Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vegetáció- és tájtörténet V.. Európa tájtörténete  Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban  Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet V.. Európa tájtörténete  Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban  Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet V.

2 Európa tájtörténete  Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban  Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi ember)  Homo sapiens: kb. 40 ezer éve van jelen  Alacsonyabb tengerszint (kb. 100 m), fokozatos felmelegedés  A holocén elején kiterjedő erdők, állatvándorlások  Benépesülő tengerpartok, folyóvölgyek

3 Neolitikum  A Kárpát-medencében a neolitikum kezdete óta folyamatos a földművelés  Kr. e 10. évezred: Közel-Keleten és Anatóliában megindul az állatok és növények domesztikálása, „termékeny félhold”  Kezdetleges bányászati tevékenység: kő, agyag, földfestékek  Kultúrkörnyezet kialakulása az állandó településterületek mellett  Európában a földművelés 6 – 8 ezer éves múltra tekint vissza  A vándorló vadászó, gyűjtögető életmód helyébe a letelepült földművelő és állattenyésztő életmód lépett  Az átmenet a két életforma között folyamatos és hosszú volt

4

5 Neolitikum  A „termékeny félhold” területén a klíma csapadékosabb volt  Itt voltak az ősi kultúrnövények géncentrumai  Legkorábbi domesztikált növények: búza, árpa, rozs, alakor, borsó, lencse  A gabonák háziasításának helyszínei: Észak-Szíria, Damaszkusz térsége, Jerikó, Catal Hüyük  A földművelés terjedése > Közép-Európa, Közép – Ázsia, Indus, Nílus- völgy

6 alakor, egyszemű búza (Triticum monococcum)

7 Çatal hüyük

8 Neolitikum  Kárpát-medence neolitikus kora részben egybeesik az atlantikus fázissal  A kedvező klimatikus körülmények miatt a Kárpát-medence összekötő szerepet töltött be a „termékeny félhold” és Európa között  Legkorábbi növénytermesztő Középkelet-Európában a Körös- kultúra volt (Kr.e ), mely a termékeny csernozjom talajokon telepedett meg  Letelepedett életmód  Kerámiák készítése

9

10 Neolitikum  A telepek, néhány házból álló tanyák voltak  A talajok gyorsan kimerültek > talajváltó gazdálkodás  Alakor, tönke, búza, árpa, mák, len, törpe búza, borsó, lencse, köles termesztése  Vadgyümölcsök fogyasztása (pl. mogyoró,húsos som, vadkörte, vadcseresznye, tölgymakk, kökény, ligeti szőlő)

11 Neolitikum  Jellemző termésátlagok: 2,5 – 3 x  Lakosság gyors növekedése  Az ásatásokból kimutathatók a gabonatermesztéshez kapcsolódó gyomok is: galaj, konkoly, rozsnok, bükköny, szulák keserűfű, fehér libatop, kakaslábfű  A balatoni üledékek pollenanalízise alapján, a tó környékén a késő- neolitikumban vált tömegessé a gabonatermesztés  Jellemző eszközök: ásóbot, agancskapa, pattintott eszközök  Korabeli technológiával végzett kísérletek

12 A neolitikumi erdőváltó földművelés bemutatása (RÖSCH 1990 nyomán)

13 Neolitikum – Állatok háziasítása  A háziasítás csökkenti az egyedfenntartáshoz szükséges teret  Nagy fajtaváltozatosságot eredményezhet  „Evolúció” felgyorsítása  Eredeti tulajdonságok megváltozása  Szaporodási idő rugalmassá vált  Kecske, juh később szarvasmarha, sertés

14 Neolitikum – Háziasítható állatfajok ismérvei  Rugalmas étrend  Viszonylag gyors növekedési ütem  Fogságban való szaporodás képessége  Kevéssé agresszív természet  Nyugodt vérmérséklet  Változtatható szociális szerkezet

15 Kutya i. e Több helyszín Kecske i. e Ázsia és Közel-Kelet Juh i. e. 8000Ázsia és Közel-Kelet Sertés i. e. 8000Kína Szarvasmarha i. e. 8000India, Közel-Kelet és Szahara Zebu i. e. 8000India Macska i. e. 7000Mediterrán-medence Házityúk i. e. 6000India és Északkelet-Ázsia Tengerimalac i. e. 5000Peru bezoárkecske házikecske

16 Szamár i. e. 5000Egyiptom Vízibivaly i. e. 4000Kína Ló i. e. 4000Ukrajna és Oroszország Háziméh i. e. 4000Több helyszín Láma i. e. 3500Peru Selyemhernyó i. e. 3000Kína Szirti galamb i. e. 3000Egyiptom, Mediterrán-medence Ázsiai elefánt i. e. 2000Indus völgye Kétpúpú teve i. e. 2500Közép-Ázsia Egypúpú (arab) teve i. e. 2500Arábia Jak i. e. 2500Tibet Lúd i. e. 1500Európa

17 Rézkor  Kr. e körül a gabonafélék pollenszáma a neolitikumhoz képest lecsökken  Erre az időszakra, a szubboreális korra tehető az erdők kiterjedésének holocén kori maximuma (bükk I. kor)  Hidegebb, nedvesebb klíma, bükk, gyertyán terjedése  A növénytermesztés jelentősége a vándorló állattartáshoz képest visszaesett  Juh, szarvasmarha maradványok  Kevés növénytermesztésre utaló archeobotanikai lelet  A késő-rézkorban klímajavulás tapasztalható  Köles, árpa termesztése, búza visszaszorulása  Vadgyümölcsök jelentősége

18 Rézkor  Fémművesség kialakulása > faigény > erdőirtások  Kunhalmok egy részének keletkezése VegetációtípusAránya Ősgyep7% Bolygatott, gyomos gyep23% Fa, cserje3% Erdő7% Szántó47% Kert1% Kultúr jellegű3% Ismeretlen9%

19

20

21 Kunhalmok  Tell-telepek – lakófunkció  Kurgánok – sírhalmok  Őrhalmok  Határdombok  Legrégebbi kultúrtörténeti emlékek közé tartoznak  Sajátos növényzet – menedékhelye  Állatvilág  Paleotalajok  Régen kb lehetett a számuk, „ma” (2002) 1649 db-ot tartanak nyilván

22 Bronzkor  A középső bronzkorra a letelepült földművelő, állattenyésztő életforma vált meghatározóvá (Alföld > Dunántúl)  Ekés földművelés kezdetei a Kr. e. 3. évezred közepétől a Kárpát- medencében  A települések jelentős része jól védhető magaslatokon helyezkedett el  Az egykori földvárak lakói sokféle növényt termesztettek (hatsoros árpa, alakor, tönke)  A bronzkori növénytermesztők környezetük mikroklimatikus és edafikus adottságai szerint választották ki a legalkalmasabb növényeket  A gabonaféléket főként elegyesen vetették  Hüvelyesek: lencse, borsó, lóbab, bükkönyök  Olajnövények: len, mák, gomborka  Egyes gyomnövényeket is fogyasztottak (pl. fehér libatop)

23 Bronzkor Gazdálkodási technológia:  Égetés > tisztítás > művelés > talaj kimerülése > felhagyás  Bulgária északi részén árasztásos mezőgazdálkodást végeztek  Újabb klímaromlás a késői bronzkorban (Kr. e tól Kr. e ig)  Erdőirtások fokozódása részben szántóterületek nyerése céljából, részben a hamvasztásos temetkezésekhez  A késő bronzkor településszerkezete „erődítmény városokból” és kisebb paraszti gazdaságokból állhattak (Velem – Szt. Vid-hegy, Sopron -Vár-hely)  A késő bronzkor népessége állattartással vegyes növénytermesztéssel foglalkozott  Boksás kerámiaégetés > nagy mennyiségű faanyag > erdőirtások

24 Vaskor  Kr. e tól szubatlanti fázis, bükk II. kor  Szárazabb klíma, vízszint alászállása, fokozódó kontinentalitás  Erdők visszahúzódása az alföldről, csernozjom talajok képződése  Erdőirtások fokozódása, földművelés térhódítása  Abrakzab, rozs, szilva, barack, dió (kelták), cseresznye, kökényszilva  A szántóföldek javításának nyomai  Szőlőtermesztés kezdeti szakaszának nyomai  A kelták részt vettek a nemes szilva európai elterjesztésében. A szilva géncentruma a Balkán és a Kárpát-medence  Jellegzetes, földhányással, kőfallal elválasztott parcellák kialakítása (pl Anglia)  A vaskorban már az homokosabb, enyhén agyagos földet is feltörték

25 Vaskor  Festőnövények: festő csülleng, festő rezeda

26 Római-kor - Pannónia  A római hódítás több részletben történt Kr. e  Kr. u. 383-tól Pannónia gabonát „exportál” a délebbi tartományok felé  Nagy területű szőlőtelepítések (pl. korabeli feljegyzés 50 ha-os szőlőtelepítésről)  Erdőirtások

27 Római-kor – Pannónia  A rómaiak magas szintű mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek  Római szakírók: Columella, Cato, Plinius, Varro  Sok addig ismeretlen kultúrnövény került a Kárpát-medencébe  Szőlő, dió, barack, körte, szilva, nemesített cseresznye szélesebb elterjedése  Igényesebb csupasz búzák elterjedése, rozstermesztés  Konyhakerti növények elterjedése  Fejlett szőlő- és gyümölcstermesztés

28

29  Jól kiépített úthálózat ( pl. Borostyánkő út) jelentősége, az utak mentén nyíllövésnyi távolságra leirtották az erdőket  Városias települések létrehozása  Fejlett kereskedelem Pannónia városai és úthálózata Mócsy nyomán (Póczy, 1976.)

30 Római limes Esztergom és Szentendre között (Soproni, 1978)

31 Római-kor – Pannónia - vízrendezések  Sió-csatorna ősének megépítése  Mocsárlecsapolás – Aquincum  Vízvezetékek  Principális-csatorna

32 Aquincum térségében víz és mocsár volt

33 A brigetioi aquaeductus nyomvonala a Fényes-forrástól Szőnyig (Póczy, 1980.)

34 Római-kor – Pannónia - bányászat  Só (Erdély)  Kőzet (Neszmély)  Nemesfémek (Verespatak)

35 A népvándorlás kora  Jazigok, roxolánok > szarmaták > hunok > avarok > magyarok  Az I. sz.-ban megtelepedett szarmaták eredetileg állattartó nomádok voltak, a Kárpát-medencében áttértek a földművelésre Csörsz-árok építése (Ördögárok) a szarmata-római szövetség idejében  3 – 4 párhuzamos vonalból áll  Az árok mélysége: 2–5 m  Az árok szélessége: 5–8 m  Az árokrendszer teljes hossza: ~1260 km  A körbekerített terület nagysága: ~ km2  A megmozgatott föld mennyisége: ~10 millió m3

36 Ördög árka Avarárok Ördögárok Ördögborozda Csörsz-árok Rasponné útja Ördögszántás Kakasborázda

37 A népvándorlás kora  Rómainál szerényebb növénytermesztési technika  Köles jelentősége  A pásztornépek migrációja részben klimatikus okokra vezethetők vissza  „Lassú felmelegedés” Kr. u , csapadékmennyiség csökkenése Kelet-Európában, Belső-Ázsiában  Szárazság két hulláma: Kr. u VII-VIII. sz.  Alföld népvándorláskori képe: nyílt vizek, lápok, mocsarak, erdők, mezők  Hunok: nagyállattartás + földművelés  Gepidák: földművelés  Avarok: nagyállattartás > növénytermesztés

38


Letölteni ppt "Vegetáció- és tájtörténet V.. Európa tájtörténete  Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban  Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések