokkállóbb pénzügyi közvetítő rendszer kialakítása: hazai tőkepiacok fejlesztése, hazai devizában történő hitelezés erősítése

23  Korábban: stratégiai partnerség a régióban aktív európai bankcsoportokkal (Intesa, Raiffeisen, Erste, Unicredit, OTP) akvizicióik, terjeszkedésük támogatásával  A válság után a helyi tőkepiacok erősítése és a bankrendszer helyi devizában történő hosszú lejáratú forrásgyűjtésének támogatása (banki kötvény, jelzáloglevél), illetve nem banki közvetítők erősítése (vállalati kötvény, NPL vásárlás, REIT, ABS kibocsátás támogatása)

24  3) Energiabiztonság erősítése ◦ Energiahatékonyság támogatása (mind az energiatermelésben, mind a vállalati, lakossági felhasználásban) ◦ Energiadiverzifikáció támogatása  termelés területén (megújuló energia)  szállítás területén (alternatív gáz- és villanyvezetékek, új összeköttetések, LPG-terminálok, gáztárolók finanszírozása)

25


Letölteni ppt "Kármán András Budapest, 2015. március 17..  1. Az EBRD-ről röviden  2. A Bank üzleti modellje  3. Az EBRD Magyarországon  4. Válaszok az új kihívásokra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések