Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása."— Előadás másolata:

1 A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása.
Írásos források, tematikus térképek, kronológiák és ábrák feldolgozása révén az ENSZ kialakulásának, működésének és szerepének megismerése: az ENSZ kialakulása, politikai szerepe a világpolitikában, az ENSZ felépítése és működési mechanizmusa. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. Emeltszint Írásos források, képek (fotók, filmek) feldolgozásával Nyugat-Európa újjáépítésének és a közös európai intézményrendszer kialakulásának bemutatása: Marschall-segély és következményei, az EU kialakulásának történelmi háttere. Írásos források, tematikus térképek, kronológiák és ábrák feldolgozása révén a gyarmati rendszer felbomlása okainak és a harmadik világ jellegzetességeinek bemutatása: a világháború hatása a gyarmatok és a gyarmattartók gazdasági és politikai kap­cso­latára, a Szovjetunió szerepe a függetlenségi mozgalmakban, békés és fegyveres függetlenségi mozgalmak, új államok a Kelet és a Nyugat között. Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, római szerződések, holdra szállás, harmadik világ, globális világ Truman, Adenauer, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Reagan, NSZK, NDK, 8.8 Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézményrendszerek kialakulásának kezdetei. A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása.

2 A kettéosztott Európa, a hidegháború évei Videótanár
https://www.youtube.com/watch?v=eOgTiGlIhWQ

3 Hruscsov Hidegháború HÁBORÚS KONFLIKTUSOK ENSZ 1950-53 vasfüggöny”
Koreai háború 1947 USA Szovjetunió Szuezezi válság IZRAEL 1956 Truman-elv Kominform Kommunista hatalomátvétel Marsahall-terv Vietnami háború Hidegháború USA Ho Si Minh 1953-tól Hruscsov Fegyverkezési verseny katonai tömbök VARSÓI SZERZŐDÉS (1955)‏ NATO (1949)‏ Kubai válság John Kennedy Kishidegháború Fegyverkezési verseny Enyhülés- fegyverzetkorlátozási tárgyalások Afganisztán Jurij Gagarin Holdra szállás Helszinki 1975 Irán Erőviszonyok kiegyenlítődéséhez vezetett Carter-doktrina

4 HIDEGHÁBORÚ FEGYVERKEZÉS, KATONAI TÖMBÖK SZEMBENÁLLÁS és ENYHÜLÉS
KISHIDEGHÁBORÚ ÉS A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA

5 USA Szovjetunió 12 milliós hadsereg II. világháború szuperhatalmak
Tk (SZ)149 Hatalmi átrendeződés szuperhatalmak USA Szovjetunió Világ ipari termelésének a fele 12 milliós hadsereg világexport harmada A legnagyobb területi nyertese a háborúnak Világ legnagyobb tengeri flottája de „Óceánpajzs” Iszonyú ember vesztesség atombomba Katasztrofális gazdasági állapot

6 Emeltszint Írásos források, képek (fotók, filmek) feldolgozásával Nyugat-Európa újjáépí­té­sének és a közös európai intézményrendszer kialakulásának bemutatása: Marschall-segély és következményei, az EU kialakulásának történelmi háttere. Írásos források, tematikus térképek, kronológiák és ábrák feldolgozása révén a gyarmati rendszer felbomlása okainak és a harmadik világ jellegzetességeinek bemutatása: a világháború hatása a gyarmatok és a gyarmattartók gazdasági és politikai kap­cso­latára, a Szovjetunió szerepe a függetlenségi mozgalmakban, békés és fegyveres függetlenségi mozgalmak, új államok a Kelet és a Nyugat között. ENSZ Tk. (Sz)- 149.old K O P E R Á C I Ó Biztonsági Tanács vétójog:USA, Szovjetunió, Franciaország, Nagy- Britannia, Kína Nürnberg K O N F R T Á C I Ó Tk. (Sz)- 150.old Churchil 1947 „fultoni beszéd” „vasfüggöny” Párizsi béke

7 Kommunista hatalomátvétel
Tk old.) A mindennemű szervezett és spontán kapcsolatok (pl. turizmus, egymástól elszakadt családok találkozása stb. )hiánya növeli a hivatalosan is gerjesztett félelmet, mindkét oldalon kiformálódik az ördögien gonosz ellenség képe, s az ezzel szembeni védekezés szükségszerűsége nemegyszer hisztérikus formákban jelentkezik. Ugyanakkor a „hideg” jelző azt is kifejezi, hogy a két szuperhatalom között a szembenállás soha nem realizálódott direkt egymás elleni fegyveres konfliktusokban. A „forró” háborúk mind regionális konfliktusok voltak, amelyekben a az USA és a Szovjetunió természetesen a maga módján résztvett, de gondosan ügyeltek arra, hogy soha ne kerüljenek hadiállapotba egymással. Ahol az egyik fél hadserege szervezetten és nyíltan megjelent oda a másik fél katonai szakértőket, gazdasági segítséget, fegyverszállítmányokat és hírszerzőket küldött és viszont. A legfeszültebb pillanatokat éppen az jelentette ebben a történelmi korszakban, amikor fennállt a két szuperhatalom közvetlen összecsapásának veszélye. Ám pontosan a kockázat minden eddigit felülmúló nagysága miatt, az emberiség szerencséjére, ezt a konfliktust mindeddig sikerült elkerülni. Tk (Sz) 150.old. USA H I D E G Á B O R Ú N A K Szovjetunió Truman-elv Kominform Kommunista hatalomátvétel Marsahall-terv A két szuperhatalom több évtizedes szemben állása nem vezetett közvetlen katonai szembenálláshoz, ezt az állapotot nevezzük

8 A konfliktusok kiéleződését többször békülékenyebb időszakok követték
Hidegháború Nemzetközi kapcsolatok befagyasztás kulturális gazdasági politikai A konfliktusok kiéleződését többször békülékenyebb időszakok követték Fegyverkezési verseny Beavatkoztak helyi konfliktusokba Nukleáris fegyverek felhalmozása

9 A konfliktusok kiéleződését többször békülékenyebb időszakok követték
1953-tól A konfliktusok kiéleződését többször békülékenyebb időszakok követték Hruscsov H. fellépet a személyi kultusz, büntetőtáborok tisztogatások ellen. Engedmények: „BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS”

10 Kölcsönös elrettentés
USA Szovjetunió VARSÓI SZERZŐDÉS (1955)‏ NATO (1949)‏ Nukleáris fegyver 1949 Hidrogén bomba 1953 Fegyverkezési verseny Szputnyik-sokk 1957 1961 Jurij Gagarin 1969 Holdra szállás Erőviszonyok kiegyenlítődéséhez vezetett Az atomhatalmak azért tartottak atom fegyvereket, hogy elrettentség a többieket az ellenük irányuló csapástól Kölcsönös elrettentés doktrína

11 HÁBORÚS KONFLIKTUSOK IZRAEL NASSZER Anglia Franciaország
1948-ra megszűnt Közel-Kelet térségében a gyarmati uralom Izrael 1967-es 6 napos háborúban szerzett területei: SINAI-fsz., CISZJORDÁNIA 1973-BAN szovjet támogatással az arabok vissza akartak vágni, kudarcot vallottak, Izrael megtudta őrizni területeit. Tiltakozásul az arab államok bevetették az olajfegyvert. DOMINÓ-ELV az amerikaiak az 50-es évek elején fogalmazták meg, nem engedhetik meg, hogy bármilyen kevésbé jelentős államban is a kommunisták kerüljenek hatalomra, mivel ez akár az egymást ledöntő domoinok elősegíti a hatalomátvételt a környező országokban is. 1970-ben 30 országban több mint 1millió katonát állomásoztatott, 42 állammal kölcsönös védelmi szerződést kötött HÁBORÚS KONFLIKTUSOK A Közel-Keleten állandósult a feszültség: Tk. 4( Sz) 71.old IZRAEL arabvilág 1948 1956 NASSZER Anglia Franciaország Szuezezi válság Tk. 4 (SZ) 155.old 1967 Hatnapos háború Tk.4 (Sz) 162.old „olajfegyver” 1973

12 1954-ben franciák elhagyták
Tk 4 ( Dubcsik, Répánnszky)-161. old) A hidegháborús időszak háborúira az volt jellemző, hogy a helyi konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik, másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt, politikai gazdasági és katonai támogatással. A legjelentősebb ilyen konfliktus a koreai háború és a vietnámi háború bizonyult. 1950-ben Kim Ir Szen a kommunista Észak-Korea diktátora megszerezve a szovjet kínai támogatást megtámadta Dél-Koreát. HÁBORÚS KONFLIKTUSOK Tk 4 (Sz) 155. old Szovjet megszállás Amerikai megszállás Észak-Korea Dél-Korea T: 77. 89. 90. Koreai háború ( Fegyverszünet) 1954-ben franciák elhagyták Vietnami háború Észak- Vietnám Dél -Vietnám kommunista Amerika barát T: USA Ho Si Minh 1975-re Észak Vietnám elfoglalta a támogatás nélkül maradt Dél-Vietnámot

13 Az egyik U-2 felvétel a kubai telepítésű szovjet atomrakétákról

14 Atomtöltetű rakétát telepítettek Kubába
HÁBORÚS KONFLIKTUSOK Tk 4 (Sz) 161. old Fidel Castro T: 89. 90. John Kennedy Határozottan lépett fel Szovjetek Atomtöltetű rakétát telepítettek Kubába Szovjetek kivonták rakétáikat USA lemondott Kuba lerohanásáról

15 Ceylon Nehru 1947 India Pakisztán Gandhi Kuomitang KKP Kína
a világháború hatása a gyarmatok és a gyarmattartók gazdasági és politikai kapcso­atára, a Szovjetunió szerepe a függetlenségi mozgalmakban, békés és fegyveres függetlenségi mozgalmak, új államok a Kelet és a Nyugat között. 1949 Kínában hatalomra jutott a kommunista MAO CE-TUNG, szövetséget kötött a Szovjetunióval a hidegháború Ázsiára is kiterjedt DOMINÓ-ELV az amerikaiak az 50-es évek elején fogalmazták meg, nem engedhetik meg, hogy bármilyen kevésbé jelentős államban is a kommunisták kerüljenek hatalomra, mivel ez akár az egymást ledöntő domoinok elősegíti a hatalomátvételt a környező országokban is. 1970-ben 30 országban több mint 1millió katonát állomásoztatott, 42 állammal kölcsönös védelmi szerződést kötött A két szuper hatalom nem támogatta a gyarmati rendszer helyreállítását Nehru 1947 India Pakisztán Ceylon Gandhi Kuomitang KKP Kína Mao Ce-tung Csang-Kaj-sek 1949 Az 50-es évek közepére az ázsiai gyarmatok zöme felszabadult, az angolok inkább kivonultak gyarmataikról, míg a franciák csak hosszú harcok után.

16 NEOKOLONIALIZMUS Harmadik világ Nasszer Nehru Függőség
gazdasági eszközökkel Pénzügyi befektetések Gazdasági beruházások Hitelek NEOKOLONIALIZMUS Tk.156.old Harmadik világ (sikertelen kísérlete egy új, független irányvonal kialakítására) Bandungi értekezlet 1955 a világháború hatása a gyarmatok és a gyarmattartók gazdasági és politikai kap­cso­latára, a Szovjetunió szerepe a függetlenségi mozgalmakban, békés és fegyveres függetlenségi mozgalmak, új államok a Kelet és a Nyugat között. A mozgalom szellemi vezérei. Nasszer Nehru KEZDETI DIPLOMÁCIAI SIKEREK UTÁN NEM SZÜLETTEK KOMOLY EREDMÉNYEK

17 Iszlám fundamentalizmus
Diktatúrák Latin-Amerika XX. sz.második felében katonai puccsok sora Iszlám fundamentalizmus Iszlám újjászületésében, a hagyományos értékrendhez való visszatérésben láttak megoldást a társadalmi, gazdasági, és politikai problémákra. Muzulmán Testvérek a világháború hatása a gyarmatok és a gyarmattartók gazdasági és politikai kap­cso­latára, a Szovjetunió szerepe a függetlenségi mozgalmakban, békés és fegyveres függetlenségi mozgalmak, új államok a Kelet és a Nyugat között. Egyiptomban jött létre és Iránban jutott hatalomra Khomeini ajatollah 1979 A parlament és az elnök felett az egyház gyakorol ellenőrzést

18 Hagyományos fegyverzet
Kis hidegháború (Tk.167)‏ Etópia Angola stb. Hagyományos fegyverzet növelése Befolyás növvelése 1979 Bécs Salt II. I Megállapodást megkötötték, de végrehajtására nem került sor, a szovjet előretörés folytatódása miatt. Afganisztán Szovjetek megközelítették az Indiai-óceán a föld leggazdagabb olajkészleteit. Irán Iszlám forradalom

19 Hruscsov Hidegháború HÁBORÚS KONFLIKTUSOK ENSZ 1950-53 vasfüggöny”
Koreai háború 1947 USA Szovjetunió Szuezezi válság IZRAEL 1956 Truman-elv Kominform Kommunista hatalomátvétel Marsahall-terv Vietnami háború Hidegháború USA Ho Si Minh 1953-tól Hruscsov Fegyverkezési verseny katonai tömbök VARSÓI SZERZŐDÉS (1955)‏ NATO (1949)‏ Kubai válság John Kennedy Fegyverkezési verseny Kishidegháború Afganisztán Jurij Gagarin Holdra szállás Erőviszonyok kiegyenlítődéséhez vezetett Irán


Letölteni ppt "A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések