Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6.1 Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6.1 Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése:"— Előadás másolata:

1 6.1 Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése: – a polgári szabadságjogok, – a népfelség elvének érvényesülése a kiáltványban. Emelt szint A francia forradalom főbb irányzatainak (királypártiak, alkotmányos monarchisták, giron­diak, jakobinusok) legfontosabb jellemzői és ezek többszempontú összehasonlítása: – az egyes irányzatok társadalmi és politikai jellemzői, – a társadalmi és a politikai szerep változása a forradalom menetében. z Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése, összevetése az eszmetörténetben tanultakkal:A – a felvilágosodás alapvető elveinek érvényesülése a kiáltványban, – a kiáltvány összevetése az amerikai Függetlenségi Nyilatkozattal. 1789 XVI. Lajos, harmadik rend, 1791 alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, jobboldal, baloldal, emigráció, reakció, girondiak, Valmy, Vendée, 1794 jakobinusok, Robespierre, Danton A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése. Tk.5- Történelem Tk.III- Történelem III. /Száray/ Tk.2012-Történelem 10. /Száray/ Nemzedékek tudása

2 !!!!! A filmnézés kiegészítheti az iskolai készülést, de nem helyettesíti sem az olvasást, sem a tanulást! Ez a filmes összeállítás segítséget nyújthat, ha kiselőadáshoz kell anyagot gyűjteni, de akkor is, ha egy téma (személy, mű, szerző stb.) iránt kedvtelésből érdeklődsz Forradalom és a napóleoni Franciaország -- Dr. Kiss László tanszékvezető főiskolai tanár https://www.youtube.com/watch?v=iO1TZTxgOGI A forradalom tanúi - könyvbemutató - Francia Intézet június 12. https://www.youtube.com/watch?v=IPnMnXI1uro PTE UNIVTV Nyitott Egyetem - Dr. Hahner Péter: A francia forradalom mai szemmel https://www.youtube.com/watch?v=D1-qPj4_gGw Egyszer volt, hol nem volt... az ember 22.rész https://www.youtube.com/watch?v=9W2aIxxkCq8 Birodalmak és fénykorok 29. rész Napoleon A sorsnak 1/4 https://www.youtube.com/watch?v=CGx9aOGxaHk

3 „ A francia forradalom az európai történelemnek egyszerre a legsikeresebb és legsikertelenebb forradalma. A legsikeresebb azért, mert a társadalomnak olyan mértékű racionális átszervezését tette lehetővé, amekkorát az azelőtti forradalmak nem csináltak és a legsikertelenebb azért, mert olyan méretű félelmet keltett fel, amiből a nyugati világ azóta sem tudott felépülni” (Tk5/13.old) Bibó István FRANCIA FORRADALOM Tk5/13.old:… FELSZABADULTSÁG ÉS FÉLELEM EGYÜTT Egyfelől hatalmas felszabadító hatása volt, hiszen rádöbbent a társadalom, a tömegerejére, amely pillanatok alatt elérte a kiváltságok felszámolását. Másfelől viszont sajátos eszközeivel, a terror felhasználásával a forradalom fogalmát azonossá tette az erőszak, a vérengzés fogalmával, sőt megmutatta a tömegerejének negatív hatásait is. Tk5/…14: A francia forradalmat polgári forradalomnak tartjuk, a vezetés nagyon hamar kicsúszott a polgárság mérsékelt elemeinek kezéből, és átkerült a radikális értelmiséghez. Ennek a következménye az lett, hogy olyan célok megvalósítása került előtérbe amelyek túlléptek a polgárság eredeti követelésein , és csak a terror folyamatos fenntartásával voltak elérhetőek.

4 Alkotmányos monarchia
FRANCIA FORRADALOM POLGÁRI FORRADALOM Tk.5/18.old: … polgári forradalomról beszélünk …mégsem tekinthetünk úgy a polgárságra, mint a forradalom kirobbantójára. Ez a réteg ugyanis egyáltalán nem volt király ellenes, s a felzúdulást inkább a társadalom kritikus értelmiség indította el, amely a társadalmi hasznosságot kérte számon a kiváltságos rétegeken. Ez az értelmiség a felvilágosodás eszméit alkalmazta, a harmadik rend fogalmán a franciák 95%-át értette, tehát a népvezetőjének tartotta magát. Ezért volt lehetséges az, hogy a forradalom során később is megtartotta vezető pozícióit, s eszmei céljaival, követeléseivel jóval túllépte a polgárság eredeti terveit. Alkotmányos monarchia Girondiak köztársasága (1792.aug jún2.) (1789.júl aug.10.) Jakobinus diktatúra (1793.jún júl.27.) GEORGES DANTON MAXIMILIEN ROBESPIERRE Tk5/…14: A francia forradalmat polgári forradalomnak tartjuk, a vezetés nagyon hamar kicsúszott a polgárság mérsékelt elemeinek kezéből, és átkerült a radikális értelmiséghez. Ennek a következménye az lett, hogy olyan célok megvalósítása került előtérbe amelyek túlléptek a polgárság eredeti követelésein , és csak a terror folyamatos fenntartásával voltak elérhetőek. Danton: ügyvéd, forradalmár. A jakobinusok mérsékelt csoportjához tartozott. Híres szónoklataiban először fogalmazta meg a köztársaság szükségességét. A monarchia megdöntése után igazságügy-miniszter, a jakobinus diktatúra idején a külügyek irányítója és a honvédelem szervezője. Fellépett a terror ellen, arra törekedett, hogy mielőbb konszolidálódjon a hatalom áprilisában elítélték és kivégezték. A terror „arkangyala” Puritán életű,túlságosan logikus, vékonyalkatú JEAN-PAUL MARAT ( ) Örökké gyanakvó, bőrbeteg, bosszúálló Szenvedélyes, életet habzsoló, atélta termetű Thermidori köztársaság SAINT JUST

5 A forradalom előzményei és kitörése Tk . III.-18/19.old //Tk.2012-127.old: 24. lecke
Az alkotmányos királyság kialakulása Tk.III.25/26.old. // Tk old: 25. lecke Az alkotmányos királyság bukása és a girondiak köztársasága Tk.III.32.old. . // Tk old:26. lecke A jakobinus diktatúra és bukása Tk.III 33 . // Tk old:26. lecke

6 Belpolitikai feszültségek
XVI Lajos Girondiak köztársasága XVI. Lajos kivégzése Rendi gyűlés Harmadik rend nemzetgyűléssé JAKOBINUS DIKTATÚRA 1789. Július 14 Erős francia ellenes koalíció formálódik Basttille Hadsereg erősítése ALKOTMÁNYOS MONARCHIA Hadkötelezettség általánossá tétele Tulajdon szabadságának korlátozása Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Gyanúsakról szóló törvény, terror Katonai sikerek 1791 alkotmány Gazdasági gondok Robespierre Danton Belpolitikai feszültségek 1794 Alkotmányos királyság girondiak Thermidori köztársaság jakobinusok Porosz támadás Valmy 1799 Köztársaság

7 24 25 26 25. Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására
 Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban HF: 128/6, 129/9, 130/10, 11 10. évfolyam 25 25. Kísérlet az alkotmányos  monarchia megszilárdítására HF:132/2, 134/7, 135/10 26 26. A forradalom zsarnoksága HF: 138/7, 141/15, 141/16

8 A francia államadósság alakulása az éves bevételek százalékában 1700 és 1780 között* -20.old
Maria Antoinette: Pazarlásával, másrészt idegen mivoltával szerezte meg a franciák osztatlan gyűlőletét, jelképezve mintegy az udvar romlottságát. Mindezek ellenére a francia forradalom közvetlen előzménye a pénzügyi válságban volt keresehető, melyet nem az udvar túlságos fényűzése , hanaem az államadóság és a korszerűtlen adózási rendszer okozott. Első szakasz - alkotmányos monarchia - július 14. elfoglalják és lerombolják a Bastille-t - Lafayette vezetésével nemzetőrséget hoznak létre - arisztokraták egy része Koblenzbe emigrál - a vidék forradalma: a vidéki városokban is lezajlik a forradalom - a parasztok felgyújtják a kastélyokat, okmányokat, elűzik földesuraikat augusztus 4-11 feudalizmust felszámoló törvények - megszüntetik a parasztság személyi függését, a banalitásokat - általános adókötelezettség, eltörlik a belső vámokat, céhes kötöttségeket - Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, minta az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat augusztus 26 az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja - törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, mindenki szabadnak születik - október ezres menet Versailles-ba (éhínség) - kötelezik a királyt, hogy költözzön Párizsba, és hogy adjon kenyeret - november 2. Talleyrand püspök felajánlja a papi birtokokat a nemzetnek - eltörlik az egyházi tizedet, egyházi birtokok elkobzása - pénzügyi gondok: államcsőd, hiperinfláció - a parasztság nem hajlandó adót fizetni - egyházi birtokok áruba bocsátása es alkotmány, cél a feudalizmus teljes felszámolása, egykamarás parlament - meghagyják a királyság intézményét: király az államfő, az állam fizetett hivatalnoka - a kormányzást 6 szakminisztérium látta el - a király minden rendelkezését két miniszternek kell ellenjegyeznie június 14. Le Chapelier-féle törvény: célja a Sans-culotte megfékezése - megtiltja a munkásság mindenféle szervezkedését - népi társaságok, klubok jönnek létre július a király megszökik, de a nemzetőrség elkapja július 17. hatalmas tömeg gyűlik össze a Mars-mezőn - a tömeget katonai erővel szétverik (sortűz) - belpolitikai problémák: infláció, éhség, parasztmozgalmak április 20. Franciaország hadat üzen a Habsburgoknak - sorozatos vereségek augusztus 10. felkelés indul - vezetők: Robespierre, Danton, Marat - létrehozzák a forradalmi tanácsot, a király jogait felfüggesztik, börtönbe zárják

9 XVI Lajos 1789 Rendi gyűlés Harmadik rend nemzetgyűléssé
XVI. Lajos: francia király a fr. forr. alatt ben (1614 óta először ) az újabb államcsőd elkerülése érdekében, kénytelen volt, összehívni a rendi gyűlést,. Ez a forradalom előkészítő szakasza, abban hasonlított az angol forradalom kezdetére- hogy a törvényhozótestületben kezdődtek az események. A hatalmas különbséget az jelenti, hogy itt már kezdettől fogva nagy szerepe volt a városok népének, A POLITIKA AZ UTCÁRA VONULT. A városokat elárasztották a röpiratok , kiáltványok , s ezekben a radikális értelmiségiek egyre harciasabban fogalmazták meg a nép követeléseit, ilyen volt pl.: Sieyes abbé Mi a harmadik rend? című füzete melyben bírálta a nemesség társadalmi hazsontalanságát és teljesen újszerű módon azonasította a francia népet a francia nemzettel) A politikai harcok hatására már az is a harmadik rend előretörését mutatta, hogy ugyanannyi küldöttet választhatott A papság és a nemesség rendje rendszerint leszavazza a harmadik rendet (külön-külön ülésezett mind három rend, és mindegyik rend egy szavazati joggal rendelkezett). Sieyes javasolta, hogy a rendi gyűlés alakuljon át nemzetgyűléssé (közös ülésezés, fejenkénti szavazás). A harmadik rend előbb alsóháznak , majd nemzetgyűlésnek nyilvánította magát, és ehhez a döntéhez a papi rend is csatlakozott A király az üléstermet bezáratta, a nemzetgyűlés a labdaházba vonult át az alapvető törvények megfogalmazása céljából alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult. Az uralkodó ezután megpróbálta visszaállítani a régi rendi formákat, de Mirabeau márki vezetésével a gyűlés ellenáll. A király tehát elvesztette az első nagy csatát , de a háború megnyerése céljából katonaságot vonatott össze Párizs köré, s ez a lépés az utcára vitte a küzdelmeket. Camille Desmouliins fiatal újságíró szónoklatai tűzbe hozták a párizsi népet és július 12-én megtörtént az első összecsapás. Másnap megkezdődött a polgárőrség szervezése, majd a Saint Antoin kézművesei felfegyverezték magukat és megkezdték a Bastiile ostromát. Alkotmány: Az állam és a társadalom működését meghatározó alapokmány. (1.:USA (1787)) (a rendiség idején a kiváltságokat összefoglaló törvényeket is alkotmánynak tekintették) július 14. elfoglalják és lerombolják a Bastille-t - Lafayette vezetésével nemzetőrséget hoznak létre - arisztokraták egy része Koblenzbe emigrál - a vidék forradalma: a vidéki városokban is lezajlik a forradalom - a parasztok felgyújtják a kastélyokat, okmányokat, elűzik földesuraikat augusztus 4-11 feudalizmust felszámoló törvények - megszüntetik a parasztság személyi függését, a banalitásokat - általános adókötelezettség, eltörlik a belső vámokat, céhes kötöttségeket - Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, minta az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat augusztus 26 az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja - törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, mindenki szabadnak születik - október ezres menet Versailles-ba (éhínség) - kötelezik a királyt, hogy költözzön Párizsba, és hogy adjon kenyeret - november 2. Talleyrand püspök felajánlja a papi birtokokat a nemzetnek - eltörlik az egyházi tizedet, egyházi birtokok elkobzása - pénzügyi gondok: államcsőd, hiperinfláció - a parasztság nem hajlandó adót fizetni - egyházi birtokok áruba bocsátása es alkotmány, cél a feudalizmus teljes felszámolása, egykamarás parlament - meghagyják a királyság intézményét: király az államfő, az állam fizetett hivatalnoka - a kormányzást 6 szakminisztérium látta el - a király minden rendelkezését két miniszternek kell ellenjegyeznie június 14. Le Chapelier-féle törvény: célja a Sans-culotte megfékezése - megtiltja a munkásság mindenféle szervezkedését - népi társaságok, klubok jönnek létre július a király megszökik, de a nemzetőrség elkapja július 17. hatalmas tömeg gyűlik össze a Mars-mezőn - a tömeget katonai erővel szétverik (sortűz) - belpolitikai problémák: infláció, éhség, parasztmozgalmak április 20. Franciaország hadat üzen a Habsburgoknak - sorozatos vereségek augusztus 10. felkelés indul - vezetők: Robespierre, Danton, Marat - létrehozzák a forradalmi tanácsot, a király jogait felfüggesztik, börtönbe zárják Rendi ellenállásból forradalom 1789 Rendi gyűlés Sieyes abbé javasolta a XVI Lajos Harmadik rend nemzetgyűléssé alakuljon át

10 ALKOTMÁNYOS MONARCHIA
Forradalom: gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely meghatározott idő alatt teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert vagy komoly kultúrális, gazdasági áttörést hoz benne. Többnyire erőszakkal jár. A király utasította a rendeket a külön ülésezésre, azonban a polgárok ellenszegültek. A hírek hallatán Párizsban nőtt a feszültség, az uralkodó növelte a város körül állomásozó csapatok létszámát, ami félelmet keltett. Párizsban falragaszokon, Versailles-ban Mirabeau márki követelték a csapatok kivonását. Lajos nem engedett, sőt Neckert is lemondatta. Másnap, július 12-én Párizsban felkelés tört ki. A fegyverkező tömeg július 14-én megostromolta a Bastille-t, Párizsban a régi hatalom összeomlott, La Fayette márkit a nemzetőrség parancsnokává választották. Az események hatására Lajos a következő napon bejelentette a csapatok visszavonását, majd ismét kinevezte Neckert. Július 17-én már Párizsba ment, ahol az új polgármester, Bailly és La Fayette márki fogadták. A tömeg üdvrivalgása közepette rá is feltűzték a kék-piros-fehér forradalmi kokárdát. ALKOTMÁNYOS MONARCHIA 1789. Július 14 Basttille Alkotmámányos Nemzetgyűés Vidéki események népmozgalmak Felszámolta a régi rendszert Farkas Zoltán: Alkotmányt a francia népnek!

11 Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
Az alapvető jogokat már leírásuk pillanatában a francia polgárokon túl, kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették és tekintik máig: Amikor La Fayette elkészítette a nyilatkozat első változatát és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta azt, az ország jelentős lépést tett az abszolutizmusból az alkotmányos monarchia irányába, miután több, a nyilatkozatban lefektetett irányelv nyíltan szemben állt a forradalom előtti ancien régime intézményeivel és gyakorlatával. A nyilatkozat alapelvei a felvilágosodás filozófiai és politikai alapelveiből származtak, szerepeltek benne többek között a Jean-Jacques Rousseau által megfogalmazott egyén és társadalmi szerződés fogalmai, valamint a Montesquieu által kidolgozott hatalmi ágak megosztásának elmélete. Ugyancsak előzménye volt a Thomas Jefferson által készített függetlenségi nyilatkozat (U.S. Declaration of Independence, 1776), a George Mason által készített Virginiai Jogok Nyilatkozata (Virginia Declaration of Rights, 1776), valamint az angol Bill of Rights (1689). A francia burzsoázia törekvéseit tükröző politikai nyilatkozat, amelyet aug. 26-án az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadott el a nagy francia forradalom kezdetén. A francia nép nemzetgyűlésben összeült képviselői abban a meggyőződésben, hogy a közszerencsétlenségben és a kormányok romlásának okát az ember az ember jogainak nem ismerésében, feledésében vagy megvetésében látták. Elhatározták, hogy nyilatkozatban foglalják össze az ember megszentelt, természetes, elidegeníthetetlen jogait, hogy a társadalom tagjait emlékeztessék jogaikra, kötelességeikre. Ez a jognyilatkozat az alapvető szabadságjogok tömör megfogalmazását tartalmazza: szólás-, sajtó-, lelkiismereti és vallás szabadság jogok.  Az ideológia forrása az USA Függetlenségi Nyilatkozat mintájára a francia felvilágosodás szellemében készült el. Első változatát (USA) La Fayette fogalmazta és Thomas Jefferson az USA Függetlenségi Nyilatkozat alkotója készítették. Ők készítették el a francia Jognyilatkozatot is. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. A burzsoázia ellen az egész társadalom képviselőjeként lépett fel s ezt kívánta kifejezésre juttatni az emberi és polgári jogok nyilatkozatában is, amely valójában a kapitalista társadalmi rend megteremtésének programja volt. A haladó elemek a XVIII. sz. elején és a XIX. sz. elején világszerte követendő példának tekintették. Az 1791-es alkotmány elvi bevezetője. Az 1791-i, majd több későbbi francia alkotmányba is belefoglalják.  A jognyilatkozat pontjai:  1. Emberi szabadság és születési előjogok, politikai, jogi egyenlőség 2. Minden ember természeti jogokkal rendelkezik, melyeket az államra ruház. Ezt ha az állam megsérti, (tulajdon, biztonság, elnyomás) a nép felbonthatja (Locke-természeti jog) 3. Minden felségjog a nemzetben lakozik. A hatalom birtokosa a nép (Rousseau-népfelség elve). 4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. 6. A törvényalkotásban minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselő révén közreműködni. A törvény tehát mindenki számára törvény. Minden polgár egyenlő, tehát mindenki egyaránt alkalmazható közhivatalra, méltóságra, állásra. (Rousseau) 7. Vád alá helyezni, letartóztatni, fogva tartani bárkit csak a törvény által meghatározott esetekben, és a törvény által előírt törvények által lehet. 9. Mindaddig, míg valaki bűnösségét be nem bizonyították, addig ártatlannak bizonyul. 10. Szabad nézetek, vallás és lelkiismereti szabadság (Voltaire) 11. Szólásszabadsága van mindaddig mindenkinek, míg a törvényt meg nem sérti. 12. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi lehetővé! 13. A karhatalom és a közigazgatás költségeit fedezheti mindenki képessége szerint. 15. Felelős kormány van a mi a nemzetgyűlésnek felel. 16. Olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom nincs szétválasztva, semmi alkotmánya nincs. 17. Tulajdonától senki meg nem fosztható, csakis törvényes úton a közösség érdekében. (Locke- a tulajdon szent és sérthetetlen) A király a nyilatkozat szentesítését a vétó megadásához kötötte, s ennek hatására újabb tömegmozgalmak bontakoztak ki. Követelték, hogy a király költözzön Párizsba, hogy a nép ellenőrzése alá kerüljön. Az éhező tömeg, főként asszonyok (okt. 5) betörtek a versailles-i palotába. A királyt a nemzetőrség az ujjongó tömeggel Párizsba kísérte. A pénzügyi csőd a kiváltságok megszűnésével megoldódni látszott, de az adók nem folytak be, a bizonytalan helyzetben a tőke nem hitelezett, pedig az állami tisztviselőket fizetni kellett. A megoldás az egyházi földbirtokok kiárusításában (szekularizáció) kínálkozott (1789 okt.). Az állam magára vállalta az egyház fenntartását és ún. kamatozó utalványokat, assignatákat bocsátott ki, melyeket az egyházi földbirtokok vásárlására lehetett fordítani. Ezek az assignaták rövidesen átvett A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is érvényben lévő alkotmányos elvek közé tartoznak, Megfogalmazzák az új rend alapelveit

12 Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789
Aug. Alapelvek egy majdani alkotmányhoz: egyenlőség Különbség a hasznosság Mindenkinek alapvető joga szabadság tulajdon biztonság ellenálláshoz Vallás szabadság Meggyőződés- Sajtó- Államhatalom szétválasztása Tk (5) Herbert-20old.: aug. 4. a kiváltságosok lemondanak előjogaikról - de: a megváltás lassan halad, a szegényparasztok nem kapnak földet – elégedetlenség 1789. Augusztus 26.-án adják ki, amerikai mintára született, mégis nagyobb eredménynek számított, itt nemidegen uralkodó ellen fordult a nép, és az okmány évszázados kiváltságokat rombolt le Hogy mennyire fontosnak tartották ismeretét , jól mutatta, hogy a gyerekeknek ezen tanították az olvasást. A király visszautasította az aug. 4.-i döntéseket és a Nyilatkozatot, a flandriai ezredeket pedig Versailles-ba hívta, ere okt.5-én megindult az „asszonyok menete” amely a fővárosba kényszerítette a királyt, aki felesküdött a törvényekre. Tisztségviselők számonkérhetők Törvény mindenki egyenlő Megengedőek és ne tiltóak legyenek

13 VERSAILLES Tuilleriák „Asszonyok menete”
Politikai csatározások és a tömegek nyomora következtében az események nem kerültek nyugvópontra, a tömeg a királyt Párizsba kényszerítette

14 Nevezzük meg az ábra alapjánaz ország államformáját!
135/10 // -2012 Nevezze meg az ábra alapján Franciaország államformáját! Melyek az eltérések az angol modellhez képest? 29/14 –Tk.(Sz)III. Nevezzük meg az ábra alapjánaz ország államformáját! Gyűjtsük össze a király jopgait! Mennyiben valósultak meg a korszak államelméleti elgondolásai az alkotmányban ( a hatalmi ágak megosztása, képviseleti rendszer, stb)? .Tárjuk fel az uralkodó és törvényhozás viszonyának jellegzetességeit! Elemezzük az egyházi ügyek kezelését! Az 1791-es francia alkotmány

15 Politikai irányzatok Franciaországban
136/13 // -2012 Politikai irányzatok Franciaországban Gyűjtse össze a politikai irányzatokat és ezek társadalmi hátterét! Mennyiben leegyszerűsíthető az ábra társadalmi hátterét bemutató része? Kövesse nyomon a változásokat, és értelmezze politikai viszonyok alakulását! 29/15 –Tk(Sz)III. Gyűjtsük összea három időszak politikai irányzatait és ezek társadalmi jellemzőit!űMely csoportok állnak szembe egymással? Milyen változások figyelhetők meg a szembenállásban? Mi ennek az oka? Ismertessük az ábra alapján a tömegek szerepét! Politikai irányzatok Franciaországban az 1790-es évek elején

16 XVI. Lajos Francia forradalom
Gazdasági gondok Egyház Belpolitikai feszültségek Vendée XVI. Lajos Francia forradalom Király szökése alkotmány 1791 Mars-mezei sortűz Külpolitika változása radikálisok jobboldal, baloldal, emigráció, reakció, girondiak, Valmy, Vendée, Külpolitikai változás:a király szökése és elfogatása után történt, mert a nagyhatalmak féltek, hogy az uralkodói szuveennitás megsértése veszélyes lehet számukra is. Ezért az osztrák és porosz uralkodó kiadta a pillnitzi nyilatkozatot, amelyben beavatkozással fenyegette meg Franciaországot.Mindez pusztán üres diplomáciai aktus volt de a franciák tényleges fenyegetésnek tekintették. Jakobinus: A nagy francia forradalom idején a középpolgárság radikálisabb tagjait és a kispolgárságot képviselő Jakobinus Klub tagjai, a jakobinus diktatúra vezetői. A klub a dominikánusok Szent Jakabról elnevezett templomának egyik helységben tartotta üléseit, inne sans-culotte [fr.] (térdnadrág nélküliek) A francia forradalom idején a párizsi kispolgárok, értelmiségiek, segédek és bérmunkások elnevezése, akik nem a nemesek által viselt térdnadrágot, hanem hosszú nadrágot hordtak. Ők jelentették a forradalom tömegerejét, a jakob terror [lat.] (megfélemlítés) Az erőszak önkényes alkalmazása, amely irányulhat emberek, intézmények, politikai vagy egyéb csoportok ellen. Célja a félelemkeltés, a bizonytalanságból, a kiszolgáltatottságból fakadó társadalmi nyomás kialakítása, amelyet irányíth diktatúra [lat.] parancsuralmi rendszer, amelyet a diktátor irányít. Hatalmát saját személye jogán, s nem dinasztikus elv alapján gyakorolja. Az ókori római köztársaság idején átmeneti politikai rendszer volt, mandátumának lejárta után az illetőnek be kellett számolnia a tevékenységéről. A római köztársaság válsága idején azonban létrejött a határozatlan időre szóló, a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat egyesítő diktatúra. A modern kori diktatúra jellemzője, hogy az élén álló személy vagy csoport minden jog felett áll, nem szabályozzák hatalmát alkotmányos előírások, s nem felelős azoknak, akik felett hatalmat gyakorol. forradalom Az 1789-es francia forradalomtól kezdődően olyan fordulatot jelöl, ami gyökeres változást eredményez azáltal, hogy a fennálló gazdasági–társadalmi–politikai rendszert erőszakos úton változtatja meg. Tágabb értelemben forradalomnak nevezik az élet különböző területein bekövetkező radikális változást is. Pl. ipari forradalom, szexuális forradalom, stb. ellenforradalom Olyan politikai törekvés, amely a korábbi forradalom által létrehozott politikai és társadalmi rendszer megdöntésére irányul. Magyarországon a Horthy-rendszer definiálta magát így az őszirózsás forradalommal és a Tanácsköztársasággal szembehelyezkedve. jobboldal Eredetileg a francia forradalom idején a nemzetgyűlésben jobb oldalon helyet foglaló politikai pártokra vonatkozott. A pártpolitikában baloldallal szemben álló, és/ vagy a konzervatív, és/vagy a hagyománytartó eszmei örökségre hivatkozó politikai csoport baloldal A politikai életben használt fogalom, amely a francia forradalom idejéből származik. Az 1789-es Alkotmányozó Nemzetgyűlésben az elnök baloldalán ült az ellenzék. A mai politikai életben a centrumtól való eltérést jelzi a fogalom, de koronként és országonk girondiak jakobinusok Valmy Porosz osztrák támadás

17

18

19 XVI. Lajos kivégzése Saint Just november 13-ai beszédében így érvelt: "A magam részéről nem látok középutat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell.

20 1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyűlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t. "Louis Capet" 210 éve lett nyaktiló áldozata Saint Just november 13-ai beszédében így érvelt: "A magam részéről nem látok középutat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell." A Bastille históriája A forradalom kitörése napján mindössze hét rabot őriztek a Bastille-ban Királyi orgia, avagy a monarchia lejáratása A francia forradalom eddig eltitkolt okai La Fayette amerikai díszpolgár lett Az amerikai kongresszus amerikai díszpolgárrá avatta La Fayette márkit, az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom hősét 1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyűlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t.

21 A Törvényhozó Nemzetgyűlés és a Konvent erőviszonyai -35.old.

22 A jakobinus diktatúra és a terror -37.old.

23 1793-94 JAKOBINUS DIKTATÚRA A Danton Robespierre
 Maximilien Robespierre által vezetett jakobinusok az június 2-i puccs során szerezték meg a hatalmat a mérsékelt Gironde-tól, és a következő hónapokban korábban nem tapasztalt terrort intézményesítettek. Miután leszámoltak a girondistákkal, az 1793 szeptemberében hozott gyanúsak elleni törvény jegyében idővel azokat is guillotine alá küldték, akik a párton belül veszélyt jelenthettek Robespierre-ék uralmára. előbb Hébert és a köré csoportosuló radikálisok, a „veszettek” kerültek sorra, idővel – 1794 áprilisában – pedig a tekintélyes Dantont és barátait is kivégezték. Bár Danton halálával a „Megvesztegethetetlen” jelzőt magára aggató egykori arras-i ügyvéd és klikkje utolsó jelentős ellenségétől is megszabadult, a terror mégis tovább fokozódott: az 1794 júniusában életbe léptetett törvény szinte válogatás nélkül hurcolta a vesztőhelyre a politikusokat és civileket, egy hónap alatt közel 1300 embert. A Danton Robespierre 1794. július 27. | A jakobinus diktatúra bukása Bár a jakobinusok ellenzéke ideológiai szempontból meglehetősen széttöredezett volt, a radikális és mérsékelt csoportok a halál torkában mégis egymásra találtak, A thermidori puccsot szervezők vezetésével új Konvent alakult, mely véget vetett a terrornak, leromboltatta a guillotine-okat, és egy, a nagypolgárság számára kedvező rendszert épített ki. 1794 jakobinusok, Robespierre, Danton 1794:  Robespierre és más jakobinus kivégzése. A nagy francia forradalom 3. szakaszának (jakobinus diktatúra) vége, a 4. szakasz (thermidori köztársaság) kezdete. Danton: A francia forradalom egyik leghíresebb alakja, a jakobinus párt egyik vezére. Tagja volt a Hegypártnak, a Konventnek és a Közjóléti Bizottságnak ben lefejezték. Robespierre: A francia forradalom egyik leghíresebb alakja, a jakobinus párt egyik vezére. Tagja a Konventnek és a Közjóléti Bizottság vezetője, így diktátor. A jakobinus terror vezetője, (Dantont is ő végezteti ki – saját pártjában is tisztogat), 1794-ben őt is kivégezték. Jakobinus terror: a fr. forr es időszaka, amikor a jakobinusok (Konvent) sok girondistát a Forradalmi Bíróság elé állítottak és kivégeztek. . Tarján M. Tamás:1794. július 27. |A jakobinus diktatúra bukása

24 Érettségi feladatok

25 14. A feladat a francia forradalomra vonatkozik. (rövid)
14. A francia forradalom (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a francia forradalom adott szakaszának (alkotmányos királyság) bemutatásával, benne a király szerepével foglalkozik. 4 Tájékozódás térben és időben M A jelenséget elhelyezi térben és időben. T: A vizsgázó a jelenséget az közti időre helyezi.Térbeliség: Franciaország, Párizs. 4 Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. forradalom, alkotmány, vétójog, uralkodó; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat:pl. alkotmányos királyság, királyi vétó, ellenjegyzés joga.4 Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: az alkotmányrészletek alapján megfogalmazza a királyi végrehajtó hatalom elméleti korlátait, és megállapítja, értelmezve a karikatúrát, hogy a forradalom menetében éles szembenállás jellemezte XVI. Lajos és a tömegek viszonyát; vagy megállapítja a király fenyegetettségét, értelmezi a „Monsieur Veto” kifejezést. 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, milyen körülmények okozták a király és alattvalói közötti ellentétet. T Pl.: rögzíti a király és a tömegek szembenállását a forradalom kezdetétől, és megállapítja ennek néhány okát (pl. a király rugalmatlan gondolkodásmódja, az alkotmányozó nemzetgyűlés egyes intézkedései, a király szökési kísérlete, a háború kérdése Franciaország és az európai hatalmak között). T Pl.: rögzíti, hogy az 1791-es alkotmány a királynak korlátozott vétójogot biztosított, és megállapítja, hogy ezzel a tekintélyét vesztett XVI. Lajos alkalmanként élt is, kiváltva a felfegyverzett tömegek erőszakos fellépését, vagy megállapítja, hogy Franciaország államformája alkotmányos királyság volt. 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 2 Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 14. A feladat a francia forradalomra vonatkozik. (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján XVI. Lajos helyzetét és szerepét a francia forradalom közötti szakaszában!

26 1792. VIII. 10: a nemzetgyűlés megvonja a királytól a hatalmat
Kronológia: 1789. X. 5-6: a Versailles-ban tüntető tömeg követelésére a királyi családi Párizsba költözik 1791. VI : XVI. Lajos családjával együtt külföldre próbál szökni, sikertelenül 1791. IX. 13: a király szentesíti a nemzetgyűlés által elfogadott új alkotmányt 1792. IV. 20 : francia hadüzenet I. Ferencnek, Csehország és Magyarország királyának 1792. VIII. 10: a nemzetgyűlés megvonja a királytól a hatalmat

27 „A nemzet, minden hatalom forrása, csak átruházással gyakorolhatja e hatalmakat. A francia alkotmány képviseleti: képviselője a törvényhozó testület és a király. [...] Franciaországban egyetlen hatalom sem áll a törvény felett, a király csak általa uralkodik, és csak a törvény nevében követelhet engedelmességet. [...] A király egyetlen rendeletét sem lehet végrehajtani, ha nincs aláírva általa s nem ellenjegyezte a miniszter vagy az ügyosztály irányítója. [...] Abban az esetben, ha a király megtagadja egy határozat elfogadását, elutasítása csak felfüggesztő érvényű lehet. Amennyiben a határozatot hozó törvényhozás után két másik törvényhozás is egymás után bemutatja ugyanazt a határozatot ugyanazokkal a szavakkal, a király köteles elfogadni azt.” (Az 1791-es alkotmány)

28 A korlátozott monarchia – XVI
A korlátozott monarchia – XVI. Lajos és alattvalói egy angol karikatúrán A szöveg fordítása: „Szentesítsd a dekrétumokat [a nemzetgyűlés döntéseit], Monsieur Veto!” Szempontok Műveletek, tartalmak Pont 14. A francia forradalom (rövid) Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a francia forradalom adott szakaszának (alkotmányos királyság) bemutatásával, benne a király szerepével foglalkozik. 4 Tájékozódás térben és időben M A jelenséget elhelyezi térben és időben. T: A vizsgázó a jelenséget az közti időre helyezi. Térbeliség: Franciaország, Párizs. Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. forradalom, alkotmány, vétójog, uralkodó; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. alkotmányos királyság, királyi vétó, ellenjegyzés joga. Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: az alkotmányrészletek alapján megfogalmazza a királyi végrehajtó hatalom elméleti korlátait, és megállapítja, értelmezve a karikatúrát, hogy a forradalom menetében éles szembenállás jellemezte XVI. Lajos és a tömegek viszonyát; vagy megállapítja a király fenyegetettségét, értelmezi a „Monsieur Veto” kifejezést. Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, milyen körülmények okozták a király és alattvalói közötti ellentétet. T Pl.: rögzíti a király és a tömegek szembenállását a forradalom kezdetétől, és megállapítja ennek néhány okát (pl. a király rugalmatlan gondolkodásmódja, az alkotmányozó nemzetgyűlés egyes intézkedései, a király szökési kísérlete, a háború kérdése Franciaország és az európai hatalmak között). T Pl.: rögzíti, hogy az 1791-es alkotmány a királynak korlátozott vétójogot biztosított, és megállapítja, hogy ezzel a tekintélyét vesztett XVI. Lajos alkalmanként élt is, kiváltva a felfegyverzett tömegek erőszakos fellépését, vagy megállapítja, hogy Franciaország államformája alkotmányos királyság volt. 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 2 Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12

29 Egyéb

30 Ezek színe balról jobbra rendre kék, fehér és piros
Ezek színe balról jobbra rendre kék, fehér és piros. Franciaország zászlaja a világ egyik legismertebb jelképe, amelyet az előző századokban gyakran azonosítottak olyan eszmékkel, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség. Ezért több ország is a francia lobogó hatására választotta meg saját állami jelképét. A kokárda kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára , a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországból terjedt el a századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában. Ezt a jelképet a hagyományok szerint Lafayette márki alkotta meg, aki Párizs városának kék-piros címeréhez hozzátoldotta a királyi ház fehér színét, és ebből a trikolorból egy kokárdát alkotott, amit büszkén viselt a háborús időkben. Persze a három szín eredetét sokan sokféleképpen magyarázzák. Egyesek szerint Lafayette az amerikai forradalmároktól vette át a három színt, míg megint mások Európa első trikolorját, a holland zászlót látják a tábornok döntésében. Akárhogyan legyen is, a kokárda színei hihetetlen népszerűek lettek, és hamarosan zászlóként is debütálhattak, méghozzá 1790-ben a flotta zászlórúdjain február 15-én a Nemzeti Konvent hivatalosan is adoptálta a lobogót, hiszen akkorra már az egész országban ezalatt vonultak a forradalmi seregek. A forradalom évei alatt a sereg különböző részei saját ízlésük szerint változtatták meg a lobogót, és annak égisze alatt vonultak fel a harcmezőkön. I. Napóleon bukása után, 1815-ben a restaurált Bourbon-ház betiltotta a trikolort, és újra a fehér, liliomvirágos királyi lobogót vezette be az ország hivatalos jelképévé. Amikor 1830-ban egy forradalom ismét elsöpörte a régi uralmat, és a trónra Lajos Fülöp az úgynevezett polgárkirály ülhetett, ismét belekaphatott a szél a mai lobogóba. Majd a második francia köztársaság megalakulásakor, 1848-ban a vörös, szocialista eszméket hirdető lobogó röppent fel rövid időre a trikolor helyére. Az es forradalom és szabadságharc első sikereinek eredményeként "a nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik!" A francia forradalom és a francia trikolor hatására a három szín új értelmezést kap, a reformkorban pedig a függetlenség és a szabadság jelképe. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja.

31 Belpolitikai feszültségek
XVI Lajos Girondiak köztársasága XVI. Lajos kivégzése Rendi gyűlés Harmadik rend nemzetgyűléssé JAKOBINUS DIKTATÚRA 1789. Július 14 Erős francia ellenes koalíció formálódik Basttille Hadsereg erősítése ALKOTMÁNYOS MONARCHIA Hadkötelezettség általánossá tétele Tulajdon szabadságának korlátozása Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Gyanúsakról szóló törvény, terror Katonai sikerek 1791 alkotmány Gazdasági gondok Robespierre Danton Belpolitikai feszültségek 1794 Alkotmányos királyság girondiak Thermidori köztársaság jakobinusok Porosz támadás Valmy 1799 Köztársaság

32 Érdekességek

33 Jean Starobinski nagy tekintélyű eszmetörténész, a Genfi Egyetem professzora, az európai művelődéstörténet egyik legkiemelkedőbb kutatója. Ez a könyve - melynek első, szűkebb terjedelmű változata 1973-ban jelent meg - tizenöt egymáshoz hangolt, de önállóan is érvényes esszét tartalmaz. Starobinski 1789-et döntő jelentőségű politikatörténeti fordulatnak tekinti, de nem magát a forradalmat, hanem a művészeteket vizsgálja, közös szempontok alapján. Témái: a velencei festészet utolsó nagy pillanatai, Mozart mint éjszakai lény (illetve: a fény és a hatalom a Varázsfuvolá-ban), a forradalom szoláris mítosza, a geometrikus város és a "beszédes" építészet, az eskü mint akaratnyilvánítás (David kapcsán), Füssli, a korabeli Róma és az újklasszicisták, Canova mint olyan művész, aki antik formakultúrával és anyagokkal örökíti meg az istenek távollétét. A kötet végén az árnyak művészeként jelenik meg Goya és Blake (ellensúlyozva a kötet elején tárgyalt szoláris motívumokat) - Goyánál a forradalomból már csak értelmetlen terror maradt. Az 1789 jelentős, maradandó mű; alapművekről ad nagyon eredeti és emlékezetes interpretációkat - és mindezt igen olvasmányosan teszi. Almási Miklós  A forradalom zenéje 

34 SZEREPJÁTÉK: BŰNÖS VOLT-E VAGY ÁRTATLAN MARIE ANTOINETTE?/ Történelem minden mennyiségben/ Kölcsey Főgimnázium


Letölteni ppt "6.1 Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések