Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Visegrádi - hegység. A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban - a Duna jobb partján- fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi- középhegység része,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Visegrádi - hegység. A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban - a Duna jobb partján- fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi- középhegység része,"— Előadás másolata:

1 A Visegrádi - hegység

2 A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban - a Duna jobb partján- fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi- középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják. A mintegy 250 km 2 -nyi hegység a Duna és a Dera-, valamint a Szentléleki-patak között helyezkedik el

3 A Visegrádi-hegység szorosan összefekszik a magasabb és jóval kiterjedtebb Pilissel (ezért a turistatérképek is együtt említik) ám kőzeteinek különbözősége révén attól szerkezetileg merőben különbözik (a Pilis jól karsztosodó mészkőből és dolomitból, a Visegrádi-hegység andezitből épül fel).

4 Kialakulása: A földtörténet újkorában, millió évvel ezelőtt az eocén időszakban elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. Az éghajlat egyre hűlt, a miocén vége felé a tenger beszűkült és több kisebb medencére esett szét. E részmedencék egyike volt a pannon beltenger. Ekkor érkeztek meg mai helyükre a lemezdarabok, és szubdukciós folyamatok kezdtek lejátszódni. A szubdukciós környezetben, az alábukás mentén aktív vulkáni tevékenység indult meg. Ekkor jöttek létre az Északi-középhegység andezit és riolit vulkánjai, többek között a Visegrádi-hegység. (A Visegrádi-hegység a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthető). A vulkanizmus a nyugati részen kezdődött millió éve (a Visegrádi- és a Börzsöny-hegység területén) és kelet felé haladt, Tokaj környékén 9-10 millió éve fejeződött be. A Visegrádi-hegység vulkáni kőzetei a Pilisben ma is megtalálható mészkőre rakódtak le. Tehát a miocén vulkánok kb. 10 millió éve kialudtak, ugyanis ekkor (pliocén időszak) megkezdődött a pannóniai-medence kialakulása. A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel.

5 Az eredendően főleg andezit-agglomerátumból és andezittufából, valamint kevés andezites lávakőzetből álló sztratovulkáni vidék törések mentén feldarabolódott, és az így létrejött rögök különböző mértékben kiemelkedtek, vagy lesüllyedtek. Ennek megfelelően különböző mértékben, de általában jelentősen lepusztultak. A felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A hegység legnyugatibb részén néhány kisebb dolomitrög is van (pl. az esztergomi Várhegy). Kőzetei, felépítése

6 Dobogó-kő A Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik. Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 699,746 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Duna-kanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak. Dobogókő mint település Pest megyében található, Pilisszentkereszthez tartozik. Állandó lakosainak száma 133 fő.

7

8 A Visegrádi-hegységben eddig 75 természetes keletkezésű nem karsztos barlangot és 7 barlangnak mondott mesterséges üreget ismertünk meg. A barlangok döntő többsége 63 db alakult andezit- agglomerátumban, 10 db andezittufában és 2 db kompakt andezitben. A Visegrádi-hegység barlangjai

9 A Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó természetes barlangjai: 1. Sas-kövi-barlang andezittufa Szentendre Vasas-szakadék I. sz. bg. andezit-agglomerátum Szentendre Apát-kút-völgyi-barlang andezittufa Visegrád Vasas-szakadék III. sz. bg. andezit-agglomerátum Szentendre 29,5 5. Vasas-szakadék IV. sz. bg. andezit-agglomerátum Szentendre Vasas-szakadék II. sz. bg. andezit-agglomerátum Szentendre Ötlyukú-barlang andezit-agglomerátum Dömös 18,5 8. Kőtorony-alatti-barlang andezit-agglomerátum Dömös Domini-barlang andezittufa Pomáz 15,9 10. Dömörkapui-barlang andezit Szentendre Hársas-zsomboly andezit-agglomerátum Visegrád 10,5 12. Varga-lyuk andezit-agglomerátum Pilisszentkereszt Tűfok-barlang andezit-agglomerátum Esztergom 10 A Visegrádi-hegység 75 természetes keletkezésű nem karsztos barlangjának hossza összesen 512 m, a 7 mesterséges üregé pedig 513 m. A hegység nem karsztos barlangjaiban leggazdagabb települések: Dömös 24, Pomáz 18, Szentendre 9 barlanggal.

10 A Rám szakadék Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, természeti látványossága.

11

12 A térség vízrajzát alapvetően a Duna(A visegrádi Duna- szorost utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki.) határozza meg. A Visegrádi-hegységben a vulkanikus kőzetek nem engedik át oly könnyen a vizet (ellenben például a mészkővel), így ez a vidék alkalmasabb a patakok kialalkulására. Ezek a patakok kis vízhozamúak és mind a Dunába folynak. A hegységben számos forrás is fakad. Vízrajz

13 A Visegrádi-hegységre (és a Pilisre) is jellemző a zárt erdőtakaró. Közöttük sok a tisztás és a virágos rét. Uralkodó fafajok a bükk és a tölgy. Az aljnövényzet a tölgyerdőkben gazdagabb, mint a lényegesen kevesebb fényt átbocsátó bükkösökben. A fagyal, a galagonya, a kökény, a szeder általánosan elterjedt az erdők aljnövényzetében. A Visegrádi-hegység növényzete

14 A hegység névadója: Visegrád (németül Plintenburg) város Pest megyében. Magyarország egyik legkisebb, és egyben egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas. Területe: 33,27km² Népessége: 1718fő (2005)

15 A fellegvár

16 VÉGE


Letölteni ppt "A Visegrádi - hegység. A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban - a Duna jobb partján- fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi- középhegység része,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések