A médiaműveltség oktatásának bevált európai módszerei

Az előadások a következő témára: "A médiaműveltség oktatásának bevált európai módszerei"— Előadás másolata:

1 A médiaműveltség oktatásának bevált európai módszerei
Áttekintés az NMHH „Decoding Messages” című konferenciáján elhangzott előadásokról Dr. Schmideg Iván

2 Médiaműveltség oktatása
A konferenciáról „Decoding Messages” konferencia a médiaműveltség európai oktatásában bevált gyakorlati módszerekről Budapest, november 26 előadás (11 külföldi előadótól) Mintegy 200 résztvevő Médiaműveltség oktatása

3 Médiaműveltség oktatása
Előzmények A Bizottság 2009/625/EK sz. ajánlása: a médiaoktatás és a médiaműveltség váljék az oktatási rendszer szerves részévé. Ennek alapján az NMHH médiaértés-oktató központja Bűvösvölgy néven 2014 májusától működik. A konferencia alatt buszos látogatásokat szerveztek. Médiaműveltség oktatása

4 Médiaműveltség oktatása
Az előadás felépítése Ismertetés témák szerint (nem előadók szerint) Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Konferencia honlapja: Médiaműveltség oktatása

5 Médiaműveltség oktatása
Tájoló Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Médiaműveltség oktatása

6 Fogalmak és definíciók
Media literacy fordítása (és használata) nem egységes Előfordulás 2010/13/EU (AVMS) Irányelv 2009/625/EK Ajánlás COM(2007) 833 Közlemény 2006/952/EK Ajánlás Hivatalos fordítás médiatudatosság médiaműveltség médiaismeret A médiaműveltség fogalmat főleg a média-kutatók, a médiatudatosság (media awareness) fogalmat pedig az oktatás-kutatók használják. A médiaműveltség inkább az USA-ban volt használatos, a médiaismeret az Egyesült Királyságban. Médiaműveltség oktatása

7 Médiaműveltség definíció1
Bizottsági Közlemény a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése COM(2007) 833, kiegészítve a holland médiaműveltség kompetencia modellel (2011) A médiaműveltség kifejezés alatt általában a médiához való hozzáférésre, eszközök, szoftverek és alkalmazások használata, eligazodás a média környezetben Médiaműveltség oktatása

8 Médiaműveltség definíció2
a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére, kritikus szemmel való vizsgálatára, a médiának a társadalomra gyakorolt növekvő befolyásának megértése , annak megértése, hogy a médiát hogyan készítik, annak megértése, hogy a média hogyan színezi át a valóságot, Médiaműveltség oktatása

9 Médiaműveltség definíció3
valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet értjük. információ megtalálása és feldolgozása, tartalom létrehozása, részvétel a közösségi médiában, Stratégiai cél: a saját média-használat mélyebb megértése, célok elérése média használattal. Médiaműveltség oktatása

10 A definíciók problémái1
A médiaműveltség definíciója nem általánosan elfogadott. (OFCOM definíciója hasonló, UNESCO-nak média- és információs-műveltség definíciója van) Sokasodnak a kissé eltérő módon megfogalmazott „műveltségek” pl. számítógépes digitális internet információs keresési vizuális audio-vizuális mozi televíziós hirdetési Médiaműveltség oktatása

11 A definíciók problémái2
Hiányoznak olyan fogalmak pontos és mindenki által elfogadott definíciói, mint pl.: kiskorú, pornográf tartalom, indokolatlan erőszak, károsító és súlyosan károsító média tartalom. Médiaműveltség oktatása

12 Médiaműveltség oktatása
Tájoló Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Médiaműveltség oktatása

13 A média jelentősége1 Elhangzott megállapítások, vélemények
A média a negyedik hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtó hatalom, bíróság) A közösségi média lesz az ötödik hatalmi ág? Médiaműveltség oktatása

14 A média jelentősége2 Elhangzott megállapítások, vélemények
A média (különösen az új) az értelmiség, a kormányzat szemében mindig veszélyforrás. (A régi mindig jobb) Platón szerint az írás rossz, mert az ember elfelejt emlékezni. (Ezt valamelyik tanítványa leírta) Sir William Berkeley California (Virginia) (1650 körül): „Köszönetet mondok Istennek, hogy nincsenek ingyenes iskolák és könyvnyomtatás, mert a tanulás engedetlenséget, másképp gondolkodást és szektákat hozott a világra, a nyomtatás pedig nyilvánossá tette ezeket és a legjobb kormány ellen izgat. Isten óvjon bennünket mindkettőtől.” Médiaműveltség oktatása

15 Médiaműveltség oktatása
A média jelentősége3 ifj. Gonda János (1917): „Egész irodalma van már annak, hogy a mozi lelkileg, erkölcsileg, sőt anyagilag milyen veszedelmes lehet. Ezer és ezer fiatal lánynak tette már tönkre a lelki egyensúlyát, sokakat kergetett erkölcstelen életmódba, sőt vannak olyanok, akik beleőrültek.” XII Pius (1950-es évek): „A televízió ördögi hatalommal bír, amely még traumatikusabb, mint a mozié, mert képes arra, hogy az otthonok falain belül teremtse meg a materializmus, a frivolitás és a hedonizmus mérgező atmoszféráját, amellyel a moziban is oly gyakran találkozni” Médiaműveltség oktatása

16 A média jelentősége4 Elhangzott megállapítások, vélemények
Német felmérés: évesek napi on-line töltött ideje ban 99’  2014-ben 192’ (elsősorban közösségi média). Az internet legnagyobb veszélyei: zaklatás adatvédelem magánszféra védelme „nem felejtés” Médiaműveltség oktatása

17 A média jelentősége5 ISMERŐS?
Te neveled a gyermeked, vagy a médiára hagyod? Médiaműveltség oktatása

18 Médiaműveltség oktatása
Tájoló Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Médiaműveltség oktatása

19 A legfontosabb célkitűzések1
A médiaműveltség elterjesztésének indokai: Az egyének polgári tudatosságának megerősítése A digitális megosztottság csökkentése / felszámolása A tudatos döntés-hozatal megkönnyítése, különösen a veszélyes és törvénytelen tartalmakat illetően A cél, hogy az embereket hozzáértővé, kreatívvá, önállóvá és kritikus szemléletűvé tegyük. A kreatív szövegalkotási készség szignifikánsan korrelál a mozgókép-olvasás készégével. Médiaműveltség oktatása

20 A legfontosabb célkitűzések2
A legvédtelenebbek, a gyermekek jogosultak internet hozzáférésre biztonságos médiára médiaműveltséget biztosító nevelésre médiaműveltséget biztosító oktatásra on-line „felejtésre” személyiségi jogaik on-line biztosítására káros képek és káros szövegek elleni védelemre Médiaműveltség oktatása

21 A legfontosabb célkitűzések3
Fő célok Célcsoportok Polgári részvétel / tudatosság megerősítése Gyermekek / kiskorúak/ felnőttek/ szülők / tanárok Digitális szakadék áthidalása A közösség / polgárok / polgári társadalom Kockázat-csökkentés/ védelem káros tartalmak ellen Idősek/ fogyatékkal élők/ nyelvi kisebbségek/ hátrányos helyzetűek Tudatos döntés-hozatal / fogyasztóvédelem Médiafogyasztók / fogyasztók Médiaműveltség oktatása

22 Médiaműveltség oktatása
Fontos állítás "The illiterate of the 21st century will not be those who cannot read and write… but those who cannot learn, unlearn, and relearn" Alvin Toffler A 21. században nem azok lesznek a műveletlenek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, tanultakat elfelejteni és újra-tanulni. Médiaműveltség oktatása

23 Médiaműveltség oktatása
Kulcskompetenciák 2006/962/EK ajánlás az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról az anyanyelven folytatott kommunikáció, idegen nyelveken folytatott kommunikáció, matematikai kompetenciák / és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén, a digitális kompetencia, a tanulás elsajátítása, szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia,  a kulturális tudatosság és kifejezőkészség. Magyar NAT: / jelnél 3.-at kettőre bontja szét. Médiaműveltség oktatása

24 Médiaműveltség oktatása
Tájoló Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Médiaműveltség oktatása

25 Médiaműveltség oktatása
Norvég modell1 Média készítés A média-oktatásnak mindig alapvető módszere volt Megtanítja az üzenetek dekódolását, megérteti az az internet kockázatait. A technikai fejlődés eredményeként a médiaműveltség kulcselemévé vált a fiatalok között, lineáris helyett nyílt, folyamat orientált modellt követ Médiaműveltség oktatása

26 Média készítés fejlődése
Romantikus  kollaboratív  remix  kultúrák megosztása Médiaműveltség oktatása

27 Egy jellemző példa Remix Ibsen: Hedda Gabler Eminem A vezető tanár: „kritikus barát” Médiaműveltség oktatása

28 Médiaműveltség oktatása
Norvég modell2 Média oktatás 1960 óta, kulturális és humán háttérrel rendelkező tanárokkal. Média és kommunikációs ismeretek a gimnáziumok felső évfolyamaiban (hangsúly a média előállításon) nagyon népszerű. Kb óta feszültség a média-oktatás / médiaműveltség és az IKT / digitális műveltség között. A média ismeretek oktatása a gimnáziumok alsó évfolyamaiban 2000-ben megszűnt a digitális műveltség versenye miatt. Médiaműveltség oktatása

29 Médiaműveltség oktatása
Norvég modell3 Az új kerettantervben 5 kulcskompetencia: írás, olvasás, számolás, nyelvi kommunikáció, digitális kompetenciák A médiával való foglalkozás valamennyi évfolyamon, minden tárgyban kötelező Médiaműveltség oktatása

30 Médiaműveltség oktatása
Holland modell1 Nincs nemzeti alaptanterv, csak nemzeti oktatási célok. Médiaműveltség Nincs az oktatási célok között Tanárok nem akarták oktatni (nagy a leterheltségük, nincs hozzá eszközük) Sok szervezet akarta volna oktatni az iskolákban, de oda nem jutottak be Médiaműveltség oktatása

31 Médiaműveltség oktatása
Holland modell2 2008-ban kormányzati elhatározás: A médiaműveltséget oktatni akaró szervezetekből hálózat létrehozása kb tag (beleértve kis, helyi könyvtárak stb.) A hálózat működtetésére új irányító szerv létrehozása (Mediawijzer.net) Médiaműveltség oktatása

32 Médiaműveltség oktatása
Holland modell3 Feladatmegosztás Mediawijzer.net feladatai A hálózat működtetése A célcsoportok aktivizálása Kutatás, fejlesztés A hálózat feladata Médiaműveltséget elősegítő szolgáltatások nyújtása A célcsoportok 0-18 éves gyermekek Tanárok Szülők / nevelők Médiaműveltség oktatása

33 Finn modell (előzmények1)
A médiaműveltség sohasem volt önálló tantárgy a finn iskolákban. Mind az általános-, mind a középiskolákban kereszttantervi terület volt Médiaműveltség oktatása

34 Finn modell (előzmények2)
1960 Populáris liberális oktatás Audiovizuális, tömeg-kommunikáció oktatás Film, TV, újság, tömeg-kommunikáció 1970 Kritikus hozzáállás Tömegkommunikáció, kommunikáció oktatás TV, tömeg-kommunikáció 1980 Esztétika, etika Kommunikáció oktatás Video, audiovizuális kultúra, film, zenei klip 1990 Hálózatok, együttműködés Kommunikáció oktatás, média oktatás Információs-, hálózat-, digitális technológiák 2000 Multi-modális média kultúra Média oktatás Digitális technológia, multimodalitás Médiaműveltség oktatása

35 Médiaműveltség oktatása
Finn modell1 A nemzeti médiaműveltségi politika irányvonala Kormányhatározaton alapul Az ENSz Gyermekek jogairól szóló egyezményére épül Céljai: segíteni a Kormányprogram célkitűzéseinek elérését, hogy valamennyi gyermek és felnőtt számára biztosítottak legyenek az előfeltételek az információs társadalomban való részvételhez, fejleszteni a média oktatást az egyenlőség, a diverzitás és a minőség támogatásával Médiaműveltség oktatása

36 Médiaműveltség oktatása
Finn modell2 A célkitűzések elérésének eszközei Az iskolákban médiaműveltséget a médiaszabályozó hatóság, a közkönyvtárak és a civil szervezetek támogatják. A média oktatásban a magán-szektor, különösen a média és az azzal kapcsolatos hálózatok is részt vesznek. Az új tantervben szerepel többek között a kódolás a matematikában, az IKT alkalmazása az oktatásban. A finn tanárképzés magas színvonalú, mégis lehet diplomát szerezni média oktatás alapfokú ismerete nélkül is. Médiaműveltség oktatása

37 Németországi modellek1
Nincs egységes modell. Mind a 16 szövetségi tartománynak és egyes nagyvárosoknak önálló oktatása és alaptanterve van. Médiaoktatás majdnem mindegyikben szerepel. A 14 független média-hatóság egyik feladata a média-művelt- ség előmozdítása (elsősorban on-line információ szolgál- tatással). A feladatok egy részét civil szervezetek végzik. Forrás: Baden-Württemberg-i médiahatóság és a müncheni JFF e.V. (Jugend Film Fernsehen eingetragener Verein) szakértőinek előadása. Médiaműveltség oktatása

38 Németországi modellek2
A médiaoktatás kihívásai: a fiatalok és a családok társadalmi, gazdasági egyenlőtlensége az oktatási intézmények nem kellő felkészültsége nincsenek a gyors változásokra felkészülve, nem áll elegendő korszerű eszköz rendelkezésre, az oktatók képzettsége (inkább szoftvert tanítanak) és hozzáállása (inkább óvnak a médiától, mint kreatív használatára ösztönöznének) folyamatos finanszírozás (JFF) Médiaműveltség oktatása

39 Németországi modellek3
A médiahatóság a nemzetközi „Insafe” („Biztonságos internetért”) hálózat német tagjaként működteti a honlapot információkkal és gyakorlati tudásanyaggal segíti az internet hozzáértő használatát , a gyermekek és serdülőkorúak elérése érdekében megszólítja a szülőket és oktatókat, felhívja a figyelmet a kiskorúak számára nemkívánatos tartalmakra, több, mint 40 írott termék (elektronikus zaklatás, közös- ségi portálok, keresőgépek, alkalmazások használata stb) Médiaműveltség oktatása

40 Németországi modellek4
A hatóság további (országos) információs oldalai: (web-forum a problémákról) (tájékoztató gyermek TV-műsorokról) (internet használat gyermekeknek és szülőknek, oktatóknak ) (mobil használat fiataloknak, gyakorlati ötletekkel pl. okostelefon-projektor) Médiaműveltség oktatása

41 Cipődobozból projektor
Médiaműveltség oktatása

42 Cipődobozból projektor
Médiaműveltség oktatása

43 Németországi modellek5
JFF megközelítés „Learning by doing” (cselekvés általi tanulás ) médiaműveltség megszerzésének útja a média készítés, Eredményorientáltság alap, a hallgatók kiinduló tudása és kérdései, Oktatás csoportmunkában, Segítik az egymástól tanulást, Elősegítik a generációk közötti dialógust, Elmennek München peremkerületeibe is, ahova különben nem jutna el a médiaműveltség Médiaműveltség oktatása

44 Németországi modellek6
JFF eszközök Nyílt házat működtetnek, ahol fél-professzionális hang- és kép-stúdió áll rendelkezésre, Az eredmények bemutatására teret, vetítési lehetőséget nyújtanak, Az eredmények megvitatására helyiséget és közönséget biztosítanak. Médiaműveltség oktatása

45 Médiaműveltség oktatása
Tájoló Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Médiaműveltség oktatása

46 Médiaműveltség oktatása
Hazai helyzet (NAT)1 Azon néhány ország egyike vagyunk, ahol az iskolákban a média-oktatás kötelező, hol tantárgyi keretben, hol más módon. A média-oktatás az első (1995-ös) Nemzeti Alaptantervben indult meg a film felől közelítve előtt a Nemzeti Alaptanterv a művészetek műveltségi terület részeként említi a mozgóképkultúra és média- ismeretet. Nem önálló tantárgy, de modul a 7. és 10. évfolyamon, órás keretben. Médiaműveltség oktatása

47 Médiaműveltség oktatása
Hazai helyzet (NAT)2 2012 után a Nemzeti Alaptantervben 1-4 osztályban a vizuális kultúra (32 óra) az 5–8. évfolyamokon az anyanyelv (10 óra) a történelem (8 óra) a vizuális kultúra (51 óra) az informatika órákon jelennek meg. Médiaműveltség oktatása

48 Hazai helyzet (NAT)3 médiaismeret (16 óra)
2012 után a Nemzeti Alaptantervben A gimnázium 9(–10). évfolyamán kötelezően választható tantárgy mozgóképkultúra (16 óra) médiaismeret (16 óra) 11–12. évfolyamon a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, mely tantárgyakat és milyen arányban fogja tanítani (heti 2 óra/évf.) Médiaműveltség oktatása

49 Hazai helyzet (Bűvösvölgy)1
A korszerű technikával felszerelt médiaértés-oktató központ célja, hogy megtanítsa a gyerekeknek, hogyan használják tudatosabban és biztonságosabban a médiát. Program két korosztály számára (4-6. és évfolyam) Egy alkalommal 50 gyermek, 5 csoportban A pedagógusok számára letölthető felkészítő anyag (óravázlat) Médiaműveltség oktatása

50 Hazai helyzet (Bűvösvölgy)2
5 stúdió, 6 témakör A foglalkozások: Sajtó (lapoldal- illetve címlapszerkesztés), Reklám (reklámspot készítés green-box technikával), Rádió és szinkron (rádióműsor készítés, szinkronizálás) Híradó (tévé híradó és időjárás-jelentés készítés green- box technikával), Internet és mobilkommunikáció (oknyomozó játék az okos-eszközökben tárolt adatok felhasználásával), Film készítés (mozgóképi látványszervezés segítségével) Médiaműveltség oktatása

51 Médiaműveltség oktatása
Reklámspot készítés Médiaműveltség oktatása

52 Médiaműveltség oktatása
Tájoló Fogalmak és definíciók A média jelentősége A legfontosabb célkitűzések A célkitűzések megvalósításának módjai (néhány európai modell) Hazai helyzet A megvalósítás ellenőrzése, eredmények, javaslatok Médiaműveltség oktatása

53 Eredmények ellenőrzése1
A médiaműveltségre vonatkozó kutatások eredményei esetleg beépülnek a tantervekbe, a médiaoktatás gyakorlatába alig. Kevés tudományosan releváns információ van a tanteremben végzett munkáról alkalmazott módszerekről; szövegválasztásról (pl. kánon); tankönyv / taneszköz-használatról; tanári kompetenciákról; szemléletről; attitűdről; értékelési módszerekről; eredményességről Médiaműveltség oktatása

54 Eredmények ellenőrzése2
Egy hazai, régebbi mérés eredményei: A filmes műveltség nem része az elvárt műveltségek, az ismeretanyag döntően lexikális, a megkérdezett tanár és diák hozzávetőleg negyede adott a kérdésekre helyes választ Európai kitekintésben a médiaműveltség formális oktatásának színvonala, tényleges iskolai pozíciója és esélye 2002-től ig valamelyest romlott. Médiaműveltség oktatása

55 Eredmények ellenőrzése3
Testing and Refining Criteria to Assess Media Literacy Levels in Europe Final Report (April 2011) (tagállamok médiaműveltségi szintjének: felmérése, mérhetőségi kritériumok, értékelése) y_testing_and_refining_ml_levels_in_europe.pdf Médiaműveltség oktatása

56 Tentative country grouping
1 2a 2b 1 Norway 9 Belgium 17 Latvia 25 Greece 2 Iceland 10 Estonia 18 Spain 26 Italy 3 Luxembourg 11 Germany 19 Slovenia 27 Portugal 4 Sweden 12 Slovakia 20 Czech Rep. 28 Bulgaria 5 Finland 13 France 21 Cyprus 29 Romania 6 Netherlands 14 Austria 22 Poland 7 Denmark 15 Lithuania 23 Malta 8 United Kingd 16 Ireland 24 Hungary Médiaműveltség oktatása

57 Médiaműveltség oktatása
Javaslatok A médiaműveltséget 9. kulcskompetenciává tenni (Az Európai Parlament december 16. állásfoglalása: „Kéri, hogy a médiaműveltség kilencedik kulcskompetenciaként kerüljön be az egész életen át tartó tanulás 2006/962/EK ajánlás szerinti európai referenciakeretébe.”), a Bizottság is kérte, de sikertelenül. A médiaműveltséget az OECD a Pisa vizsgálat tárgyává tenné (a tagállamok ezt komolyan veszik) Médiaműveltség oktatása

58 Pisa 2012 – digitális szövegértés
„Sajnos, hazánk eredménye a 2009-es adatfelvételhez képest minden tekintetben gyengült.” „Átlag pontszámunk szignifikánsan (18 képességponttal) csökkent, a legalább 2. szintet elérő tanulók aránya szintén csökkent 73%-ról 67,5%-ra, és a nyomtatott és digitális szövegértési teljesítmény közötti „szakadék” 26 képességpontról 38 képességpontra nőtt.” a leszakadók aránya magas: 32,5% a kiváló teljesítményűek aránya: 4% Médiaműveltség oktatása

59 Köszönöm a figyelmet