Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 1. Előadás (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 1. Előadás (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt,"— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 1. Előadás (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk Relatív „jóság” nem létezik!

2 Magamról… Név: Dr. Farkas Gabriella Beosztás: adjunktus Munkahely: ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Elérhetőségek: I. emelet 120. szoba Telefon: (06/1) honlap(ok):www.minosegoktatas.hu 2

3 Témák Félévi követelmények A műszaki szabályozás az EU-ban A minőség és minőségirányítás fejlődése Alapfogalmak 3

4 Félévi követelmények A tárgyfelelős: Dr. Farkas Gabriella, I. em Gyakorlatvezetők: Dr. Farkas Gabriella, I. em Tóth Georgina Nóra, I. em Követelmény: évközi jegy (3 kredit), (1 + 1) Az évközi jegy kialakítása: –Előadások látogatása –Gyakorlatok hiánytalan látogatása –Elfogadott, határidőre beadott, eredményes feladatok –Eredményes zárthelyi dolgozat Évközi jegy: Zárthelyi dolgozat eredménye Részletes tájékoztató: az I. em 120. terem melletti hirdetőtáblán. 4

5 Feladatok, zárthelyik Feladatok 1. Feladat: 7 régi eszköz. 2. Feladat: 7 új eszköz. 3. Feladat: Minőségszínvonal elemzése. 4. Feladat: FMEA elemzés. 5. Feladat: Minőségszabályozás megvalósítása. Zárthelyi dolgozatok 1. Zh.: 13. oktatási hét (november 29.: Előadás időpontjában és helyén. 2. PótZh.: 14. oktatási hét (december 6.): Előadás időpontjában és helyén. Összefoglaló témakörök: az I. em terem melletti hirdetőn a zh. előtti héten. 5

6 1951-ben hat tagállam képviselői létrehozzák az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánunió). „Párizsi szerződés” ESZAK júl évre szólt (2002. júl. 23-án megszűnt) márciusában az alapító hat tagállam képviselői aláírják az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergiai Közösség (Euratom) létrehozásáról szóló szerződést. Atomenergia békés célú felhasználása. Atomenergia-ipar fejlesztése. 6

7 Forrás. HVG 12. szám p. 39. Római Szerződés aláírása március 25. Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 7

8 Közös Piac kialakulásának és bővítésének folyamata januárjában Nagy-Britannia kezdeményezésére megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA) EGK, Euratom, Montánunió egyesülése Európai Közösséggé (EK) 1973-ban Dánia, Írország és Nagy- Britannia belép az Európai Gazdasági Közösségbe. Norvégia lakossága népszavazás keretében elutasítja a csatlakozást. 8

9 Forrás. HVG 12. szám p

10 Forrás. HVG 12. szám p. 39. Az Európai Unió márciusában 10

11 Közös Piac kialakulásának és bővítésének folyamata Törökország, mint tagjelölt ország, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vár. Horvátország néhány hónapja nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Bizottsághoz. Ugyanezt tervezi még több balkáni és kelet-európai ország. A bővítési folyamat tehát folytatódik. 11

12 EU-magyar történelem röviden július 18. Magyarország megkötötte az első "technikai" megállapodást az Európai Közösségekkel (EK). A megállapodás a sertéshús kereskedelméhez kapcsolódik, és más árucsoportokra vonatkozó megállapodások is követték, de ezek nem jelentettek áttörést a kapcsolatokban július 30. Magyarország csatlakozik az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez (GATT). A remélt magyar tárgyalási cél a GATT tagállamok piacaira való diszkriminációmentes bejutás volt. 12

13 EU-magyar történelem röviden június 4. Hivatalos tárgyalások kezdődnek az EK-val egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről augusztus 8. Magyarország és az Európai Közösségek diplomáciai kapcsolatokat létesít december 16. Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást. 13

14 EU-magyar történelem röviden november 17. A magyar országgyűlés ratifikálja a Magyarország és az Európai Közösségek társulásáról szóló Európai Megállapodást február 1. Életbe lép az EU-magyar Társulási Szerződés január 20. A magyar kormány határozatot hoz az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő jogharmonizációs feladattervről. 14

15 EU-magyar történelem röviden március 21. Magyarország első alkalommal adja át a jogharmonizációról szóló nemzeti programot az Európai Bizottságnak június 1. Életbe lép az EU-magyar Társulási Szerződés második szakasza is. Az újabb szakasz tágabb teret nyit a szolgáltatások kölcsönös szabadságának jóllehet, például a pénzügyi szolgáltatásoknál csak 2004-től ígér hazai elbánást Magyarországon uniós partnereknek -, így lehetővé teszi az egyéni vállalkozás indítását is uniós tagállamokban. 15

16 EU-magyar történelem röviden december 13. Az Európai Unió Koppenhágában lezárja a felvételi tárgyalásokat az első körben csatlakozó 10 tagjelölt országgal február 5. A EU-tagállamok nagyköveteinek állandó bizottsága (Coreper) elfogadta a csatlakozási szerződés hivatalos szövegének végleges tervezetét. 16

17 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere Európai Parlament –A világ legnagyobb multinacionális parlamentje –Tanácsadói funkciót lát el –Csak a Bizottság felett rendelkezik felügyeleti jogkörrel –Brüsszelben és Strasbourgban ülésezik –Elnevezése 1962-től EP, előtte Európai Parlamentáris Gyűlés –785 tagja van. 17

18 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere Európai Unió Tanácsa –Minisztertanács, minden tagállam kormányának a minisztere –Az EU döntéshozó szerve, végrehajtó hatalommal is rendelkezik –A legfontosabb döntések meghozatala –Székhelye Brüsszel –Elnökség: félévente másik ország 18

19 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere Európai Bizottság –Az integráció „legeurópaibb” szerve –1967-től EB mai formája –Feladata a szerződések felügyelete –Javaslattétel törvényhozásra –25 tagja van, minden tagállamból egy biztos –Minden biztosnak egy szakterület (szaktárcát kap) –Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól 19

20 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere Bíróság –Feladata a szerződések értelmezése, alkalmazása –Törvények betartásához szükséges jogi biztosítékok megteremtése –Székhelye Luxemburg –27 bíró (minden tagállamból egy) 8 ügyvéd (No., Fo., E.K., Oo., So. Ötöt, a többi hármat a többi tagország adja. 20

21 Az Európai Unió belső piaca Az EK jogi szabályozásának kereteit a Római Szerződés adja, melyet "keretegyezmény"-nek, vagy "elsődleges jogszabály"-nak is hívnak. Az elsődleges jogszabály fogalmazza meg a Közös Piac létrehozásának céljait. 21

22 Az Európai Unió belső piaca A másodlagos jogszabályok az elsődleges jogszabályban megfogalmazott célok elérését szolgálják. -rendelet, mely minden tagállamban "kötelező és közvetlenül alkalmazható" -határozat, mely "egészében kötelező azokra nézve, akiknek szól" -irányelv (direktíva) - a Szerződés 189. cikkelye - mely "kötelező az elérendő célt tekintve minden egyes tagállamra nézve, amelynek szól, de az illető ország hatóságaira kell bízni a forma és a módszerek megválasztását". -döntés -ajánlások és vélemények: nem kötelező érvényűek. 22

23 Az Európai Unió belső piaca A közös piac létrehozásának céljai: -szabad kereskedelmi övezet megteremtése, vagyis a tagországok között felszámolni a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat -a vámunió kialakítása, közös külső vámtarifa alkalmazása -a „négy gazdasági szabadság” kibontakoztatása, azaz az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 23

24 Az Európai Unió belső piaca A belső piac kiépítésének első szakasza júliusában létrehozott vámúnió a belső vámok eltörlését és a mennyiségi korlátozások nélküli piacot jelentette. 24

25 Az Európai Unió belső piaca Második szakasz " A belső piac kiteljesítése" -Fehér könyv -a közösség belső fizikai, -műszaki, -pénzügy határainak lebontásához szükségesek es Egységes Európai Okmány célul tűzte ki január 1-vel a négy gazdasági szabadságjog érvényre juttatását a tagországok között. 25

26 Az Európai Unió belső piaca Jogszabályok összehangolása -Új jogszabályok ügyének rendezése -Meglévő jogszabályok rendezése -Szabványok összehangolása 26

27 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”) „Cassis de Dijon” Európai Bíróság Az egyik országban gyártott, vagy ott jogszerűen piacra került termék a többi tagországban is forgalmazható lett. Az így forgalomba hozott terméket nem lehet kitiltani más országok piacairól csak azért, mert az nem felelt meg az illető ország nemzeti szabványának. 27

28 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”) „Gilli and Andres” Európai Bíróság Németországból forgalmazott almaecet. Olaszországban csak a borból származó ecet forgalmazható. 28

29 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”) „Reinheitsgebot” Commission v. Germany „sörtisztasági” szabályok Németország Sör, „Bier”: 4 összetevő anyagból áll (árpa, komló, élesztő, víz. Ítélet: Németország más alternatív eszközökkel biztosítsa a sör jó minőségét. 29

30 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”) Commission v. Ireland Dundalk város vízvezetékrendszerének átépítése. Nemzeti szabványra hivatkozva zárta ki a Spanyol gyártmányú vízvezeték csöveket. Szabványra való hivatkozás – nem! Minőségi hibákra való hivatkozás – igen! 30

31 Az új megközelítésű direktívák („New Approach”) Az "új megközelítésű" direktívák általános, alapvető követelményeket írnak elő, az ennek való megfelelés a forgalomba hozatal alapfeltétele az EU-ban. Ilyen követelmény az egészség-, tűz- és környezetvédelem, az üzembiztonság és a higiénia (fogyasztóvédelem). 31

32 A globális megközelítés elve Az EU Tanácsa határozatot hozott a vizsgálati és tanúsítási kérdések "globális" (átfogó) megközelítése tárgyában (1989. „Global Approach”). A határozat célja az volt, hogy a tagországok belső piacán egységes, áttekinthető és hiteles műszaki környezetet teremtsen, ahol a hatóságok is, a gazdaság irányítói is és a felhasználók is bizalommal dolgozhatnak. Modulrendszer: A….H modulok. 32

33 Megfelelőségi megjelölés (conformité européene) A CE jelölés nem minőségjel, annyit jelent, hogy egy termék megfelel a direktívákban előírt követelményeknek és minden megfelelőségi eljáráson átment. A notifikált testület ellenőrzi a jelölés jogosságát. 33

34 Notifikált szervek („notified body”) -vizsgáló és/vagy tanúsító szervezetek -feladatuk a megfelelőség igazolása a forgalomba hozatal előtt -direktívák írják elő -a vonatkozó direktívák követelményeinek meg kell felelni -ún. kívülálló, harmadik fél, amely független a gyártótól és a forgalmazótól -kijelölésük és az EU felé bejelentésük a tagországok kormányszerveinek feladata 34

35 Termékfelelősség -A fogyasztók védelmét szolgálja. -A gyártói erőfölényt ellensúlyozza. -Nagyobb biztonságú, korszerű termékek előnyben részesítése. -Esküdtbíráskodás gyakorlatában jelenik meg az USA-ban. -Első precedens bírói ítélet:1916. New York; Buik autógyár ellen történt: „A veszélyes termékek köre nem szűkül a mérgekre, léteznek egyéb veszélyek; ha a konstrukció hibás, csak a gyártó lehet ezért felelős.” 35

36 Termékfelelősség -Európában július /375/EEC direktívában fogalmazták meg. -Tagországoknak 3 éven belül kell bevezetni. -Elveiben azonos az amerikai joggyakorlattal. -Magyarországon évi X. törvény a termékfelelősségről (1994. január 1-én hatályba lépett. -85/375/EEC irányelv termékfelelősségre vonatkozó szabályok egységesítését írja elő, különbségek: -kár alsó határa nem 500 ECU, hanem Ft -nincs gyártó felelőssége korlátozva (70 millió ECU) -rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya. 36

37 Termékfelelősség Alapfogalmak: -a termék ( minden ingó dolog és a villamos energia; kivéve a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei) -a gyártó = forgalmazó = importáló -a kár: halál, testi sérülés, egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár. 37

38 Termékfelelősség Alapfogalmak: - Termékhibák A hiba oka az adott termékfajta kialakításában, konstrukciójában van és emiatt a hiba az adott terv alapján gyártott valamennyi terméket érinti. -Tervezési (konstrukciós) hiba. -Gyártási hiba. A hiba oka a gyártási folyamatban rejlik. (tervektől való eltérés, alkatrészek, tartozékok hiánya, nem megfelelő beszerelése, anyaghibák, törések, repedések) -Tájékoztatási hiba. Hibátlan termék, de a hozzá tartozó információk hibásak. (kezelési, használati útmutató, reklám) -Termék figyelemmel kísérésének elmulasztása. 38


Letölteni ppt "Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 1. Előadás (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések