Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC

Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC"— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC
1. Előadás (2010) Crosby: A minőség nem „melléknév”, hanem főnév. A minőség nem „jóságot” jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk Relatív „jóság” nem létezik!

2 Magamról… Név: Dr. Farkas Gabriella Beosztás: adjunktus Munkahely:
ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Elérhetőségek: I. emelet 120. szoba Telefon: (06/1) honlap(ok):

3 Témák Félévi követelmények A műszaki szabályozás az EU-ban
A minőség és minőségirányítás fejlődése Alapfogalmak

4 Félévi követelmények A tárgyfelelős: Dr. Farkas Gabriella, I. em. 120.
Gyakorlatvezetők: Dr. Farkas Gabriella, I. em. 120. Tóth Georgina Nóra, I. em. 120. Követelmény: évközi jegy (3 kredit), (1 + 1) Az évközi jegy kialakítása: Előadások látogatása Gyakorlatok hiánytalan látogatása Elfogadott, határidőre beadott, eredményes feladatok Eredményes zárthelyi dolgozat Évközi jegy: Zárthelyi dolgozat eredménye Részletes tájékoztató: az I. em 120. terem melletti hirdetőtáblán.

5 Feladatok, zárthelyik Feladatok Zárthelyi dolgozatok
1. Feladat: 7 régi eszköz. 2. Feladat: 7 új eszköz. 3. Feladat: Minőségszínvonal elemzése. 4. Feladat: FMEA elemzés. 5. Feladat: Minőségszabályozás megvalósítása. Zárthelyi dolgozatok 1. Zh.: 13. oktatási hét (november 29.: Előadás időpontjában és helyén. 2. PótZh.: 14. oktatási hét (december 6.): Előadás időpontjában és helyén. Összefoglaló témakörök: az I. em terem melletti hirdetőn a zh. előtti héten.

6 Atomenergia békés célú felhasználása.
1951-ben hat tagállam képviselői létrehozzák az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánunió). „Párizsi szerződés” ESZAK júl évre szólt (2002. júl. 23-án megszűnt) 1957. márciusában az alapító hat tagállam képviselői aláírják az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergiai Közösség (Euratom) létrehozásáról szóló szerződést. Atomenergia békés célú felhasználása. Atomenergia-ipar fejlesztése.

7 Római Szerződés aláírása 1957. március 25.
Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg Forrás. HVG 12. szám p. 39.

8 Közös Piac kialakulásának és bővítésének folyamata
1960. januárjában Nagy-Britannia kezdeményezésére megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA). 1967. EGK, Euratom, Montánunió egyesülése Európai Közösséggé (EK) 1973-ban Dánia, Írország és Nagy-Britannia belép az Európai Gazdasági Közösségbe. Norvégia lakossága népszavazás keretében elutasítja a csatlakozást.

9 Forrás. HVG 12. szám p. 43.

10 Az Európai Unió 2007. márciusában
Forrás. HVG 12. szám p. 39.

11 Közös Piac kialakulásának és bővítésének folyamata
Törökország, mint tagjelölt ország, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vár. Horvátország néhány hónapja nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Bizottsághoz. Ugyanezt tervezi még több balkáni és kelet-európai ország. A bővítési folyamat tehát folytatódik.

12 EU-magyar történelem röviden
1968. július 18. Magyarország megkötötte az első "technikai" megállapodást az Európai Közösségekkel (EK). A megállapodás a sertéshús kereskedelméhez kapcsolódik, és más árucsoportokra vonatkozó megállapodások is követték, de ezek nem jelentettek áttörést a kapcsolatokban. 1973. július 30. Magyarország csatlakozik az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez (GATT). A remélt magyar tárgyalási cél a GATT tagállamok piacaira való diszkriminációmentes bejutás volt.

13 EU-magyar történelem röviden
1987. június 4. Hivatalos tárgyalások kezdődnek az EK-val egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről. 1988. augusztus 8. Magyarország és az Európai Közösségek diplomáciai kapcsolatokat létesít. 1991. december 16. Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást.

14 EU-magyar történelem röviden
1992. november 17. A magyar országgyűlés ratifikálja a Magyarország és az Európai Közösségek társulásáról szóló Európai Megállapodást. 1994. február 1. Életbe lép az EU-magyar Társulási Szerződés. 1995. január 20. A magyar kormány határozatot hoz az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő jogharmonizációs feladattervről.

15 EU-magyar történelem röviden
1999. március 21. Magyarország első alkalommal adja át a jogharmonizációról szóló nemzeti programot az Európai Bizottságnak. 2000. június 1. Életbe lép az EU-magyar Társulási Szerződés második szakasza is. Az újabb szakasz tágabb teret nyit a szolgáltatások kölcsönös szabadságának jóllehet, például a pénzügyi szolgáltatásoknál csak 2004-től ígér hazai elbánást Magyarországon uniós partnereknek -, így lehetővé teszi az egyéni vállalkozás indítását is uniós tagállamokban.

16 EU-magyar történelem röviden
2002. december 13. Az Európai Unió Koppenhágában lezárja a felvételi tárgyalásokat az első körben csatlakozó 10 tagjelölt országgal. 2003. február 5. A EU-tagállamok nagyköveteinek állandó bizottsága (Coreper) elfogadta a csatlakozási szerződés hivatalos szövegének végleges tervezetét.

17 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere
Európai Parlament A világ legnagyobb multinacionális parlamentje Tanácsadói funkciót lát el Csak a Bizottság felett rendelkezik felügyeleti jogkörrel Brüsszelben és Strasbourgban ülésezik Elnevezése 1962-től EP, előtte Európai Parlamentáris Gyűlés 785 tagja van.

18 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere
Európai Unió Tanácsa Minisztertanács, minden tagállam kormányának a minisztere Az EU döntéshozó szerve, végrehajtó hatalommal is rendelkezik A legfontosabb döntések meghozatala Székhelye Brüsszel Elnökség: félévente másik ország

19 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere
Európai Bizottság Az integráció „legeurópaibb” szerve 1967-től EB mai formája Feladata a szerződések felügyelete Javaslattétel törvényhozásra 25 tagja van, minden tagállamból egy biztos Minden biztosnak egy szakterület (szaktárcát kap) Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól

20 Az EU intézményi és döntéshozatali rendszere
Bíróság Feladata a szerződések értelmezése, alkalmazása Törvények betartásához szükséges jogi biztosítékok megteremtése Székhelye Luxemburg 27 bíró (minden tagállamból egy) 8 ügyvéd (No., Fo., E.K., Oo., So. Ötöt, a többi hármat a többi tagország adja.

21 Az Európai Unió belső piaca
Az EK jogi szabályozásának kereteit a Római Szerződés adja, melyet "keretegyezmény"-nek, vagy "elsődleges jogszabály"-nak is hívnak. Az elsődleges jogszabály fogalmazza meg a Közös Piac létrehozásának céljait.

22 Az Európai Unió belső piaca
A másodlagos jogszabályok az elsődleges jogszabályban megfogalmazott célok elérését szolgálják. rendelet, mely minden tagállamban "kötelező és közvetlenül alkalmazható" határozat, mely "egészében kötelező azokra nézve, akiknek szól" irányelv (direktíva) - a Szerződés 189. cikkelye - mely "kötelező az elérendő célt tekintve minden egyes tagállamra nézve, amelynek szól, de az illető ország hatóságaira kell bízni a forma és a módszerek megválasztását". döntés ajánlások és vélemények: nem kötelező érvényűek.

23 Az Európai Unió belső piaca
A közös piac létrehozásának céljai: szabad kereskedelmi övezet megteremtése, vagyis a tagországok között felszámolni a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat a vámunió kialakítása, közös külső vámtarifa alkalmazása a „négy gazdasági szabadság” kibontakoztatása, azaz az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása.

24 Az Európai Unió belső piaca
A belső piac kiépítésének első szakasza júliusában létrehozott vámúnió a belső vámok eltörlését és a mennyiségi korlátozások nélküli piacot jelentette.

25 Az Európai Unió belső piaca
Második szakasz " A belső piac kiteljesítése" Fehér könyv a közösség belső fizikai, műszaki, pénzügy határainak lebontásához szükségesek. 1987-es Egységes Európai Okmány célul tűzte ki január 1-vel a négy gazdasági szabadságjog érvényre juttatását a tagországok között.

26 Az Európai Unió belső piaca
Jogszabályok összehangolása Új jogszabályok ügyének rendezése Meglévő jogszabályok rendezése Szabványok összehangolása

27 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”)
„Cassis de Dijon” 1978. Európai Bíróság Az egyik országban gyártott, vagy ott jogszerűen piacra került termék a többi tagországban is forgalmazható lett. Az így forgalomba hozott terméket nem lehet kitiltani más országok piacairól csak azért, mert az nem felelt meg az illető ország nemzeti szabványának.

28 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”)
„Gilli and Andres” 1979. Európai Bíróság Németországból forgalmazott almaecet. Olaszországban csak a borból származó ecet forgalmazható.

29 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”)
„Reinheitsgebot” 1984. Commission v. Germany 1516. „sörtisztasági” szabályok Németország Sör, „Bier”: 4 összetevő anyagból áll (árpa, komló, élesztő, víz. Ítélet: Németország más alternatív eszközökkel biztosítsa a sör jó minőségét.

30 A kölcsönös elismerés elve („mutual recognition”)
1989. Commission v. Ireland Dundalk város vízvezetékrendszerének átépítése. Nemzeti szabványra hivatkozva zárta ki a Spanyol gyártmányú vízvezeték csöveket. Szabványra való hivatkozás – nem! Minőségi hibákra való hivatkozás – igen!

31 Az új megközelítésű direktívák („New Approach”)
Az "új megközelítésű" direktívák általános, alapvető követelményeket írnak elő, az ennek való megfelelés a forgalomba hozatal alapfeltétele az EU-ban. Ilyen követelmény az egészség-, tűz- és környezetvédelem, az üzembiztonság és a higiénia (fogyasztóvédelem).

32 A globális megközelítés elve
Az EU Tanácsa határozatot hozott a vizsgálati és tanúsítási kérdések "globális" (átfogó) megközelítése tárgyában (1989. „Global Approach”). A határozat célja az volt, hogy a tagországok belső piacán egységes, áttekinthető és hiteles műszaki környezetet teremtsen, ahol a hatóságok is, a gazdaság irányítói is és a felhasználók is bizalommal dolgozhatnak. Modulrendszer: A….H modulok.

33 Megfelelőségi megjelölés (conformité européene)
A CE jelölés nem minőségjel, annyit jelent, hogy egy termék megfelel a direktívákban előírt követelményeknek és minden megfelelőségi eljáráson átment. A notifikált testület ellenőrzi a jelölés jogosságát.

34 Notifikált szervek („notified body”)
vizsgáló és/vagy tanúsító szervezetek feladatuk a megfelelőség igazolása a forgalomba hozatal előtt direktívák írják elő a vonatkozó direktívák követelményeinek meg kell felelni ún. kívülálló, harmadik fél, amely független a gyártótól és a forgalmazótól kijelölésük és az EU felé bejelentésük a tagországok kormányszerveinek feladata

35 Termékfelelősség A fogyasztók védelmét szolgálja.
A gyártói erőfölényt ellensúlyozza. Nagyobb biztonságú, korszerű termékek előnyben részesítése. Esküdtbíráskodás gyakorlatában jelenik meg az USA-ban. Első precedens bírói ítélet:1916. New York; Buik autógyár ellen történt: „A veszélyes termékek köre nem szűkül a mérgekre, léteznek egyéb veszélyek; ha a konstrukció hibás, csak a gyártó lehet ezért felelős.”

36 Termékfelelősség Európában július /375/EEC direktívában fogalmazták meg. Tagországoknak 3 éven belül kell bevezetni. Elveiben azonos az amerikai joggyakorlattal. Magyarországon évi X. törvény a termékfelelősségről (1994. január 1-én hatályba lépett. 85/375/EEC irányelv termékfelelősségre vonatkozó szabályok egységesítését írja elő, különbségek: kár alsó határa nem 500 ECU, hanem Ft nincs gyártó felelőssége korlátozva (70 millió ECU) rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya.

37 Termékfelelősség Alapfogalmak:
a termék ( minden ingó dolog és a villamos energia; kivéve a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei) a gyártó = forgalmazó = importáló a kár: halál, testi sérülés, egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár.

38 Termékfelelősség Alapfogalmak: - Termékhibák
A hiba oka az adott termékfajta kialakításában, konstrukciójában van és emiatt a hiba az adott terv alapján gyártott valamennyi terméket érinti. Tervezési (konstrukciós) hiba. Gyártási hiba. A hiba oka a gyártási folyamatban rejlik. (tervektől való eltérés, alkatrészek, tartozékok hiánya, nem megfelelő beszerelése, anyaghibák, törések, repedések) Tájékoztatási hiba. Hibátlan termék, de a hozzá tartozó információk hibásak. (kezelési, használati útmutató, reklám) Termék figyelemmel kísérésének elmulasztása.