Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat."— Előadás másolata:

1 AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat

2 Az id ő mint kutatási kérdés  Nincs világos és pontos a meghatározása az id ő nek,  Az id ő mint probléma, Csillagászat, Fizika, Filozófia, Történelem, történetírás,

3 Az id ő számítás rendjei  Tropikus id ő; a tavaszi napéjegyenl ő ségt ő l a következ ő ig tartó id ő szak * 365,2422 = 365 nap, 5 óra, 48 mp,  Sziderikus id ő; egy csillag helyzetéhez viszonyított id ő * 365,2563 = 365 nap, 6 óra, 09 mp,  Anomalisztikus id ő * 365 nap, 6 óra 13 mp,  Bessel-év (Annus Fictus) Akkor kezd ő dik, amikor a nap rektaszcenziója 280°, kb. újév táján,

4 Az id ő mérése – a természet kínálata  A nap a Föld tengelyforgása - nappalok és éjszakák váltakozása = a nap,  A napév Csillagok – csillagos égbolt – napi körbefordulása ( a csillag, vagy sziderikus nap) A Föld és Nap körüli keringés id ő tartamát, a bolygó pálya menti mozgásainak id ő tartama (tropikus év)  A hold év A holdév a hold járása után számíttatik ki, az az 354nap,  A holdhónap Hold havi keringése, fényváltozási periódusait azonos fázistól azonos fázisig (szinódikus hónap)

5 A ciklikus id ő számítása  Lunáris holdév - muzlim  Szoláris Napév - keresztény  Luniszoláris Napév és holdhónap kombinációja - zsidó id ő számítás,

6 Az id ő felosztása Természetes Mesterséges

7 A ciklikus id ő természetes felosztása Év holdhónap nap

8 A ciklikus id ő mesterséges felosztása hónap hét Órák majd percek

9 A naptár  Egyiptom – naptemplomok, 365 nap,  Théba – hat órát tettek még hozzá,  Demokritosz, Hipparchosz  Albategnius,

10 A zsidó naptár - Luáh  Átvette a keleten formálódó rendszereket (pl. 13. hónap, 19 éves ciklusok), A Szinhedrin feje II. Hílél vezette be a 4. századtól,  Holdjárás 29 és fél nap,  A hónapok 29 vagy 30 naposok, → Változó az évek hossza; 353 – 385 nap,  Minden év 11 nappal rövidebb mint a 365 napos év → 19 év alatt x - 11 nap = 209 = 7 darab 30 napos hónapnak felel meg,  19 éves ciklusokra oszlik,  Kétféle év lett; 12 közönséges év - 12 hónappal, 7 szök ő év - 13 hónappal, (3., 6., 8., 11., 14., 17., 19.) A dolog így sem stimmel ezért a hesván és kiszlév hónapokat egy- egy nappal megrövidítik 355 vagy 385), illetve meghosszabbítják (353 vagy 383 napos),  vl

11 Zsidó naptár - Luáh  Zsidó ünnepek – a természet + a naptár + a vallási el ő írások kombinációjaként jön létre Peszáh, Sávout, Szukot, Jon kippur,  Kezdete Egyetemi kivonulás, királyok trónra lépése, 538 babilóniai fogság kezdete, Szeleukida, 312 Szelekuida Nikánor,  Zsidó hónapok, Tisri, herván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (ádársémi), nszám, ijár, sziván, tamuz, áv, elül, ,

12 A görög id ő számítás  „Az id ő hoz létre és pusztít el mindent. Az id ő inkább oka a pusztulásnak, mint a keletkezésnek.” Arisztotelész  A ciklikus id ő volt a fontos számukra,  Görög naptár zavaros és sokszín ű még egy poliszban is; Hivatalos 12 hónapos, Vallási ünnepek naptára 12 hónapos (július és október a f ő szezon), Prütaneiák naptára, 10 hónap napos,  O

13  Az olimpiai id ő, amit minden város elfogadott Timaiosz történész vezette be, Az éliszi Hippiasz (V. sz.) számolta ki a 776–ot,  A korai korszakban; Az év hossza 12 hónap (29/30 nap), és minden harmadik évben lett 13. hónap is, Az 5. századtól nyolcéves ciklusban gondolkodtak, ahol öt 354 napos, három 384 napos volt,  Az id ő mérése Napóra (gnómón) = Metón csillagász „találmánya” és a vízóra (klepszüdra),  m

14 A római naptár  Rómában kezdetben az id ő nem mennyiségileg meghatározható adat,  A római naptár a holdmozgás figyelésén alapult, Calendae, Nonae, Idus,  Romulus – 10 hónapos, 29 s 30napos,  Numa Pompilius – 12 hónapos, 355 nap,  A Decemvirek naptárreformja – Kr.e. 450 körül,  Az év kezdetété Kr. e. 153-ban helyezték át,  Julius Caesar - Kr.e./I.e. 46-ban naptárreform, Szoszigenész egyiptomi csillagász, 445 napos év, „a z ű rzavar utolsó esztendeje” A hónapok 29 és 31 naposok, Az év 355 napos és két évente van 22 és 23 szök ő hónapot, Minden harmadik év szök ő év lett, 128 évente egy nap elcsúszás van,

15 A római naptár A kilencedik nap, amikor a parasztok jönnek a városba - nonus dies  Kr.u. 2-t ő l a hét lesz a fontos,  Az év napjai Dies fasti (közügyekre alkalmasak) és dies nefacti, Dies festi (isteneknek való) és dies profesti (embereknek való), Gyásznapok, Vannak rögzített ünnepek és mozgó ünnepek, amelyekr ő l a pontifexek döntenek, A köztársaság korában 45 ünnepet tartottak nyilván,

16 A római naptár hónapjai  Ianuarius = Janus isten hava,  Februarius = a tisztulás hava,  Martius = Mars Isten hava,  Aprilis = Apru hava (szerelem – etruszk),  Maius = A növekedés hava,  Junius = Juno istenn ő hava,  Quintilis = Julius  Sextilis = Augustus  September,  October,  Nevember,  December,

17 Az id ő mérése Rómában  Napkeltét ő l napnyugtáig, A zenit ketté osztja, dél a hetedik óra kezdete, Dél el ő tt 6 óra (Hora), dél után 6 óra (Hora septima), Változó órák hossza,  Éjszaka biztos pontja éjfél, Ez osztja ketté  Az id ő mérése Az els ő napóra - solarium Kr.e. 3. sz. Kr.e. 159 Scipio Nasica vízóra clepsydrák, Császárkor, hordozható napórák, Gnomon árnyékot vet ő obeliszk Heliopoliszból, Ara Pacis – Facundus Novius csillagász tervezte,

18 A Gergely naptár  Próbálkozások a 13. századtól a naptár reformjára,  VI. Kelemen ( ) – elvetették a javaslatot,  Regiomontanus kísérlete,  XIII. Gergely 1576 a bizottság összehívása október 4 – 15.  A protestáns országok kés ő bb veszik át Anglia, Dánia, Svédek, Svájciak,

19 Az id ő további osztása  Kultúrtörténetileg is elkülönülve alakult ki,  Voltak 1-14, voltak 2x12 órás megoldások,  Ptolemaiosz – ekvinokciális órák,

20 Az id ő mérése  Napóra,  Klapszüdra – vízóra,  Sumérek felosztása nappal – éj 6-6 óra, 1 óra 30 perc,  Kr.e. 5. sz. Babilónia 12 órára osztották a dolgokat,

21  Nemzetközi megállapodás 1884 a ma is használatos id ő,  A rómaiak találták ki, hogy a nap éjjel kezd ő djön – 17. századtól terjedt el,  V 

22 Az id ő kezelése a történelemben  Mitikus id ő, amelyben nincs múlt, hanem csak egy végtelen jelen,  A folklór ideje, ahol van egy múlt és egy szembeállított jelen,  Az annales ideje, ahol osztva van az id ő,  A történészi id ő, az epochális id ő, temporálva vannak a dolgok, s ez a lényeg,

23 Az id ő mint probléma  Ciklikus – lineáris,  Objektív – szubjektív,  Monokronikus – polikronikus,

24 A lineáris id ő  Korszakok, szakaszolások,  Nemzedéki megközelítés  Vasary a középkor

25 A keresztény id ő számítás  Dionysius Exiguus  Anno Domini kifejezés - Beda Venerabilis népszer ű sítette Az angol nép egyháztörténete m ű vével körül,  Kölni karthausi szerzetes Werner Rolevnick használta a Kr.e. kifejezést,  Ante Cristum – a 17. századtól jött divatba Denis Pétau francia jezsuita szerzetes,  A 18. századi francia felvilágosodás – a semleges i.e. és i, sz. kifejezéseket használta,

26 Történelmi korszakok és termelési módok  NY. Buharin és Preobrazsenszkij: A kommunizmus ábécéje  Vlami

27

28


Letölteni ppt "AETAS és KRONOSZ Az id ő számítás és a naptárak Vázlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések